udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagyálmos Ildikó

1999. június 1.

Az idei Varadinum keretén belül immár harmadszorra szervezte meg a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákszervezete az Erdélyi Egyetemi és Főiskolai Diáknapokat, ezúttal a Nagyvárad melletti Hegyalján. A rendezvény fő célja az volt, hogy minél szorosabb együttműködést előmozdítsanak az országban és a határokon túl működő magyar ifjúsági szervezetek között. A tábort Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő nyitotta meg. Beszédet mondott a diákszövetség elnöke, Pajzos Csaba is. Ifjúsági fórumot vezetett Sógor Csaba madéfalvi lelkész, aki egyben a Magyar Ifjúsági Diákfórum elnöke is. Kallós Zoltán neves néprajzkutató riportfilmet vetített Templomok és iskolák címmel a csángómagyarok erőszakos asszimilálásáról. /Nagyálmos Ildikó: Politikamentes sziget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1999. december 7.

A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1999. december 28.

Székelydálya régi székely település. Az 1989-es rendszerváltás után a kollektív gazdaság épületeit, az istállókat elárverezték, amit lehetett széthordtak. A gazdák visszakapták az állataikat, a földjeiket, de alig akadt olyan, aki kezdeni is tudott velük valamit. Nem voltak eszközeik, amivel meg tudták volna művelni a földet. A fiatalok városra mentek szerencsét próbálni. Lassan minden romlásnak, bomlásnak indult. 1970-ben a lakosok száma 470 volt, ma csupán 178 református él Dályában. /Nagyálmos Ildikó: Egy székely falu múltja és jövője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 28./

2000. november 8.

Nov. 6-án tartotta első találkozóját az új irodalmi műhely Nagyváradon, a Rákóczi Szövetség Fő utcai székhelyén. Házigazdai minőségében Horosnyi Éva, a szövetség elnöke üdvözölte az egybegyűlteket mondván, hogy a kezdeményezés lényege az együttlét, az együtt gondolkodás. -Jó lenne megvitatni egymás írásait - vélte az ötletadó Nagyálmos Ildikó. A jelenlévők végül megállapodtak abban, hogy november 20-ra, egy megadott témára várnak írásokat. Ezenkívül minden alkalommal egy-egy íróról, költőről is elbeszélgetnek majd: a következő találkozón Pilinszky János életéről és írásairól lesz szó. /Kulcsár Andrea: Irodalmi műhely nyílt Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./

2001. január 16.

Az helyhatósági választásokon egyes független jelöltek, illetve az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozók Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületbe tömörülve indultak. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elmondta, hogy a helyhatósági választások előtt sürgősségi kormányrendelettel úgy módosították a választási törvényt, hogy szinte esélyük sem maradt a függetleneknek. Azért alapították meg az UPE-t, hogy listát tudjanak állítani. A választásokon végül 13 RMDSZ-es jutott be a városi képviselő-testületbe, az Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben pedig négyen. Először a kisebbségügyi minisztérium megadta az UPE-nak a bejegyzéshez szükséges támogatást, de később megvonta ezt, és mára pereskedésbe fulladt a dolog. Az RMDSZ nem tudta érvényesíteni Udvarhelyen a hegemóniáját, mint tette azt más, magyar többségű településeken. A demokrácia lábbal tiprásáról van szó, hangsúlyozta Szász Jenő. A helyi RMDSZ - és mindenható vezetője, Verestóy Attila szenátor - nem tudta lenyelni, hogy nincs teljhatalma a székelyudvarhelyi tanácsban. A pereskedéseknek egyébként romboló hatásuk van Udvarhely közéletére, közhangulatára és sajnálatos módon a magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetekre. Az RMDSZ politikai elitje saját érdekei szerint próbálja manipulálni a szervezetet. Szász leszögezte, hogy hajlandóságot mutattak az együttműködésre, ami az RMDSZ-es tanácsosok részéről nem tapasztalható. Nincs együttműködés. Az RMDSZ-es képviselők elzárkóznak az UPE-sektől, egymás után hozzák a szabálytalan, törvénytelen döntéseket. Udvarhelynek még mindig nincs alpolgármestere. Orbán Árpád egy hónapig volt alpolgármester, majd - RMDSZ-nyomásra - a prefektus megkérdőjelezte és a közigazgatási bíróságon megtámadta. Verestóy szenátort kiszolgálja a média: a Digital 3 Televízió, ahol igazgatósági tag, a sógora pedig többségi tulajdonos. Ők a stúdiót eladták egy román társaságnak, az Astrának, így az a kábeltévé-hálózat, amelyet az itteni magyar lakosság pénzén építettek ki, román tulajdonba került. A Star Rádió és az Udvarhelyi Híradó szintén Verestóy érdekeltségében van. A Príma Rádió és az Udvarhely Szék című hetilap némiképp ellensúlyozza ezt a fölényt. /Nagyálmos Ildikó: Az erőfitogtatásnak a város látja kárát. Interjú Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. május 8.

