udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Levente Lehel

1990. április 12.

Sokat szerint a márciusi események kiváltó oka az volt, hogy Marosvásárhelyen a 28-as gyógyszertárra magyarul is kiírták a gyógyszertár szót. Valójában nem így történt. Dr. Nagy Levente, a Megyei Gyógyszervállalat igazgatója emlékeztetett: a Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa január 14-én tartott ülésén közleményt adott ki: utasították az állami szerveket, ahol ez indokolt, gondoskodjanak a helységek, egységek, intézmények stb. nevének az együttélő nemzetiségek nyelvén való kiírásáról. A határozat értelmében Marosvásárhelyen január végéről /!/ március 16-ig folyamatosan a Farmacie feliratok mellé felfestették a Gyógyszertár szót is. A város többi gyógyszertáránál tehát már olvasható volt a magyar felirat. Amikor március 16-án a 28-as egységnél a munkás elkezdte festeni a feliratot, megjelent egy rendőrautó, erre egyre több ember állt meg a rendőrautó mellett. A tömeg egyszerre betört a gyógyszertárba és felelősségre vonták a bentlevőket a magyar felirat festése miatt. Az emberek összemázolták a feliratot és életveszélyesen megfenyegették a személyzetet. Kijött a helyszínre Munteanu Leila főgyógyszerész és megkérdezte: zavarja őket a kétnyelvű felirat? A válasz tagadó volt, mindössze azt kérték, hogy a feliratok ne egymás mellé, hanem egymás alá kerüljenek. Ezt a főgyógyszerész megígérte. A tömeg azonban nem tágított, egyre dühösebbek lettek az emberek. A gyógyszerészek a rendőrség segítségét kérték, de azt a választ kapták, hogy nem tudnak jönni. A tömeg követelte a magyar felirat eltávolítását, ez megtörtént. A katonaság segítségét kérték, a katonák végül kiszorították az embereket a gyógyszertárból. Körmöczki Emese gyógyszerész elmondta, hogy a feldühödött emberek fenyegették, hogy megfojtják. Sírógörcsöt kapott. Később megdöbbenve hallotta a rádióban, hogy mit mondanak a gyógyszertárban történtekről. /Bögözi Attila: Egy hír anatómiája avagy pogrom előtt Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2002. december 3.

A Pro Minoritate kisebbségpolitikai folyóirat /Budapest/ idei második száma nemrég jelent meg. A tartalomból: Magyar Sándor "Magyarbarát" románok 1848-1849-ben címmel közölt történelmi dolgozatot, Nagy Levente írásának címe Nyelvművelés, nemzetkép és hamisítás, s benne a 19. századi "tudós nyelvész, románszakértő" (valójában gátlástalan szöveg- és okmányhamisító) Kemény József dicstelen pályafutását foglalta össze. A Kisebbségi autonómiák blokkban két tanulmány olvasható: a Rainer Bauböcké Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? és az Apáti Zsófia-Győri Szabó Róbert szerzőpárosé Devolúció és nemzeti identitás: Skócia, Wales címmel. Végül Kovács Péter nemzetközi jogász, miskolci egyetemi tanár mutatta be Adrian Nastase és három bukaresti szerzőtársa nemrég megjelent, külföldnek szánt propagandakönyvét, amely a romániai kisebbségvédelmet magasztalja úgy, hogy közben a magyar kedvezménytörvény eurokonformitását próbálja minduntalan kétségbe vonni. A Protecting minorities in the future Europe. Between political interest and international law című angol nyelvű kiadvány tudományos igénnyel készült munka számos vonatkozásában magyarellenes. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2003. április 19.

A Pro Minoritate Alapítvány könyvalakú időszakos kiadványának nemrég megjelent száma külön fejezetet szentel a csángósorsnak (Egy Moldvában titokban magyarul tanító levele; Hatos Pál: Szempontok a csángókutatás kulturális kontextusainak értelmezéséhez; Seres Attila: "Csángómentés" Moldvában a XIX-XX. század fordulóján; Boross Balázs: "Majd egyszer lészen, de nem most"). Egy másik fejezet a Kárpát-medencei népszámlálásokba nyújt bepillantást (Bálint-Pataki József: A határon túli magyarság népesedési helyzete; Fedinec Csilla: Népszámlálás Ukrajnában - Hányan vagyunk magyarok?; Gyurgyik László: A szlovákiai magyarság településszerkezetének változásai az 1990-es években; Sebők László: A délvidéki magyarság az újabb népszámlálások tükrében). Más témák: félévnyi koszovói tartózkodás EBESZ-missziós küldetésben (Ablonczy Bálint beszélgetése Bíró Anna-Mária kisebbségkutatóval); A kisebbségek oktatásához való jogának védelme a nemzetközi jogban (Böszörményi Jenő); Román történelem a reformáció jegyében (Miskolczy Ambrus). A lapszám szemle fejezete Illés Géza (Szatmár, Erdély, Európa), Kántor Zoltán (Az önkormányzat reménye) és Nagy Levente (Balcanistica hungarica rediviva) kritikáinak nyújt teret. /Pro Minoritate/2002/tél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2003. április 29.

