udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 263 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-263
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Pál

1992. január 8.

Marosvásárhelyen megjelent az ismeretlen Timopur kiadónál Ion Judea ezredes könyve: Tirgu Mures, Cumpana lui martie. Val si ura /Marosvásárhely. Márciusi megpróbáltatás. Áradat és gyűlölet/. Judea ezredes főszereplője és koronatanúja volt az 1990-es eseményeknek, márc. 19-én felelőtlen ígéretével tőrbe csalta az RMDSZ ostromlott székházába szorult magyarokat, köztük Sütő Andrást, így lehetővé tette, hogy a felbérelt hodáki meg libánfalvi lakosok rátámadjanak a szorongatottakra. Sütő András egy tévé-interjúban elmondta, hogy Judea ezredesi egyenruhában mutatkozott, az RMDSZ-székházba betört románokat "drága fiaimnak", "fiacskáimnak" szólította és lehetséges, ha komolyan rájuk szól, hallgattak volna rá. Judea azonban ezt nem tette meg. Ehelyett terjesztette a hamisított röpcédulákat, amelyek határrevíziós gondolatokat népszerűsítettek. Sütő tiltakozott a hamisított röpcédula ellen. Judea viszont terjesztette, mondván: mire készülnek a magyarok, Erdély elszakítására. - Judea megjelent könyvében különféle manipulált Vatra Romaneasca-anyagokat közöl, hogy bizonygassa: a magyarok románellenes megmozdulásokat szerveztek az RMDSZ irányításával. "Privilégiumaik" érvényesítésére megfogalmazták a "hét parancsot" /ki hallott ilyesmiről, kérdezte a könyvet ismertető Nagy Pál/. Judea úgy gondolja, hogy a román fajnak /neamul nostru romanesc/ külön törvényei vannak a demokráciát illetően. Szerinte az RMDSZ "terrorista szervezet", a magyar diákok "ördögi terveik kivitelezésén fáradoznak". Judea egyetértéssel közli a Vatra Romaneasca és pártja követelését: a fő "vétkesek" - Domokos Géza, Sütő András, Király Károly, Kincses Előd, Jakabffy Attila, Pálfalvi Attila, Smaranda Enache, Demény Lajos és Gilea Valer - büntetőjogi felelősségre-vonását. Nehéz lenne a szerző összes tárgyi tévedését felsorolni, nem létező személyek szerepeltetését. /Nagy Pál: Honnan árad a gyűlölet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1993. április 17.

Bíró Béla a Beszélőben támadta Tőkés Lászlót, ezzel "felbecsülhetetlen szolgálatot tesz Tőkés László legelszántabb ellenségeinek, mindazoknak, akik ilyen-olyan módon tagadják a sajátos romániai "etnikai tisztogatás" tényeit". Bíró Béla remek ötletet nyújt a román szélsőnacionalistáknak, a magyargyűlölőknek, állapította meg Nagy Pál. /Nagy Pál: Lapozgató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./ Bíró Béla cikke: márc. 27-i jegyzet.

1993. december 3.

Dec. 3-án 200 éve tartotta első ülését Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, Aranka György több éves szervezőmunkája eredményeként. Az ülésen Aranka Györgyöt "fő titoknokká" választották. Erre emlékezett Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész. Jancsó Elemér 1955-ben jelentette meg Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai című dokumentumkötetet a bukaresti Akadémiai Kiadónál. /Nagy Pál (Marosvásárhely): Egy marosvásárhelyi társaságocska emléke! 200 éve alakult meg az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. = Heti Magyarország, dec. 3./

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1993. december 18.

Nagy Pál kifogásolta, hogy Tamás Gáspár Miklós Zsoldosok és martalócok című cikkének átvételét elutasító írásának közlése mellé a szerkesztőség megjegyzést tett, kirekesztő módszernek nevezte Nagy Pál elutasító véleményét. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18. Előzmény: nov. 23-i jegyzet.

1994. január 20.

A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1994. június 4.