Ápr. 28-29-én tartották a hegyközi Micskén, a Timotheus Házban a Diakóniai szolgálat és az állam szociális felelőssége egy változó társadalomban című konferenciát, amely folytatása volt a januári tanácskozásnak. Kerekes József, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ igazgatója, diakóniai szakelőadót kiemelte, hogy a holland Christen-Unie Református Pártszövetség segítsége nélkül nem lett volna ez a rendezvény. A diakóniai, azaz a sok esetben fizikai törődéssel párosuló lelki gondozás elsősorban nem az anyagiak kérdése, hanem a lelkületé, hangzott el a konferencián. Az egyház megpróbálja felkeresni és segíteni azokat az embereket, akik az elmúlt éveknek, a társadalmi átalakulásoknak a vesztesei voltak, a perifériára sodródtak. Gergely Annamária az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány tevékenységét mutatta be. Kerekes József figyelmeztetett, hogy Romániában általánosságban nem rendezett a diakóniai jellegű központok státusa, gondot jelent az intézmények fenntartása. Két további egyházkerületi intézményvezető, Varga Eliz és Tornai Melinda bemutatták a Nagyváradon működő szociális napközit, valamint a nagyszalontai Péter Iskolát. Mindkét intézmény hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozik. Az ilyen értekezletek a kapcsolatfelvételt is szolgálják. /Nagyálmos Ildikó: Önzetlenül Isten és a rászorulók szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 21.

Máj. 19-én A váradi magyar költészet századai címmel tartottak irodalmi estet a Varadinum programjának záróaktusaként. Tempfli József római katolikus megyés püspök vallott az irodalomhoz, a vershez fűződő érzelmeiről. Az esten jelen volt Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke, aki elsősorban a szervezet tevékenységéről, feladatairól beszélt. Ezután 15 kortárs költő /Dénes László, Szűcs László, Ferenc Zsolt, Szőke Mária, Nagyálmos Ildikó, Kinde Annamária, Goron Sándor, T. Szabó Edit, Tüzes Bálint, Fábián Sándor, Barabás Zoltán, Gittai István, Morvay László, Pataki István, valamint a Felvidékről érkezett Hodossy Gyula/ olvasott fel verseiből. Az est második részében többek között Janus Pannonius, Zsámboki János, Pázmány Péter, Nadányi János, Dutka Ákos, Miklós Jutka és Reményik Sándor költeményei hangzottak el. /Költészet az ezredvégen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2001. július 31.

