udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Koppány Zsolt

2004. június 30.

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2004. november 24.

Nov. 23-án Csíkszeredában ünnepélyes átadták a Székelyföld kulturális folyóirat díjait. Az idei kitüntetettek: Gagyi József társadalomkutató; Vida Gábor és Nagy Koppány Zsolt prózaírók. Idén osztották ki először azt a díjat, amelyet a határon túli alkotóknak szánnak. Az idei és egyben első díjazott Bella István magyarországi költő. Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője üdvözölte a jelenlévőket, majd elhangzottak a laudációk. /Ferencz Imre: Székelyföld-díjak hetedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

2006. január 5.

Ünnepel a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat, ugyanis a januári a századi számuk. Azok a szerzők kaptak ebben helyet, akik a 2005-ös év Székelyföld-díjasai lettek, illetve akik 1998-tól eddig ebben a díjban részesültek, így Bella István, Bogdán László, Demeter M. Attila, Ferenczes István, Kovács András Ferenc, László Noémi, Lőrincz György, Nagy Koppány Zsolt, Zsigmond Andrea stb. A Literata Hungarica rovatban Láng Gusztáv Tamási Áron novellái és a népköltészet találkozását kutatja. Az Academica Transsylvanica rovatban többek között Elek Tiborral találkozhat az olvasó, az Irattárban az 1944-es szárazajtai mészárláshoz adalékokat, emlékezést Visky Árpádról, a Kelet Népében a D. Martinas hírhedt könyvéhez kapcsolódó erőltetett román-csángó kontinuitásról szóló írások szerepelnek. Az Ujjlenyomat az erdélyi 56-os eseményeket eleveníti fel. /(bb): Székelyföld – századik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

2006. szeptember 9.

Szeptember 8-án Budapesten az Alexandra Könyvesházban került sor az aradi Irodalmi Jelen folyóirat 2004 őszén meghirdetett negyvenezer dolláros regénypályázata díjainak kiosztására. Böszörményi Zoltán, a regénypályázat kiírója bejelentette, az eredeti hat helyett, tíz díjat osztanak ki Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, a zsűri elnöke méltatta a pályázatok számokban is kifejezhető sikerét: a 283 pályamunka 3 világrészről, 12 országból érkezett. A regénypályázatra a legtöbb pályamunkát (az összes mű nagyjából háromnegyedét) Magyarországról, jó félszázat Romániából, a többit Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Németországból, Írországból, Franciaországból, Svájcból, Svédországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából küldték be. Galgó Balázs színművész felolvasta a zsűri által összeállított értékelőt. A díjakat Böszörményi Zoltán adta át. /Jámbor Gyula: Amerikától Ausztráliáig próbáltak szerencsét. Példátlan siker az Irodalmi Jelen regénypályázatán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./ A díjazottak: I. díj: Sigmond István II. díj: Nagy Koppány Zsolt III. díj: Balogh Róbert Különdíjak: Bencze Erika, Czegő Zoltán, Halász Margit, Ircsik Vilmos, Kapdebo Tamás, Siklósi Horváth Klára és Tar Károly (Irodalmi Jelen – OTP különdíj)

2006. december 18.

Nagy Koppány Zsolt Jozefát úr, avagy a regénykedés című, az aradi Irodalmi Jelen könyvek sorozatban megjelent regényét december 14-én mutatták Kolozsváron, az Irodalmi Fesztivál keretében, a Bulgakov Kávéházban. Nagy Koppány Zsolt neve az Irodalmi Jelen regénypályázatán elért második helyezést követően vált ismertté. Első prózakötete 2000-ben jelent meg Arról, hogy milyen nehéz /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel, akkora sikerrel, hogy utánnyomását is kiadták. Az esten Szőcs Géza két eddig még nem publikált írását olvasta fel: a Dalok a sétatérről c., hét részből álló versét, illetve egy kisebb terjedelmű regényt. /F. I., V. M.: Jozefát úr, avagy a regénykedés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2007. november 1.

Novellárium címmel új sorozatot indít a magyarországi Magvető Kiadó, amelyben kortárs magyar írók kisprózáit adja közre. A Novellárium sorozat négy könyvvel rajtol, köztük két erdélyi szerző, Vida Gábor Nem szabad és nem királyi és Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni, valamint Bánki Éva Magyar Dekameron és Erdős Virág Eurüdiké című köteteivel. /Novellárium erdélyi szerzőkkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2007. november 6.

Új sorozatot indít a Magvető Kiadó a kortárs magyar kispróza bemutatására. A Novellárium első négy kötetében Bánki Éva, Erdős Virág, valamint az erdélyi Nagy Koppány Zsolt és Vida Gábor írásai látnak napvilágot. Vida Gábor kisprózakötete Nem szabad és nem királyi címmel már elhagyta a nyomdát. A Kisjenőn született, a Látó prózaszerkesztőjeként is ismert író – aki a Magvető szerzője is – novelláinak hősei erdélyi emberek, akik saját körülményeik, saját történetük foglyai. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni novelláskötete tematikáját és stílusát tekintve is újszerű a kiadó szerint. /Magvető erdélyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2007. november 27.

Egy év telt el azóta, hogy Nagy Koppány Zsolt megnyerte az aradi Irodalmi Jelen folyóirat regénypályázatát a Jozefát úr, avagy a regénykedés című művével, november 24-én Kolozsváron bemutatták Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni /Magvető Kiadó, Budapest/ című novelláskötetét. A Magvető sorozatot indított fiatal prózaírók támogatására, két erdélyi szerző könyve került a sorozatba az egyik Nagy Koppányé, a másik egy Vida Gábor kötet. /Varga Melinda: A bérolvasás titkai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2008. január 3.