Nagy Pál /Marosvásárhely/ is elmarasztalta a XII. osztályos magyar irodalom tankönyvet: nincs egységes koncepciója, szembetűnőek az aránytalanságok. Már mások is kifogásoltak a lap hasábjain a kimaradt írókat, a cikkíró bővíti a hiánylistát: Wass Albert, Jékely Zoltán, Gellért Sándor, Fodor Sándor, Szász János, Tóth István. Olyan jelentős volt a kommunista Salamon Ernő, hogy külön fejezet kapjon, amikor annyi író kimaradt? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4-5./ Ugyanerről a tankönyvről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10.

1995. március 8.

Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./

1995. április 13.

Nagy Pál Ijesztő irományok címen számol be a Magyarok Világszövetsége elleni "kollektív nyilatkozatról", amelynek szerzői azt állítják, hogy az MVSZ "elvesztette a nemzet többségének bizalmát", mert nem áll pártok felett. Valójában nyilvánvaló pártérdekek szolgálatában ugrottak most porondra az összmagyarság legtekintélyesebb tömörülése ellen, írja Nagy Pál. Az fáj nekik, hogy nem sikerült kizárólagos befolyásuk körébe vonni az MVSZ-t. A másik írás József Ilonáé, a Kurírban jelent meg, eddig csak Németh János ítélte el a Romániai Magyar Szóban. A "közéleti légkörfertőzés itthoni kismesterei" közé tartozik Török Menyhért, aki Új totalitarizmus felé /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ címen kifejtette, hogy nem szavazna olyan politikai alakulatra, amelynek vezetői között van Tőkés László, inkább egy modern román pártra. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ Előzmény /József Ilona cikkéről/: 828. sz. jegyzet.- MVSZ ellen: 571,625, 724. sz.

1995. május 9.

Máj. 4-8-a között harmadszor rendezték meg a Székelyudvarhelyi Diáknapokat. Kilenc rendezvény volt, különböző helyszíneken. Nagy Pált, az Udvarhelyi Fiatalok Fórumának elnökét elismerés illeti a rendezésért. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

1995. december 19.

Az elmúlt héten Szatmárnémetiben tartotta a MISZSZ kongresszusát, amelyen új vezetőséget választottak: elnök Kiss Gábor, a Bihar megyei MIDESZ ügyvezetője, a négy alelnök: Nagy Pál (Székelyudvarhely), Salló László (Temesvár), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Szakács Levente (Kolozsvár). Az elfogadott nyilatkozat szerint a MISZSZ tagszervezetei jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon, lehetőleg az RMDSZ-szel közösen, de ahol nem sikerül megegyezni, ott önállóan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1996. június 8.

Székelyudvarhely RMDSZ-választmánya jún. 7-én értékelte a helyhatósági választások eredményét. A város 32.335 választópolgárából 19.090 élt szavazati jogával, melyből az RMDSZ tanácsosjelölt listájára 7976-an, a polgármester-jelöltre 8957-en szavaztak, ezzel a 21 tagú testületben az RMDSZ tíz tanácsosi helyet szerzett, polgármester-jelöltjük viszont alulmaradt a független jelölttel szemben. A választmány által kiadott közlemény szerint az Udvarhelyi Híradó a függetlenek gyakoribb szerepeltetésével befolyásolta az eredmények alakulását. A választmány vezetősége bizalmi szavazást kért, ez a szavazás továbbra is bizalmat szavazott Sófalvi László városi elnöknek. A szavazás után a Szabadelvű Kör helyi csoportja visszavonta képviselőjét, Thamó Csabát a választmányból, hasonlóan kilépett Nagy Pál is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./ Pintér D. István felelős szerkesztő visszautasította azt, hogy lapját okolják a választási vereségért. Azért szerepeltek gyakrabban a függetlenek a lapban, mert fizettek a kampányszövegért. Dr. Ferenczy Ferenc polgármesterrel valóban hűvösebb volt a viszonyuk. /A Híradót vádolják saját hibáikért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./

1997. augusztus 1.

