udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Neményi József Nándor

1992. augusztus 13.

Az RMDSZ kolozsvári szenátorjelöltjei: Buchwald Péter, Bányai Péter, képviselőjelöltjei: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő és Neményi József Nándor. /Nits Árpád: Rangsorolások, sorrendezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

1995. november 24.

Nov. 24-én Kolozsváron megalakult az öttagú Szövetségi Ellenőrző Bizottság /SZEB/. Feladatuk lesz az RMDSZ pénz- és vagyongazdálkodásának, költségvetésének, zárszámadásának folyamatos ellenőrzése. A SZEB elnöke Neményi József képviselő, alelnöke Takács Csaba közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1995. december 5.

A képviselőházban dec. 5-én Neményi József Nándor olvasta fel az RMDSZ-frakció tiltakozó nyilatkozatát az Apáczai Csere János Líceum igazgatója, Szilágyi Júlia célzatos menesztése miatt, a képviselő egyben Liviu Maior oktatási miniszter közbelépését sürgette. Nagy Benedek képviselő azt tette szóvá, hogy miután a kormány kilátásba helyezte az elkobzott zsidó javak visszaszolgáltatását, ő levélben sürgetett azonos eljárást az összes egyházi javak ügyében, azonban 80 nap után sem kapott választ. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1996. április 28.

Ápr. 26-28-a között Bukarestben rendezték meg a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumát, melyen az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában munkacsoportjában Neményi József Nándor az agrárpolitika nemzeti kisebbségeket érintő vonatkozásairól tartott előadást, Mátis Jenő pedig a magyar kisebbségnek gazdasági egységek vezetésében való részvételéről. Rámutatott a diszkriminációra: a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között a megyékben a lakosságon belüli számarányuknál kevesebb a magyar nemzetiségű: Hargita megyében a magyar lakosság 85 %-os, a kinevezett vezetők között viszont 44 %-os az arányuk, Kovászna megye 76 %-os magyar lakossága mellett 41 %, Maros megye 43 %-os magyar lakossága mellett mindössze 3 % /!/, Kolozs megyében a 20 %-os részarányhoz viszonyítva csupán 2 %, Brassó megyében a 12 %-hoz viszonyítva 1 %, és Biharban is csak 8 %-os a képviselet a megye 28 %-os magyarságához képest. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2., 771. sz./

1996. május 4.

Neményi József Nándor a Román Rádió Politikai pártok műsorában az RMDSZ-nek fenntartott műsoridőben elmondta, hogy az RMDSZ nem csupán a romániai magyarság sajátos gondjaival, hanem az ország alapvetően fontos, általános gazdasági-politikai kérdéseivel is foglalkozik. A legnagyobb veszély a romániai demokráciára a gazdasági anarchia, figyelmeztetett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 773. sz./

1996. május 4.

Az április 26-28. között Bukarestben lezajlott Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumának munkálatain az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában nevű munkacsoportjában Mátis Jenő "A magyar kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében" címmel tartott előadást. Rámutatott a romániai magyar közösséget érintő gazdasági diszkrimináció konkrét megnyilatkozási formáira, nevezetesen arra, hogy az ÁVA (FPS) által a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között az egyes megyék összlakosságában betöltött számarányukhoz viszonyítva sokkal kevesebb magyar nemzetiségű van. A Hargita megyei 85%-os magyar lakossághoz viszonyítva mindössze 44%, Kovászna 76%-os magyar lakosságához viszonyítva 41%, Maros megye 43%-os magyar lakosságához képest csupán 3% (!), Kolozs megyében a 20%-os részarányhoz viszonyítva mindössze 2%-os a képviselet, Brassó megyében a 12%-hoz viszonyítva csak 1%, és Biharban is csak 8%-os a képviselet a 28%-os magyar lakossághoz képest. /Aránytalan a kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1996. május 7.

Ilie Fonta vallásügyi államtitkár máj. 7-én fogadta Neményi József Nándor és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselőket. A megbeszélésen a költségvetésből az egyházi templomépítésre fordított részről, az államosított egyházi vagyonok visszaszolgáltatásáról esett szó. Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán visszatérnek a tárgyalt témára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./

1996. június 3.

Jún. 3-án Németh János, Fekete Zsolt és Neményi József Nándor interpellált a képviselőházban a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet elismerése és az eddig el nem ismert magániskolákban tanuló gyermekeket megillető, de nem folyósított családi pótlék ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

1996. június 28.

Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázár brassói képviselőt, ezért - a két funkció összeférhetetlensége miatt - lemondott képviselői mandátumáról. Helyét Török Ernő mérnök foglalta el, akinek mandátumát a jún. 28-i képviselőházi ülésen igazolták. Ugyancsak lemondott képviselői mandátumáról Neményi József Nándor, akit a parlament jún. 27-én a 21/1996-os törvénnyel létrehozott Versenytanács tagjává választott. Kolozs megye új RMDSZ-képviselője valószínűleg Molnos Lajos lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28./

1996. szeptember 2.

Neményi József Nándor képviselő elfogadta az RMDSZ parlamenti frakciója által javasolt állást: tagja lett a kormánynak nem alárendelt autonóm közigazgatási hatóságnak, a Romániai Versenytanácsnak. Ez a beosztás összeegyeztethetetlen a párttagsággal, ezért Neményi kilép az RMDSZ-ből. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1997. február 15.

Neményi József Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy febr. 18-ával Románia gazdaságtörténetének új fejezete kezdődik. Ennek alfejezetei: a teljes árfelszabadítás, 2300-2400 nagyvállalat privatizációja az év végéig, a munkanélküliség elérheti a 15 %-ot, bezárnak gazdaságtalan nagyüzemeket, beindul a csődeljárás, nem lesz gazdasági növekedés, szabad valutaárfolyam, a dollár a tízezer lejt is elérheti, csökken az életszínvonal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

1997. április 5.

Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./

1997. május 7.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés", ezt kell jóvátenni. Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés" lelkes aktivistája. Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt tette fel a kérdést. A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés", mondta a professzor. A Tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselnek. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? A vita nem oldotta meg a kérdést, de biztató: maga a vita. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1997. május 9.

Neményi József Nándor, a Versenytanács címzetes államtitkára súlyosnak látja a mezőgazdaság problémáit. Felbomlott a termelőszövetkezeti rendszer, amelynek a felét, ha megmentik, ma lennének termőkapacitások. Felszámolták a gépállomásokat, most a gépállománynak csak 10 %-a üzemképes. A jelenlegi reformintézkedések során leépítették az ártámogatásokat, megszüntették a kedvezményes hiteleket, irreálisan fölemelték az üzemanyag, a távközlés, a szállítás díját, megszűnik az exporttámogatás. Neményi szerint az egyik legsúlyosabb baj a vámcsökkentés /a sertéshúsnál 400 %, a marhahúsnál 338 %, stb./. Az agrárpolitika azzal számol, hogy élelmiszerimporttal konkurenciát lehet teremteni a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. Neményi ezt nem tartja jónak, a külkereskedelmi mérleghiány 2,4 milliárd dollár volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1997. november 25.

Magyar közgazdász hallgatók táborát szervezték meg nov. 12-16-a között a Székelykő, Tilalmas és Ordaskő bércei közötti faluban, Torockón. A Tóbiás házban gyűltek össze a különböző egyetemekre járó magyar hallgatók. Az előadók között volt Molnár Gusztáv, aki Erdély geopolitikai helyzetéről tartott előadást, Erdélyt a nyugati szférához sorolva. Érdekes volt Neményi József, a romániai versenytanács tagjának előadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1998. május 7.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár, szellemtörténész vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség, s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés". Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés lelkes aktivistája". Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt?- tette fel a kérdést. "A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés" - mondta a professzor. A tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselve. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1998. szeptember 1.

A hargitafürdői tanácskozásról Neményi József Nándor államtitkár, a Versenytanács tagja elmondta, hogy a gazdasági helyzet általános romlása, valamint a gazdasági téren előirányzott reformok elmaradása indokolta a tanácskozás szükségességét. Neményi rámutatott: amennyiben a közös gazdasági program nem valósul meg, "akkor alapos ok van arra, hogy felülvizsgáljuk: kivel folytatjuk tovább a kormányban való közös tevékenységet". Az államtitkár ugyanakkor úgy vélte, az RMDSZ fontos szereplője a kormánynak: "az RMDSZ gazdasági szakemberei nagyon képzettek, képesek a valós helyzet értékelésére, elemzésére. Kidolgozhatnak a mai kritikus helyzetből való terápiát is. A mai kormánykoalíción belül és rajta kívül azonban olyan óriási a harc, az ellentét, hogy kötve hiszem: a mai kormány ki tudná vezetni az országot a gazdasági csődhelyzetből" - állapította meg az államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1999. március 17.

A Román Nemzeti Bank márc. 16-án 14 060 lejben állapította meg a dollár árfolyamát, márc. 17-én azután 14 900 lejben. A valutabeváltók 20 ezres árfolyamon kezdték kínálni a dollárt, majd 17-én 20-25 ezer lejért. Azonban szinte sehol sem lehetett dollárhoz jutni. Az ipar nem versenyképes, a mezőgazdaságban tisztázatlan a helyzet, a bankrendszerben korrupció tapasztalható. Ehhez hozzájárul, hogy Romániának idén törlesztenie kell adósságait. Egyes bankok évek óta terjesztik az inflációt, állapította meg Neményi József Nándor versenytanácsos. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Év eleje óta 35 %-kal romlott a lej értéke a bankközi piacon. Romániában várhatóan hatalmas felvásárlási láz indul, ugyanakkor nagyarányú drágulás. /Összeomlott a lej. = Magyar Hírlap, márc. 18./

1999. szeptember 14.

