udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Navracsics Tibor

2006. június 27.

Magyarország feladata az, hogy kétéves uniós tagságának tapasztalatait felhasználva újrafogalmazza külpolitikai stratégiáját – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az ellenzék a nemzeti érdekek képviseletét kérte számon a miniszterelnökön, míg a kormányoldal pártjai az új külpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet. Navracsics Tibor (Fidesz) kijelentette: a nemzeti érdekeket kell képviselni a külpolitikában, elsősorban az Európai Unióban is. Semjén Zsolt (KDNP) szerint az állampolgárságról szóló népszavazás óta Gyurcsány Ferenc az utolsó a parlament üléstermében, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség szót kiejtheti a száján. Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek nevezte Gyurcsány Ferenc külpolitikáját, ugyanakkor megjegyezte: az mindaddig kirakatpolitizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával. Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: az euroatlanti csatlakozáshoz kell hozzásegíteni azokat az országokat, amelyekben határon túli magyarok élnek, s ezáltal javítani helyzetükön. /Vita a magyar külpolitikai stratégiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

2006. október 2.

Sütő András méltatása a/ Újabb életmű vált kerek egésszé, Sütő Andrásé. Fodor Sándor barátjának érzete az írót. Annak a Hazának volt a védelmezője, amelynek nincsenek földrajzi határai. Dél-Erdélyben élte át 1940-1944 közötti négy esztendőt, emiatt nem volt nehéz Sütő Andrást a Román Kommunista Párt mellé állítani. Munkásságának első periódusában a Kommunista Párt elbeszélőjét-drámaírója volt. Azután az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetei megjelenésével kezdődően (1970), már a népe ügyének elkötelezett írója lett. Az Istenek és falovacskák c. esszékötet pedig (1973) ugyanúgy a magyar irodalom európai rangú művelőjévé avatja, mint az Egy lócsiszár virágvasárnapja továbbá a Csillag a máglyán c. drámái. Ezeket újabb drámák, naplójegyzetek, esszék követték. A szellemi Haza, az anyanyelv iránti ragaszkodás jellemezte, ezért volt még első korszakában Bözödi György védelmezője, ezért emelte báró Kemény Jánost az Új Élet szerkesztőségébe a fizikai munkából. 1990-ben, a marosvásárhelyi magyarellenes támadás idején fél szemét kiverték, mindmáig nem sikerült megtalálni a tetteseket. /Fodor Sándor: Búcsú. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ b/ Századunk egyik legnagyobb írója, a kisebbségi magyar sors metaforája: művei többek irodalmi alkotásoknál, a korszak kritikái, jelentette ki az elhunyt Sütő Andrásról Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. Gálfalvi György, a Látó című folyóirat főszerkesztője, a Romániai Írószövetség marosvásárhelyi fiókjának titkára úgy fogalmazott: korszakos jelentőségű írótól búcsúzunk. Sütő András egész életműve kivételes értékű kincse az egyetemes magyar irodalomnak. Farkas Árpád költő személyes jó barátja volt Sütő Andrásnak, akit az erdélyi és az egyetemes magyar nemzeti közösség egyik legtisztábban látó emberének nevezett. Gálfalvi Zsolt író, a Romániai Magyar PEN-klub elnöke szerint Sütő András halálával a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb kortárs alkotója távozott. Az ötvenes évek legkritikusabb kortárs írójának nevezte Sütő Andrást a Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos. „Életpályája indokolja, hogy Sütő András emléke megmaradjon, irodalmi és történelmi szempontból is jelentős művei beépüljenek századunk magyar, román és egyetemes irodalomtörténetébe” – hangoztatta. Mindannyiunk közül Sütő Andrásnak volt a legnehezebb dolga, mert őt már korán megpróbálta korrumpálni a hatalom, de hiába – mondta Kányádi Sándor költő, műfordító. Nem adta el a lelkét, és szimbolikus figurává nőtte ki magát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közleményében leszögezte: oka van a gyászra ma mindenkinek, aki magyarnak vallja magát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar irodalom rövid időn belül második meghatározó egyéniségét veszítette el. /Pályatársak, kortársak Sütő Andrásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ c/ Nagy író ment el közülünk, egyike a legnagyobbaknak az utolsó, több mint fél évszázad magyar irodalmában, méltatta Sütő Andrást Dávid Gyula. Olyan korban élt, amikor nagyokat lehetett tévedni. És ő is tévedett – nagyokat. Saulus volt – de volt ereje megfordulni a damaszkuszi úton. Akkor, amikor ezért üldöztetés, sőt életének veszélyeztetése járt. „Könnyű álmot” ígérve, egyszer csak megszólította Őt a szülőföld. És ő attól a pillanattól kezdve felvállalta népe, nemzete sorsának képviseletét ország-világ előtt. /Dávid Gyula: Halála hírére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ d/ Sütő András elhunytáról a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor közösségünk egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el, írta Markó Béla. Sütő András életét meghatározta a nemzetéért, kisebbségbe szakadt közösségéért érzett felelősség. Sütő András nem csak szóban, hanem tettben is szembefordult a létünket veszélyeztető zsarnoki hatalommal, és síkra szállt az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartása mellett. 1989 decemberében Sütő András a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapítója és első elnöke, később tiszteletbeli elnöke, majd a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja volt. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Sütő András halálára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ e/ Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt ily fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre, írta Sütő András halálhírére Farkas Árpád. Sütő András több mint negyedszázada Szavaink Nagyfejedelme. /Farkas Árpád: Búcsú Sütő Andrástól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2006. október 7.

Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. A szavazás eredménye: 207 igen és 165 nem. Korábbi döntését felülbírálva a Fidesz mégis részt vett az ülésen. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért az Országgyűlésben, többek között azért, mert tévhitben tartották a választókat. A kormányfő visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy gyakorolja a hatalomról való lemondás emberi erényét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: sem felmenteni, sem elítélni nem akarják Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd miatt. Kuncze szerint Orbán Viktornak, ha nem tetszik a parlament, mondjon le a mandátumáról. Méltatlan dolgokról folyik ma a vita a Parlamentben és a Kossuth-téren egyaránt – emelte ki Dávid Ibolya MDF elnöke. Az MDF szerint Gyurcsány Ferencnek le kell mondani, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. /Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2006. október 10.

A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója semmilyen módon nem akar együttműködni Gyurcsány Ferenccel, ezért a miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonulnak az Országgyűlésből – jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője a két párt képviselőcsoportjának ülése után. A miniszterelnök nevéhez fűződik az ország kettészakítása 2002-ben, amikor 23 millió román munkavállalóval riogatta az országot, de Gyurcsány a kitalálója az elhíresült „köteles beszédnek” is, sőt – tette hozzá – 2005 decemberében nyíltan kampányoltak nemzettársaik ellen a kettős állampolgárság ügyében. /Guther M. Ilona: A Fidesz bojkottálja Gyurcsányt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2007. február 5.

Február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői – köztük Orbán Viktor pártelnök – polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a Kossuth teret 2006. október 23. óta elkerítő fémkordont. A Fidesz-frakció kordonbontó akciója után ismét tüntetők és rendőrök foglalták el a Kossuth-teret. A helyszínre vezényelt rendőri erők harmadik napja gyakorlatilag folyamatos tömegoszlatást végeznek az Országháza előtti téren. A Fidesz ellenzéki párt akciójára azt követően került sor, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Kérésüket elutasították. Sólyom László köztársasági elnök kijelentette, a kordonbontás jogellenes volt, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rendőrség ősz óta „alkotmányosan aggályos módon” korlátozza a gyülekezési jogot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a Fidesz akcióját, és hangsúlyozta: a kormánynak nincs tennivalója az ügyben, csak a rendőrségnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy a kordon elbontásában részt vevő fideszes képviselők vállalják tettük következményeit, és nem kívánnak mentelmi joguk mögé rejtőzni. Február 4-én újabb tömegoszlatásokra került sor, délutánra 400–500 rendőrt vontak össze a környéken. A rendőrség eddig 17 személyt állított elő a Kossuth téren történtek miatt. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője szerint Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető „bűnrészességet vállalt” a kormány és a rendőrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri „vasfüggöny” elbontásáért. /Februárban újrakezdték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2007. március 20.

