udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Iván

1991. június 5.

Az RMDSZ kongresszusán emlegették a társnemzet státus kérdését. Molnár Gusztáv politológus, a Dunatáj Intézet munkatársa szerint ez fontos szemléleti változás. Amit valószínűleg elfogadnak: az erdélyi magyarság államalkotó szubjektum, a román nép egyenrangú társa. Molnár Gusztáv mindig is ellenezte a kisebbségi elnevezést. Az 1989-es fordulat után a Magyarország határain kívül élő magyarokban nemcsak kulturális, de erős politikai tudat is fellépett. Ezt úgy nevezhetjük, hogy egység. Vízválasztó lesz, hogy hogyan fogadja ezt a románság. Ki fog derülni, hogy a bukaresti elit ellenzék, például a Polgári Szövetség egy kicsit eltávolodik. "Hosszú távon viszont az erdélyi románság ma még hallgatag részét, remélem, megnyerjük." /Nagy Iván: Kisebbség vagy társnemzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1993. augusztus 7.

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke nyilatkozott a Magyar Nemzet tudósítójának, kifejtve, hogy a DK a jelenlegi krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. /Nagy Iván Zsolt: A román ellenzék válságban is vállalná a kormányzást. = Magyar Nemzet, aug. 7./

1993. szeptember 26.

Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./

1994. július 30.

Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./

1996. június 18.

Gheorghe Tinca védelmi miniszter adott interjút a Magyar Nemzetnek. A két ország kapcsolatrendszerét gazdagnak nevezi, fejtette ki Nagy Iván Zsolt kérdésére. A kormányközi együttműködés is jó. Tincát a magyarországi és külföldi irredenta körök politikája zavarja.Amennyiben Magyarországot előbb vennék fel a NATO-ba, mint Romániát, az "kihathat a kétoldalú kapcsolataink, illetve a régió stabilitási és biztonsági légkörére." A romániai magyar közösségről kijelentette: "Nagyon nehéz olyan valakivel együtt élni, akit barátodnak hiszel, és azt ismételgeti, hogy szeretne elkülönülni, a tiédtől eltérő életet akar. Ezek a dolgok ellenérzéseket szülnek a románokban." /Magyar Nemzet, jún. 18./

1996. augusztus 24.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette az RMDSZ fenntartásait a mostani alapszerződés-tervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ kidolgozta álláspontját 1994-ben az alapszerződéssel kapcsolatban. Az 1201-es ajánlás egy létező, érvényes dokumentum, fölösleges tehát az értelmezése. Az RMDSZ már korábban is jelezte a magyar külügyminisztériumnak, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését semmiképpen sem lehet elfogadni. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy a határon túli magyarok tiltakozása ellenére is megkötik az alapszerződést. "Én ezt az elzárkózást eléggé különösnek tartom", mert "higgadt és pontos elemzést készítettünk, amelyben elismerjük bizonyos pozitívumait is ennek az alapszerződésnek, de ugyanakkor teljes egyet nem értésünket fejeztük ki néhány lényeges kérdéssel kapcsolatban. Kovács László idézett kijelentése éles ellentmondásban van azzal, hogy kialakult közöttünk egy kölcsönös tájékoztatás, konzultációkat folytattunk..." /Nagy Iván Zsolt: Az értelmezésben veszélyek rejlenek - véli Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. = Magyar Nemzet, aug. 24./

1996. augusztus 24.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette az RMDSZ fenntartásait a mostani alapszerződés-tervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ kidolgozta álláspontját 1994-ben az alapszerződéssel kapcsolatban. Az 1201-es ajánlás egy létező, érvényes dokumentum, fölösleges tehát az értelmezése. Az RMDSZ már korábban is jelezte a magyar külügyminisztériumnak, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését semmiképpen sem lehet elfogadni. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy a határon túli magyarok tiltakozása ellenére is megkötik az alapszerződést. "Én ezt az elzárkózást eléggé különösnek tartom", mert "higgadt és pontos elemzést készítettünk, amelyben elismerjük bizonyos pozitívumait is ennek az alapszerződésnek, de ugyanakkor teljes egyet nem értésünket fejeztük ki néhány lényeges kérdéssel kapcsolatban. Kovács László idézett kijelentése éles ellentmondásban van azzal, hogy kialakult közöttünk egy kölcsönös tájékoztatás, konzultációkat folytattunk..." /Nagy Iván Zsolt: Az értelmezésben veszélyek rejlenek - véli Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. = Magyar Nemzet, aug. 24./

1996. szeptember 4.