Nagyszalontától húsz kilométerre délre, a Fekete-Körös jobb partján fekszik Ant, a 700 éves Bihar megyei magyar település. Ma alig százharmincan lakják, a falu átlagéletkora 63 év. A rossz út és a buszjárat hiánya teljesen kirekeszti a helységet a nagyvilágból. A faluban három ivóhelyiség van, tulajdonképpen mindegyik egy-egy vegyes üzlet, hiszen a legszükségesebb élelmiszerek bármelyikben beszerezhetők. Hetente háromszor hoznak kenyeret, és előre fel kell iratkozni rá. A helybeliek inkább zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Nincs buszjárat, s az öregek hiába termesztik a paradicsomot, káposztát, karfiolt, nincs mivel elvigyék a piacra. Még az orvos sem jár ide ki. Szűcs Béla tiszteletes már nyugdíjas, de még ő hirdeti az igét. Igaz, alig egynéhányan járnak istentiszteletre. Az embereknek nincs idejük istentiszteletre járni. A mezei munka minden idejüket lefoglalja, még vasárnap sem pihenhetnek. - A templomot két éve újították föl, s akkor a világháborús hősök emlékére emléktáblát is avattak a falán. /Nagyálmos Ildikó: Anti világ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./

2001. november 20.

Mandics György tizennyolc nyelven beszél, több mint harminc könyve jelent meg különböző nyelveken. Neki teljesen mindegy, hogy fizika vagy irodalom, mert mindkettőhöz egyaránt ért. Temesváron született, ott járt iskolába, az egyetemen matematika szakon végzett. Zsombolyára került, ahol hét éven át tanított. Megjelent munkái: négy verseskötet, fordításkötet, regény, irodalomtörténet, irodalomelmélet, régészet, írástörténet, ufológia, afrikanisztika és így tovább. Mandics írt egy kötetet Bolyai nevében. Nem vették észre, hogy nem eredeti Bolyai-munkáról van szó: a Magyar Tudományos Akadémia kiadványai tele vannak Bolyait dicsérő tanulmányokkal meg cikkekkel. S köszönték Mandics Györgynek, hogy kiadta ezeket a gyönyörű, csodálatos műveket. Ráadásul még az Új Magyar Lexikonban is említik, mint Bolyai művét. Amikor 1991-ben elmondta a Tudományos Akadémián, hogy ezt ő írta, Bolyainak semmi köze nincs hozzá, mindenki szégyenkezett. - Mandics György úgy látja: neki nagy szerepe volt abban, hogy megbukott a kommunizmus Romániában. - A Temesvári Golgota című könyvéért kapott díjat. Mandics jelenleg Budapesten lakik, egy nemzetközi projekt keretében dolgozik, amelynek az a célja, hogy megvalósítsák a jövőnek azt a televízióját, amelyik 25 országot közelebb hoz Közép-Kelet-Európában ahhoz, hogy megszülessen egy reális európai integráció. /Nagyálmos Ildikó: Gyerekfejjel utcaseprő szeretett volna lenni. A Földön és azon kívül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 20./

2002. január 4.

Megjelent Zepeczaner Jenő szerkesztésében Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című, levéltári dokumentumokat tartalmazó könyv. A forrásfeltáró munkában közreműködött Egyed Ákos történész, Bónis Johanna muzeológus és Hincs Miklós mérnök-tanár. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan.4./

2002. január 7.

Tavaly nyáron nyílt meg Kőrispatakon az országban az első és egyetlen Szalmakalap-múzeum, amely Szőcs Lajos és családja tulajdonát képezi. A Szőcs család idén nyáron egy csoport csángó gyereket fogad, akiket ingyen megtanít a szalmafonás fortélyaira. Kőrispatak több mint 700 lelket számlál, többségük református vallású, de vannak unitáriusok és katolikusok is. Szőcséknél három típusú székely kapu van kiállítva, a ház egyik helyiségében az ország összes népi viselete megtalálható, a másik szobában szalmából készült dísztárgyak vannak, a hátsó szobában a szalmakalap készítés folyamatát lehet nyomon követni. Ezenkívül megtekinthető az udvaron egy öt méter átmérőjű szalmakalap. A múzeum rendszeres programja a szalmafonó és szalmakalap-készítő tábor, ahol a vendégek elsajátíthatják a szalmakalap-készítés, szalmafonás titkát. /Nagyálmos Ildikó: Csángó gyerekeket tanítanának a szalmafonásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 7.

