udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 381 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-381
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Zsolt

1991. november 15.

Eckstein-Kovács Péter képviselő válaszolt Nagy Károlynak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kezdeményező bizottsága szóvivőjének. Valóban nem terjesztette be az RMDSZ-frakció a kolozsvári munkanélküliek egy csoportjának törvénytervezetét, mert már létezett egy, a kormány által benyújtott tervezet és annak vitája során a képviselő is tett több javaslatot a munkanélküliek életkörülményeinek javítására. Az RMDSZ programja tartalmazza a szociális védőháló megteremtését. - Tény, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete egy évvel megalakulása után még mindig a "kezdeményező bizottság" fázisában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Nagy Károly nyílt levele: 1005. sz. jegyzet.

1995. július 1.

Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./

1995. szeptember 24.

Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. december 12.

Dec. 12-én Alexandru Mironov ifjúságügyi miniszter fogadta az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ küldöttségét. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Mátis Jenő parlamenti képviselő, a MIT részéről Ráduly Róbert elnök és Vajda László elnökségi tag vett részt a találkozón. A téma a volt pionír- és KISZ-szervezetek tulajdonában levő ingatlanokról rendelkező törvénytervezet volt. A romániai fiatalok képviselői azt kérték, hogy a tervezet biztosítson beleszólást és döntési lehetőséget a fiatalok számára létesített intézmények igazgatásában és működésében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./

1996. február 22.

Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök, az Ifjúsági Főosztály vezetője febr. 16-án megkezdte körútját a magyar ifjúsági szervezeteknél. A körút célja személyes kapcsolatfelvétel, adatgyűjtés egy szociológiai tanulmányhoz és információs rendszer létrehozása. /Körúton az ifjúsági ügyvezető alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1996. március 2.

Márc. 2-án Székelyudvarhelyen tartotta rendkívüli küldöttgyűlését a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Az ülésen az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége küldöttei, Ráduly Róbert, a MIT elnöke és Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági elnöke voltak jelen. A MIT vállalja a romániai magyar fiatalok és a Századvég Politikai Iskola közötti közvetítést. A MIT sem a Magyar Ifjúsági Világszövetségnek, sem a Magyar Ifjúsági Hálónak nem kíván tagja lenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

1996. július 1.

Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./

1997. február 27.

Febr. 28-án Sepsiszentgyörgyön tartják az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya mellett működő Tanácsadó Testület idei első ülését. A gyűlésen jelen lesznek az országos jellegű ifjúsági szervezetek, szövetségek képviselői, Ráduly Róbert és Mátis Jenő parlamenti képviselők, valamint az Ifjúsági Főosztály részéről Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Antal Attila főelőadó, és Hajdó Csaba külügyi referens. A napirenden olyan időszer kérdések szerepelnek, mint az ifjúsági szervezetek tevékenységének és lehetőségeinek összehangolása, tájékoztatók a szervezetek és az Ifjúsági Főosztály tevékenységéről, vita az RMDSZ ifjúságpolitikájának alakításáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27., 976. sz./

1997. március 13.

Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1997. március 14.

Aradon márc. 15-16-án tartotta a Román Szociáldemokrata Párt Ifjúsági Szervezete (TSDR) V. Országos Konferenciát. A konferencián az RMDSZ képviseletében meghívottként részt vett Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Antal Attila, az Ifjúsági Főosztály főelőadója. A rendezvény alkalmával a TSDR-vezetők és az RMDSZ képviselői hasznos eszmecserét folytattak a két szervezet ifjúságpolitikai elképzeléseiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 989. sz./

1997. április 4.

A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1997. április 16.

A Temesvári Magyar Diákszervezet /TMD/ 1997. április 16-20. között ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg a szervezet megalakulásának 7. évfordulójáról. Április 16-án, a "Politológia mindenkinek" nap keretében Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúságügyi ügyvezető alelnöke tartott előadást "Ifjúsági szféra politikai szemmel" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./

1997. június 10.