Az elmúlt hat hét alatt Kolozsváron három református lelkészi lakásba törtek be ismeretlen tettesek, jelentős károkat okozva. A rendőrség egyik betörésről sem értesítette szokásos napi sajtóértekezletén az újságírókat. A legsúlyosabb betörést az Iriszi Református Egyházközség lelkészi hivatalában követték el. Nagy Levente lelkész és felesége az egész házat felfordítva találta: a fiókok és a szekrények tartalma a földre borítva, a szobák feldúlva. /Makkay József: Református parókiákra törtek be. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2004. március 26.

Márc. 25-én a Nyíregyházi Főiskolán bemutatkozott a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a kolozsvári Polis Könyvkiadó. Ez a nyíregyházi kapcsolat a szétszóratásunk gyümölcse, hisz Az erdélyi kultúra ma című rendezvény kezdeményezője és létrehozója a székelyudvarhelyi származású Vofkori Mária, a Kriterion Kiadó volt kolozsvári szerkesztője, a Polis Kiadó alapító tagja, jelenleg a kisvárdai Rétközi Múzeum vezetője. Tőzsér József kiadói igazgató beszélt a Pallas–Akadémia Kiadóról, melynek könyvei Magyarországra is szép számban jutnak el. Néhány hónapja Szegeden és Debrecenben vettek részt a mostanihoz hasonló rendezvényen. A jelen levő szerzők – Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Dávid Gyula irodalomtörténész –az erdélyi tudományosság, szellemi élet, oktatás gondjaiból is felvillantottak néhány kérdést. A magyarság egyesítésének sikere a kölcsönös megismerés sikerén áll vagy bukik – fejezte be gondolatait Dávid Gyula. Dávid Gyula beszélt az általa vezetett Polis Kiadóról is, amely fennállása alatt mintegy százötven könyvet jelentetett meg. Meghívott szerzői – Angi István zenetörténész, Demény Péter publicista, Tamás Tímea költő, Nagy Levente politológus – is szóltak munkásságukról. /Máriás József: Az erdélyi kultúra ma. Erdélyi könyvkiadók bemutatkozása a nyíregyházi tanárképző főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

2004. június 11.

Jún. 9-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban harmadik alkalommal osztották ki a színház magyar részlege, a Tompa Miklós Társulat művészeinek, munkatársainak a Hunyadi László díjakat. A csaknem három éve tragikus hirtelenséggel, ötvenéves korában elhunyt színművész emléke ápolására létrejött Hunyadi László Baráti Köre Társaság azóta minden évben különböző kategóriákban kiosztja a Hunyadi László emlékplaketteket. Ezeket az azonos nevű, kiváló marosvásárhelyi szobrászművész, Hunyadi László készíti. Ebben az évben egy úgynevezett meglepetés-díjat is átnyújtottak Hunyadi László lányának, Hunyadi Zsuzsinak, aki elsőéves a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakán. A színház műszaki munkatársai közül ezúttal Nagy Levente díszítő részesült plakettben. A fiatal színész kategóriában Darabont Mikoldra és Ördög Miklós Leventére szavaztak a munkatársak. Az életmű díjat Nagy József színművész vehette át. /(Máthé Éva): Kiosztották a Hunyadi László díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2004. szeptember 13.

Kolozsváron Nagy Levente íriszi református lelkész a nemzedékek találkozóját hirdette meg az Oasului utcai templomban, és meghívta a tíz, huszonöt és ötven éve konfirmáltakat is. A sikeren felbuzdulva a lelkipásztor a nemzedékek találkozóját okt. 31-én, a reformáció ünnepén szeretné megismételni. /Makkay József: Nemzedékek egyházi találkozója az Írisztelepen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2004. november 1.

A református templomokban okt. 31-én a reformáció ünnepére emlékeztek szerte a Kárpát-medencében. A kolozsvári Iriszi Református Egyházközség lelkipásztora, Nagy Levente a reformáció napján ökumenikus találkozót szervezett, katolikus, unitárius és evangélikus híveket egyaránt meghívott az ünnepségre. Az igét hirdető Katona Jenő Los Angelesből látogatott Erdélybe. /Makkay József: Emberközeli református egyházat! Iriszi ünnepség a Reformáció Napján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2006. április 29.

