udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: I. (Nagy) Lajos /magyar király/

1996. február 16.

A sepsi-barcasági katolikus papság körlevélben méltatta a kettős jubileumot /Üzenetünk a kettős jubileum okán/, a honfoglalás 1100 éves és Márton Áron püspök születésének százéves évfordulóját. A múlt felmérésére kötelez. Õseink azért telepedtek le itt, mert ez lakatlan terület volt. "Tehát nem vettük el senkiét, hanem a rómaiak által elhagyott, kiüresített területen teremtettünk életet és kultúrát." Kereszténnyé lett őseink teljesítették az ige továbbadásának feladatát. 1227-ben Róbert esztergomi érsek felszentelte az első moldvai katolikus püspököt Milkovban, Teodorich domonkonkosrendi szerzetes személyében. IV. Béla király Szörénytornyán /Turnu Severin/, a Kárpátokon túl szervezte meg a második püspökséget. 1371-ben, Nagy Lajos király idején Szeret város lesz püspöki székhely, ez a harmadik püspökség, a negyedik, ugyanezen királyunk alatt, Curtea de Argesen. Ezek a püspökségek a későbbiekben elsorvadtak. Az üzenetben Márton Áron tevékenységét méltatták, a hithez való hűségét. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 16-22./

2000. április 7.

Szilágyi Júlia tanárnő, a Római Katolikus Teológiai Líceum /Kolozsvár/ megbízott igazgatója elmondta, hogy a felekezeti iskolák autonómiájáról csak az 1998-1999-es tanévtől lehet beszélni, amikor megjelentek azok a tantervek, melyek valamelyes szabadságot biztosítanak az iskolának. Az új tanterv lehetőséget biztosít arra, hogy minden iskola ajánlhasson sajátos tantárgyakat is a tanulóknak. Ez a lehetőség a magyar anyanyelvűek számára korlátozott, mert az anyanyelvi órákért cserében nem csökkentették a törzsanyagban szereplő órák számát. A Római Katolikus Teológiai Líceum új tanterve szerint heti négy magyar, négy román, négy angol óra biztosítja a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztését. A hitoktatás heti két órában folyik. A Szent Mihály Plébánia igen jelentős összeggel támogatja a tanulásban jó eredményeket felmutató tanulókat. A bécsi Szent István Egylet is biztosít ösztöndíjakat a tanulás és rászorultság függvényében. Tavaly a pécsi Nagy Lajos Gimnázium látta vendégül az iskola tanulóit, idén a szobi Szent László Iskolába készülnek a tizenegyedikesek. Testvériskolájukkal, a Báthory István Líceummal közösen használják a laboratóriumokat, könyvtárat, tornatermet. Közösek a tanárok is. /Szabó Csaba: Súly alatt nő a pálma. A Római Katolikus Líceum és az ezredvég kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2005. április 4.

Manapság ritkán hallani róla, holott P. Gulácsy Irén /1894-1945/ a két világháború közötti magyar irodalom legolvasottabb szerzői közé tartozott. Fekete vőlegények című regényét élete során 23-szor adták ki, Hamueső című műve az Erdélyi Szépmíves Céh első köteteként jelent meg. Az írónő Budapest bombázásakor vesztette életét, hangzott el a Kemény János Alapítvány Helikoni esték sorozatának április 1-jén tartott rendezvényén, Marosvásárhelyen. Adamovits Sándor az alkalomra füzetet állított össze. Gulácsy Irén munkásságáról Kovács Emese tanárnő tartott előadást. Nagy Lajos király című regénye 1936-ban jelent meg Budapesten, 1930-ban a Pax vobis, 1933-ban A kállói kapitány, 1941-ben a Jezabel. /(bodolai): Helikoni esték. Az elfelejtett szerző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2005. szeptember 24.