Felértékelődik az EMKE: Az RMDSZ helyett ugyanis a jövőben az EMKE fogja kapni a kisebbségeknek járó kormánytámogatást. Júl. 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ székházában Szabó György Pál Maros megyei EMKE-elnök és Nagy Pál alelnök hívott össze tanácskozást. A megjelentek között volt Virág György, a megyei tanács alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó megyei elnökségi tag, tudományos főkutató. Szabó György Pál beszámolt az EMKE megyei helyzetéről. Az EMKÉ-nek 32 művelődési egyesülete van a megyében, száznál több létesítmény, kórusok és csoportok csatlakoztak hozzá. A hálózat kiépítése sikerült, de anyagilag csőd szélén áll az EMKE. Székháza nincs, képviselete az országos román művelődési szervekben nincsen, tehát eddig úgyszólván nemlétezőnek tekintették. - Nagy gond a Kultúrpalota kihasználtsága: figyelmen kívül hagyják, hogy a megyében fele-fele arányban élnek magyarok és románok. A Teleki Téka sorsa máig tisztázatlan. - Marosvásárhelyen nincs EMKE-könyvtár. /Bölöni Domokos: Nincsen székház, nincsen pénz, nincsenek könyvtárak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1997. augusztus 3.

Aug. 3-án betöltötte 70. életévét Beke György. Ebből az alkalomból méltatták munkásságát, szülőföld iránti hűségét. /Nagy Pál: Szellemi figyelőállásban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1., Múzsák mell., Bogdán László: Atlantisz harangoz. A hetvenéves Beke György köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

1997. október 7.

Mezősámsondon megünnepelték a 150 éves református templom felújítását, egyúttal bemutatták a helyi értelmiségiek /Baloghné Rácz Éva, Csibi Szabolcs, Fekete Gyula, Nagy Rózsa, Pánczél János, Pánczél Vilmos, Szász Mária/ szerkesztésében, Nagy Pál irodalomkritikus segítségével megjelent falumonográfiát: Mezősámsond - múlt és jelen /Impress Kiadó, Marosvásárhely/. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

1997. október 30.

A napokban Tamási Áronra emlékeztek Szászrégenben, a helyi Kemény János Társaság szervezésében. Nagy Pál irodalomtörténész tartott előadást az íróról, Tamási Áron 1956-os helytállásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1997. november 11.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ Árkoson tartotta hatodik kongresszusát, tizennégy tagszervezet képviselői jelentek meg. Kis Gábor leköszönő elnök nyitotta meg a tanácskozást. Nagy Pál, az információs iroda vezetője elmondta, hogy néhány éve még az RMDSZ vezetői minden jelentős kérdésben kikérték a MISZSZ véleményét, azóta több szervezet jött létre, amelyek háttérbe szorították a MISZSZ markáns ideológiáját. Ezek között említette az RMDSZ bábáskodása mellett életre hívott Magyar Ifjúsági Tanácsot, továbbá a frissen megalakult Magyar Ifjúsági Világfórum Erdélyi Társaságát /MIVET/. A MISZSZ megválasztotta új vezetőségét, az új elnök Nagy Pál /Székelyudvarhely/ lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

1998. április 27.

Idei tizenegyedik és tizenkettedik kötetével jelentkezett a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/. Kiadói vélemények szerint ezek az év legfontosabb könyvei. Az egyik a Szigetek a Holttengeren - mezőségi antológia. Nagy Pál válogatása, a szerzők között van Orbán Balázs, Berde Mária, Nyírő József, Makkai Sándor, Szabédi László, Wass Albert és Sütő András. A másik könyv /Barabás László: Forog az esztendő kereke/ Sóvidékről szóló néprajzi munka. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1998. július 4.

Pusztakamaráson nemrégen felavatták a Kemény Zsigmond Sírkertet. Régóta érlelődő tervek váltak ezzel valóra. Az EMKE, a helyi református egyházközség, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ ügyvezető elnöksége szervezett ünnepi összejövetelt ebből az alkalomból. Hazajöttek erre a felavatásra a nagymúltú Kemény-család szétszóródott tagjai, jöttek irodalombarátok, érdeklődők is. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke és Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész más-más megközelítésben beszélt a Kemény Zsigmond-i szellemiségről, majd Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke elmondta, hogy a Sírkert munkálatait jelentős mértékben támogatta a magyar művelődési minisztérium, az Illyés Közalapítvány, valamint a Kemény-család. A Sírkertben Sütő András így fejezte be beszédét: "E mostani Sírkert újrateremtésekor mondjuk el újból: Porbesújtott emlékhelyét a magyar szellem óriásának utolszor még Isten nevében szenteljük föl. Házát, amelyben meghalt, vandál rombolók a nyolcvanas években földdel tették egyenlővé." Koszorúzással ért véget a gyakran megrongált, ledöntött sírkövek védelméért imádkozó gyülekezet együttléte. /Nagy Pál. Az emlékezés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

1998. július 21.