Egy fél évszázad van a Nagyváradon élő Tüzes Bálint mögött, akinek nemrég jelent meg első verskötete, az Életfaárnyék. E könyv élettapasztalat. Válaszadás régen keresett, kutatott kérdésekre, eszmélés az élet értelmetlenségére, hiábavalóságára. A kötethez egy CD- hanglemez is tartozik, amely a szerző költeményeit tartalmazza. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Életfaárnyékban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 11.

Sikere volt Székelyudvarhelyen a háromfelvonásos Viktória című nagyoperettnek, amelyet Dehel Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera kitűnő rendezője vitt színre. Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettje hatalmas sikert aratott mind az öt műsorra tűzött előadáson. /Nagyálmos Ildikó: A háromfelvonásos Viktória című nagyoperett sikere. Székelyudvarhelyen győzött az operett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

2002. február 11.

Febr. 7-én nyílt meg Székelyudvarhelyen Sebestyén Róbert első önálló grafikai és szobrászati kiállítása. Sebestyén Róbert 1975-ben született Csíkszépvízen, középiskolai tanulmányait Csíkszeredában végezte a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában. 1994-ben Temesvárra szobrászati szakra felvételizett, amelyet 1999-ben végzett el. Jelenleg Székelyudvarhelyen szabad művészi rajzot és szobormintázást tanít a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában. /Nagyálmos Ildikó: Az ember lélektani ábrázolása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

2002. február 15.

Fodor Sándort választotta meg az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökének. Fodor elmondta, hogy jó kapcsolatban akarnak lenni a Romániai Írók Szövetségével, a Magyar Írók Szövetségével vagy a Romániai Magyar PEN Központtal, de az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal is, amelynek vezetője és mindenese egy személyben Lőrincz György, a kiváló prózaíró, Fodor jó barátja. /Bodoki Árpád: Beszélgetés Fodor Sándorral, az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./ Márkus Barbarossa János, külföldön élőként fontosnak tartotta Erdélyben az E-MIL megalakítását. Egy érdekvédelmi szervezet nélkülözhetetlen, viszont a táborokra szakadás mindeddig meggátolta ennek létrehozását, magyarázta döntését. Számításai szerint közel ötven tagja lehet az E-MIL-nek. /Nagyálmos Ildikó: Mozgékonyabb és könnyebben kezelhető. Interjú Márkus Barbarossa Jánossal, az Erdélyi Magyar Írók Ligája ötletgazdájával és kivitelezőjével. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

2002. április 3.

Orbán János Dénes költő, az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója nemrég vette át Budapesten a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának rangos kitüntetését, a József Attila-díjat. Szám szerint ez a nyolcadik díj, amelyet az ifjú poétának ítéltek oda. A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja, Sziveri János-díj, Faludy György-díj, Petőfi-díj, Móricz Zsigmond-ösztöndíj, Herder-ösztöndíj, Tivoli-díj (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti Európai poéta közé) után irodalmi munkásságáért most József Attila-díjjal jutalmazták. Orbán János Dénes kifejtette, hogy meglepődött, ?mert szabadszájúságom, agresszív irodalmi attitűdöm már indulásom óta számos vitát kavart? ? jelentette ki. Ezzel létjogosultságot nyert az a friss szellem, melyet az Előretolt Helyőrség alkotói műhely vitt be a magyar irodalomba. Sok tehetség van az erdélyi irodalomban. Azonban a folyóiratok, könyvkiadók erőtlenek ? leginkább anyagi okokból. /Nagyálmos Ildikó: Orbán János Dénes József Attila-díjat kapott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2002. április 29.

