udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cajal, Nicolae

1994. december 1.

A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1995. október 12.

Az amerikai és a nemzetközi zsidó lobby támogatni fogja Romániát - ezzel a címmel közölt interjút a Dimineata okt. 12-i száma Nicolae Cajallal, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének és a B`nai B`rith zsidó segélyszervezet két hónapja Romániában is működő szervezetének elnökével. Cajal szerint a támogatási szándék erősödött, amikor Iliescu amerikai látogatásakor válaszolt a "nehéz" kérdésekre, amelyek a zsidóellenes pogromok idején kormányzó Antonescu tábornok szobrának felállítására, illetve a kormánypártnak a szélsőséges erőkkel, különösen a Nagy-Románia Párttal való szövetségére vonatkoztak. /Új Magyarország, okt. 13./

1995. október 24.

Okt. 24-én Az erdélyi zsidóság története címmel háromnapos nemzetközi tanácskozást tartanak a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A rendezvényt dr. Andrei Marga rektor és dr. Nicolae Cajal akadémikus, a zsidó hitközségek romániai elnöke nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1996. január 16.

Romániai zsidó vezetők az 1941. januári pogrom évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségeken felhívták a figyelmet a szélsőjobboldal újjáéledésének veszélyére. 55 évvel ezelőtt a fasiszta Vasgárda tagjai 131 zsidót meggyilkoltak, s puccskísérletük során megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat. "Mélyen aggaszt bennünket a romániai Vasgárda mozgalom újjáéledése. A fanatikus szélsőséges szellem térhódítása nemcsak a zsidókat fenyegeti - mondta Nicolae Cajal, a romániai zsidó közösségek szövetségének világi vezetője a bukaresti zsinagógában a felkelés áldozatainak emlékére rendezett vallási szertartáson. /Megemlékezés a Vasgárda pogromjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1996. április 8.

Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

1996. június 26.

A Román Akadémia égisze alatt működő, etnikai kérdéseket tanulmányozó központ, a Manfred Wörner Alapítvány, a csíkszeredai hegyivadász alakulat a múlt héten elindította Csíkszeredában az Open Windows /Nyitott Ablakok/ elnevezésű kutató és gyakorlati programját. Carmen Dumitru Seuleanu, az említett akadémiai központ vezetője elmondta, hogy elsődleges céljuk a helyi közösségeken belüli kommunikáció elősegítése. A katonaság részt vesz a programban, mert a hadsereg "az interkulturális kapcsolatok színtere is". Gheorghe Tinca hadügyminiszter ismételten az együttélés földjének nevezte Erdélyt, úgy vélte, hogy hosszú távon szükséges a román hadsereg civil ellenőrzésére, ugyancsak hosszú távon szerződéses katonai szolgálat bevezetéséről beszélt. Nicolae Cajal akadémikus, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnöke szerint Romániában nincs antiszemitizmus, de léteznek antiszemiták és antiszemita nézetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1996. július 22.

Alapítványt hoztak létre A Holnap Romániája névvel. Az alapítók között van Hajdu Győző /Ceausescu, most meg Iliescu kiszolgálója/, Szilágyi Dezső /az Előre volt szerkesztője/, Iosif Constantin Dragan, Nicolae Cajal, Dumitru Radu Popescu, Adrian Paunescu, Dinu Sarau és még mások. /Hírsaláta rovta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

1997. február 28.

80. születésnapját ünnepelte márc. 2-án Neumann Ernő temesvári főrabbi, aki az ökumenizmus szellemében nagy mértékben hozzájárult Temesvár szellemiségének kialakulásához. A temesvári zsinagógában köszöntötte többek között dr. Nicolae Cajal, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, dr. Schweitzer József budapesti főrabbi, Tőkés László püspök, továbbá más felekezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1999. június 7.

