udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nedeczky László

1991. február 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1991. december 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1995. december 19.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ brassói fiókszervezetének 189 tagja van. Dec. 9-én tartott éves közgyűlésükön minden magyar iskola képviseltette magát. Nedeczky László országos RMPSZ-alelnök tartott beszámolót. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes és Aranyosi István tanfelügyelő leváltásával szinte megszűnt a közvetítés a tanfelügyelőség és a magyar oktatási hálózat között. A helyi RMPSZ tovább harcolt a brassói Áprily Lajos Líceum termeinek visszaszerzéséért, de eredményt nem tudtak elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1996. november 20.

A választások két fordulója között sajtótájékoztatót tartott Brassóban Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. Bemutatott egy kézzel írt szöveget, amelyet Brassóban több ember postaládájába dobtak. A cédula figyelmezteti az ortodox híveket: ne higgyenek a két zsidónak, P. Romannak és E. Constantinescunak, akik Tőkés Lászlóval, a "magyar sátánnal" szövetkezve félre akarják tenni Teoctist pátriárkát, hogy helyébe a temesvári monarchista vasgárdistát, N. Corneanut ültessék. Mindettől csak Ion Iliescu mentheti meg a népet. - Másik fajta diverziót a tanfelügyelőség követte el brassói magyarsággal szemben. Nedeczky László, az RMPSZ országos alelnöke tiltakozott azon intézkedés ellen, amely a magyar Waldorf-óvoda tanév közbeni kilakoltatását rendelte el a német óvoda épületéből. Azzal indokolták, hogy a Waldorf módszert alkalmazó óvodában spiritizmus /!/ folyik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1996. december 14.

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Brassó megyei szervezete dec. 14-én. Nedeczky Lászlót választották meg a megyei szervezet elnökének, Brassó város RMDSZ-elnöke Benedek Imre lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./

1997. július 16.

A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ Brassó megyei szervezetei közös közleményt tettek közzé, amelyben a Brassói Polgármesteri Hivatal tevékenységét elemezve megállapítják, hogy Ioan Ghise polgármester a helyhatósági választások óta eltelt egy teljes esztendő során nem volt képes megfelelő stratégiát kidolgozni a város nyomasztó gondjainak /fűtés, lakásépítkezés, infrastruktúra kiépítése, a tanügy és egészségügy anyagi alapjainak biztosítása stb./ megoldására, ugyanakkor minden, e kérdések megoldását célzó együttműködési javaslatot visszautasított mind a megyei szintű közigazgatási intézményekkel, mind pedig a kormánykoalíciós politikai alakulatokkal. Az együttműködés hiánya és a polgármester által szított állandó feszült légkör jelentős károkat okozott a helyi közösségnek, több beruházási kísérlet meghiúsításához vezetett. Mindezek miatt az RDK, az SZDU és az RMDSZ kénytelen volt megvonni a bizalmat Ioan Ghise /LP ?93/ polgármestertől, akinek megválasztását e három politikai erő támogatta a legutóbbi helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az RDK, az SZDU és az RMDSZ a város problémáinak megoldását ezentúl a helyi tanács, az illetékes intézmények, illetve saját parlamenti képviselőik és szenátoraik útján támogatják. A közleményt az RMDSZ nevében Nedeczky László Brassó megyei RMDSZ-elnök, Kovács Csaba Tibor képviselő és Madaras Lázár, a megyei tanács alelnöke írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1072. sz./

1998. november 14.

