udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Taubman, Nicholas F.

2005. december 7.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter december 6-án Romániába érkezett, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai vendég rövid látogatásakor aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai hadsereg Románia területét kiképzésre, felszerelésének raktározására, és szükség esetén csapatainak állomásoztatására használhatja. A szerződés szövegében hivatalosan nem katonai „bázisokról” van szó, hanem olyan amerikai katonai létesítményekről, amelyeket átmeneti jelleggel telepítenének Románia egyelőre három, távlatban pedig öt kiszemelt pontján. A román államfő bejelentette, hogy Mihail Kogalniceanu, Babadag, Cincu si Smardan ad otthont majd az amerikai létesítményeknek. A feltételezett titkos CIA-börtönök nem kerültek szóba. Traian Basescu a Rice-szal tartott közös sajtónyilatkozaton határozottan cáfolta a titkos börtönök létezését. Az ABC televízió szerint a CIA csak a múlt hónapban zárta be kelet-európai börtöneit, azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott. /Négy amerikai támaszpont Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Condoleezza Rice újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Washington azért választotta Romániát, mert ez az ország az Egyesült Államok egyik legaktívabb partnere a térségben, beleértve a NATO katonai reformját is. „Románia nemcsak erős és elkötelezett barátja Amerikának, hanem bajtársa is” – fogalmazott Rice, utalva ezzel a román katonák iraki és afganisztáni jelenlétére. Milyen kockázatot vállal Románia azzal, hogy beengedi területére az amerikai csapatokat? – kérdezték az újságírók Traian Basescu államfőtől. Az elnök röviden azt válaszolta, Románia kezdettől fogva tudatában volt az ezzel járó kockázatoknak, amelyek az amerikai katonák befogadásával nem nőnek jelentősen. Az aláírt megállapodásról az amerikai sajtó külön tájékoztatót kapott. Ebben olyan háttérinformációk szerepeltek, amelyek a romániai újságírókhoz nem jutottak el. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1500 katona állomásoztatását tervezi két helyszínen, a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton és a Babadag kiképző bázison. A Cincu és a Smardan kiképző zónákat használják majd a katonák felkészítésére, kiképzésére, amelyeken Románia engedélyével más nemzetek katonái is részt vehetnek. Románia először a Konstanca melletti Mihai Kogalniceanu bázist nyitotta meg az amerikaiak előtt, itt 2003-ban majdnem 4000 különböző missziókon részt vett amerikai katona fordult meg. Az amerikai katonai támaszpontok romániai létrehozása Washington hosszú távú, tíz éves védelmi stratégiájának része. Washington Németországból 30 ezer, Dél-Koreából pedig 15 ezer katonát vezényelne át amerikai, illetve kelet-európai, közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai területen létesített katonai bázisaira. Rice bukaresti látogatásán részt vett Nicholas Taubman az Egyesült Államok új romániai nagykövete is. /Gujdár Gabriella: Valami Amerika – katonai bázisokat hozott Romániába Condoleezza Rice. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 14.

December 13-án fogadta Nicholas Taubmant, az Amerikai Egyesült Államok új romániai nagykövetét Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Markó az RMDSZ kormányzati szerepéről szólva elmondta: a romániai magyarok sajátos problémái mellett az ország általános problémáinak megoldásához is hozzájárulnak. Az infrastruktúra-fejlesztési kérdésekben Markó Béla elmondta: fontosnak tartja, hogy folytatódhat az észak-erdélyi autópálya építése. A szövetségi elnök a kisebbségi törvénytervezetről is beszélt Taubmannak, és kitért arra, hogy a törvény elfogadási procedúrája lelassult. /G. G.: Amerika nagykövetét fogadta Markó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2006. január 18.

Visszafogott nyilatkozatokat tett egynapos kolozsvári látogatásán Nicholas F. Taubman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A diplomata ellátogatott a prefektúrára, a polgármesteri hivatalba és a Babes–Bolyai Tudományegyetemre (BBTE) is. Újságírói kérdésre válaszolva a nagykövet kijelentette: a BBTE esetleges kettéválasztása „színtiszta demokrácia”. Beszélt a nemzetközi örökbefogadásokkal kapcsolatos kérdésekről is. Nem értenek egyet a jelenleg Romániában érvényben levő örökbefogadási jogszabállyal. /Kiss Olivér: „A magyar egyetem kérdése színtiszta demokrácia” – jelentette ki kolozsvári látogatásán az amerikai nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2006. január 19.