Jún. 6-án Kolozsváron a Horea úti Deportáltak Templomában a holocaust áldozataira, a kolozsvári és az észak-erdélyi zsidók deportálásának 55. évfordulójára emlékeztek a kolozsvári zsidó hitközség tagjai és meghívottjaik. Többek között beszédet mondott Nicolae Cajal akadémikus, az Országos Zsidó Hitközség elnöke, Kallós Miklós, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselője, Simion Simon a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora. Nicolae Cajal a kolozsvári és az észak-erdélyi deportálások történetét elevenítette fel. Bustya Dezső emlékeztetett: az intolerancia, a gyűlölet még mindig nem a múlté. "Emlékezzünk arra, ami Horvátországban, Szlovéniában és Boszniában történt, valamint arra, ami napjainkban zajlik Koszovóban" - mondta. /Kiss Olivér: A holocaust áldozataira emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2000. november 30.

Nem estek pánikba a Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor látványos választási sikere nyomán a romániai zsidó közösség tagjai, írta az Izraelben megjelenő Jerusalem Post angol nyelvű napilap. A napilap Nicolae Cajalnak, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének kijelentésére hivatkozott, miszerint "az antiszemitizmus nem jelent problémát Romániában", Vadim támadásai pedig "többnyire a magyarok és a cigányok ellen irányulnak". Cajal "stupidnak, de ártalmatlannak" nevezte Corneliu Vadim Tudort. /Ártalmatlannak tartja Nicolae Cajal Vadim Tudort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2002. március 26.

Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2006. június 5.

Az ÚMSZ által is közölt Tiltakozáshoz egyre több ismert személyiség csatlakozik a határon innen és túlról. A dokumentumban tizennyolc hazai és határon túli személyiség tiltakozott a Ziua című napilap hasábjain „az utóbbi időben egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen”, amelyek az aláírók szerint „vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak”. A dokumentum a Ziua május 29-i számában Ungureanu nyelve címmel közölt cikkből indul ki, azonban Michael Shafir, a főkezdeményező szerint „ez csupán a csepp volt, amellyel betelt a pohár”. Roncea kifogásolt írásának zárómondata ugyanis: „Parancsnok, add ki az utasítást!” A Ziua a Tiltakozásra adott válaszában azt állítja, hogy a „parancsnok” mögött nem a tiltakozók által sejtett Horia Sima vasgárdista vezetőt, hanem Traian Basescu egykori hajóparancsnokot kell keresni. Az Adrian Patrusca által jegyzett válaszcikk ugyanakkor sejteti: a tiltakozás politikai indíttatású: „valójában a külügyminiszternek telt be a pohár”, ezért felhívta ismerőseit, hogy a védelmére kelljenek. Patrusca cikke azzal vádolta a Tiltakozás aláíróit, hogy Mihai Razvan Ungureanu védelmére kelve ők maguk bizonyultak zsidógyűlölőnek. „Antiszemita az, aki megengedi magának, hogy a zsidók szenvedését felhasználja saját érdekében” – áll a cikkben. Michael Shafir, a Tiltakozás főkezdeményezője a Szabad Európa Rádiónak adott interjúban azonban rámutatott: a Tiltakozás nem elsősorban az antiszemitizmus ellen irányult. Az Ungureanu nyelve című írás „csupán az utolsó csepp a pohárban”, mert ez az első olyan írás, amely teljesen egyértelműen gyilkosságra szólít fel. „A zsidóellenes cikkek száma messze elmarad az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbban magyarellenes, magyar kisebbségellenes cikkeké mögött” – mutatott rá a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzora. A Ziua szerint ellenben az újság „ártatlanságát” az is bizonyítja, hogy Nicolae Cajal, a zsidó hitközösségek egykori vezetőjének unokaöccse elvállalta a lap képviseletét a „vádlók” ellen indítandó perben. Időközben folyamatosan dagad az aláírók tábora. /A magyarellenesség ellen tiltakoztak a „tizennyolcak”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998