Székelyudvarhely jelenlegi kulturális életét mutatta be Farkas Wellmann Endre. Egykoron nagyobb volt a könyvtár szerepe, állapította meg Györfi József, a városi könyvtár igazgatója. 1990-ben fordulat állt be, 18 000 könyv és folyóirat érkezett a könyvtárba, magyarországi adományként. Székelyudvarhely iskolaváros, 12 ezer diák tanul itt, az olvasóközönség háromnegyede közülük kerül ki. A város hetente kétszer megjelenő lapja az Udvarhelyi Híradó. Pintér D. István főszerkesztő megjegyezte, hogy kellően képzett művészeti szakíró híján lapja nem tudja alakítani a helyi kulturális életet. A Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Középiskola a Művelődési Házzal közösen évente zenei hetet rendez Bárdos Lajos Fesztivál néven. A város képzőművészeti életének az Udvar alkotócsoportról kell beszélni, Bíró Gábor festőművész asztaltársaságáról /Bencze László, Lakatos Gabriella, Öllerer András, Siklódi Zsolt grafikusművészek/. A Zepeczaner Jenő vezette Haáz Rezső Múzeumban képzőművészeti kiállítások, történésztalálkozók zajlottak. Jelentős múzeum mellett működő képtár. A Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárat Róth András történész vezeti, Erdély egyik legpatinásabb könyvgyűjteménye. 1996 decemberében alakult meg az Alterego Irodalmi Kör és folyóirat. Az Alterego lapnak végül 1997-ben csak négy száma jelent meg. 1997 szeptemberében szólalt meg Székelyudvarhely első rádióállomása, a Príma, főszerkesztője Szőke László. Aktív közösségformáló ereje van az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak /UFF/, elnöke Nagy Pál. Elsődleges céljuk kulturális-szórakoztató programok szervezése. - Baloga Sándor, a Székelyudvarhelyen működő Digital 3 TV stúdióvezetője ellentmondásosnak látja a kábeltévék szerepét a kulturális élet alakításában. - A régi rendszerben minden kulturális esemény a városi Művelődési Ház szervezésében zajlott, állapította meg Kolozsi B. Ilona szakirányító. Manapság sokminden megváltozott. A színházak ritkán jönnek el, amatőrök és magyarországi együttesek is föllépnek, de csekély az érdeklődés. Rendszeresen szerveznek kiállításokat. /Farkas Wellmann Endre: Kábel vagy kultúra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 21./

1998. augusztus 4.

Nagy Pál válogatásában jelent meg Bözödi György irodalomtörténeti tanulmányait, szociográfiáit tartalmazó kötete Földre írt történelem /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ címmel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1998. október folyamán

A hetvenéves Nagy Pál irodalom- és művelődéstörténész, közíró, tanár és szerkesztő örök városa Marosvásárhely, ezt mutatja legújabb kis könyve is: Bolyaiak tere /Impress, Marosvásárhely, 1998/. Czegő Zoltán mutatta be a könyvet szeretettel, elismeréssel. Szó esik Nagy Pál munkájában a 110 éves EMKE alakulásáról. Czegő itt megjegyezte: Budapesten az EMKE épülete ma Chicago söröző. A könyvben a szerző a Székely Színházra és rendezőjére, Tompa Miklósra emlékezett, továbbá a Kemény Zsigmond Társaságra. /Czegő Zoltán: Marosvásárhely szellemi udvarmestere. = Nyugati Magyarság (Montréal), okt./

1999. március 4.