Banner Zoltán /Szatmárnémeti, 1932. júl. 12./ esszéíró, költő, művészettörténész számos monográfia ? Popp Aurél, Nagy Albert, Máttis-Teutsch János, Andrei Mikola, Szervátiusz Jenő, Bordi András, Mohy Sándor, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Kristófi János ?, tanulmány szerzője. Jelenleg Magyarországon, Békéscsabán a Munkácsy Múzeum főmunkatársa. Első monográfiája 1970-ben jelent meg, a Kristófi Jánosé volt a tizenötödik. Ezenkívül foglalkozik az erdélyi magyar naiv művészettel is. Nincs egységes stílusa a 20. századnak sehol a világban, de még egy nemzeten belül sem, szögezte le Banner. Sepsiszentgyörgyön működik a legavantgardabb csoportosulás, de Csíkszeredában, Temesváron, Nagyváradon is vannak ennek hívei. A könyvhétre kell megjelennie Írás ? Jelek /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének, ebben 20. századi hatvan erdélyi magyar művész írásaiból válogatott össze egy kötetre valót. Ezzel fejezi be az általa művészettörténeti hármaskönyvnek nevezett munkáját, amelynek első része 1990-ben jelent meg, a második pedig 1995-ben. E három mű átfogó képet nyújt a 20. századi erdélyi magyar művészetről. Néhány nap múlva hazautazik Szatmárnémetibe, hogy hozzáfogjon Szatmár egyik legnagyobb művészének, a 15 éve elhunyt Erdős Imre Pál grafikus életének megírásához, vagyis a 16. monográfiájához. /Nagyálmos Ildikó: Az erdélyi művészet sokszínűsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./

2002. május 6.

Máj. 5-én tartották Felsőboldogfalva falunapját. A templom előtti emlékkertben a kopjafás márványtáblát leplezték le: a Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója által tervezett címert és zászlót avatták fel. A falu 410 éves iskolájánál emléktáblát, az iskola névadójának, Fülöp Áronnak az emlékére pedig szobrot állítottak. Beder Tibort kérték fel, leplezze le a falu szülöttének szobrát, Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkáját. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő beszélt arról, ki is volt valójában Fülöp Áron. Méltatlanul elfelejtett költőről, aki nem magának élt, hanem a közösségnek. Az ünnepi beszédek után a Fülöp Áron Általános Iskola diákjai, valamint az óvodások szavalata, tánca következett. /Nagyálmos Ildikó: Felsőboldogfalva ünnepe. Szobrot emeltek Fülöp Áron tiszteletére. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

2002. május 10.

Máj. 7-én Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban teltház előtt léptek színpadra a Kusztura Sándor festőművész-énekes által szervezett nótagála neves előadói, Máté Ottília és Bokor János, valamint két fiatal lány, akik nemrég tűntek fel a népdaléneklés színterén: a zeteváralji Bokor Tünde és a homoródalmási Sorbán Enikő. A házigazda Kusztura Sándor is fellépett, aki szeretné meghonosítani ezt a műfajt itt, Székelyudvarhelyen. /Nagyálmos Ildikó: Nótagála sztárvendégekkel. "Ott, ahol zúg az a négy folyó..." = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

2002. június 26.

Karácsonyi Zsoltnak /sz. Aradon, 1977/ nemrég debüt-díjat adott a Romániai Írók Szövetsége, amelyet a Téli hadjárat című verskötetéért érdemelt ki. Karácsonyi Zsolt jelenleg Kolozsváron él egyetemistaként. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Színházkritikával is foglalkozik, mert harmadéves teatrológia szakos, másrészt ő szerkeszti a Nyugati Jelen irodalmi mellékletének színházi oldalait. /Nagyálmos Ildikó: Karácsonyi Zsolt debütdíjas költő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

2002. augusztus 28.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 2002-2003-as évadterve elkészült. Szabó K. István rendező elmondta: mindig pénzhiánnyal küszködnek, ennek ellenére reménykednek abban, hogy kivitelezhetőek lesznek az előadások. Új színésszel, Szabó Jenővel gyarapodott a társulat, aki Nagyváradról szerződött az udvarhelyi színházhoz. Megpróbálnak együttműködési rendszert kialakítani a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal, kölcsönösen játszanának egy bérletes nagyszínpadi előadást, valamint egy gyermekelőadást. /Nagyálmos Ildikó: Hosszú távra érdemes színházat tervezni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./

2002. november 25.

