udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nahimi Péter

1992. február 20.

A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./

1993. október 2.

Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./

1993. október 5.

Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

1993. október 7.

Az MDF küldöttsége Temesvárra látogatott, ahol a város értelmiségi képviselőivel találkoztak. Nahimi Péter alelnök elmondta, hogy az MDF nemzeteszme koncepciója szempontjából a lényeg az: értékteremtő és értékmentő a nemzeteszme valamely vonása, vagy sem. Amelyik ilyen, azt a koncepció felvállalja. A magyar nép igazolta, hogy csak csupán egy nagyon szűk csoport érdekeit fejezik ki a szélsőségesek. Az MDF-ből a tagságnak mindössze 5 %-a vált ki. Ugyanakkor több mint 5 % új tag lépett be. Lezsák Sándor elmondta, hogy az MDF soha nem volt hajlandó populista engedményekre. /Mandics György: Beszélgetés az MDF vezetőségével Temesváron. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

1994. január 4.

Molnár Gusztáv tanulmányában kifejtette, hogy Antall József az MDF kül- és nemzetpolitikáját alakító munkatársaival, Für Lajossal, Jeszenszky Gézával, Kodolányi Gyulával, Nahimi Péterrel, Entz Gézával és Csoóri Sándorral összhangban szerves egységben fogta fel a nemzet és az ország ügyének szolgálatát. Álláspontjuk szerint a nemzet és az összmagyarság ügye csak akkor szolgálható megfelelő hatékonysággal, ha az ország újból a nyugati világ szerves részévé válik. Magyarországnak be kell kerülnie az Európai Unióba. Az MSZP balról szeretné korrigálni a magyar külpolitikát /egyezzünk ki szomszédainkkal, kössük meg gyorsan az alapszerződéseket/, Csurkáék pedig követelik, hogy ne kössük meg a határokra vonatkozó cikkelyt. Molnár Gusztáv szerint a magyar külpolitika nem hallgathat erre a két követelésre, mert a nyugati magyar geopolitikai orientáció az elsődleges. /Molnár Gusztáv: Geopolitika és nemzettudat. = Új Magyarország, jan. 4./

1994. november 19.

Nov. 19-én Kolozsváron az Interconfessio Társaság rendezett tanácskozást, hogy emlékezzenek a két éve megszületett Kolozsvári Nyilatkozatra, másrészt megpróbálják felismerni a magyarság jelenlegi haladásának irányvonalát. Tőkés László, a nyilatkozat szellemi atyja elmondta, hogy az elmúlt 75 év tapasztalatai alapján a magyarság alapvető pusztulási tendenciáján a 2-3 éves fellazulások sem változtattak, és az autonómia az egyedüli esély a hanyatlás megállítására. Az RMDSZ-nek építeni is kell az autonómia struktúráit, hangsúlyozta Markó Béla. Borbély Imre Magyar paradigma és posztmodern jövőkép című dolgozatára magyarországi, vajdasági, kárpátaljai és németországi magyar politikusok, politológusok reflektáltak. Borbély Imre szerint a magyarságnak most kell kedvezőbb fejlődési irányba váltani, az információs forradalom idején ez csakis a tudástöbblet iránya lehet. Nahimi Péter, az MDF képviselője szerint a területhez kötött állam a feudális rend maradványa, a jövő államát információs államnak képzeli, melynek alapját nem a terület, hanem az információs kapcsolat jelentené. Tőkéczki László politológus óvatosságra intett az ilyen jövendölés kapcsán. A kárpátaljai Kovács Miklós szerint csak nemzeti csapások után egyezik meg az emberek széles rétegeinek a véleménye ugyanazon dologról. Trianon tragédiája formálta egységessé a magyar politikát. Szerinte ma csak a kisebbségi magyarság véleménye egyezik meg a sorskérdésekről, ez pedig nem elég paradigmaváltáshoz. A vajdasági Hódi Sándor abban látja a megoldást, ha a kisebbségi magyarság megkapná a magyar állampolgárságot. Szőcs Géza a "hogyan" kérdését firtatta. Borbély Imre bejelentette, hogy reménye szerint az elhangzottakat a közeljövőben könyvalakban lehet olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./ Elhatározták, hogy létrehozzák a társaság testvérszervezeteit az anyaországban és az utódállamokban. A következő közgyűlést Budapesten tartják, három hónap múlva, amelyen a társaság összegezi az addig elkészült koncepciókat. /RMDSZ Tájékoztató 417. sz., nov. 22./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998