Nov. 14-én tartotta a Brassó megyei RMDSZ tisztújító közgyűlését. Nedeczky László leköszönő elnök tartott beszámolót az elmúlt két évről. A megyei RMDSZ-tagság létszáma állandóan csökken, ennek okai: a beolvadás, a vallási szekták terjedése, a születések számának csökkenése és a kivándorlás. Az RMDSZ tagságának elszegényedése, a román sajtó magyarellenes kampánya, a megoldatlan kérdések, mint a Tulipán Kft. ügye, a kárpótlási jegyek helyzete is hozzájárult a tagok lassú eltávolodásához. Brassó megyében több mint 70 ezer magyar él, közülük ma kb. 16 ezer RMDSZ-tag, Brassó városában 30 ezer magyar nemzetiségű lakosa van, közülük 7500-an RMDSZ-tagok. Nedeczky László beszámolójában elismerte, hogy a brassói Ápriliy Lajos Középiskola ügyében nem sikerült előrelépni, nem tudták elérni, hogy tisztán magyar középiskola legyen. A szociális segítség terve a pénzalapok hiánya miatt csak elképzelés maradt. A szűkös anyagi alapokkal a szervezet puszta létezését tudták biztosítani. - A közgyűlésen heves vita volt, egymás elleni kirohanások is elhangzottak. Öt elnökjelölt volt, a szavazás eredménye: Kovács Csaba Tibor 70, Simon Sándor 68, Nedeczky László 65, Aranyosi István 12 és Török Ernő 5. Egyik sem kapta meg az egyszerű többséget, ezért a két legtöbb szavazatot kapott elnök között újabb szavazás döntött. Kovács Csaba Tibor parlamenti képviselő lett az RMDSZ Brassó megyei elnöke 92 szavazattal, Simon Sándor mindössze két szavazattal kapott kevesebbet. /Both Csaba: Bűnbak-keresés a Tulipán jegyében. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 20-26./

1999. július 24.

Kiss Magda, az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ igazgatója nyugdíjba vonult. A versenyvizsga alapján új igazgató Nedeczky László lett. A középiskola aligazgatója továbbra is Badau Tünde marad. Nedeczky László /Brassó, 1951 aug. 14./ Brassóban szerzett mérnöki diplomát, azóta a tanügyben dolgozott. 1990 és 1992 között igazgatóhelyettes volt a brassói Villamosipari Iskolacsoportnál, 1991-1996 között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos alelnöke, 1996-1998 között pedig a Brassó megyei RMDSZ elnöke. /Új igazgató az Áprilyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2000. április 25.

A Brassó megyei és városi RMDSZ megtartotta az előválasztást, egyben a tisztségviselők beszámoltak eddigi munkájukról. A problémák megmaradtak, így a Tulipán Kft. zűrös ügye, ami számos eddigi RMDSZ-tisztségviselőt érint. A másik, évtizede húzódó affér: az Áprily Lajos Középiskola épületszárnyának jogos átadása a magyar diákoknak. A választáson Nádudvary György, a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója fölényesen nyert Madaras Lázár megyei tanácsi alelnökkel szemben, tehát ő lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje Brassó városában, ahol matematikailag sincs esélye annak, hogy magyar nemzetiségű elöljárót válasszon a lakosság. Az helyi önkormányzati képviselők RMDSZ-es listáján az első szintén Nádudvary lesz, mögötte szorosan Nedeczky László. A megyei tanácsba jelöltek között az első Aranyossy István, a Kárpát-kanyar Fodor Leventét, Kőhalom és környéke Kovács Károlyt, Fogaras vidéke Simon Gábort jelölte. /Brassó. Egyoldalú tolerancia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./

2000. május 19.