A rendőrség március 19-én hajnalban lebontotta Budapesten a Kossuth téren a múlt év október 23-án felállított kordonokat. Így ismét szabaddá vált az Országház előtti parkoló és a Rákóczi, illetve a Kossuth-szobor előtti füves terület. Az Országház főbejáratától néhány méterre egy másik kordont állítottak fel, de a parkoló területének nagy része szabaddá vált. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte, hogy március 20-tól mindennap este demonstrálhatnak az Országház előtt. Bontás közben egy embert előállított a rendőrség, mert többszöri felszólításra sem hagyott fel a demonstrálással, és ellenszegült a rendőri intézkedésnek. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője közölte, pártja továbbra is jogellenesnek tartja a kordon állítását, ezért ki kell vizsgálni, milyen körülmények között állhatott fenn ez az állapot több mint száz napig a Kossuth téren. /Kordonmentes övezet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2007. április 5.

Április 4-én lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta lemondását. A tárca élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Molnár Lajos lemondása nemcsak a miniszterelnököt, hanem az SZDSZ-t is váratlanul érte. Gyurcsány egyelőre csak a több-biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségügyi szakpolitikusa és Kóka János, az SZDSZ elnöke szerint Molnár Lajosnak komoly érdemei vannak az egészségügyi reform felgyorsításában. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte az egészségügyi miniszter lemondását, hogy ezzel megbukott a kormány egészségügyi politikája. Hozzátette: a miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagyívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, indokoltak voltak a KDNP aggodalmai az egészségügyi átalakítás miatt, és ,,tarthatatlan vészhelyzet” alakult ki, amit Molnár Lajos úgy oldott meg, hogy ,,elmenekült a süllyedő hajóról”. A KDNP szerint a kialakult helyzetért nem egyedül a volt miniszter felelős, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügyi tárca vezetője hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. Az elnökhelyettes szerint ,,ezzel a gyáva lépéssel az SZDSZ és a kormány is bebizonyította, hogy nem képes levezényelni a több sebből vérző egészségügy átalakítását”. /Lemondott a magyar egészségügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2007. szeptember 1.

A Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségek védelmében, a Magyar Gárda ügyében összehívott augusztus 31-én tartott budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen az öt parlamenti párt képviselői nem változtattak korábbi álláspontjukon. A sajtótájékoztatón, amelyet az MDF elnöke, Dávid Ibolya kezdeményezett a Magyar Gárda ügyében, Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök bejelentette: a kormány a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ támogatja a kezdeményezést, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja nyitottságát jelezte a javaslatra. A KDNP nevében Harrach Péter alelnök közölte, hogy várja az előterjesztést, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig az írásos javaslat ismeretében alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi média és több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Fidesz kapcsolódik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyar Gárda rossz Magyarországnak, Navracsics Tibor ugyanakkor hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt. Kijelentette, hogy a Fidesz nem antiszemita. A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusaként dolgozott. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP alelnöke egyaránt arról beszélt, hogy Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély. /Magyarországi pártok a Magyar Gárdáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2007. szeptember 27.

Őrizetbe vették szeptember 26-án Kecskeméten a körözött és eddig szökésben lévő Lados Istvánt, Zuschlag János személyi titkárát. Tanúként hallgatta meg Gyurcsány Ferenc kormányfőt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag János és társainak ügyében. A miniszterelnököt az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági szervezeteknek nyújtott támogatásaival, a pályázatokon elnyert összegek kifizetési és elszámolási szabályaival, illetve gyakorlatával kapcsolatban hallgatta meg a főügyészség. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy szakminiszterként minden tekintetben az akkor érvényes és nyilvános pályázati szabályoknak megfelelően kívánták meghozni a döntéseket; szabálytalanságról nem volt tudomása. Gyurcsány Ferenc 2003. május 19. és 2004. október 4. között töltötte be a gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget. A kormányfő a Tv2 kereskedelmi televízió szeptember 26-i reggeli műsorában úgy fogalmazott: nem titokban, csak nem nyilvánosan hallgatta meg előző este a főügyészség. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, pártja szerint a kormányfőnek tisztáznia kell, hogy ifjúsági minisztersége idején tudott-e Zuschlag János ügyeiről. Szeptember 26-án őrizetbe vették Kecskeméten a körözött és eddig szökésben lévő Lados Istvánt, Zuschlag János személyi titkárát. A Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsít szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. Zuschlag János az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke. /Kihallgatták Gyurcsányt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2008. február 29.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében február 28-án a Kremlben aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar–orosz megállapodást. „A Déli Áramlat és a Magyarországon épülő egymilliárd köbméteres tároló együtt azt jelenti, hogy Magyarországon és az Európai Unióban nő az energiaellátás biztonsága” – mondta Putyin. A Déli Áramlat a Fekete-tengeren át halad Bulgáriába, innen vezetik tovább Olaszországba, illetve Szerbián keresztül Magyarországra, majd tovább Nyugat-Európába. A Fidesz kifogásolta, hogy a Déli Áramlat gázvezetékről szóló orosz–magyar szerződést az aláírás előtt nem ismerhették meg, ugyanakkor támogatja, hogy ötpárti nyilatkozat legyen az európai Nabucco gázvezeték melletti magyar elkötelezettségről. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője hangsúlyozta, előzőleg az Országgyűlésen kellett volna megvitatni a megállapodást. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggésben azt mondta: Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen. /Kettészeli Budapestet Moszkva Déli Áramlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2008. július 17.