Funar, a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára azzal vádolta Nicholas F. Taubmant, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetét: úgy nyilatkozott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kérdéséről, hogy nem ismerte az egyetem szétválasztására és egy állami magyar nyelvű egyetem létrehozására irányuló szándék vonatkozásait. Funar nyílt levelet intézett Taubmanhoz. „Szükségesnek tartom, hogy ismerje: a multikulturalizmus elve szerint működő egyetem követendő példa az európai térségben a kisebbségi jogot tiszteletben tartása szempontjából, beleértve az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, de nem etnikai alapon különválasztva.” /Funar: Taubman tájékozatlan. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2006. április 22.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya negyedmillió dollárral támogatja az árvíz által leginkább érintett romániai közösségeket – jelentette be Nicholas Taubman bukaresti nagykövet. /Amerikai támogatás az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2006. május 24.

„Hihetetlen, de a világban és Romániában még egyaránt léteznek emberek, akik tagadják a holokausztot, ezt az atrocitást, amely az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet és a kisebbségekkel szembeni gyűlölet egyéb formáit állandósítja” – fejtette ki Nicholas Taubman, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete május 23-án Az antiszemitizmus legyőzése és a holokauszt felidézése című vitafórumon Bukarestben. A Elie Wiesel Romániai Holokausztot Vizsgáló Országos Intézet rendezvényén a kormány több képviselője és számos közéleti személyiség is részt vett. /Bukaresti vitafórum a holokauszt ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2006. június 30.

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetősége megbízta Teodor Atanasiu védelmi minisztert, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácstól kérje a román csapatok Irakból való visszavonását – jelentette be június 29-én a párt vezetőinek ülése után Calin Popescu Tariceanu kormányfő, az NLP elnöke. A pártok zöme meglepetéssel fogadta a hírt. Calin Popescu Tariceanu elmondta: az iraki és az afganisztáni akciókban való részvétel igen nagy anyagi megterhelést jelent Románia számára. Ha visszavonják Irakból a román katonákat, ezzel mintegy 90 millió dollárt lehet megtakarítani. Teodor Atanasiu védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen 890 román katonát vonnának ki Irakból. A Demokrata Párt (DP) elnöke, Emil Boc súlyos politikai hibának tartja a döntést, és úgy vélte, hogy ez veszélybe sodorhatja a koalíciós pártok együttműködési megállapodását. Az NLP javaslata elhamarkodott arculatakció, nyilatkozta Radu Berceanu közlekedési miniszter. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ támogatja a román katonák visszavonását Irakból. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke úgy látja: ki kellene dolgozni a román katonák visszavonásának pontos ütemtervét. Traian Basescu államfő elfogadhatatlannak tartja a liberálisok javaslatát. Basescu bejelentette, hogy június 30-ra összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe tartozik a visszavonásról szóló döntés meghozatala. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman meglepetését fejezte ki Tariceanu bejelentése kapcsán. Hozzátette: Románia egyike az Egyesült Államok legértékesebb és legmegbízhatóbb partnerének. Eddig csak Románia és Lengyelország nem fogadta el csapatai visszavonásának ütemtervét. Magyarország és Ukrajna már kivonta haderejét Irakból, Lettország pedig csupán mintegy 50 főre tehető jelképes alakulatot állomásoztat az arab országban. Legutóbb Olaszország jelentette be csapatainak visszahívását. /Visszavonnák a román katonákat Irakból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2006. december 13.

Harmincezer dollárral támogatja a bukaresti amerikai nagykövetség a kulturális műemlékek megóvására létrehozott alapból a kolozsvári Bánffy-palota restaurálási munkálatait. A Bánffy-palota az első kolozsvári műemlék, amelynek felújítását nagykövetségünknek a műemlékvédelemre elkülönített alapjából támogatunk, nyilatkozta a művészetpártoló amerikai nagykövet, Nicholas F. Taubmann. A nagykövetségi alap 2002 és 2005 között ó-romániai, főleg bukaresti műemlékek felújításához nyújtott anyagi támogatást. /Nagy-Hintós Diana: Amerikai támogatás a Bánffy-palota felújítására. Dollárezrek a címer és az erkély kődíszeinek rendbehozatalára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2007. február 1.