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./

1996. szeptember 16.

Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1996. november 9.

Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ belépjen a választások eredményeképpen létrejövő kormányba, jelentette ki Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet geopolitikai csoportjának vezetője a vele készített interjúban. "Az RMDSZ most hosszú távra megerősíthetné a magyarság politikai képviseletének európai esélyeit, ha bebizonyítaná, hogy együtt tud működni egy nem kommunista jellegű kormánnyal." Molnár Gusztáv tisztában van azzal, hogy komoly veszélyekkel kell szembenéznie Románia leendő vezetőinek. Nagy az infláció, Nyugat máris jelezte, hogy kemény monetáris politikát kér Romániától. Iliescu esetleges bukása esetén a diadalmas visszatérésre fog spekulálni. Fel kell készülni egy Bulgária-jellegű káoszra is. Ennek ellenére Molnár Gusztáv szorgalmazza az RMDSZ belépését a kormányba. Az ellenzéknek kevés a szakértője, szüksége lesz az RMDSZ szakértőire is. - A korábbi kormány elvszerűen nacionalista politikát űzött, a most megalakuló viszont egy eklektikus nacionalista társaság. Ez már óriási különbség, hiszen talán engedik a kétnyelvű feliratokat, esetleg nem lesz kifogásuk a magyar egyetem ellen, de nem fogják engedni, hogy jogászokat és közgazdászokat képezzenek a kisebbség nyelvén. Ez messze van a konzekvensen kisebbségbarát politikát igénylő magyarok elvárásaitól, de csillagászati távolságra van az eddigi hatalom álláspontjától, amely a "semmit sem megengedni" logikára épült. A helyi autonómiákat szintén másképp látja az eddigi román ellenzék. - A NATO-csatlakozást el akarja érni a román politikai elit. - A túlzott radikalizmus elszigetelődik, ezt emelték ki az interjú alcíméül is. /Lambert Gábor-Nagy Iván Zsolt: Az RMDSZ számára a helyi önkormányzatok autonómiája a döntő kérdés, vallja Molnár Gusztáv. = Magyar Nemzet, nov. 9./

1996. december 10.

Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./

1998. június 17.

Az olvasó kifogásolta Nagy Iván Zsolt budapesti újságírónak a Romániai Magyar Szóban rendszeresen megjelenő magyarországi tudósításait: elfogultak, egyoldalúak, nem objektívak. Az olvasó megjegyezte, hogy az SZDSZ az újságírók zömét megszerezte. Nagy Iván Zsolt cikkei is részei a még meg sem alakult Orbán-kormány elleni kíméletlen lejáratási sorozatnak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

1999. január 13.

Jan. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A találkozó után Orbán Viktor kijelentette: A magyar kormány változatlanul támogatja a romániai magyarság törekvését egy önálló magyar nyelvű egyetem létrehozására. A magyar kabinet érdekelt a román kormánykoalíció politikai és gazdasági sikerében - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek szoros együttműködés kialakítására Romániával. Közölte továbbá, hogy megérkezett Bukarestből a hivatalos visszajelzés, mely szerint Radu Vasile miniszterelnök február 9-én tesz hivatalos látogatást Budapesten. - Markó Béla szerint Budapest és Bukarest kölcsönös érdeke, hogy a magyar tőke részt vegyen a romániai privatizációban. /Orbán Viktor és Markó Béla megbeszéléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Orbán Viktor és Markó Béla áttekintették azokat a témaköröket is, amelyek várhatóan a kormányfői találkozón is szóba kerülnek. Különös hangsúlyt kaptak ezek között a gazdasági kérdések. A kormány, a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek arra, hogy elősegítsék a két ország közötti szoros gazdasági együttműködést. A közelgő miniszterelnöki találkozón várhatóan felmerülnek olyan kérdések is, amelyek a gazdaságra és a polgárok mindennapi életére egyaránt kihatnak. Ilyen lehet Orbán Viktor szerint a határátlépők ügye. A két ország határán tapasztalható helyzet ugyanis nem felel meg annak, ami elvárható volna két, egymással szoros együttműködésre törekvő állam között. Budapest szeretné tehát, ha e téren is sikerülne előrelépni. A kormányfő és az RMDSZ elnöke kitért a romániai magyar közösséget érintő témákra is, többek között az oktatás, illetve az önálló, anyanyelvű egyetem kérdéseire. A szándék mindenképpen megvan, mindenekelőtt azonban Bukarestben kell meghozni a politikai és jogi döntést az önálló magyar vagy magyar-német állami egyetem létrehozásáról. A megbeszélésen leszögezték, hogy Magyarország és szomszédai viszonylatában a kettős állampolgárság kérdése nincs napirenden. Viszont az ehhez kapcsolódó, megoldásra váró konkrét problémák igen. Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon Magyarország olyan megoldásokat igyekszik találni, amelyeknek köszönhetően a határátlépés, illetve a kisebbségi magyarok és az anyaország közötti kapcsolattartás nem lesz nehezebb. A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy azon uniós tagállamok, amelyek számára ez az ügy fontos volt, mindig meg is oldották a gondokat. /Nagy Iván Zsolt: Orbán támogatást ígért Markónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2000. január 1.

Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 15.

Puskás Attila visszautasította Nagy Iván Zsoltnak a Romániai Magyar Szó január 5-i számában megjelent Koronázás című gúnyiratát. A Szent Korona átköltöztetése az Országházba valamennyi magyar ember ünnepe, akkor is, ha Ausztráliában, ha Franciaországban, esetleg Romániában él. Nincs igaza Nagy Iván Zsoltnak, hogy átszállítás "megosztja a magyar társadalmat". A magyar társadalmat az elnyugatiasodott jóléti társadalom tehetős rétegének a nagyképűsége osztja meg, szögezte le Puskás Attila. Hozzátette: a Szent Korona minden magyaré. /Puskás Attila: Mi nem így éreztük... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15.

2000. december 12.

Nagy Iván Zsolt a Romániai Magyar Szóban rendszeresen jelentkezik Nagykörút rovatával, melyben a magyarországi állapotokról írja meg véleményét. A cikkíró kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral és kormányával, egyoldalú balliberális szemléletű cikkeit mindig közli a lap, de a másik oldal nem juthat szóhoz. Nagy Iván Zsolt nyíltan elfogult, igyekezett nevetségessé tenni a miniszterelnököt, aki kifogásolta, hogy egyes liberális vagy baloldali személyiségek lejáratják a kormányzatot. A cikkíró szerint az említettek ″fenntartásaikat és rosszallásaikat fejezték ki a magyar kormánypolitikával szemben.″ Nagy Iván Zsolt egyértelműen kiáll a bírálók mellett /de nem idéz egyetlen bírálatot sem/. /Nagy Iván Zsolt: Nagykörút. A lista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2001. február 28.

Heves vita várható febr. 28-án az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol többek között a határon túli magyarok pénzügyi támogatásáról hallgatják meg a honatyák Németh Zsolt külügyi államtitkárt. Az ülésen várhatóan napirendre kerül többek között az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodása, amelynek "követhetetlenségét" már három héttel ezelőtt is számon kérte a külügyminiszteren Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő. Tabajdi a lapnak elmondta, felvetését követően Martonyi János elküldött neki néhány, "igazából csak a közalapítvány népszerűsítésére alkalmas brosúrát", s egy levelet, amelyben minden konkrétum nélkül bizonygatta, hogy a gazdálkodás teljes mértékben áttekinthető. Tabajdi szerint azonban a homályos magyarázatok csak erősítik a gyanút, hogy e "pénzeket célzottan, határon túli klientúraépítésre fordítják". Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója minden alapot nélkülözőnek nevezte a szocialista képviselő felvetéseit. Nyugodtabb a hangulat az Illyés Közalapítvány körül. Itt ellenzéki pártokat képviselő kuratóriumi tagok is elismerik, hogy a kormányváltás utáni első két évet követően, amikor akadtak megkérdőjelezhető döntések, most mintha teret nyertek volna a szakmai szempontok. Laborczi Géza szabaddemokrata kuratóriumi tag ugyanakkor figyelmeztetett: jelenleg is van két olyan kérdés, ami aggodalomra ad okot. Az egyik a Magyarok Világszövetségének több mint kétszázmilliója, amelyről egyesek azt feltételezik, hogy "parkolópályára" helyezték a közalapítványnál, s innen a helyzet rendezése után - egyesek szerint a Patrubány-elnökség lezártakor - az MVSZ teljes egészében megkapja. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke viszont elmondta: ebből az összegből a határon túli magyar kultúrát kell támogatni. "Konkrét programokkal természetesen az MVSZ is pályázhat és nyerhet" - tette hozzá. A bizottsági ülésen felmerülhetnek az úgynevezett kisebbségi koordinációs kerettel kapcsolatos kérdések is. A külügyi költségvetés e tétele ugyanis a tavalyi 83 millió forint után idén és jövőre egyaránt 241,3 millió forint. A HTMH elnöke elmondta, a keret olyan kezdeményezések finanszírozására szolgál, "amelyeket más forrásból, azaz döntően közalapítványi úton nem áll módunkban támogatni". Példa erre a határon túli magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek minden olyan tevékenysége, amely a Máért szakmai működését biztosítja, illetve minden olyan kérés, amely a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítéséhez és végrehajtásához biztosítja a szervezeti- infrastrukturális, szakmai hátteret. /Nagy Iván Zsolt: Klientúraépítéssel vádol az ellenzék. = Magyar Hírlap, febr. 28./