Március 4-én erdélyi írókat látott vendégül Budapesten a Műcsarnok folyóiratokat, kiadókat bemutató sorozata. Az est házigazdája a Sóvidék lapja, a korondi Hazanéző főszerkesztője és kiadója, Ambrus Lajos volt, aki a folyóirat tíz esztendejéről beszélt. A fellépett szerzőket és munkatársakat, Bölöni Domokost, Deák Sárosi Lászlót és Tófalvi Zoltánt Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész mutatta be. /Erdélyi írók sikere Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. május 22.

A Szabédi Napokat máj. 21-22-én tartották meg. Tudományos ülésszakkal kezdődtek az idei Szabédi-napok. Az írói hagyatékok sorsa - irodalmi gyűjtemények helyzete volt a téma. A hagyatékok megszerzése elsősorban anyagi kérdés, másfelől pedig ezek gyakran közgyűjteményekbe kerülnek, ami szintén akadályt jelenthet. Dr. Dávid Gyula erdélyi helyzetképet festett a magyar irodalmi örökség pusztulásáról. A Szabédi-ház szerepköréről Balázs Imre József elmondta, hogy az emlékház további írói hagyatékok befogadására is képes lenne. Zuh Imre a nagyszalontai Csonkatoronyban berendezett Arany János Irodalmi Múzeum működésének száz évét elevenítette fel, azokat a pusztulásokat és pusztításokat, amelyek a múzeumot ez idő alatt érték. Nagy Pál beszédében kiemelte, hogy a Bözödi hagyaték szétszórva található napjainkban. Megkoszorúzták Szabédi László sírját. Május 22-én dr. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta a negyven éve tragikusan elhunyt költő munkásságát, elmondva azt is, hogy az idei Szabédi-napok alkalmával talán sikerült az erdélyi magyar irodalomtörténeti múzeumot is megalapozni. /Simon Melinda Vincze Melinda: Szabédi-napok 1999 Kolozsvár, május 21-22. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., 25./ Előadásában Dávid Gyula fogalmazta meg, hogy szükséges az erdélyi magyar irodalmi múzeum megteremtése. A helyrehozott Szabédi-ház Kolozsvárott máris a megoldás csírája lehet. A Szabédi-hagyaték mellett itt van Méliusz József hagyatékának egy része is, sor kerülhet itt más hagyatékok, gyűjtemények elhelyezésére is. Fontos lenne az egyetem magyar irodalmi tanszékének támogató részvétele a majdani működtetésben. A Székely János emlékszoba lassan feledésbe merül. /Nagy Pál: Értékek védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

1999. június 14.

A magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium meghívására június 4-5-én mintegy 40 magyar ifjúsági szervezetvezető - Magyarországról és a határon túlról - gyűlt össze tanácskozni Szegeden a minisztérium vezetőivel. Jelen volt dr, Deutsch Tamás miniszter, Wootsch Péter közigazgatási államtitkár, Hölvényi György ifjúságért felelős államtitkár, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az erdélyi "csapat" tagjai voltak az Országos Magyar Diákszövetség képviseletében Martini Réka és Tókos Pál; a MISZSZ elnöke: Nagy Pál, az RMDSZ képviseletében Tatár Béla és Kósa András, az Ifjúsági Keresztyén Egylet részéről Buzogány Dezső és a Via Spei csángómagyar ifjúsági szervezet vezetője. Soraikat erősítette még Sógor Csaba, a Magyar Ifjak Világfórumának elnöke, valamint a budapesti székhelyű határon túli magyar ifjúsági információs iroda - a Metszéspont Iroda - vezetője, Antal Attila. A tanácskozás elsődleges célja a minisztérium és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek kapcsolatrendszerének áttekintése és a jövőbeni együttműködés megalapozása volt, valamint a szeptemberre tervezett Magyar Ifjúsági Konferencia formai és tartalmi előkészítése. A tanácskozás végeztével a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki. /Ifjúsági Találkozó Szegeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. augusztus 25.

