udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 55 találat lapozás: 1-30 | 31-55
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Olga

1990. január 27.

Kolozsváron jan. 21-én, a Családi Tükör szerkesztőségében megalakult a Családsegítő Társaság /CSST/. Az RMDSZ keretén belül kívánnak működni, céljuk a segítségnyújtás és előadások szervezése. Egyelőre a Családi Tükör szerkesztőségében jönnek össze. A kezdeményező bizottság tagjai között van Balla Zsófia költő, újságíró, Kovács Magda, a Családi Tükör megbízott szerkesztője és Nagy Olga néprajzkutató. /Megalakulási nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1990. március 18.

Márc. 18-án Kolozsváron megalakult a Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget. Elnök Pozsony Ferenc, titkár Salat Zakariás Erzsébet, pénztáros Virág Magdolna, ellenőrök: Fülöp Lajos és Papp Béla. A következő szakosztályok kialakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Köncze Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

1990. május 17.

Kolozsváron márc. 18-án megalakult Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget /elnök: Pozsony Ferenc, titkár: Salat Zakariás Erzsébet/, a tiszteletbeli elnök Almási István és a következő szakosztályok megalakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. A társaság Sepsiszentgyörgyön tartotta második ülését. Elhatározták évkönyv kiadását, az egyes üléseken elhangzó tanulmányok megjelentetésére. Ennek szerkesztésére Péntek Jánost, Almási Istvánt és Keszeg Vilmost bízták meg. /Péter Sándor: Néprajzosok ülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

1990. szeptember 2.

Vita Zsigmond emlékezett a moldvai csángók magyar iskoláira, amelyek 1947-ben nyíltak meg, Bákóban pedig magyar tanítóképző létesült. 1947 nyarán Czikó Lőrinc parlamenti képviselő és Antal Árpád moldvai útjuk után arról számoltak be, hogy "Bákó megyében ma mintegy 60 000 csángó él, ezen kívül kisebb-nagyobb települések vannak a környező megyékben." /Népi Egység, 1947. szept. 12./ A Groza-kormány támogatásával "1947 őszén megnyíltak az első állami magyar iskolák Moldvában. Először a történelem folyamán" írta Beke György /Magyar gondok Erdélyben, Budapest, 1990/. A csángómagyar falvak lakói hozzáláttak az új iskolák berendezéséhez. A lészpedi szülők új épületet emeltek a magyar iskolának. Egyes idehelyezett tanítók igyekeztek elkerülni a szegény falvakból, emlékezett Beke György Régi erdélyi skólák /Budapest, 1988/ című könyvében. A moldvai magyarság nemcsak Bákó megyében őrizte meg nyelvét, hanem a Szabófalva környékén is, sőt kirajzottak egészen a Dnyeszterig, Csöbörcsökig. Ezt tanúsíthatták az ötvenes években a falvakba kiszálló kolozsvári nyelvészek és néprajzosok /köztük dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Nagy Olga, Faragó József és Almási István/munkái a moldvai csángó népművészetről, továbbá a népdal és népballada gyűjtemények. /Vita Zsigmond: Kitekintés a moldvai csángók iskoláira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1990. szeptember 23.

Szept. 22-23-án tartotta vándorgyűlését Csíkszeredában a Kriza János Néprajzi Társaság. A Csíki Múzeumban tartott rendezvényen számos ismert hazai néprajzos olvasott fel dolgozatából. így Nagy Olga, Faragó József, Gazda Klára, Szabó Zsolt pedig a Kriterion Kiadó tevékenységéről számolt be. /(Sarány István): A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1991. február 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1991. december 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1992. július 16.

Kriza János Néprajzi Társaság jún. 4-5-én Homoródfürdőn tartotta idei második vándorgyűlését. Az előadások témái: a halál és a temetkezési szokások. Az előadók között volt Zakariás Erzsébet /Kolozsvár/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Zsók Béla /Bukarest/, Tankó Gyula /Gyimesközéplok/, Bárány Mihály János /Marosvásárhely/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Vasas Samu /Bánffyhunyad/, Tánczos Vilmos /Csíkszereda/, Csergő Bálint /Csíkszereda/, Asztalos Enikő /Marosvásárhely/, Balázsi Dénes /Székelyszentlélek/, Gazda József /Kovászna/ és Virág Magdolna /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1996. június 19.

Nagy Olga új meséskönyvvel lepte meg gyermekolvasóit: Aranyhajú és az elátkozott madarak /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1996/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19. /

1996. június 20.

Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

1996. november 12.

Tankó Gyula Gyímesi szokásvilág /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című könyve Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk települések szokásvilágát mutatja be. A moldvai és a gyimesi csángók nyelve archaikusabb, szokásaikban is hagyományőrzőbbek. A könyv a hiedelmekkel is foglalkozik. A kiadvány hátsó borítóján Nagy Olga néprajzkutató kiemelte, hogy a szerző elkötelezett értelmiségi, hiszen gyimesközéploki tanárként három évtizede él együtt azokkal, akiknek szokásvilágáról ír. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 12./

1997. január 13.

Nagy Olga tagja az Írószövetségnek, 13 irodalmi műve jelent meg, ennek alapján írónak tartja magát. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen magyar és néprajz szakot végzett. 1958-tól a kolozsvári Etnográfiai és Folklór Intézet kutatója volt egészen nyugdíjazásáig. Nagy Olgának eddig 22 könyve látott napvilágot. Több könyve a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával jelent meg. /Marton Lili: Nagy Olga életpályájáról beszél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1999. július 14.

A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. szeptember 24.

A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1999. október 9.

Vöő Gabriella Szaván fogjuk. Erdélyi magyar szólások. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című nemrég megjelent munkája az erdélyi magyar szóláskincsnek monografikus célzatú bemutatása, egyben pedig rendszerezés. Alapja a kolozsvári Folklór Intézet Archívumában őrzött gazdag szólás-anyag, mely több évtizedes gyűjtői-kutatói munka eredménye. A dokumentumanyag 161 helységet képvisel. Ezek ábécé szerinti felsorolásában feltárul az egyes helységek gazdagabb, illetve szegényesebb jelentkezése is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum főbb tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Ez a könyv a Kriterion Könyvkiadónál 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szól - Közmondások a romániai magyar folklórból című közmondásgyűjtemény kiegészítője. /Könyvbemutató a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2000. március 24.

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2000. március 31.

Kolozsváron sikeresen működik az 1999 júniusában megalakult Kriterion Könyvklub. Vezetője Vassy Márta elmondta, hogy a kolozsvári evangélikus egyház biztosít helyet összejöveteleiknek. Könyvbemutatókat szerveznek. /Nagy Olga: Kriterion Könyvklub. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2000. május 26.

Nagy Olga szerkesztésében megjelent Változó népi kultúra. Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon /Kriterion/ című könyv, melyet Kolozsváron mutattak be. A mű több okból is néprajzi kuriózum. Ez az első olyan néprajzi kötet, amelynek kiadását a múlt rezsim megakadályozta. Az eredetileg jelenkutatásnak készült falumonográfia a húsz évvel ezelőtti Havad kultúrájával foglalkozik. Az új szemlélet a műben a kutatók munkájában érhető tetten. Bartos Miklós, Gegesi László János, dr. Zillmann Jenő és Nagy Ödön, ők az akkori Havad értelmiségei, akik Nagy Olgával együttműködve szakképzett kutatókká váltak. Havad példaértékű falu volt hagyománytisztelet, ésszerűség és józanság révén. /Schmidt Daniel: Változó népi kultúra. Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2000. május 31.

Megjelent Havad község alapos gyűjtő- és rendszerező munkán alapuló társadalomnéprajzi monográfiája: Változó népi kultúra Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon. Szerk. Nagy Olga. /Kriterion, Bukarest-Kolozsvár, 2000/. Az öt szerző nem csupán bemutatja a falu népi kultúrájának elemeit, illetve különböző területeit (társadalmi, gazdasági, közigazgatási jellemzők, családi élet, nyelv, népi próza, hiedelemvilág, szokások, népi gyógyászat, népi joghagyomány, erkölcsi élet), hanem ezek változásaira is figyel. Bartos Miklós havadi történelemtanár foglalkozik a község múltjával, Gegesi László János /szintén havadi tanár/ a nyelvjárás és a szókészlet változásait mutatja be, dr. Zillmann Jenő orvos a népi gyógyászat területén vizsgálódik, Nagy Ödön ismerteti a havadi családi élet jellemzőit, Nagy Olga Havad teljes népi prózarepertoárjának gyűjtésére és elemzésére vállalkozott, és ő foglalkozik a falu hiedelemvilágával is. - A szerzők közel tíz évig dolgoztak a köteten, amely azonban az akkori körülmények között nem jelenhetett meg. /Szőcs Levente: Változó népi kultúra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2000. június 28.