2001. május 11.

Mélységesen felháborodott, írta Erőss Bulcsú,, elolvasva Nagy "Baloldali" Iván "Liberális" Zsolt, beszámolóját a FIDESZ-MPP kongresszusáról. Az SZDSZ hivatalos lapja, a Magyar Hírlap megjelentette a következő mondatocskát: "Ma senki sem akarja - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek..." És még ők beszélnek cenzúráról. Kocsi Ilona (SZDSZ-es) lapja tovább hazudozhatott anélkül, hogy valakinek a haja szála is meggörbült volna. Most azonban előszeretettel hangoztatta Nagy Iván Zsolt, hogy milyen alkotmány és törvénysértő ez a FIDESZ-MPP. Hadd döntse el a FIDESZ-MPP, kit hív meg a "bulira". Az olvasó hangsúlyozta: joguk van az erdélyi magyaroknak megtudni a teljes igazságot! Sajnálatos, hogy pont a Magyar Hírlap tudósítója dolgozik a Romániai Magyar Szónak. Annak a lapnak a tudósítója, akinek pártja nem támogatta a státustörvényt sem! /Erőss Bulcsú, főiskolai hallgató: Aljas és félrevezető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ A lap szerkesztői megjegyzésében mentegette a helyzetet, holott az a valóság, hogy a balliberális Nagy Iván Zsolt a lap egyetlen budapesti politikai tudósítója.

2001. július 20.

Nagy Iván Zsolt, a Magyar Hírlap munkatársa a Romániai Magyar Szóban megjelenő Nagykörút rovatában a szokott SZDSZ-szellemű kirohanását intézte a magyar kormány és Orván Viktor miniszterelnök ellen. Büszkén vallotta, hogy szereti a globalizációt, és szívesen lenne tagja a szabadkőműves páholynak is. Nagy Iván Zsolt a szokásos SZDSZ-MSZP vádaskodást ismételte meg, hogy a kormány nem zárkózik el a MIÉP-től. A kormányfő kiállt a magyar termőföld megvédése mellett s elítélte azt, hogy az osztrákok a törvényeket kijátszva földet vettek Magyarországon, s "ezzel belopta magát néhány hazaféltő szívébe." /Nagy Iván Zsolt, Budapest: NAGYKÖRÚT. Ártók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2002. október 15.

A Romániai Magyar Szó régebben Nagy Iván Zsolt, a Magyar Hírlap munkatársainak cikkeit vette át, jó ideje pedig Andrassew Iván, a Népszava balliberális munkatársáét. A mostani átvételben Andrassew Iván beszámolt arról, hogy "egy Kertész Imre nevű, hazájában jóformán ismeretlen író Nobel-díjat kapott." Andrassew szerint tulajdonképpen Esterházyt vagy Nádast várta mindenki. Medgyessy Péter miniszterelnök egy korábbi parlamenti felszólalásában azt találta mondani, hogy ő bizony kifizeti egy négygyermekes család negyvenezer forintos tankönyvköltségét. Most a miniszterelnököt csekkekkel bombázzák. "Ez ugyan nem menti a Fidesz tankönyves demagógiáját, de talán tanul belőle Medgyessy." Andrassew elmarasztalta Kövér Lászlót. Kövér merít Fekete Gyulától is: "fogyik a magyar!" Andrassew szerint: "Az szinte természetes, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja, most azzal próbálja magát belábjegyzetelni a történelemkönyvekbe, hogy azértse lesz jelen az Országgyűlés október 23-i ülésén." /Andrassew Iván: Könyv, könyv, könyv (Népszava, 2002. október 14, Budapest). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Köztudomású, hogy Fekete Gyula először emelte fel a szavát a népességfogyás miatt. Ezért akkor támadta őt a kommunista diktatúra sajtója.