Nov. 22-én az Aradi Magyar Színház művészei felléptek Lugoson, a színházban. A nyugdíjas magyarokat vonzotta leginkább a Te rongyos élet című kabaré. Tapasztó Ernő, a színház vezetője és színésze köszöntötte elsőként a közönséget, és ígéretet tett: ezentúl kéthavonta fellépnek a városban. /Nagyálmos Ildikó: Vidéken is jelen vannak az aradi magyar színészek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

2002. november 27.

Nov. 26-án tartotta a Román Írószövetség temesvári fiókja hagyományos, évi díjkiosztó ünnepségét. A 2001-ben megjelent alkotásokat próza, dráma, kritika, esszé, fordítás és debüt kategóriákban díjazták. Ezúttal tizenkét díjat adtak át. Bárányi László Ildikót próza műfajban, Búcsú az összkomforttól című, két kisregényt tartalmazó könyvéért díjazták. Bárányi László Ildikó orvosnő, regényének szereplői valahol, valamilyen formában eléje kerültek orvosi praxisa során. /Nagyálmos Ildikó: Tizenkét díjat osztott ki az írószövetség. Elismerés Bárányi László Ildikónak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2002. november 30.

Nov. 28-án Nagyváradon költőbarátok, ismerősök emlékeztek a nyár elején elhunyt költőre, Hunyadi Mátyásra /sz. Nagyvárad, 1958. febr. 16./ A jelenlévők egy vékonyka kötettel is megismerkedhettek, amely a költő testvérbátyja, Hunyadi László gondozásában jelent meg Magyarországon Fenyvesek közé fenyőbe... címmel, s amely egyfajta "előkiadás" készülő verseskötetéhez. Pataki István költő méltatta Hunyadi Mátyás költészetét, munkásságát. Már ifjú korában számon tartották az irodalmi folyóiratok, közölték verseit, de tehetségét idejekorán elpazarolta, elherdálta. Farkas Antal egy régebbi élményét elevenítette fel, amikor egy költői est után útban hazafelé Hunyadi Mátyás megállt a Kőrös fölött átívelő hídon, és kéziratait beleszórta a folyóba. Az egész életét ilyen nagyvonalúan kezelte, verseit sem gyűjtötte össze, szétszórta, vagy kocsmaasztalok mellett italra váltotta. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi est Hunyadi Mátyás emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2002. december 18.

A temesvári Csiky Gergely Állami Színház bábtagozata műsorra tűzte Árgyélus királyfi című előadását, amelynek zenéjét Cári Tibor szerezte. A darabról Megyes-Lábadi Éva rendezőt elmondta: paraván nélkül játszanak. A darabban generációk találkoznak. A zeneszerző és a színészek többsége fiatal, viszont Anavi Ádám 93 éves. /Nagyálmos Ildikó: Generációk találkozása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2003. február 20.

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára, sajtó- és kulturális attaséja leszögezte, a Bánát neki inkább mentalitás, sajátos érzékeny soknemzetiségű kultúra, mintsem tájegység. A térségben a nemzeti államok létrejötte zajlik, nem az összetettség szövetsége. Kiemelt figyelemmel követik nyomon a diaszpórát, a magyar kormány növekvő hányadban támogatja közalapítványai által a szórványmagyarságot. Kedvező folyamat, hogy az RMDSZ-nek is egyre nagyobb lehetősége van a diaszpórával foglalkozni. Az etnikai diaszpórát az EU-normák szerint is - hátrányos helyzete miatt - pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az RMDSZ-nek, a civil intézményeknek meg kell tanulniuk az EU nyújtotta lehetőségek kihasználását. A magyar kormányzat a fiatalok anyanyelvi oktatását, az itteni magyarok közösségteremtő intézményeit, kulturális fórumait, gazdasági önszerveződését fogja növekvő mértékben támogatni. Az egyetlen biztos módja a közösségi értékek megőrzésének az önszerveződés. /Nagyálmos Ildikó: "Bánát a vastag húsos szalonna és a rózsafajok kikísérletezője". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2003. február 27.

