udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nemes József

2003. december 23.

Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2005. március 1.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 2000-ben kilépett az országos gazdatömörülésből és RMGE-Maros néven hozott létre jogi személyiségű független, önálló szervezetet. A múlt évben, december 27-én Hármasfaluban a gazdaköri elnökök közgyűlésén született a határozat, miszerint az RMGE-Maros név helyett felveszik az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az EGE február 28-án tartotta közgyűlését. Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, 1094 tagdíjat fizető tagja van megyében, összesen 32 jogi személyiséggel és azzal nem rendelkező gazdakörök tagjai. Ezenkívül társult tagok a holtmarosi Transsylvania Szarvasmarha-tenyésztők, a Mezőmadarasi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, s a Hármasfalusi Méhészegyesület is. Az EGE számos nemzetközi kiállításon vett részt. Megválasztották a vezetőséget. Elnök Csomós Attila, elnökségi tagok: Berekméri Sándor, dr. Bocz István, Fazakas Miklós, Biró Csaba, Nemes József, Nyárádi István. /(kilyén): Erdélyi Gazdasági Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2006. január 31.

Egyelőre még csak kevesen döntöttek úgy, hogy évi 100 vagy 50 eurós életjáradék fejében megválnának földjeiktől. “A termőföld évszázadokon keresztül éltette és eltartotta a küküllő-menti embereket, s ez maradt az egyetlen lehetőség a jövőre, az uniós körülmények között is, hogy megmaradjanak ezen a földön. Bűn lenne elherdálni őseink véres verejtékével megszerzett földjeinket egy kétes és bizonytalan ügyletekkel kecsegtető életjáradék reményében” – vélekedik a küküllő-menti Hármasfalu gazdakörének elnöke, Nemes József. A társult gazdálkodás, a földek tagosítása lehetőséget nyújt arra, hogy egymást segítve az új körülmények között is kihozhassák a földből azt, amire képes. Dr. Scholcz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója szerint a szegényebb vidékek lakói válnak meg könnyebben a földjüktől életjáradék reményében. A Nagykároly környéki falvak lakói azonban nem adják el a földet. Ott a határszélen különösen nagy értéke van a jó földnek. Egy év múlva, mikor Románia az EU tagja lesz, a föld is felértékelődik. Gotthárd Béla székelyudvarhelyi ügyvéd szerint a törvényt nem ismertették kellőképpen, kevés információ jutott el a falun élő idős földtulajdonosokhoz. A közbirtokosságoknak lehetőségük lenne, hogy az eladó földeket megvásárolják. Rajtuk áll, hogy a székelyföldi termőföld ne kerüljön ebek harmincadjára. /Mi lesz veled, erdélyi föld? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998