Jún. 10-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztere kolozsvári látogatása során megbeszélést folytatott Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Kötő József művelődési és oktatási ügyvezető alelnökkel. A megbeszélésen jelen voltak Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Birtalan József gazdasági igazgató. A miniszter tájékoztatta az Ügyvezető Elnökség tagjait romániai látogatásának tapasztalatairól, kiemelten az oktatási és művelődési miniszterekkel, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával folytatott megbeszéléseiről. A felmerült kérdésekre vonatkozóan a vendég tájékoztatást kapott az RMDSZ álláspontjáról; a tanügyi törvény várható módosításairól, amelyek lebontják az anyanyelvi oktatás korlátait és kialakítják az intézményes garanciák rendszerét; ugyanakkor részletesen áttekintették az erdélyi felsőoktatási hálózat telepítési koncepcióját, valamint a Bolyai Egyetem kérdését. A továbbiakban egyeztették az anyaországi együttműködés lehetőségeit a tanulmányok elkészítésében, a létesítendő intézmények alapításában és működtetésében. Áttekintették a romániai magyar művelődési élet néhány időszerű problémáját, mint: a minőségi magyar könyvek erdélyi forgalmazásának kérdése, a színházi kultúra színvonalának emelése érdekében meghirdetendő infrastrukturális pályázat kiírása, az Erdélyi Tankönyv Tanács működésének rendszere, a távoktatási formák intézményesítésének, akkreditálhatóságának feladatai, a magyar állami elismerések szerepe a valós értékrend alakításában.

1997. július 7.

Júl. 7-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson jelen voltak Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Birtalan József megbízott gazdasági ügyvezető alelnök, valamint meghívottként Boros János önkormányzati főelőadó és Balogh István, a számítástechnikai csoport vezetője. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a székelyudvarhelyi csereháti létesítmény ügyében folytatott tárgyalásokról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A helyi elöljárókkal lebonyolított találkozón az ügyvezető elnök javaslatot tett egy cselekvési program kidolgozására, amely a csereháti kisegítő iskolával kapcsolatosan kialakult konfliktus tulajdonjogi szintű megoldását célozza. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége vállalta, hogy támogatni fogja a kérdés megoldását. A kormánykoalícióban való részvétel kapcsán felmerült annak a fontossága, hogy az Ügyvezető Elnökségnek állandó kapcsolata legyen az RMDSZ parlamenti frakcióival. Napirenden szerepelt az állami költségvetésből a kisebbségeknek juttatott, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály által előterjesztett sajtó- és kultúratámogatás jóváhagyása. Kötő József ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján a különböző kategóriájú sajtótermékek kiadásának támogatását elbírálták. A sajtótermékek esetében a támogatás a lapok gazdálkodásának javítását célzó feltételekhez van kötve. A kulturális események támogatása kapcsán felmerült, hogy az elbírálások tárgyilagosabbá tétele érdekében a területi szervezetek küldjék be a főosztályhoz prioritási listáikat a körzetükhöz tartozó kulturális rendezvényekről. Ugyanakkor ügyvezető elnökségi döntés született arra vonatkozóan, hogy a kulturális támogatások elbírálását ezután az EMKE, az Ifjúsági Főosztály, a SZET művelődési szaktestülete, az SZKT művelődési szaktestülete által létrehozott kuratórium végezze. Az Ügyvezető Elnökség a továbbiakban megtárgyalta a július 12-i SZKT-val és az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos operatív feladatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1997. július 17.

Az idén ötödik alkalommal rendezik meg Kirujfürdőn, július 13-18. között, az immár hagyományossá vált Diákönkormányzati Szabadegyetemet. A rendezvény célja a romániai magyar középiskolás-mozgalom aktív tagjai számára olyan általános érvényű, a szervezeti életben hasznosítható ismeretek nyújtása, amelyek segítségével a szervezők nagymértékben növelhetik tevékenységük hatékonyságát. Fontos helyet kap a rendezvényen a jelenlegi romániai ifjúsági mozgalom helyzetének, a szervezetek célkitűzéseinek ismertetése a részvevőkkel. A rendezvény egyik meghívottja Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági ügyvezető alelnöke, aki Ifjúságpolitika, a jelenlegi ifjúsági struktúrák szerepe az RMDSZ szemszögéből címmel tart előadást. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1997. július 23.

Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./

1997. július 31.

Júl. 25-31-e között Forrásligeten /Máramaros megye/ szervezte meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség az East-Fest művelődési ifjúsági tábort, melynek egyik célja az volt, hogy az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek tagjai meg tudják tárgyalni gondjaikat, terveiket, illetve egyeztessék a közös cselekvési módozatokat. A tematikus műhelyekkel párhuzamosan különböző kulturális programok is voltak. - - "Az RMDSZ és az ifjúsági szféra" című megbeszélésen részt vett Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztályának előadója is. A megtárgyalt témák között szerepelt még az önálló magyar felsőoktatás kérdése és a VII. Erdélyi Diáktalálkozó megszervezése. A romániai magyar ifjúsági szervezetek tagjain kívül a táborba eljött több magyarországi és nyugat-európai magyar szervezet képviselője is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 1083. sz./

1997. augusztus 12.