A Máltai Szeretetszolgálat temesvári kirendeltsége több mint hét éve segít a rászorulókon. Az öregek számára létrehozott otthonban jelenleg húszan laknak, ezenkívül ötven idős embernek szállítanak házhoz naponta ebédet. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője és Kertész Éva ügyvezető igazgató a Máltai Központban megmutatta az újságírónak a segélyeket tároló raktártól a konyháig, a gyógyszertártól az orvosi rendelőig, a napközi otthontól a jelmeztárig, a "bennlakók" szobáitól a kápolnáig mindent. A nappali otthonba bejáró idősek varrógépen a segélyből kiválogatott ruhadarabokat újra feldolgozzák, eladás céljából. /Nagyálmos Ildikó: Hasznossá teszik magukat az öregek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2003. március 4.

Tavaly aug. 18-22. között Magyarországon, Csongrádon nemzetközi költői fesztivált rendeztek Globalizáció és lokalizáció a költészetben címmel. Eszteró István temesvári költőt is meghívták, a fesztivál után szerepelt egy antológiában. Eszteró egy szeptemberben közzétett pályázatra beküldte verseit. Örömmel értesült a hírről: díjazták versét. Eszteró István magyar nyelvet tanít a temesvári Bartók Béla Líceumban. Megállapította, hogy a magyarországi kezdeményezés segítségével a szórványban élők is teret kaptak. Magyarország lépett, nem Marosvásárhely, nem a Székelyföld vagy Kolozsvár. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi díj Eszteró István költőnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

2003. március 17.

Temesváron a magyarok kis csoportja a Győrödi-sétányon lévő, az 1848-49-es szabadságharcban elhunyt hősi halottak emlékére állított obeliszknél gyülekezett. Bodó Barna megyei tanácsos tartott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az emlékművet. Klapka György szülőházának emléktáblájánál maréknyi érdeklődő gyűlt össze. Temesvár fő rendezvénye a szabadfalui Petőfi-emlékműnél volt, megjelent Dorel Gatlan alprefektus is. A Bartók Béla és a Szabolcska Mihály kórus, valamint az Új Ezredév Református Gyülekezetének énekkara Kossuth-nótákat adott elő. Ünnepi beszédet mondott többek között Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Heinrich József, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója. Újszentesen az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) lelkes fiataljai díszmagyarba öltözve a márciusi ifjakat idézték. /Nagyálmos Ildikó: Emlékünnepségek Temesváron és Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2003. március 24.

Márc. 24-én Óteleken oktatási tanácskozásra gyűltek össze a helyi és környékbeli pedagógusok, RMDSZ-es politikusok és a civil szervezetek képviselői. Az összejövetel célja feltérképezni a magyar oktatás jelenlegi helyzetét, és lehetőséget találni a gondok megoldására. A tanácskozáson Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kiss Ferenc tanfelügyelő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök is jelen volt. Erdei Ildikó, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke elmondta, hogy különböző régiókra - Temesvár, Ótelek, Végvár, Lugos, Nagyszentmiklós, Zsombolya és Újszentes, valamint e települések környékei - osztották a megyét, és minden tájegységre ellátogatnak. Az oktatási stratégia szerint a felsorolt ,,központi" települések iskoláit meg kell erősíteni. Talpai Adél, az óteleki általános iskola igazgatója felsorolta az intézmény főbb gondjait. Pozitívumként az épület jó állapotát, az iskola infrastruktúráját, a testvérvárosi kapcsolatokat, gondként a közvetlen telefon, fax, internet hiányát, a rossz út miatti megközelíthetetlenséget, saját vízforrás és csatornarendszer hiányát, valamint a magyar gyermekek létszámcsökkenését említette. Lehetőségként az iskolabusz megszerzését ajánlották. Távlati terveik között szerepel egy bentlakás létrehozása. /Nagyálmos Ildikó: Gondfelmérés, megoldáskeresés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998