Tóásó Áron Zoltán, a lap munkatársa a Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével készített interjúját úgy kezdte, hogy eleve minősített: Simon Sándor, egykori ügyvezető elnök, az RMDSZ brassói szervezetének tanügyi alelnöke "háborút indított párttársai ellen", így Madaras ellen, de másokat is feljelentett, többek között Nedeczky Lászlót, a megyei RMDSZ egykori elnökét és Aranyosi István tanfelügyelőt. Madaras Lázár szerint egy bukott helyi politikus bosszújáról van itt szó. Simon Sándor a katedráról egyenesen beleült az ügyvezető elnöki székbe, anélkül, hogy előtte bármikor is végzett volna közösségi munkát. Simon Sándor belebukott a munkába, le kellett őt váltani. Madaras szerint ekkor nem volt ember, aki ellássa az elnöki tisztséget. Simon tevékenysége ellen a legfőbb kifogás a hozzánemértés volt. Most van egy új ügyvezető elnök, Fetykó Zoltán, de senki sem áll mellé. Madaras Lázár betegsége miatt visszavonul, felmentését kérte az országos alelnöki beosztásból, s itt helyi szinten sem jelöltette magát. Madaras szerint azért, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el, tárgyalni kell a többi párttal. - Apácán megtartották az urnás előválasztást, az eddigi polgármester és néhány tanácsos, akik a listán nem kerültek befutó helyre, Simon Sándor biztatására átálltak a liberális pártba. Madaras szerint Simon Sándor megpróbálja az RMDSZ-t, a magyarságot megosztani. Simon feljelentésében írta, hogy Madaras országos RMDSZ ügyvezető alelnökként használta a Megyei Tanács autóját. Valójában Madarasnak az RMDSZ elnöksége kocsit bocsátott a rendelkezésére. Madaras nem tesz törvénysértő dolgokat, beperli Simont becsületsértésért. Simon táplálja a román közösség bizalmatlanságát a magyarokkal szemben. /Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Simon Sándor, a megyei RMDSZ tanügyi kérdésekért felelős alelnöke a brassói Számvevőszéken feljelentette Madaras Lázárt, a Megyei Tanács alelnökét. Simon Sándor a Brassói Lapoknak elmondta: Madaras Lázár egyéni érdekeinek megfelelően használja fel a Megyei Tanács által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit. Ezzel utazott rendszeresen Kolozsvárra, sőt Magyarországra is. Simonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Madaras Lázár által irányított Cenk Alapítvány több mint 719 millió lejnyi támogatást kapott. Az összegek egy része külföldről, másik része a Tulipán Kft.-től származott. Tisztázni kell, miként lehetséges, hogy a Kézdivásárhelyről érkezett pénzeket a Tulipán Kft. nevében kapták, de a Cenk Alapítvány számlájára folytak be. A pénzekkel el kell számoltatni őket. - Ezzel kapcsolatban Madaras Lázár elmondta: Az egész akció egy bukott politikus bosszúja.Az RMDSZ által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit használta. - A román közvéleményben most az tudatosul, hogy az RMDSZ-t külföldről pénzelik. /Simon Sándor feljelentette Madaras Lázárt. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./ Máj. 12-én a brassói Városi Bíróság itéletet hirdetett a Nedeczky László és Aranyosi István városi, illetve megyei tanácsos-jelöltek ellen indított választási perben. A két jelölt ellen Simon Sándor, Orbán Géza, Roska Sándor és Pánczél Péter nyújtott be óvást. Az óvás megindoklásakor Simon Sándor kiemelte, hogy a két jelölt az önálló ügyvitelű vállalatok igazgatótanácsi tagjaként szerzett többletjövedelme meghatározott hányadát nem utalta át az RMDSZ-szervezet kasszájába. Kifogásolta, hogy Aranyosi István szaktanfelügyelői tisztsége összeférhetetlen a tanácsosjelöltséggel. Nedeczky László pedig - megyei elnökként - az RMDSZ számára hátrányos albérleti szerződést kötött a Cenk Alapítvánnyal és az általa működtetett rádióval. Kiemelte, hogy ő - ügyvezető elnökként - nem írta alá a kérdéses szerződést. Simon Sándor kitért az április 15. előválasztások során történt visszaélésekre is, és kérte a bíróságtól az előválasztásokat követően kialakult jelöltlista módosítását. A két tanácsosjelölt képviseletét Kovács Csaba képviselő, megyei RMDSZ-elnök látta el. Beszédében kiemelte, hogy a Simon Sándor által előadott vádak az RMDSZ belső ügyeire vonatkoznak, s nem sértik a választási törvényt. A két jelöltnek a tanügyben betöltött funkciója - a tanügyben dolgozók jogállására vonatkozó törvény alapján - nem összeférhetetlenségi ok. Kérte az óvás elutasítását. Daniel Cosma, a brassói Városi Bíróság elnöke megalapozatlannak találta és elutasította a Nedeczky László és Aranyosi István elleni óvást. Az ítélet jogerős. /Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2000. május 24.