1997. augusztus 12-én kibocsátott 143. számú határozatával az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kinevezte Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt kongresszusi biztosnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 1090. sz./

1997. október 14.

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, meghallgatták Nagy Zsolt ügyvezető alelnök jelentését az RMDSZ V. kongresszusának megszervezéséről és lebonyolításáról. A kongresszus megszervezésével járó kiadások a költségvetési kereten belül maradtak. A testület munkaprogramot dolgozott ki a kongresszusi dokumentumok megszerkesztésére és kiadására, az SZKT előkészítésére, különös tekintettel a szövetség működésének egyszerűsítését célzó alapszabályzati módosításokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

1997. október 31.

A Magyar Ifjak Világfórumának Erdélyi Társasága /MIVET/ néhány nappal ezelőtt tartotta alakuló ülését Kolozsváron. Kis Gábor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke, a Bihar megyei MIDESZ irodavezetője ott volt, de nem ért egyet az új szervezettel. Kifogásolta, hogy a MIVET tagjainak be kell lépnie a Magyarok Világszövetségbe. Az alakuló ülésen a MISZSZ és az Udvarhelyi Fiatal Fórum képviselői kivonultak az ülésről, akárcsak Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának képviselője. Kis Gábor szerint a megalakulással csak tömegbázist szeretnének szerezni, hogy alapítványi támogatást elnyerhessenek. Egy hét múlva lesz a MISZSZ soros kongresszusa Árkoson. Ezen Kis Gábor javasolni fogja, hogy a MISZSZ határolódjon el a MIVET-től. Szerinte nem a MIVET-tel van baj, hanem a vezetőivel. Józan gondolkodású emberekre van szükség, jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

1998. február 5.

Febr. 5-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az elnökséget a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi helyzetéről. A testület megvizsgálta az RMDSZ számára leosztott államtitkári tisztségek betöltésére tett személyi javaslatokat és további tárgyalásokat folytat a jelölések véglegesítése érdekében. A testület ezután rátért a Szövetség vezetésével kapcsolatos operatív tennivalók megvitatására, melynek során az ÜE tagjai ismertették javaslataikat a következő SZKT munkatervére vonatkozóan, és megbízták Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt, hogy képviselje az ÜE javaslatait az SZKT Állandó Bizottságának hét végi ülésén. - Az ÜE megtárgyalta a TEKT közeli összehívásának szükségességét, s ennek értelmében az ügyvezető elnök február 13-án 15 órára, Kolozsvárra hívja össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát. Az elnökség megbízta a gazdasági igazgatóságot az RMDSZ 1998-1999-es költségvetés-tervezetének elkészítésére, amelyet az Ügyvezető Elnökség az SZKT elé terjeszt. Végezetül Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök beszámolt a március 15-i ünnepséggel kapcsolatos előkészületekről, illetve a Csángó Magyar Szövetség bákói közgyűléséről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./

1998. április 21.

Ápr. 22-25-e között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök részt fog venni Salzburgban az Európai Demokrata Unió pártvezetőinek 18. konferenciáján. Az EDU - melynek 1993 óta az RMDSZ is a tagja - az európai keresztény-konzervatív, jobbközép pártok egyik legjelentősebb pártszövetsége. A jelenlegi konferencia egyik célja éppen az, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. Mint ismeretes, az Európai Néppárt és az Európai Keresztény-demokrata Unió - melyekben az RMDSZ megfigyelői státussal rendelkezik - közel állnak az egyesüléshez. Napirenden szerepel még az EU- és NATO-bővítés, a NATO és a Nyugat-európai Unió (WEU) közötti kapcsolat, a Földközi tenger térségének biztonsága, a kaukázusi és közép-ázsiai politikai fejlemények, az európai gazdasági növekedés stratégiája, valamint a társadalom megvédése a szervezett bűnözéstől. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1249. sz./

1998. május 8.

Máj. 8-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök találkozott a bukaresti magyar nyelvű sajtó képviselőivel. Az immár rendszeressé vált és az RMDSZ-t foglalkoztató legaktuálisabb kérdések megvitatására alkalmat adó találkozón, amelyen az RMDSZ és a sajtó közti kapcsolat különböző vetületeiről, a sajtó gyorsabb és jobb tájékoztatásáról, másfelől a sajtó közvélemény formáló szerepéről folyt kötetlen beszélgetés, jelen volt ezúttal Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1259. sz./

1998. május 8.