2003. január 17.

Felelőtlen, felháborító partizánakció - így minősítette jan. 15-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azt, hogy Veress László, az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Az eseményről a jan. 15-i pozsonyi Új Szó cikkezett, megírva, hogy a családok mindannyian az OTP magyarországi fiókjaiban beváltható banki csekkeket kaptak. A HTMH elnöke szerint az irodaigazgató megfontolás nélkül cselekedett, s ezzel azoknak árthat leginkább, akikért a kedvezménytörvény készült. A csekkek átadását rosszallóan fogadta a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZKC) szervezet, amelynek egyébként részt kellene vennie a támogatások eljuttatásában. Ők is a két ország közötti vitákra hivatkoztak. Veress László elmondta: a kuratórium október 7-én döntött, neki pedig az a feladata, hogy ezt végrehajtsa. Mint mondta, egyeztettek az SZKC-val arról, hogy az részt vesz a támogatás eljuttatásában, erről tájékoztatták is a HTMH vezetőjét, ő azonban indoklás nélkül elutasította a szerződés ellenjegyzését. Veress úgy fogalmazott: "Nem gondoltam semmire, csak a pályázó érdekeire." Halzl József, a kuratórium eddigi elnöke tudott lépéséről. Pomogáts Béla elmondta, őt nem tájékoztatták erről. Pozsony értetlenkedését fejezte ki a csekkosztogatás miatt. /(Nagy Iván Zsolt cikke nyomán): A csütörtöki Magyar Hírlapban olvastuk. Meglepetésszerű pénzosztás a státuskeretből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2003. november 1.

A Romániai Magyar Szó rendszeresen átvesz cikkeket a magyarországi sajtóból, de csak baloldali lapokból. "Vannak a magyar közgondolkodásban tipikus, mondjuk úgy, regionális baromságok" - az egyik újraközölt cikk így kezdődik Nagy Iván Zsolt tollából. A szerző szerint "nálunk délszláv típusú nemzeti gyűlölködés alighanem csak azért nincs, mert az országban nincsenek számottevő kisebbségek." Továbbá: "visszatérő regionális rögeszme az is, hogy a szomszédos országokban élő magyarokat kizárólag elnyomják, ha ölni nem is ölik, de jogaikat lábbal tiporják." És "a magyar közvélemény egy része kizárólag e mozzanatokat akarja látni." Miközben Romániában elfogadtak egy alkotmánymódosítást. A szlovák kormánykoalíció képviselői kivétel nélkül támogatták az államilag finanszírozott, önálló magyar egyetem létrehozását, még talán a romániainál is nagyobb eredmény. (Megjelent a Magyar Hírlap október 25-i számában.) /Nagy Iván Zsolt: Tévhitek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2003. november 10.

2004-ben választások lesznek Romániában, a magyarság azonban megosztottabbnak látszik, mint eddig bármikor. Tőkés László püspöktől és Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől kérdezték, van-e még esély a romániai magyar-magyar békére. Tőkés László szerint nyitott kérdés, hogy a 2004-es román parlamenti választások után lesz-e magyar pártnak képviselete a bukaresti törvényhozásban. Ha a Markó-féle vezetés változtat a politikai stílusán, és készséget mutat a megegyezésre, összefogással be tudnak jutni a parlamentbe, szögezte le. A jövő év eleji önkormányzati választásokon fog kialakulni a romániai magyar politikai erőviszonyok reális képe. Annak alapján lehetne tárgyalóasztalhoz ülni. Az ő részükről nem kiszorulásról, hanem kiszorításról van szó. Az RMDSZ programjában kiemelten szerepel a háromszintű autonómiapolitika, amit viszont Markóék említésre méltónak sem tartanak. Amikor az RMDSZ kiegyezett a hatalommal, fontos érdekérvényesítési módszerről mondott le, nevezetesen a külpolitikairól. Romániában ma is az egységes nemzetállami elven alapuló homogenizációs politikai irányvonal folytatódik, tehát csak Brüsszelben, Strasbourgban van esély bármit elérni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem indul a választásokon. A Magyar Polgári Szövetség szervezkedik Székelyföldön. Markó Béla szerint nincs szó kettészakadásról. Szerinte nem véletlen, hogy miután Magyarországon a polgári körök létrejöttek, hamarosan Erdélyben is megkezdődött ezek szervezése. Az RMDSZ a román politikai életen belüli együttműködést keresi, ennek nincs igazi alternatívája. Az RMDSZ-szel szemben állók a modernizációs törekvésekkel szemben a bezárkózást, időnként a fundamentalizmus, az Európától való elkanyarodás koncepcióját propagálják. Markó szerint egyik-másik kiérdemesült politikus úgy érzi, neki most vissza kellene kerülnie az RMDSZ-be, és ehhez valamilyen tárgyalásokat akar kezdeményezni. Markó nem tudja, miért kellene egyezkedni az RMDSZ-ből kikopott politikusokkal. /Nagy Iván Zsolt: Markó-Tőkés: Lesz-e erdélyi magyar-magyar béke? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. - nem jelezte a lap, ez a cikk átvétel a Magyar Hírlap nov. 8-i számából!/0Alkotmányellenes bűncselekmény címén a főügyészség vizsgálatot indított az Székely Nemzeti Tanács ügyében, írta az Adevarul bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2004. május 26.