Megszakításokkal több mint 20 éve képzőművészeti alkotótábor működik a Maros megyei Makfalván. Oda igyekezett két évtizeddel ezelőtt a Nagy Pál festőművész vezette kis csapat is: Varga Katalin, A Hét, és Kemény Zsuzsa, az Új Élet munkatársai. Nem érkeztek meg, autóbaleset áldozatai lettek mind a hárman. Az idei táborzárás névadói ünnepség is volt, az alkotóműhely felvette Nagy Pál nevét. /S. Muzsnay Magda: Nagy Pál Alkotóműhely Makfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

1999. november 15.

Nov. 12-14-e között zajlott le Székelyudvarhelyen a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ VII. kongresszusa. Az RMDSZ vezetése nem képviseltette magát, üdvözlő levelet sem küldtek. Jelen volt viszont Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Pap Kincses Előd, a Reform Tömörülés alelnöke. Nagy Pált (Székelyudvarhely) újra elnökké választotta a kongresszus. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSZ-ek és ifjúsági szervezetek között. /Az RMDSZ nemlétezőnek tekintette. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ A zárónyilatkozat szerint a szövetség nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti együttműködés javítására, valamint a helyi RMDSZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. /MISZSZ-kongresszus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

1999. november 30.

Nov. 27-én Székelyudvarhelyen díjat osztott az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. A kisregénypályázatra 103 pályamunka érkezett. A zsűri az első díjat megosztotta, így tehát a két első díjas: Penckófer János (Beregszász, Kárpátalja) és Zsidó Ferenc (Székelyudvarhely). Második díjat nem osztottak, s a harmadik ugyancsak megosztott - a sepsiszentgyörgyi Balogh László kapta, illetve a Máramaros jeligét választó szerző. A díjátadás után Gálfalvi Zsolt, az A Hét főszerkesztője köszöntötte 70 éves vagy annál idősebb erdélyi magyar írókat: a 90. évét betöltő Anavi Ádám /Temesvár/ költőt, színműírót, a 80 éve Nagy Ilona /Nagyszalonta/ prózaírót, a 75 esztendős Papp Ferenc /Marosvásárhely/ prózaírót és Nagy Pál /Marosvásárhely/ irodalomtörténészt, a 70 éves Kányádi Sándor /Kolozsvár/ költőt és Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy/ írót. /Megosztott díjak Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Kiosztották a kisregény-pályázat díjait. = Népe (Csíkszereda), nov. 29./

1999. december 21.

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz. A temesvári forradalom tizedik évfordulóján tisztelettel tekintenek Tőkés László püspök és tiszteletbeli elnök akkori temesvári sorsdöntő szerepvállalására. A forradalom eltérítése és kisajátítása mélységesen elkeserítő. Igazságtételként a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlását, a tíz évvel ezelőtti vérengzések felelőseinek megbüntetését szorgalmazzák. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetésével elégedetlenek. Az RMDSZ-t a célszerűtlen megalkuvások eltérítették az öntörvényű politizálás gyakorlásától. Felháborító a szövetség tiszteletbeli elnöke ellen zajló évtizedes rágalomhadjárat, melynek számottevő részét az RMDSZ-en belüli erők biztosítják. A nyilatkozatot a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete nevében Toró T. Tibor elnök, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége nevében Nagy Pál elnök, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Szabó László elnök írta alá. /A magyar ifjúság elégedetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

2000. március 10.

Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter a tervek szerint márc. 14-én érkezik Székelyudvarhelyre, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) első rendes ülésére, amelyet az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és a Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) szervez Székelyudvarhelyen. A MIK tavaly novemberben alakult, elsősorban egyeztető jellegű testületként, amelybe magyarországi és határon túli, országos magyar ifjúsági szervezetek küldik képviselőiket - tájékoztatott Nagy Pál, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke. A miniszter udvarhelyi tartózkodása során részt vesz és beszédet mond a március 15-i székelyudvarhelyi ünnepségeken. A tervek szerint Deutsch Tamás március 16-án, csütörtökön eljut Csíkszeredába is, ahol több intézményhez, többek között a csíksomlyói Csibészekhez, valamint a jégkorongcsapathoz látogat el. /Orbán Ferenc: Deutsch Tamás Hargita megyébe látogat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-263




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998