Neményi József Nándor nyári szakmai gyakorlatra vitte a szociológus hallgatókat. Az útvonal: Néma, Dés, Baca, majd Retteg. Leállt gyárakról, nyomorról, elnéptelenedett tanyákról szerezhettek tudomást. A térségben közel 20%-os a munkanélküliség aránya. Désen meglátogatták dr. Deési Daday Loránd sírját. Hetven évvel ezelőtt írta meg Zátony című könyvét, amelyért utóbb rengeteget szenvedett. A regényben az 1919-1923-as gazdasági, politikai és társadalmi rendszerváltást ábrázolta. Ezekben az években Erdélyben a magyar polgári és földesúri osztály elvesztette egész hatalmát. A Zátony miatt az író megjárta a Duna-Fekete-tenger csatornát s a román börtönöket, de regénye a mostani magyar politikai elitnek is elgondolkodtató lehet. Az erdélyi trauma tovább tart, állapította meg Neményi József Nándor. Désen és Rettegen mind kevesebb magyar ismerőssel és baráttal találkozott. Elmentek, felszívódtak. Az életszínvonal az 1989-es év 50%-ára süllyedt. Augusztustól újból érezhető az árhullám. - A kormány új privatizációs stratégiája szerint az első szakaszban 13 nagy csődbe jutott vállalatot próbálnak magánosítani vagy felszámolni. A második periódusban 50 kisebb, de országos fontosságú kereskedelmi társaságot privatizálnak. /Neményi József Nándor: Zátony. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

1999. november 22.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2000. március 12.

Az RMDSZ gazdasági munkacsoportja március 12-én, a képviselőházban elemezte Románia középtávú stratégiájának alapját képező makrogazdasági modellt. A tanácskozáson részt vettek: Bara Gyula államtanácsos, Borbély László, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára, Neményi József, a Versenytanács címzetes államtitkára, Lányi Szabolcs, az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Demeter Attila, a Román Fejlesztési Ügynökség tanácsosa, Czédly József bukaresti alprefektus, Antal István, Birtalan Ákos és Ráduly Róbert képviselők, valamint Tánczos Barna parlamenti szakértő. A megbeszélés során a munkacsoport tagjai felhívták a figyelmet a modell számos hiányosságára és hibájára, és döntöttek arról, hogy észrevételeiket eljuttatják a középtávú gazdasági stratégiát előkészítő szakértői csoport társelnökéhez, Mugur Isărescu miniszterelnökhöz. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./

2000. május 13.

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. május 22.

Máj. 20-án tartotta Kolozsváron tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége. Az RMDSZ, bár kapott meghívást a tisztújító közgyűlésre, nem képviseltette magát. Miklós György elnöki beszámolójában a következőket mondotta: az utóbbi két évben az RMDE szövegszerkesztői tanfolyamokat szervezett, szakmai átképzésben munkanélkülieknek szemináriumsorozatot tartott. A szervezet jó kapcsolatot tart fent, Kira Miklóson keresztül, az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjával, akik nagyban hozzájárultak a különböző tevékenységek pénzügyi támogatásához. Miklós György a hiányosságokról is beszámolt. A legnagyobb gond az elnökség elszigetelődése a tagoktól. Az RMDE nagyon keveset szerepel a sajtóban, a pénzügyi alap szegényes. Az egyesületnek, bár tíz éve működik, a mai napig nincs saját székháza, irodája. Nagy Károly alelnök kifejtette, hogy fontos az egyesület népszerűsítése és érdekvédelme. Miklós György elnök az alapszabályzat módosítását javasolta: a vezetőtanácsot, titkos szavazással, négy évre válasszák, egy személy többször is újraválasztható legyen, alakítsanak ki egy fiókszervezetet Sepsiszentgyörgyön, Bitay Ödön vezetésével. - Neményi József Nándor emlékeztette a tagságot: a romániai reformot jelenleg kívülről vezényelik: egyrészt az Európai Unió, másrészt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap diktál a kormánynak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 12,1 %-os. Újraválasztották az elnököt, Miklós György geológus-kutatót. Az alelnök Ambrus Mária biológus, a főtitkár: Láng János programozó. /Nánó Csaba: Az elnököt újraválasztották. Ülésezett a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. október 28.