Az ÚMSZ január 29-i száma hozta Nicholas F. Taubmanal, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével készült interjút. Salamon Márton László főmunkatárs szóba hozta a magyarok által többségben lakott területek autonómiáját is. A nagykövet válasza mellbevágó volt: „az én felfogásomban az, aki Románia állampolgára, az román. ” Ezek szerint az ÚMSZ és olvasótábora román. A nagykövet a politikai nemzet elvét vallja, miszerint az állampolgárság egyenlő a nemzeti hovatartozással. Az újságíró nem köteles mindenben egyetérteni interjúalanyával. Ezzel szemben Salamon Márton László udvariasan, hogy ne mondjam: alázatosan lenyeli a nagykövet „felfogását”, miszerint románok vagyunk, írta Barabás István. Mondhatta volna, hogy ezzel nem ért egyet, mert ő magyar, és Románia alkotmánya szerint mindenki olyan nemzetiségűnek, etnikumúnak vallja magát, amilyennek érzi. /Barabás István: Tisztelettel ellentmondani. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2007. március 30.

Nicholas Taubman bukaresti amerikai nagykövet kijelentette: a befektetők előtt kétségessé vált, hogy Romániában mennyire alkalmas az időpont a nagyobb méretű befektetések eszközlésére. Nagyon fontos Románia számára, hogy tovább haladjon a kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc. /Taubman a román hatóságokat bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2007. május 16.

Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, igazságügyi biztos Brüsszelben bejelentette: fokozott figyelemmel fogja tanulmányozni a német európai parlamenti képviselő Markus Ferber levelét. Ferber a védzáradék életbe léptetését kérte, az utóbbi időszak negatív romániai eseményei miatt. Frattini bejelentette: már két alkalommal tárgyalt Tudor Chiuariu román igazságügyi miniszterrel a korrupció ellen küzdő ügyészek függetlenségének megsértéséről, illetve az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (DNA) megalakítására vonatkozó törvényről. Nicholas Taubman, az Egyesült Államok nagykövete Daniel Morarral, a DNA elnökével folytatott találkozóján szintén jelezte: az utóbbi események bizonyos kétkedéseket vetettek fel Románia korrupcióellenes törekvéseire vonatkozóan, nem csupán Washingtonban, de számos más fővárosban is. /Életbe léptethetik a védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. június 8.

A brit nagykövet is ellátogatott a szociáldemokratákhoz /PSD/, miután Nicholas Taubman amerikai nagykövet felkereste Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnököt. A találkozókról szinte semmi nem szivárgott ki, de egyes megfigyelők sejtik, hogy a két diplomata a Basescuval való megegyezésre próbálta rávenni Geoanat. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2007. november 20.

Európa legnagyobb infrastrukturális befektetésének nevezte a 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópályát Nicholas Taubman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete Kolozs megyei látogatásakor. „Amikor elkészül, az autópálya megfelel majd mind a NATO, mind az EU-s szabványoknak” – nyilatkozta a diplomata. Szerinte „a Bechtel a világ csúcstechnológiáját használja fel az észak-erdélyi autópálya megépítéséhez”. Ludovic Orban szállításügyi miniszter kijelentésére reagálva, aki kevesellte az elvégzett munka mennyiségét, Taubman közölte: aggodalomra nincs ok, az út első 8 kilométerének leaszfaltozása is bármikor elkezdődhet. /Nagy-Hintós Diana: Jövőre öntik le az észak-erdélyi autópálya első aszfaltrétegét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2007. november 28.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke (PRM) bejelentette, hogy a szenátus tagja marad. Szerinte meghamisították az európai parlamenti választásokat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy bejutott az EP-be két RMDSZ-es képviselő és Tőkés László, miközben a román nemzeti erőket képviselők közül senki. Úgy vélte: Nicholas Taubman amerikai nagykövet műve, hogy olyan terroristák, mint Tőkés László és azok a képviselők, aki azt merték kérni, hogy a magyar nyelv is hivatalos legyen Romániában, bejutottak az EP-be. C. V. Tudor bejelentette, levelet fog írni George W. Bushnak és Condoleezza Rice-nak, hogy hívják vissza Taubmant, mert ha a nagykövet egy éven belül nem megy el, Románia föderális állammá fog válni. Továbbá hitványnak nevezte Taubman nagykövetet, aki szerinte nevetségessé teszi a zsidó fajt. /Vadim Tudor: nem mondok le. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998