A várt 350 résztvevő helyett a megnyitó napján már közel 600 személy jelentkezett be az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztályának XVI. Tudományos Ülésszakára, amely Csíkszeredában zajlik. A résztvevők száma tovább növekedett, jelezte dr. Veress Albert főorvos, aki a rendezvény szervezésének oroszlánrészét vállalta. Több mint 100 résztvevő 65 dolgozattal Magyarországról jött. Köszöntötte a jelenlévőket dr. Nagy Levente, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke is; az Erdélyi Múzeum- Egyesület (EME) nevében, és egyben a Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét is továbbítva szólt a résztvevőkhöz Brassai Zoltán professzor; a román egészségügyi miniszter jókívánságait tolmácsolta Székely Ervin államtitkár, majd dr. Kovács Dezső, az EME Orvostudományi Szakosztályának elnöke szólt a jelen lévő orvosokhoz, gyógyszerészekhez. A megnyitón aláírták a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az EME Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya közötti együttműködési megállapodást, és szakmai díjakkal jutalmazták az arra érdemes, kutatói munkákat folytató szakembereket. /Forró-Erős Gyöngyi: Orvosok tudományos ülésszaka. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2006. május 5.

Május 3-án volt a kolozsvári Református Kollégiumi Napok nyitórendezvénye. Nagy Levente iskolalelkész hirdetett igét, majd dr. Székely Árpád igazgató kitért arra, hogy a mostani kollégiumi napokat Szabó Dezső író neve fémjelzi. A zsúfolásig megtelt díszterem közönsége megtekintette az iskola diákjainak munkáit tartalmazó rajzkiállítást. A színjátszó csoport előadta azt a színdarabot, amellyel a gödöllői diákszínjátszó fesztiválon szerepeltek. /Nagy-Hintós Diana Elkezdődtek a kollégiumi napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2006. június 1.

A Szászrégeni Művelődési Hét keretében a szászrégeni Népszínház magyar tagozata négy bohózattal nevettette meg a színjátszás kedvelőit, Székely Ferenc színművész rendezésében. Május 31-én tartották Szászrégenen a második Maros menti Vitéz László műkedvelő bábosok találkozóját. A vendéglátó Csim-Bumm Bábcsoport mellett a marosvásárhelyi Habakuk és Tamacisza lépett fel. A Habakuk fennállásának tizedik évfordulóján mutatta be először a Békakirályfi című bábjátékot, jelezte a csoport lelke, elindítója, Bartha Júlia, ő volt a rendező. Délután a Német Demokrata Fórum, a művelődési ház román és magyar néptánccsoportja ropta a táncot. A magyar néptáncosok Nagy Levente Lehel koreográfiájában mezőségi táncokkal léptek fel. /Mészely Réka: 35. Szászrégeni Művelődési Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2008. február 13.

Szászrégenben a népszínházi rangot szerzett műkedvelő magyar színjátszó társaság most próbálja Rejtő Jenő Szabad a vásár című jelenetét és felújították a Mohácsi vész című, ugyancsak Rejtő-jelenetet. Nehezen megy a munka, műkedvelő társulatról van szó, az emberek elfoglaltak, nem könnyű összehozni a próbákat. Május-június körül várható a bemutató, a Szászrégeni Művelődési Napokon. A Csim-Bumm bábcsoport kis műsort állított össze. Május végén szervezik meg negyedik bábfesztiváljukat, a Vitéz László Maros menti Műkedvelő Bábos Találkozót. Meghívtak több hasonló bábcsoportot is Marosvásárhelyről, Segesvárról, Székelyudvarhelyről. Mindig nagyon jó a fesztiválhangulat. Mindemellett másodszor szervezik meg a Hagyományőrző rügyecskék címet viselő népdalvetélkedőt, a harmadik-negyedik osztályosok részvételével. Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes művésznője vállalta el a zsűrielnök szerepét. Tánccsoportjuknak a szentiványi táncrendet Nagy Levente Lehel koreografálta, ő is tanította be a táncosokat. A farsangi bálon már ezekkel a táncokkal vettek részt. Terveznek egy közös előadást a színjátszó csoporttal. /Nagy Botond: Színjátszás Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

2008. március 15.

A székelyudvarhelyi RMDSZ megtartotta a városi és megyei tanácsos, illetve a polgármester jelöltállítási küldöttgyűlését. Székelyudvarhely RMDSZ-színekben induló polgármesterjelöltje Bunta Levente megyei tanácselnök lett. A városi tanácsosi helyekre 21 székelyudvarhelyi jelöltette magát, az első helyen Biró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének elnöke áll, őt követi dr. Nagy Levente, Benedek Árpád Csaba, Géczi Levente, Csáky Jenő, Novák Károly István, dr. Hermann Gusztáv Mihály, Magyari Magdolna és Gergely László. A megyei tanácsosjelöltek listáján hét név áll, az élen Bondor István főtanfelügyelő, majd Bunta Levente, Sófalvi László, Birtalan József, Ványolós István, Benedek Árpád Csaba és Incze Zoltán következnek. /Szász Emese: Polgármesterjelölt Bunta Levente. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998