Az Európai Parlament (EP) rossz bizonyítványt állított ki Romániáról szóló jelentésében. A jelentés az állam gazdasági tehetetlenségére, a lakosság rossz alkalmazkodó képességére és az állami intézmények korrupciójára is utal. Mugur Isarescu miniszterelnök beismerte, hogy a készenléti hitel valószínűleg csak a választások után fut be. A jelentés 18 pontba szedve elmarasztalta Romániát, írta Neményi József Nándor, ismertetve a megállapításokat. Az EU elégedetlen a romák helyzetével, a környezetvédelemmel, az újságírók biztonságával, /akiket zaklatnak/, a vízumkényszer feloldásának előfeltétele a határokat megerősítése, Románia gazdasági helyzete törékeny, a gazdasági stratégia nehezen alkalmazható, a kormánynak nincs agrárstratégiája, a kataszteri nyilvántartása nem megfelelő, a helyi közigazgatás reformjának az üteme lassú, a korrupció nem csökkent, szükséges a büntetőjog gyors reformja, változtatni kell az árvaházak, gyermekotthonok állapotán. A gazdasági reformot gyorsítani kell, az ország alkotmányának módosítása is szükséges. /Neményi József Nándor: Rossz bizonyítvány után folytatódik a kiútkeresés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2001. július 4.

Tamás Gáspár Miklós állásfoglalása, amely A magyar külpolitika csődje címmel jelent meg /Szabadság, jún. 30./, "elszomorított" - írta Neményi József Nándor. Külön véleményét és komoly fenntartásait pontokba szedte. A magyar gazdaság az utóbbi négy évben növekedést könyvel el, Magyarország NATO-tag, és a külpolitikája csak rosszhiszeműen kapcsolható össze külpolitikai csőddel. A magyar társadalom elfogadta az európai értékrendszert és jogrendet, szó sem lehet politikai melléfogásokról. A külföldi tőkebevitel eddig több mint 22 milliárd USA dollár, tehát a külhoni befektetők bíznak a magyar gazdaságban és vezetőiben. Magyarországon demokrácia, többpártrendszer és szabad sajtó van. A státustörvény pozitív diszkrimináció, ami több mint 80 év késéssel, esetleg 4 millió magyart kedvezményez. Ezért tehát "TGM durva, önkényes és objektivitásmentes eszmefuttatása több mint hiba, súlyos bűn, ami megkérdőjelezi TGM magyarcentrikusságát." /Neményi József Nándor: Hihetetlen állítások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. október 11.

Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2001. december 29.

Dec. 28-án Ion Iliescu államfő jelenlétében letette az esküt a Versenytanács új vezetősége. A három alelnök egyike Neményi József Nándor. /Neményi József Nándor a Versenytanács alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2002. január 4.

1996 augusztusától a Versenytanácsnak Neményi József Nándor személyében az RMDSZ által támogatott tagja is van. Az ötéves mandátum 2001 augusztusában járt le, megújítására az elmúlt esztendő utolsó napjaiban került sor, amikor Neményi József Nándort a Versenytanács alelnökévé nevezték ki. A Versenytanács a versenytörvény előírásait lépteti életbe. Az ipar magánosítása még nem éri el a 60 százalékot, amíg a magánszféra nem dominál a gazdaságban, a versenytörvény hatása szerény. Romániában a fogyasztóvédelem közismerten gyenge, nem hatékony: egyes vélemények szerint a forgalomban lévő áruk 40 százaléka rossz minőségű vagy hamisítvány. /Makkay József: Versenytanács védi a konkurenciát. Az eurokonform törvényt gyors privatizáció segítheti. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. február 9.

A Nemzetközi Valutaalap képviselői a Romániával folytatott tárgyalásokat megszakítva távoztak Bukarestből. Neményi József Nándor államtitkár, a Versenytanács alelnökét megerősítette: a román kormány több vállalásával adós maradt, a készenléti hitel következő, 100 millió dolláros lehívásához nem juthat hozzá Románia februárban. Az állam adós a nagy állami vállalatok magánosításával, az energetikai ipar korszerűsítésével és szerkezetváltásával, a legsúlyosabb gond az, hogy a Pénzügyminisztérium képtelen behajtani a legnagyobb adósok államkasszával szembeni tartozásait. Tovább súlyosbítja a helyzetet a 4,3 milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiány. /(m. j.): Irányváltást követel a Valutaalap. Neményi: Masszív privatizációt várnak el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2002. szeptember 10.

Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kijelentette: "nem vagyok baloldali, még baloldali szimpatizáns sem. Egyébként úgy vélem, hogy az újságírónak nem az a dolga, hogy bármelyik politikai irányzathoz lecsatlakozzon." /Tibori Szabó Zoltán: Kedves Neményi József Nándor! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998