Nagy Iván Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent cikkét vette át a Romániai Magyar Szó. Az Európai Néppárt elnöksége a romániai demokrácia állapotát Orbán Viktorral vizsgáltatja meg. A cikkíró szerint szomorú, hogy Orbán Viktor elfogadta a felkérést, egész szerepvállalása kínosan kampánygyanús. /Nagy Iván Zsolt: A vizsgálat. – Átvéve a Magyar Hírlapból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2004. szeptember 21.

A Magyarok Világszövetsége összegyűjtötte az aláírásokat, ennek alapján meg kell szavazni a referendum kiírását. A népszavazáson felteendő kérdés így hangzik: ,,Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19. paragrafusa szerint »Magyar Igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Eörsi Mátyás /SZDSZ/ képviselő kifejtette, hogy ő nemmel fog szavazni a népszavazáson. Szerinte Magyarország két szomszédjával együtt már belépett az unióba, sorra kerül majd Románia és Horvátország is, ezért a kettős állampolgárságnak nincs értelme. – Egy tipikusan budapesti balliberális polgártól nem is lehet elvárni, hogy érzékelje: az uniós csatlakozás közben éppen hogy rendezni kellene a nemzeti együvé tartozás ügyét, vállalni kellene a nemzetegyesítés feladatát, szögezte le írásában Sylvester Lajos. Szabó Vilmos államtitkár /MSZP/ szerint meg kell nézni, hogy a kettős állampolgárság bevezetése mit jelent az adott közösségre nézve. Ez a lépés vajon a szülőföldön maradást szolgálja-e? A Fidesz maradéktalanul támogatja a népszavazást, az MDF képviselői (Dávid Ibolya, Herényi Károly) a népszavazás mellett érveltek, bár Dávid Ibolya elnök asszonynak előbb kétségei voltak a szavazás kimenetele felől, a magyarországi lakosság egy részét nem tartja elég érettnek az ügy jelentőségének érzékelésére. Tizenöt év alatt ki juttatta oda a magyar társadalom bizonyos rétegeit, hogy a határon túl rekedt nemzetrészekkel kapcsolatban ellenszenvet éreznek? A ,,tízmilliós Magyarország”, a ,,Merjünk kicsik lenni”, a magyar nemzeti jelképek lejáratása és meggyalázása, a határon túli magyarok ügyének ébrentartása helyett a másságkeresés, a státustörvény kiherélése, a körülötte keltett, Magyarországról táplált nemzetközi botránysorozat, a szomszéd államok vezető köreivel való elvtelen lepaktálás egyaránt ludas ebben. A legnagyobb felelősség az írott és elektronikus sajtónak egy részét terheli, amely társult a balliberális és szocialista körökhöz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Jellemző, hogy a referendum kiírásának országgyűlési elfogadása után a Magyar Hírlap jegyzetírója, Nagy Iván Zsolt szerint ,,a dolgok jelenlegi állása szerint a nép bizony szavazni fog a kettős állampolgárságról, azután pedig vagy a határon túli magyarok utálják majd szívből a magyarországiakat, vagy fordítva, az itteniek egy része gyűlöli majd az erdélyieket. Ez a biztos.” (A nép baja). A szerző már százezres tömegek áttelepedésével számolt. Közben Magyarország lakossága rendkívüli mértékben fogy, öregedik. Nemzetstratégia? – minek az? A kettős állampolgárság könnyített megszerzése elleni merényletsorozatban a pálmát Aczél Endre vitte el, az MTV Napkelte műsorában Patrubány Miklóssal folytatott beszélgetésben mondta: Illyés szerint ,,magyar, aki magyarnak vallja magát”. Ha egy olyan pici előny származik abból, hogy én magyarnak vallom magamat, és nagyon távol vagyok még az Európai Uniótól, akkor meg fogom keresni azt a hetedik leágazású rokont, aki magyar, és arra hivatkozva fogom magamat magyarnak nevezni. De ne beszéljek a levegőbe, azt tudja például ugye, hogy hogyan történt az izraeli bevándorlás? Mentek az orosz zsidók tömegestül, de harminc százalékuk nem volt zsidó, se vallási, se faji tekintetben. Ennél aljasabb sértés eddig nem érhette a Magyarországon kívül élő nemzetrészeket, minősítette Aczél szavait Sylvester. /Sylvester Lajos: És mégis magyarnak, számkivetve… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2006. április 25.