Megjelent a Változó népi kultúra Havadon /Kriterion/, amely hetvenes évek közepén indult társadalomnéprajzi vizsgálat eredeményét tartalmazza. A kötet szerkesztője Nagy Olga. A fotókat Marx József fotóművész, a rajzokat Molnár Dénes grafikus készítette. /Változó népi kultúra Havadon = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2000. október 5.

80. fellépését és hároméves évfordulót ünnepelt Puki bácsi és a Mesekaláka Sepsiszentgyörgyön. Három éve szolgálja a Mesekaláka Sepsiszentgyörgy kicsinyeit szombatonként. Változtak a kis csapat tagjai, de Puki bácsi, László Károly színművész marad. Az előző előadás meghívottja Markó Béla volt, ezúttal nem RMDSZ-elnökként, nem politikusként, hanem költő bácsiként, s szemmel láthatóan örült a szerepnek, a Pukica (ifj. László Károly) által megzenésített verseinek. Másnap pedig a 80. életévét taposó Nagy Olga ült be a gyerekek és a Mesekalákások közé, megnézte A kíváncsi tündér c. meséjéből készült feldolgozást. /Éltes Enikő: A 80. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2001. január 13.

A napokban volt nyolcvanéves Nagy Olga, félszáz regény, meséskönyv néprajzi, szociográfiai, társadalomlélektani és művészeti tárgyú könyv szerzője. Írásai kitörést jelentettek egy új folklorisztikai szemlélet irányában. Nagy Olga szemléletmódjával ugyanis lehetett vitatkozni, de munkája dokumentáris hátterével nem. /(németh): Félszáz kötet szerzője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Nagy Olga /sz. Nagyernye, 1921. jan. 2./ Kolozsváron él.

2001. február 8.

Nagy Olga néprajzkutató idén januárban betöltötte a 80. évét. Változatlanul dolgozik újabb könyvein. Eddig negyven könyve (mese, ifjúsági irodalom, néprajzi munka) látott napvilágot. /Éltes Enikő: Nagy Olga 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2001. február 23.

Megjelent a Változó népi kultúra. Társadalom- néprajzi vizsgálat Havadon. Szerkesztette Nagy Olga / Kriterion Könyvkiadó Bukarest-Kolozsvár/ című kötet. A falu történetét Bartos Miklós történelemtanár írta meg. Nagy Ödön (1914-1996) lelkész, Nagy Olga bátyja a szerzője A havadi család, Az élet fordulói, a Jeles napok és a Népi joghagyományok című fejezeteknek, a Havad erkölcsi élete című fejezetet pedig Nagy Olgával ketten jegyezték. - Nagy Ödön Tavaszi néphagyományaink (1938), Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (1939), Parasztságunk és népi műveltségünk (1944) című munkái mellett több dolgozata kéziratban van. - A falu orvosa volt 1983-ig dr. Zillmann Jenő. Kutatási területe az öngyilkosság falusi környezetben. 1975 és 1980 között négy dolgozatot készített, ezek kiadatlanok. A kötetben Zillmann Jenő vállalta a népi gyógyászat felgyűjtését és feldolgozását. A Nyelv és közösség című fejezet Gegesi László János tanár munkája. A népi próza állapota című fejezetben Nagy Olga az úgynevezett hagyományos, valamint a folklorisztika által be nem sorolt népi prózai termékeket vette számba. - Havad szerencsésnek mondhatja magát, hogy ilyen értelmiségijei voltak, vannak. Ezt a kötetet majd újabb követi. A kutatómunka kiterjedt a falu gazdasági életére is. /B.D.: Változó népi kultúra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2001. április 21.