Szeptember utolsó hetében hagyományos regáti, magyarságfelmérő misszióra indulnak a kolozsvári teológusok. A kilenc főből álló csapat ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járja be, kiemelt célja a szörénytoronyi (Turnu Severin-i) és orsovai magyarság felmérése. Emellett igyekeznek bejárni és feltérképezni a vidéket. A középkori magyar királyság határvidéke a Kárpátokat is túllépve egészen a Dunáig, a Kazán-szorosig húzódott, és a határok védelmére jelentős számú magyar és székely védelmi erő érkezett. Majd IV. Béla a szörénységi várak védelmével a johannitákat, a terület felügyeletével, Nagy Lajos király pedig a havasalföldi vajdákat bízta meg. A havasalföldi területen a magyarság korai jelenlétéről ma is számtalan magyar helységnév nyomai tanúskodnak. Magyar eredetű hely-, folyó-, pataknév és helységnevek többek között: Arpadia=Árpád, Secui=Székely, Almas=Almás, Unguri, Ungurelu=Magyarok, Orlea=Váralja, Buzau= Bodza, Arges=Argyas, Giula=Gyula, Magher=Magyar. A Kárpátok alatt Secuieni néven megye szerveződött, mely „a Székelyföld havaselvi meghosszabbítása” volt (Iorga), de a magyar királysághoz tartozást Craiova város neve és a régió, Ungrovlahia nevében is mindmáig megőrizte. Mindezek mellett – a feltételezések szerint – a protestánssá vált és elüldözött szászok által alapított, Kálvin (Calvini) nevét viselő helységnév teljesen egyedülálló Kelet-Közép-Európában. Későbbi évszázadokban is jelentős számú volt a kitelepedés, és ezt néhány évtized alatt az asszimiláció követte, de az 50-es éveket követő munkaerő-elvándorlással is számottevő magyar és székely népesség talált otthonra, megélhetésre. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dobrudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta, részben ennek a munkának köszönhetően, új missziós szórványgondozó gyülekezet alakult Ramnicu Valceán, magyar közösségek szerveződtek Craiován, Motrun, és számtalan városi és megyei RMDSZ-csoport is létrejött. A Vetési László szórványlelkész által vezetett missziós utat az erdélyi református egyházkerület szórványmissziós ügyosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezi. Az út kiadásait az egyházakon kívül hazai és külföldi alapítványok fedezik. /Kolozsvári teológusok regáti misszióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2006. november 27.

Tordán az Aranyosszéki Népfőiskola keretében dr. Gyárfás Ágnes, a miskolci Nagy Lajos Király Egyetem tanára a magyarságról, nemzetünk és múltunk ismeretének fontosságáról, népművészetről-népköltészetről mesélt. Magyarországon a művészettörténet és pszichológia mellett egyedül ezen az egyetemen létezik magyarságtudomány szak, ennek keretében magyar történelmet, irodalmat, zenét, táncot, népművészetet és népköltészetet tanítanak. Az 1989-ben létesített magánegyetemen a magyar őstörténettel, a kínai és középkori latin nyelvekkel is meg lehet ismerkedni. Molnár Anna balladája, a rovásírás, a természet körforgása, a népmesék szimbolikája, a hit és szeretet egyaránt helyet kaptak dr. Gyárfás Ágnes beszédében. Kitért a magyarság-tudomány tanszék által is kutatott, faluhelyen még olykor fellelhető tiszta szobára, amely az égi szépséget, Isten világát jelképezi. /Ladányi Emese Kinga: Magyarországi vendégelőadó a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2007. október 22.

A Képes Krónika miniatúráinak és iniciáléinak reprodukcióiból nyílt kiállítás október 19-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A másolatokat a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont hozta el Erdélybe. Az anyagból több erdélyi városban is szerveznek kiállítást. A Nagy Lajos király udvarában készült krónika a korabeli udvari művészet stílusát képviseli. A Chronicon Hungariae Pictum vagy Chronica de Gestis Hungarorum címen ismert műkincs az 1360 előtti Magyarországon készült, mint az akkori viszonyok, nemzetségek, történelmi hagyományok és legendák tárháza. A Képes Krónika a magyar művelődéstörténet jelentős alkotása, a benne található 147 kép a 14. századi magyar festészet legjelentősebb fennmaradt alkotása. Nem bizonyított feltevés, hogy a festést Lajos király többször kitüntetett festője, Hertul fia, Miklós készítette. /Jánossy Alíz: Hatszáz éves iniciálék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998