Az Új Magyar Szó átvette a Magyar Hírlapból Nagy Iván Zsolt cikkét. Az Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján élők többségének evidencia, hogy közösségük tagjai Fidesz-szurkolók, szocialista- és SZDSZ-ellenesek. Az erdélyi magyarság csalódott volt a választás után. Az újságíró megmagyarázta, hogy Fidesz-győzelem esetén sem adtak volna kettős állampolgárságot és nem nőttek volna a támogatások. /(Nagy Iván Zsolt, Magyar Hírlap): Amiről nem akartak beszélni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2006. május 8.

Az Európai Unió érdeke, hogy kommunikációs stratégiájába illessze a több mint 50 millió kisebbségi nyelven beszélő európait megszólító sajtót is – figyelmeztetett az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) május 6-án, elfogadott közleményében. A dél-dániai Apenradéban (Aabenraa) rendezett évi közgyűlésén a 30 napilapot átfogó szervezet új tagokkal bővült, a kisebbségek mellett kiálló újságírói munkássága miatt a szervezet egyik évi díját Nagy Iván Zsolt budapesti újságírónak juttatta. Az európai kisebbségi napilapok szövetsége idei közgyűlésének a Jütland-félsziget egyik kikötővárosa, a helyi németek által Apenradénak nevezett Aabenraa nyújtott otthont. Dél-Dániának ezen a részén mintegy 20 000 német él kisebbségben körülbelül 250 000 dánnal együtt. A határ túloldalán hasonló arányban találhatók dánok is Németországban, Dél-Schleswigben. A határsávban a többség kétnyelvű. Holger Rosendal a Dániai Lapkiadók Egyesületének a képviseletében méltatta a szervezetükhöz tartozó dán, német, grönlandi és faröeri lapokat. Ma mindkét viszonylag szerény számú kisebbség óvodától középiskoláig terjedő anyanyelvű oktatással, könyvtárakkal és állami támogatást élvező saját napilappal rendelkezik. A megjelentek ellátogattak a közeli németországi Flensburgba (dánul: Flensborg), a helyi dán napilap, a Flensborg Avis szerkesztőségébe. Bjarne Lonborg főszerkesztő közölte, hogy a lap évi 6 millió euró (!) támogatást élvez a dán parlamenttől. A Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) tagjainak száma 33-ra nőtt. Az egyesület rendelkezik spanyolországi katalán, baszk és galego, olaszországi szlovén, olaszországi, belgiumi és dániai német, németországi dán, észak-írországi ír, finnországi svéd, svájci réto-román, horvátországi olasz, németországi szorb, lettországi orosz, szlovákiai és romániai magyar lapokkal is. A MIDAS-t ezentúl bevonják megfigyelőként az Európai Parlament (EP) Nemzeti Kisebbségi Intergroupjába, a különböző országok EB-küldöttségeinél részt kaphat újságai számára az uniós tájékoztató kampányokból. A jelenlegi és jövőbeni EU-tagállamok közül csak Máltának nincs kisebbsége, az EU állampolgárainak már ma az egytizede, mintegy 50 millió ember, valamely kisebbségi nyelvet vallja anyanyelvének, az uniós információs kampányokból, főleg azok fizetett változatából pedig kihagyják a kisebbségi lapokat. A MIDAS következő évi közgyűlését a kolozsvári Szabadság rendezi meg május 3–6. között a nagyváradi Bihari Napló támogatásával. /Balló Áron: Méltánytalan EU-s pénzstop a kisebbségi lapoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2006. május 27.

Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) Dániában, Apenradéban (Aabenraa) tartott közgyűlésén örömmel vette tudomásul, hogy a regionális és helyi lapokat sajtótényezőnek ismerik el az európai gondolat tudatosításának kampánya szempontjából. A MIDAS kéri az Európai Bizottságtól, hogy arányos mennyiségben közöljön közérdekű felvilágosító anyagot a kampány során az EU-ról a kisebbségek napilapjaiban is. A Habsburg Ottó-díjat Nagy Iván Zsolt, a budapesti Magyar Hírlap publicisztikai rovatvezetője kapta. /A MIDAS Közgyűlésének Határozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2006. október 19.

Az ÚMSZ átvette a Magyar Hírlap cikkét, miszerint nem is szükséges az egész központi ötvenhatos ünneplés. Az emberek lelkiismeretére kell bízni, emlékezzen mindenki úgy, ahogy jónak látja. Egyébként is Nagy Imre kommunista volt. A Kossuth tériek és nem Kossuth tériek között áthidalhatatlan a szakadék. A politikai pártok ellentéte totális. (Nagy Iván Zsolt, Magyar Hírlap) /Ennyi telik tőlünk? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2007. február 19.

Megfélemlítésekkel próbálják kicsikarni a lakosságtól az EP-induláshoz szükséges támogatásokat. Csíkmadarason Bíró László alpolgármester rendőri intézkedést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Tőkés Lászlónak aláírásokat gyűjtő fiatalok nem hagyják el a falut. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében a független jelölt számára aláírásokat gyűjtő fiatalembereknek előzetesen jelentkezniük kellett volna a községházán, véli az RMDSZ-es alpolgármester. „Akkor azt mondtam, van rendőr is a faluban, hiába erősek, atléta termetűek. De nem hívtam ki a rendőröket” – folytatta Bíró László. Erre nyílt levélben reagált Bartis Erika, a Csíkszéki Magyar Ifjak elnöke. „Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Ön szerint Csíkmadaras területére csak önkormányzati engedéllyel mehet be a más településről jött ember” – áll a közleményben. Szatmár megyében többen kérték aláírásuk törlését a Tőkés Lászlót támogató ívekről, miután az RMDSZ-nek gyűjtők azt mondták nekik: nem kapják meg a gyermekük után járó, a magyar állam által biztosított húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Minderről Nagy Iván börvelyi MPSZ-elnök tájékoztatott. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő még a látszatát is el szeretné kerülni a hasonló visszaéléseknek, így a sepsiszentgyörgyi státusirodában ezentúl nem gyűjtenek RMDSZ-támogató aláírásokat azoktól, akik az oktatási-nevelési támogatásokért keresik fel az irodát. Az elmúlt napokban többen elpanaszolták, hogy az aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Bejelentések szerint az ország több státusirodájában az RMDSZ jelöltlistájának aláírásához kötötték az oktatási-nevelési támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. Márton Árpád hozzátette: az RMDSZ minden tisztségviselőjének kötelező részt venni az aláírásgyűjtő kampányban. A Kolozs megyei Egeresen történt eset miatt Tőkés László bejelentette, kiiratkozik a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, és felvételét kéri a Temes megyeibe. Egeresen ugyanis két RMDSZ-es tanácsos megtagadta az aláírásgyűjtésben való részvételt, emiatt pedig a szervezetből való kizárással, etikai bizottsági eljárással és tanácsosi mandátumuk megszűnésével fenyegette őket a szervezet helyi elnöke. Tőkés közleményében úgy fogalmaz: „mélységes megdöbbenéssel” szerzett tudomást arról, hogy egyes erdélyi megyékben és településeken az RMDSZ egyes vezető képviselői anyagi és lelki nyomásgyakorlással, valamint megfélemlítéssel igyekeznek aláírásra és aláírásgyűjtésre bírni az egyházak híveit és a polgárokat. A független jelöltként induló püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében ezúton is szabad véleménynyilvánításra és szabad lelkiismerettel történő aláírásra buzdítja az embereket. „Ezzel együtt pedig az RMDSZ részéről is ugyanezt a magatartást tartom elvárhatónak” – hangsúlyozta. László Attila megyei RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon sajnálja, hogy Tőkés átiratkozik a Temes megyei szervezetbe. /Aláírást minden áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998