udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Szilveszter

2005. március 4.

Az elmúlt években voltak Csíkban (is) a kisebb-nagyobb határtologatások. Kezdődött a földtörvényekkel, a közbirtokosságok kapcsán a közösségek is bekapcsolódtak, sor került a falvak szétválására. Ezeket a magyar–magyar ügyeket felvállalta az RMDSZ is. Vajon emlékszik ma már valaki arra, hogy 1990-ben Gyimesbükkön több mint ezer tagja volt az RMDSZ-nek, s a község lakosságának zöme biztosnak vette, hogy a közösség visszatér Hargita megyéhez. Gyimesbükk visszakerülése Csíkhoz, Hargita megyéhez. A visszakerüléshez aláírások gyűltek, mintegy 1500 személy látta el kézjegyével a listát. A gyimesbükki aláírásokat felküldték Bukarestbe. Mindez még az 1990 májusi választások előtt történt. Akkor a Nemzeti Egység Tanácsa élén Iliescu állt, egyik helyettese Király Károly volt. Deáky András bevitte Király Károlyhoz a dokumentációt a parlamentbe, és ígéretet kapott, hogy hamarosan meglesz a megyék rendezése, s Gyimesbükköt nem feledik el. Nem így történt. Elfeledték. Gyimesbükköt ugyanis 1950-ben Bákó megyéhez csatolták, ennek megszüntetéséért, Hargita megyéhez való visszatérésért küzdöttek a település lakói. 1950-ben Nagy Szilveszter volt Gyimesbükk polgármestere. A most 85 éves Nagy Szilveszter, elmesélte a lap munkatársának, Szondy Zoltának, mi is történt akkor: Bákóból jöttek hozzá, hogy át kell csatolni a községet. Akkoriban 75 százalék volt a magyarság aránya, Nagy Szilveszter kijelentette, legyen népszavazás a kérdésről. Ezt nem fogadták el. Becsületére váljék Nagy Szilveszternek, hogy nem írt alá semmit, sőt figyelmeztetett Csíkban egy gyűlésen, hogy mi készül. Végül a gyimesbükki alelnök, Görbe Miklós, aki román ember volt, ellopta a bélyegzőt, s leírta, hogy a gyimesbükki nép oda akar tartozni. Ennek alapján a községet leválasztották Csíktól. – A mai adatok szerint Gyimesbükk 52 százaléka magyar. Deáky András adatai szerint 700 iskolaköteles gyerekből alig 250 jár magyar iskolába, nem minden magyar szülő kockáztatja meg az anyanyelvű oktatást. /Szondy Zoltán: Ezeréves határ, ötvenéves határ... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998