Zuhogó esőben kezdődött július 16-án Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Idén Tusványos „más kép/másképp”, hangsúlyozta a szervezők nevében Sándor Krisztina. Másképpen kellene csinálni több mindent több szempontból is, figyelmeztetett Németh Zsolt /Fidesz, parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi elnöke/, hiszen Magyarországon válság van, Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek. Nem arról kellene beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött, hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, vélekedett Toró T. Tibor. A meghívott előadók, Navracsics Tibor (Fidesz), Cristian Pirvulescu (Asociatia Pro Democratia), Kovács István (Magyar Polgári Párt) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváiról volt szó, az Európai Unió (EU) kontextusában. Navracsics Tibor szerint a jelenlegi belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé teheti. Meglátása szerint a jelenlegi kormányzó elit felelős, az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az Európai Unió intézményrendszerében. Cristian Pirvulescu úgy látja, Romániának oda kell figyelnie arra, hogy az EU mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja. A politikai elit erről nem vesz tudomást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit. /Németh Zsolt: Erdélyben továbbra sincs párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ „A szabadegyetem az, ahol a szabad emberek összegyűlnek, és nem arról beszélnek, amiről szabad, hanem arról, amiről akarnak” – foglalta össze a Tusványos szellemiségét Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Erdélyben létrejött a pluralizmus, bár a rendszerváltást nem sikerült végrehajtani. „Az RMDSZ vezetősége nem fogadta el a meghívást, ezentúl ez nem kell, hogy újságírói találgatások tárgya legyen – jelentette be Németh Zsolt. – Az RMDSZ nem kíván élni a lehetőséggel” – vonta le a következtetést. „Magyarország nem anyaország, hanem anyósország” – fogalmazott Németh Zsolt. /Horváth István: „Magyarország – anyósország” Tusványosról az idén is hazaüzent a Fidesz–MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2009. április 15.

Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2009. december 3.

Az Evenimentul Zilei című lap minisorozatot indított a román történelem epizódjairól, s a legutóbbi rész arról szól, hogy van-e vagy nincs egy ezeresztendős űr ebben a históriában? A megszólaltatott Neagu Djuvara történész lándzsát tört a román kontinuitás-elmélet mellett, de megemlítette, hogy ezen elmélet hiányosságait több neves román történész hamisításokkal, hamis aktákkal pótolta! Az Adevarul című bukaresti lap visszaemlékező sorozatában arról írt, hogy Nicolae Militaru tábornok, akit Ceausescu idejében lelepleztek mint szovjet kémet, s a forradalom első óráiban „véletlenül” hadügyminiszter lett, előre megfontoltan a halálba küldte azokat, akik annak idején hozzájárultak leleplezéséhez. Az a tiszt például, aki felgöngyölítette a szovjet kémhálózatot, „terroristaként” halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. – Lemondott Draskovics Tibor magyar igazságügyi és rendészeti miniszter, azzal indokolta távozását, hogy amit vállalt, azt már elvégezte. A témával kapcsolatban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: ennyi botrány után ideje is volt a távozásnak, de miért nem megy az egész szocialista kormányzat? Börtönbüntetésre ítéltek egy szocialista államtitkárt – olvasható a Magyar Hírlapban. A mezőgazdasági minisztériumban dolgozó Benedek Fülöp a honvédség egykori pákozdi lőterét játszotta át idegen kezekbe. Ez az első bírósági ítélet egy olyan kormánytag ügyében, aki tagja volt a Gyurcsány–Bajnai-kabinetnek, és hivatali minőségében követett el bűncselekményt. /Szondy Zoltán: Bosszút állt a szovjet kém Draskovics Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998