udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nemes Anna Borbála

2005. február 18.

Székelymuzsna Hargita, Maros és Brassó megyék határán található település. Itt él a székelyudvarhelyi Farkas doktor fia és élettársa, Farkas Wellmann Endre költő és Nemes Anna Borbála. Budapesten Endre és Borbála elhatározták, hogy Székelymuzsnán házat vásárolnak, amit korszerűsítettek, otthonossá tettek. Decemberben múlt egy éve, hogy a fiatalok, harmincas életévükhöz közeledvén, kiköltöztek Muzsnára. Ezt megelőzően a faluban létrehozták a Viharsarok Egyesületet, amelynek célkitűzése a mikroregionális fejlesztés, a falu és a térség felzárkóztatása a modern élet követelményeihez és a hagyományok ápolása. Mindezt megfogalmazták a Viharsarok.Erdély.Org honlapjukon. Az eltelt egy év alatt mintegy tíz programot és rendezvényt tudnak maguk mögött, és az elkövetkező időben a faluturizmust szeretnék meghonosítani, ehhez a Székelyderzsen lévő, és a világörökség részét képező unitárius templom ehhez igazi vonzerőt nyújtanak. A számítógép lehetővé teszi, hogy valaki Muzsnán éljen és Budapesten dolgozzon, mert Endre és Borbála könyvet, folyóiratot szerkesztenek az éteren keresztül. /Ferencz Imre: A falu vonzásában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

2005. április 12.

Farkas Welmann Endrének és Nemes Anna Borbálának köszönhetően Székelymuzsnán éledni kezdett a kulturális élet. Az általuk alapított Viharsarok Egyesület már számos rendezvényt tud maga mögött, most a József Attila év tiszteletére toborozták össze a muzsnaiakat. Iskolások szavalták a költő verseit. A Viharsarok szavalókört működtet és ifjúsági klubot. /(bb): Költészet Napja Székelymuzsnán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

2005. július 16.

Szőcs István, a magyar irodalom Kritikusa tavaly töltötte hetvenötödik életévét, s erre az ünnepi alkalomra jelent meg Nemes Anna Borbála Látogatóban Szőcs Istvánnál (Wellmann Kiadó, 2004) című kötete, melyben Szőcs vall életéről, pályájáról. A könyvet bibliográfia egészíti ki, amely ha nem is teljesen, de közli Szőcsnek az elmúlt évtizedekben az Utunkban és utódjában, a Helikonban, az egykori Előrében és az Igaz Szóban megjelenő kritikáinak, tanulmányainak, jegyzeteinek, pamfletjeinek, glosszáinak, recenzióinak és esszéinek hatalmas jegyzékét. Szőcs Istvánnak eddig három regénye jelent meg (Kritikus holdtölte, Rovarcsapda, Üvegfedő), egy illemtankönyvecskéje és Selyemsárhajó címmel egy nagy tanulmánya a Júlia szép leányról s a balladák világáról. (Ennek a könyvnek néhány éve átdolgozott és kibővített változata is megjelent) Irodalomkritikái, képzőművészeti, színházi, zenei kritikái soha nem jelentek meg könyvben. Ezt a hiányt akarta pótolni a Pallas-Akadémia, amikor idén kiadta Szőcs Félrejáró ingák című könyvét, amely nagyobb részben a Helikonban az utóbbi esztendőkben megjelent jegyzeteiből válogat. – Szőcs István mindig, minden periódusban ragaszkodott értékrendjéhez. /Bogdán László: A bajvívó értelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

2006. április 26.

A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület Nemes Anna Borbála vezetésével április 21–22-én anyanyelvi versenyt rendezett udvarhelyszéki vidéki iskolák ötödik-hatodik osztályos tanulói számára. Az első ilyen kezdeményezésű versenyen hat általános iskola diákjai – Székelyderzsből, Kányádból, Bögözből, Fenyédről, Máréfalváról, Parajdról – vehettek részt, csapatonként két tanulóval. A nyertesek részt vehetnek az anyanyelvi táborban, melyet júliusban rendez a Viharsarok Egyesület, ugyancsak Székelymuzsnán. Székelymuzsna színjátszó köre Weöres Sándor Csalóka Péter című vígjátékával kedveskedett a versenyzőknek. /Barabás Blanka: Jeleskedtek a máréfalvi diákok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998