Máj. 8-án ülésezett Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, Kötő József, Székely István, Péter Pál és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Bara Gyula munkaügyi államtitkár. Az RMDSZ területi és megyei szervezeteinek elnökeit tömörítő testületet Markó Béla tájékoztatta az elmúlt hetek fontosabb politikai eseményeiről, elsősorban az Operatív Tanácsnak a napokban hozott, az államtitkári tisztségek betöltésére vonatkozó döntéseiről. Rámutatott arra, hogy e tisztségek betöltésével az RMDSZ-nek megnövekednek a lehetőségei hozzájárulni, a sajátos kisebbségi kérdések rendezésén túl, az ország általános társadalmi és gazdasági kérdéseinek kezeléséhez és megoldásához. A szövetségi elnök tájékoztatóját a területi elnökök beszámolói követték, amelyekből világosan kirajzolódott, hogy a megyék egyik közös és legsürgetőbb problémája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén hogy a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó előírásait nem mindig és nem mindenütt alkalmazzák. A tanácskozáson Bara Gyula munkaügyi kérdésekben adott felvilágosítást, Borbély László területrendezési államtitkár - kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki minőségében - a területi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése és javítása tárgyában tett javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 11., 1260. sz./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának máj. 8-án, Kolozsváron megtartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolót tartott az elmúlt hetek politikai eseményeiről, kitérve az Operatív Tanács, az államtitkári tisztségek betöltésével kapcsolatos döntésére. Az elnöki tájékoztatást a területi elnökök beszámolója követte. Ezek központi témáját az anyanyelvű oktatás terén felmerülő problémák képezték. A területi elnökök ugyanis beszámoltak arról, hogy számos helyen még mindig nem alkalmazták az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó rendelet előírásait. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1998. július 18.

Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./

1998. október 16.

A nyári árvizek károsultjainak megsegítéséről számolt be Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának vezetője. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által, 10 millió lejjel az árvízkárosultak megsegítésére megnyitott bankszámlára már jelentős pénzösszeg gyűlt össze, egyrészt magánszemélyek, másrészt intézmények adományából. Az RMDSZ és a Duna Televízió Marosvásárhelyen közösen szervezett adománygyűjtő gálaestet, melyen mintegy 95 millió lejt sikerült összegyűjteni az árvízkárosultak javára, ugyanakkor 10 millió forintnyi adomány gyűlt össze a marosvásárhelyi gálaestnek, a Duna tv által történő közvetítése nyomán. Nagy Zsolt elmondja: az összegeket az önkormányzatokon keresztül elsősorban a nagycsaládosoknak szánják, építőanyagra, házak felújítására, illetve nagyobb mennyiségű vetőmag felvásárlására azon községekbe, ahol az ár súlyosan érintette a mezőgazdasági területeket. Az ifjúsági főosztály vezetője elmondta, hogy az RMDSZ szakemberei jelenleg olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely a Maros gyűjtőmedencéjébe tartozó folyók rendezésének szabályozására irányul. Továbbá az RMDSZ határozattervezetet dolgozott ki a károkat szenvedett lakosság mezőgazdasági hiteltérítés határidejének elnapolására, kedvezményes hitelekben való részesítésre, a vetőmagkészletek biztosítására és a szántóföldek felújítására vonatkozóan. /Összefogás az erdélyi árvízkárosultakért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

1999. június 19.

