udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nemes László

2002. november 2.

Markó Béla költő, a Látó főszerkesztője 1976-ban került az Igaz Szóhoz, ahol hosszú évekig együtt dolgozott Székely Jánossal, Gálfalvi Györggyel, Nemes Lászlóval és Jánosházy Györggyel is. Markó tudja, hogy a diktatúrában kit mivel és hogyan kényszerítettek arra, hogy "letegye a garast", megpróbálták mindenkivel a lojalitási nyilatkozatokat megíratni. A Szekuritáté figyelte munkájukat. 1989 előtt mindennek ellenére az irodalmi szerkesztőség menedék volt. Az írónak még a legrosszabb körülmények közepette is megvolt a lehetősége, hogy áttételesen kimondja azt, amit ki kell mondani, és aki tisztességes író volt, az megkereste erre a lehetőséget. Ebben az időben nagy szerepük volt az irodalmi köröknek. Azóta megváltozott az író helye a társadalomban. Azok az írók, akikre a közösség 1989 előtt lélegzet-visszafojtva figyelt, most úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk. Markó ezt nem tartja jónak. Fölborult az értékrend, az író ma nem érzi jól magát ebben a világban. Jelenleg csak négyszáz-ötszáz példányban jelennek meg verseskönyvek, s ennek is ha a felét el tudják adni, az jó. Kivételek természetesen vannak. És ugyanez a helyzet a prózával is. Markó hangsúlyozta: a magyar szépirodalmi könyvkiadás 1989 után meghalt volna, ha a magyar állam nem különített volna el az ott könyvtámogatásra szánt költségvetési összegből egy részt a határon túli könyvkiadásra. Lassan sikerül elérni, hogy a román művelődési minisztérium arányosan támogassa a kisebbségi könyvkiadást is. Továbbá a Kisebbségi Tanácstól a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegből immár második alkalommal pályázatra különítettek el egy bizonyos összeget. /Ágoston Hugó: Az író dilemmája: van-e tovább a pályán. Interjú Markó Béla költővel, a Látó főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2004. július 21.

A kanadai Rákóczi Alapítvány által szervezett és finanszírozott Magyarságismereti Mozgótábor rendezvényére idén immár a tizenegyedik alkalommal került sor. Az alapítvány egyik fő célja minél több magyar fiatal nemzeti öntudatát erősíteni a magyar történelem és kultúra részletes bemutatásával. Idén június 26.–július 12. között rendezték meg a tábort, melyen közel 150 határon túli magyar fiatal vett részt. A fiatalok számára élmény volt az ópusztaszeri Feszty-körkép, az aggteleki cseppkőbarlang, Pannonhalma, Mohács, Székesfehérvár, Tihany, Debrecen, Eger és Sopron. Az utolsó három napot Budapesten töltötték. /Nemes Dénes Zsolt, Nemes László, Csíkszereda: Rákóczi-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

2008. december 29.

Sokadik alkalommal nyitotta meg kapuit a marosvásárhelyi Téli Szalon, ahol az ismert képzőművészek munkái között fiatal alkotók művei is helyet kaptak. A galéria jövő évi tervei között egy, a művész életművét átfogó, Plugor Sándor emlékkiállítás szerepel, valamint Nemes László gyűjteményes tárlata, illetve további közös és egyéni kiállítások. /Antal Erika: Öregek között pályakezdők. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2009. április 20.

Telt házas tömeg tolongott Marosvásárhelyen Kultúrpalotában, Nemes László, Zalaegerszegen élő festőművész munkáit tárlatának megnyitásán. A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság által szervezett eseményen Gyutai Csaba zalaegerszegi alpolgármester a művészt a bibliai tékozló fiúként említette, aki, otthonától távol kerülve nem tékozolt, hanem épp ellenkezőleg: alkotott, társaságot alapított, értékeket teremtett. Nemes László szülővárosából, Kolozsvárról elkerülvén Marosvásárhelyen, majd a későbbiekben Zalaegerszegen élt és alkotott. Bárhova ment, ismertté vált, műhelye körül hamarosan társaság csoportosult. /Nagy Botond: Az értékteremtő „tékozló fiú”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998