A Romániai Magyar Szó munkatársa készített interjút Simon Sándorral, aki feljelentett több RMDSZ-tagot, illetve tisztségviselőt. Simon sérelmezte, hogy több mint egy hónap telt el a megyei közgyűlés óta és a szabályzatfelügyelő bizottságnak még nincs elnöke. Óvásukban két nevet említettek. Sem az ügyvezető elnök, sem az operatív tanács szintjén nem ellenőrizték az óvás tárgyát. - A jelöltlistákat senki nem ellenőrizte. Megóvták Nedeczky László (az Áprily Középiskola igazgatója) és Aranyosi István tanfelügyelő (az RMDSZ brassói szervezetének szóvivője) jelölését. Simon szerint Aranyosi főállásban a tanfelügyelőségnél dolgozik, ezért összeférhetetlenségi gond van. Aranyosi István továbbá nem fizette be a juttatások megfelelő hányadát az RMDSZ-nek. Nedecky László volt RMDSZ megyei elnök nagy anyagi károkat okozott a szervezetnek. Az 1997-ben aláírt szerződésről van szó, amelyben a két szerződött fél az RMDSZ és a Cenk Alapítvány. Ez utóbbi 1993 óta, ingyen az RMDSZ költségén él. Simon megtagadta egy ilyen szerződés aláírását. Madaras Lázár, a Cenk Alapítvány elnöke ezért ököllel rátámadt, Nedecky László pedig aláírta az előnytelen szerződést. Idén márciusban az említett szerződés miatt az ingatlankezelő vállalat felszólította az RMDSZ-t, hogy költözzön ki a székházból. Ennek oka, hogy albérleti szerződést írtak alá a Cenk Alapítvánnyal. Simon felhívta a figyelmet a szerződés megsemmisítésére, de ez nem történt meg. Simon az országos etikai bizottsághoz is fordult, de választ nem kapott. Személyesen Markó Bélának is kezébe adta az iratcsomót mindezekről, de nem kapott választ. Simon helytelennek tartja továbbá, hogy a városi és megyei tanácsos jelöltek listájára olyanok kerülnek, akiknek nincsen felsőfokú végzettségük. Az országos felügyelő bizottság elnöke pl. érettségi oklevéllel rendelkezik. - Simonnak két feljelentése is van az ügyészségen. Az egyiket a Tulipán érdekében tette a hamis szerződések, hamis bélyegzők, kiszakított nyugták miatt. A második feljelentése a Cenk Alapítvány ellen van. Kivizsgálását kérem az alapítvány pénzvitelének. /Tóásó Áron Zoltán: Beszélgetés Simon Sándorral a Brassó Megyei RMDSZ tanügyi alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Előzmény: - Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ - Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2000. június 7.

Brassóban a lakosságnak több mint fele nem élt szavazati jogával, két hét múlva ezért újra az urnákhoz kell járulnunk. A jelenlegi polgármester, Ion Ghise, a liberálisok jelöltje a listaelső 40,89% -kal, a negyedik Nádudvary György lett 5,5%-kal. A városi tanácsban az SZDRP-nek kilenc, a NLP-nak nyolc, a SZRP-nak három, az RMDSZ-nek, a DP-nak és a NRP-nak három-három, míg a DK-nak két tanácsosa lesz. A tanácsban az RMDSZ-t Nádudvary György, Nedeczky László és Zakariás Károly képviselik. Brassó megyében RMDSZ tanácsosok lesznek Keresztváron (3), Szásztyúkoson (3), Tatrangon (6), Sárkányon (2), Ürmösön (3), Homoródon (3), Olthévízen (5), Höltövényen (3), Kacán (2), Alsórákoson (7), Apácán (6). Első fordulóból győzött Ürmösön a DP-s Gál Julianna, aki eddig is polgármester volt. Alsórákoson és Apácán második forduló lesz. Apácán Bölöni Gyula RMDSZ-jelölt a Roma párti Dragannal fog versengeni a polgármesteri székért, Alsórákoson az RMDSZ-es Gáspár Tamás pedig az SZDRP-s Kozocseával. /(Tóásó Áron Zoltán): Választási eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. október 13.

Az elmúlt héten néhány magyar egyetemistát bántalmaztak Brassóban. A Maros megyei Lengyel Szabolcs és társai a sörfesztiválról mentek haza, amikor többen baseballütőkkel nekik estek. Egyetlen bűnük az volt, hogy magyarul énekeltek. A támadók egy fehér Mercedesszel távoztak a helyszínről. Szabolcs felső ajkát a Megyei Kórházban kellett megműteni, fogai is betörtek. A csíkdánfalvi János Zsoltot is megverték. Az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ mindig megszenvedi a sörfesztivál "közelségét". Az elmúlt évek során az iskola könyvtárosa és magyar diákok estek áldozatul a részegen randalírozók brutalitásának. Az idén is két diákot bántalmaztak az iskola udvarára betévedt részegek. Nedeczky László igazgató szerint a Városháza megígérte, hogy a rendezvény ideje alatt megoldják az iskola őrzését, de ebből nem lett semmi. Nem úszták meg sebesülés nélkül a postaréti rockszínpadon fellépők sem: a nézők közül néhányan kövekkel dobálták a Valahia és a Taxi együttesek tagjait. /Brassóban sem énekelhetsz magyarul. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

2000. november 16.

Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2001. január 19.

Magyarországról, a Duna Televízió, az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jóvoltából Brassó megyéből több iskola is részesült a tananyag elmélyítését szolgáló videókazettákból. Ajándékcsomagot kapott Alsórákos, Apáca, Kőhalom, Szecseleváros, valamint Brassó magyar iskolája. Az utóbbi, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója, Nedeczky László hangsúlyozta, hogy örömmel fogadták az ajándékcsomagot. Az elmúlt év végén az iskola kapott a tanácstól pénzt, amelyet központi fűtés beszerelésére fordítanak. Ez a pénz a város hozzájárulása a Világbank által finanszírozott projekthez, amelynek keretében sor kerül az iskola épületének korszerűsítésére is. /Tóásó Áron Zoltán: Mi újság a brassói magyar középiskola háza táján ? Beszélgetés Nedecky László városi tanácsossal, az Áprily Lajos gimnázium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2001. február 27.

Az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ igazgatója, Nedeczky László ismertette helyzetüket. Végre megkapták az ígért hárommilliárd lejes világbanki támogatást, s ezt az összeget a megegyezés szerint az önkormányzat kiegészítette harmincszázaléknyi hozzájárulással. A pénz két iskolát, az Andrei Saguna Kollégiumot és az Áprily Lajos Középiskolát illeti. Megkezdték a felújítást, így az iskola fűtőberendezésének a korszerűsítését. Remélik, tizennyolc hónapon belül új, korszerű köntöst kap a már omladozó épület. - Szinte minden tanáruk elismert szaktekintély a maga területén. Bálint Ferenc informatikatanár az iskola diákszínjátszó csoportjával, a határon túl is ismert Grimasszal is foglalkozik, Bencze Mihály matematikatanár a Kárpát-medencében egyedüliként jelentet meg angol nyelvű matematikai lapot, az Oktogont, de a tanítványaival közösen szerkeszt egy diákoknak szóló matematikai lapot is. A rendszerváltás utáni esztendőkben gyakran foglalkozott a magyar sajtó az Áprily Lajos Középiskola gondjaival, azonban a helyi RMDSZ megalkuvásának köszönhetően nincs változás: az épületbe befészkelte magát a 6-os számú román általános iskola, s bár lenne hová költöznie, még mindig ott működik. Több mint ezer diák tanul, két váltásban az iskolában. Nincs elég tanterem, laboratórium. Bentlakás hiányában sokan kénytelenek a román középiskolákat választani. "A hatalom így újból győz, miközben a mi elöljáróink hálásan tapsolnak a félmegoldásoknak." - állapította meg az igazgató. Az RMDSZ-vezetők nem merik napirenden tartani a szülők és diákok jogos követeléseit minden kül- és belföldi szervezetnél - az úgynevezett tolerancia jegyében. /Váradi Mária: Elkelne az elismerés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./

2002. május 24.

A Világbank által finanszírozott program keretében történő iskolaépület- rehabilitáció lassan halad, ismerte el Nedeczky László városi tanácsos, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. Ősztől, ha meglesz a főépület, akkor ott kezdhetik a tanítást. Idén két nyolcadik osztály végez, négy kilencedik beindítását tervezik. Idén 93 diák fog érettségizni az Áprilyban. Az Áprily Napok máj. 25-26-án zajlanak, megemlékeznek arról is, hogy Brassóban 165 éve létezik magyar oktatás. Az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) első helyezettje lett idén az Áprily Lajos Gimnázium színjátszó csoportja. Az iskolának van még néptánccsoportja, gyerekkórusa és zenekara is. /Tóásó Áron Zoltán: Áprily Napok a Cenk alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2002. június 3.