A nyolcvanadik életévét betöltött Nagy Olga legújabb kötetében /Egy botcsinálta riporter emlékei, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001/ újságírói tevékenységére emlékezett, amely az 1952-1958 közötti évekre tevődött. "Kénytelenségből lettem újságíró, mert a tanügyből úgyis kiraktak volna." - vallotta. Az Utunk munkatársa lett, de az irodalmi hetilapnál nem érezte igazán jól magát, örült amikor néhány év átmehetett a Dolgozó Nőhöz. Itt találta meg a számára otthonos közeget, ameddig Látó Annát le nem váltották. /Zsidó Ferenc: Emlékirat, kortükör, kórtükör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Néprajzi érdeklődése már széki tartózkodása idején megmutatkozott, ezért azután Jagamas János hívására - aki akkor a néprajzi kutatócsoport osztályvezetője volt - a Folklórintézet munkatársává vált. - Nagy Olga nyersen és őszintén feltárta, hogy a kor írói, publicistái miként szolgálták ki a kommunista ideológiát - szabad akaratukból vagy kénytelen-kelletlen. Horváth Istvánnal kezdi, aki Az okos macska című népmese-gyűjteményében meghamísította a népmesét a marxista dogmatikának megfelelően, Asztalos Istvánnal folytatja, novellája tele volt hamis pátosszal: a hősök egy vonaton utaznak, tombol a hóvihar, de ők nem félnek, mert vigyáz rájuk a Párt stb., Szabédi Lászlót is megidézte "vezessen a sztálini párt" végkifejletű versével, de írt Létay Lajosról és Hajdu Győzőről is, aki kezdetben merészségével tűnt ki, közölve az Igaz Szóban Sütő András drámáit, később azonban olyan ál-lojalitásba csúszott át, hogy "nem restellte Ceausescut Bethlen Gáborhoz hasonlítani".

2001. május 21.

Máj. 20-án Marosvásárhelyen, a dr. Juhász András Ifjúsági Központban neves vendégek - dr. Aszalós Adorján orvos az Amerikai Egyesült Államokból, dr. Aszalós János elméleti matematika-doktor Magyarországról - a Pax Romana Katolikus Értelmiségiek Társaságának elnöke jelenlétében negyedik alkalommal adták át a dr. Aszalós János Emlékalapítvány emlékérmet. A díjazottak: a marosvásárhelyi K. Nagy Olga magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a 80. életévét betöltő székelyudvarhelyi nyugalmazott pedagógus, Finta Béla, a szintén vásárhelyi Szombat Attila, a Mentőöv szolgálat helybeli kezdeményezője, valamint a szecselevárosi Fodor Levente gyógyszerész. A Budapesten létrehozott emlékalapítvány kettős célt szolgál: egyrészt ápolni az erdélyi származású dr. Aszalós János (1910-1939) emlékét, másrészt különböző, Erdélyben született és ilyen hatókörű egészségügyi, szociális és művelődési-kulturális kezdeményezések anyagi, erkölcsi támogatásának a biztosítása. /(járay): Soha nem késő a szolgálatot felvállalni! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2001. június 9.

Nagy Olga Egy botcsinálta riporter emlékei /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című memoárkötetét mutatták be jún. 7-én Kolozsváron, a Kriterion Könyvklub szervezésében, a Reményik Sándor pincegalériában. A kötetet Gábor Dénes, a Művelődés folyóirat munkatársa, a könyv szerkesztője méltatta. A könyvben a szerző rövid, hatéves újságírói életszakaszát mutatta be. A félszázadik kötetén túljáró folklorista, népmesegyűjtő, regényíró 1953-58-ban az Utunk, majd a Dolgozó Nő riportereként dolgozott. /(gédé): Mozzanat egy gazdag életműből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2001. szeptember 21.

Lelkészeire emlékezett a Beszterce-Naszód megyei Mezőköbölkút református egyházközsége. A holland segítséggel 1994-ben épített új templom falát szept. 16-tól ünnepi istentisztelet keretében felszentelt emléktábla ékesíti. A két tábla márványába 19, 1754-től itt szolgált lelkész neve van bevésve. Megemlékezett Köbölkút lelkészeiről Nagy Olga néprajzkutató, az élők sorából eltávozott Nagy Ödön lelkész húga. /Kresz Béla: Lelkészeinek állít emléket a szórvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. október 23.

Megjelent Diószegi Anna: Életem története. Emlékezés a kolozsvári Hóstátról /Székelyudvarhely, 2001./ A könyv szerkesztője: Keszeg Vilmos. A kötet önéletrajzi vallomás, mely élete történetét a kisgyermekkortól napjainkig idézi meg. A hóstáti közösséget a hatvanas években felszámolták, házaikat lerombolták, földjeiktől megfosztották, egy számukra idegen területre való letelepedésre kényszerítették őket. Nagy Olga szerint a hóstáti szokáshagyomány rendkívüli gazdag, mert ez a közösség öröklött népi hagyományaihoz rendkívül ragaszkodott. /Nagy Olga: Egy rendhagyó dokumentum üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./


lapozás: 1-30 | 31-55




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998