Jún. 19-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amelynek mandátuma a májusi kongresszuson lejárt. Ezzel párhuzamosan kezdte el munkálatait a Szövetségi Képviselők Tanácsa is, amelynek napirendjén elsősorban a belső választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési intézkedések szerepeltek. Délután SZET-SZKT együttes ülésre került sor, amelyen megerősítették tisztségében Takács Csaba ügyvezető elnököt, és az ügyvezető elnökséget, majd kijelölték a belső választásokat koordináló munkacsoportot, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot és a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. A Szövetségi Egyeztető Tanács az RMDSZ társult tagjainak döntéshozó fóruma. Tagjai a kulturális, az oktatási, szociális, tudományos, művészeti, ifjúsági és különböző szakmai szervezetek által delegált képviselők, továbbá több más egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiség, akiket a szövetségi elnök hív meg - teljes vagy tanácskozási jogkörrel. A SZET elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak és véleményezheti az SZKT határozatait; szakmai segítséget nyújt a Szövetség különböző döntéshozó testületeinek, és beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől. Az RMDSZ múlt hónapi, VI. kongresszusa különböző módosításokat hozott a SZET hatáskörét illetően: a SZET, amely eddig csak konzultatív szerepet töltött be, most bizonyos esetekeben részt vesz a döntéshozatalban is: a módosított alapszabályzat szerint évente egyszer kötelező módon SZET-SZKT együttes ülésre kerül sor, bizonyos döntéseket - az ügyvezető elnökség, illetve a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása - e két testület csakis együttesen hozhat meg. - A SZET alakuló ülését Markó Béla szövetségi elnök vezette, aki megköszönte Csávossy György leköszönő elnöknek négyéves tevékenységét. Megválasztották a SZET Állandó Bizottságát: Kelemen Hunort választották elnöknek. Alelnök maradt Káli Király István, a titkár pedig Antal Attila. - A SZET-üléssel egyidőben tartotta tanácskozását az SZKT is. A kongresszus meghosszabbította a testület mandátumát a novemberi belső választásokig. Az SZKT a belső választásokkal kapcsolatos határozattervezetek véglegesítésére munkabizottságot hozott létre. - A SZET-SZKT együttes ülésén Markó Béla tartott politikai beszámolót. A koszovói tragédiának el kell gondolkodtatnia a nemzetközi szervezeteket azon, hogy milyen módszerekkel lehet az ehhez hasonló konfliktusok kirobbanását megelőzni. A szövetségi elnök szerint az európai intézmények csak afféle "fájdalomcsillapító szerepet" töltöttek be, a kisebbségi jogok védelmére kialakított mechanizmusai gyengék. Az RMDSZ-nek mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjének kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy ezek az ellenőrzési mechanizmusok valóban hatékonyakká váljanak. Markó kifejtette: a szövetségi elnöki hivatalban át kell gondolni néhány hatáskört, és új munkacsoportokat kell létrehozni. Ezek közé sorolta a sajtótevékenységet - amelynek nemrég kinevezett felelőse Szatmári Tibor -, illetve a bel- és külpolitikai munkacsoportot. Amint azt korábban már bejelentette, az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla ismét Takács Csabát jelölte. Takács Csabát végül a két testület tagjai, titkos szavazással, 84:36 arányban újraválasztották tisztségébe. A két testület szintén titkos szavazással döntött a Takács által javasolt ügyvezető alelnökök személyéről. A testület új összetétele a következő: területi szervezetekért felelős alelnök Nagy Zsolt, önkormányzati alelnök Madaras Lázár, művelődési és egyházügyi alelnök Sebesi Karen Attila, oktatási alelnök Nagy F. István, gazdasági alelnök Péter Pál, a kormányzati tevékenységért felelős alelnök Borbély László. /Székely Kriszta: Együttes ülésen a SZET és az SZKT. Megalakult az új ügyvezető elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1999. december 6.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2000. január 20.

Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály volt vezetője volt a vendége Marosvásárhelyen a Karácsonyi Zsigmond újságíró és Kósa András szociológus által vezetett XXI. zóna nevű vitaklubnak, ahol a politikai utánpótlásról és az RMDSZ ifjúságpolitikai elképzeléseiről volt szó. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői profi politikusokká váltak az elmúlt tíz esztendő folyamán. A fiatal RMDSZ-politikusok - mint például Birtalan József, Kelemen Hunor, Demeter János vagy Niculescu Antal - bebizonyították rátermettségüket, hozzáértésüket. - A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, decemberi ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács kemény hangú állásfoglalást tett közzé, amelyben kilátásba helyezte, hogy amennyiben az általuk felvetett kérdésekben nem találnak meghallgatásra az RMDSZ-nél, akkor esetleg külön listákon indulhatnak a közelgő helyhatósági választásokon. Nagy Zsolt értetlenül fogadta az állásfoglalást, mert az abban felvetettek nem teljesen felelnek meg a valóságnak. 1998 őszétől 1999 májusáig, ameddig az Ifjúsági Főosztály vezetője volt, öt alkalommal is találkoztak az ifjúsági szervezetek vezetőivel, mindannyiszor főosztály kezdeményezésére. Ennek ellenére ezek a megnyilvánulások létező, valós gondokat tükröznek, bizonyos elégedetlenségeket jeleznek. Nagy Zsolt megjegyezte, a múlt év decemberében egy januárra esedékes találkozóra invitálta az ifjúsági szervezetek vezetőit, amelyen a belső- és a helyhatósági választásokról, az ifjúsági szervezeteknek a jelöltállításban való részvételéről, valamint az RMDSZ-szervezetek és az ifjúsági szervezetek közötti viszonyról lett volna szó. Eddig nem érkezett válasz az ifjúsági szervezetektől. /Szentgyörgyi László: RMDSZ-es elégedettség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-381




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998