Kifelé a románokkal az iskolából!" – olvasható a Monitorul de Brasov máj. 29-i számának címoldalán. "Az Áprily Lajos Középiskolában tanuló magyar diákok szülei a román osztályok kilakoltatását kérik"- írta a brassói lap, a magyar szülők arra panaszkodtak, hogy az épület túlzsúfoltsága káros hatással van az oktatásra és a diákok egészségére. A román szülők is beadványt küldtek az oktatási tárcához, mivel a magyarok meg akarják szüntetni iskolájukat. A cikk ismerteti az Áprily igazgatója, Nedeczky László állásfoglalását is a magyar szülők kezdeményezte beadványhoz mellékelt aláírásgyűjtés kapcsán: "Nem ismeretlen számomra a szülők indítványa, egyetértek velük, de igazgatóként nem tudok ebbe belekeveredni." Az RMDSZ sajtótájékoztatón Kovács Attila Brassó megyei elnök ismertette az érdekvédelmi szervezet álláspontját: nem szegregációról, szeparatizmusról van szó, csupán azt kérjük, ami a mienk. Emlékeztetett rá: egyezségük a kormánypárttal az iskolakérdés megoldására és ez folyamatban van. A magyar szülők 1990 óta készítettek beadványokat. Azt kérték, hogy Áprily Lajos Középiskola önálló magyar iskola legyen. Brassó megyében még ma sincsenek magyar nyelven kiírva az intézménynevek, a települések határába tett táblákat pedig ismeretlen tettesek lemázolják. /(Tóásó Áron Zoltán): Sajtóprovokáció indult Brassóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. július 9.

A júl. 6-án megtartott RMDSZ Brassó Megyei Képviselők Tanácsának ülésén lemondott Nedeczky László, az Áprily Lajos Középiskola igazgatói tisztségéről. A megyei képviselők többsége megerősítette a megyei elnökség javaslatát Nedeczky László városi tanácsos, iskolaigazgató elvi szankciójára vonatkozóan, mert tárgyalásokat folytatott politikai pártokkal, s ennek eredményét nem közölte kellő időben az RMDSZ vezetőségével. Az elvi megrovás mellett pénzbeni kötelezettséget is kiróttak Nedeczkyre, mégpedig azt, hogy a Hőerőmű (CET) vezetőtanácsi tagságából eredő jövedelmének 20%- át havi rendszerességgel fizesse be az RMDSZ kasszájába. Nedeczky László a Megyei Képviselők Tanácsához intézett nyílt levelében ismertette, miért döntött a lemondás mellett. A nyílt levélben hangsúlyozta, hogy mindazok a vádak, amelyek elhangzottak, valótlanok. Valójában a cél a politikai meghurcoltatása volt. Nedeczky hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megyei vezetősége el akar hallgattatni őt, mivel nem tudott beleegyezni azokba a hátrányos egyezségekbe, melyeket az Áprily-iskola helyzetével kapcsolatban kötött. A megegyezésben ugyanis nem szerepel: az iskola mindenképpen a hagyományos épületben marad, valamint a feljavításra kiutalt összeget lefaragják annyira, hogy a B épületet fel sem fogják javítani. Közben, a több mint 750 szülő és pedagógus által a helyi és országos hatóságokhoz küldött beadványra még most sem feleltek. /Tóásó Áron Zoltán: Személyeskedések eredménye. Lemondott az Áprily Lajos középiskola igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2002. augusztus 5.

Brassó megye lakossága az 1992-es számláláshoz viszonyítva 643.261 főről 588.366-ra esett, ebből a román nemzetiségűek száma 553062-ről 512595-re apadt, a magyaroké 63491-ről 51398-ra. Brassó város lakossága, 323.736 lakosról csökkent 283.901-re, közülük a románok száma 256.638 (287.506 volt 1992-ben), a magyaroké 23.381 (31.498 volt). Szakál András RMDSZ ügyvezető elnök szerint egyetlen településen sem esett a magyar lakosság aránya 20% alá, sőt léteznek olyan helységek, ahol nőtt a magyarság aránya, például Bodolán, így nem kell a már feltett helységnévtáblákat leszedni a népességcsökkenés okán. Továbbra sincsenek az intézményeken kétnyelvű feliratok, csupán négy településen (Apácán, Alsórákoson, Négyfaluban és Tatrangon) a húszból. Nedeczky László tanácsos iskolaigazgatói tisztségéről való lemondásával veszélybe sodorta a protokollumot. /(Tóásó Áron Zoltán): Magyarnyelv-oktatás az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2004. szeptember 30.

Brassó megyében a választásokon RMDSZ-parlamenti képviselői tisztségre pályázik: Aranyosi István, Gyűjtő Győző, Kovács Attila, Kovács Csaba Tibor és Nádudvary György, szenátori tisztségre pedig Magdó János, Nedeczky László és Szente László. Október 9-én a Megyei Küldöttek Gyűlésén az elektorok szavazata dönti el a jelöltek sorrendjét. /Brassó megyei képviselő- és szenátorjelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998