Az év végén az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy Székelyudvarhelyen tartott hármas könyvbemutatót. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) és az ERGO-Erdélyi Gondolat Egyesület szervezte könyvbemutatón Lőrincz György író, az EMIA elnöke üdvözölte a közönséget, ezután pedig rögtön színre lépett a debütáns, Bálint Tamás (Irodalmi Jelen – Méhes György-debütdíj). A pap leánya, birtokostul (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című kötetét Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke mutatta be. Nagy Koppány Zsolt tetszést aratott a limerikekkel. Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című novelláskötét bemutatták, továbbá sikere volt a kézdivásárhelyi Muszka Sándor Mi nem lóg ha áll (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek, Irodalmi Jelen) című munkájának, ez próza és vers egyben, illetve két részben. /Barabás Blanka: Csak Az nem elég. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./

2008. január 3.

Kevesen mondhatják el magukról a fiatal írók közül, hogy kötet összeállítására kérte föl őket a Magvető. Nagy Koppány Zsolt ezek közt szerepel, akinek legújabb könyvét karácsony környékén mutatták be Székelyudvarhelyen a Kalapos kávézóban. A „Nagyapám tudott repülni” című novelláskötet több év munkásságának terméke, derült ki az Orbán János Dénes moderálta beszélgetésből. /Kudelász Nóbel: Novelláskötetet mutattak be. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./

2008. január 4.

Három szerző, Bálint Tamás, Murányi Sándor Olivér és Muszka Sándor új kötetét mutatta be az óév végén Székelyudvarhelyen három rangos irodalmár, Orbán János Dénes, Nagy Koppány Zsolt és Sántha Attila, mindannyian a transzközépnek becézett erdélyi irodalmi hullám képviselői. Bálint Tamás első verskötetét, Murányi Sándor Olivér második, ezúttal prózakötetét, valamint Muszka Sándor szintén második, versekkel elegyített prózakötetét Sántha Attila kérdésekkel, OJD csípős-humoros kommentárral, NKZS pedig tréfás-ironikus versekkel (limerick) körítve ajánlotta az olvasóknak a Gondűző étteremben. Az esten harsogott a derű, villogtak a szólelemények. Az estről tudósítva Fábián Lajos megjegyezte: a transzközép irányzattal polgárjogot nyert az erdélyi magyar irodalomban a szexualitás összes devianciájával együtt, de ugyanezzel polgárjogot nyert a közönségesség, a nyelvi durvaság is. Ezek az írók, sztárok példaképek jó néhány irodalomkedvelő tinédzser számára, de Fábián nem szívesen engedné el a diákokat ilyen hangvételű könyvbemutatóra. /Fábián Lajos: Na meg a bemutató! = Polgári Élet (Székelyudvarhely), jan. 4./

2009. május 27.

Székelyudvarhely két nevesebb iskolájában, a Tamási Áron Gimnáziumban és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában a kortárs magyar irodalom oktatásáról érdeklődött a cikkíró. A Tamási Áron Gimnáziumban Lőrincz József magyar szakos tanár elmondta, kortárs magyar irodalmat nem tanít. A tananyag műfajközpontú, és az érettségi követelményeknek megfelelően kell összeállítani a tanterv szerkezetét. Kevés az idő. Kérdéses, hogy a diákoknak mennyire ajánlott a posztmodernektől tanítani, mivel nem követnek eszményeket, nem teremtenek értéket. A kortárs magyar irodalom Kovács András Ferenc, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos bekerül a tananyagba. Dr. Ozsváth Imola fiatal magyar szakos tanárnő más szemszögből látja a kérdést, szerinte minden témához lehet kapcsolni a kortárs irodalomból is műveket. A tanárnő rendszeresen visz be órára pl. Nagy Koppány Zsolt novelláskötetéből részletet, vagy akár Orbán János Dénes írásaiból is ízelítőt. A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola magyar szakos tanárnője, Bogdán Ida kifejtette, nincs lehetőség sokat foglalkozni a kortárs költőkkel, de ő igyekszik párhuzamot vonni a jelenkori költők írásai és a műalkotások között, hogy a diákokat még több információval lássa el. A kilencedik osztályban tanulnak Kovács András Ferencről, a tíz-tizenegyedikben Esterházy Péterről, Faludy Györgyről, érintőlegesen beszélnek Kertész Imréről, a tizenkettedik osztályban pedig Orbán János Dénesről is szó esik. A kortárs irodalom tanítása tehát tanárfüggő. Az iskolai órák csökkentése szintén nem a kortárs irodalom oktatásának kedvez. A klasszikusok tanítása viszont elengedhetetlen. /Magyari Beáta: Kortárs magyarirodalom-oktatás a középiskolában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2009. december 10.

Szilágyi István írót, a Helikon főszerkesztőjét Alföld-díjjal tüntették ki a november 5-7-e között megrendezett Debreceni Irodalmi Napok keretében. Alföld-díjat kapott továbbá Gömöri György költő, műfordító és Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus. Nagy Koppány Zsolttal találkozhattak az érdeklődők a Magyar Írószövetség Csikófogat rendezvénysorozatának keretében, november 4-én, Budapesten, az írószövetség székházában. Kőrösi Zoltán próza- és drámaíró, a litera.hu internetes portál főszerkesztője volt a Várad folyóirat Törzsasztal-sorozatának vendége november 13-án, Nagyváradon. /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998