udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gheorghe, Nicolae

1990. június 28.

A koppenhágai értekezlet résztvevői elfogadták a záródokumentum tervezetét. A dokumentum szerény haladást mutat a kisebbségi jogok megadása terén. Az egyik cikkely leszögezi, hogy a kisebbségi csoportoknak joguk van anyanyelvük használatára a mindennapi életben és a hatóságokkal való kapcsolatokban. A romániai cigányok képviselője, Nicolae Gheorghe elmondta, hogy másodrendű állampolgároknak tekintik őket, egyik helyről a másikra űzik őket. Koppenhágában számos kisebbségi csoport tagjai egy "párhuzamos értekezleten" fejtették ki panaszaikat a jogsértések miatt, köztük voltak az erdélyi magyarság képviselői is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1990. október 28.

Temesváron okt. 26-28-a között emberi jogi konferenciát rendeztek külföldi szerveztek részvételével. Az emberjogi konferenciát a Heinrich Böll Alapítvány keretében létrehozott Romániai Emberi Jogi Bizottság szervezte. Hat szakcsoportban zajlottak a megbeszélések. Nicolae Gheorghe a cigányellenességről beszélt, ismertette a Mihai Kogalniceanu községben október elején végrehajtott cigányellenes pogromot. A magyar kisebbség helyzetéről Borbély Imre tartott előadást. /Emberjogi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., A Hét (Bukarest), nov. 22./ A nemzetközi bizottság tagjaként érkező temesvári díszpolgár, Doru Braila feltartóztatása a határnál óriási felháborodást keltett. A marosvásárhelyi RMDSZ azzal a kéréssel fordult a konferenciát rendező Temesvár Társasághoz, hogy terjesszék a bizottság elé a hat marosszentgyörgyi letartóztatott ügyét. Az a bűnük, hogy márc. 20-án Marosszentgyörgyön megpróbálták feltartóztatni a görgényvölgyi, másodjára Marosvásárhelyre igyekvő "békés tüntetőket". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1993. november 10.

Képviselőházi bizottság felkereste Hadrévet, ahol szept. 20-án cigányellenes pogrom volt. Zsigmond László RMDSZ-képviselő, a bizottság tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert nem értett egyet annak cigányellenes szellemével. Eddig 23 cigányellenes pogrom történt az autóbbi időben Romániában, ezekben 12 roma vesztette életét és 400 házat gyújtottak fel, tettek tönkre. Florin Negoita kormánypárti képviselő a parlamentben okt. 13-án a cigányok halálbüntetésének bevezetését kérte és konkrét cigányellenes programot sürgetett. Nicolae Gheorghe szociológus, a Romák Országos Szövetségének elnöke figyelmeztetett: folytatódnak a cigányellenes támadások. Több esetet felsorolt a múltból. Karácsonyfalván egy rendőr agyonlőtt egy 21 éves kisgyermekes családapát, Korondon egy rendőr egy tizenkét gyermekes apa életét oltotta ki. Bolintin de Valén a cigányok házainak felgyújtása után egyetlen embert ítéltek el felfüggesztett büntetésre - hét kacsa ellopásáért. /Tófalvi Zoltán: Hadrév ? a cigánykérdés "réve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 10./

1995. május 15.

A román fejedelemségekben a cigányok egészen a múlt század közepéig intézményesített rabszolgaságban éltek, fejtette ki Nicolae Gheorghe bukaresti szociológus, a nemzetközi roma mozgalom egyik ismert személyisége. A szociológus tiltakozott a roma szó eltörlése és a cigány kifejezés bevezetése ellen. Ezt a változtatást Melescanu külügyminiszter javasolta, melyet azóta a parlament jóváhagyott. /Népszabadság, máj. 15./

1995. június 6.

Igazi gyutacsot rejtettek a Tőkés László püspöknek címzett csomagba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az utóbbi napokban Markó Béla, Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum vezetője és Nicolae Gheorghe, egy romaszervezet elnöke kapott hasonló csomagot, ezekben azonban nem volt töltet. /Magyar Hírlap, jún. 8./

1995. június 13.

Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

1995. október 11.

Nicolae Gheorghe szociológus, a Romániai Roma Föderáció titkára több évig dolgozott, tanult külföldön. A cigány szervezetek szétforgácsolódtak, emellett a hatalom is elősegíti a káoszt. Vannak olyan roma vezetők, akik egyúttal román nacionalisták. A magyar romáktól élesen elkülönülnek a román romák, őt például egyszer elrabolták roma szövetségesei és önéletrajzot írattak vele, ki kellett jelenteni, hogy nincsenek magyar rokonai. Amikor a kormány elrendelte a cigány megnevezés használatát, Nicolae Gheorghe a kormánynál és külföldön is tiltakozott. A kormány nem reagált, az Európa Tanács azonban mellettük foglalt állást, júl. 13-i rezolúciójában a roma megjelölést használta, azóta a hivatalos román dokumentumokban a roma elnevezés szerepel, zárójelben hozzáfűzik, hogy cigány. - A román sajtó nagy része viszont a cigány kifejezésnél marad, így a Romania Libera ellenzéki lap is, más újságok romáknak nevezik őket, két r-rel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

1996. május 4.

Máj. 4-én a düsseldorfi Hans Böcker Alapítvány a bukaresti Goethe Intézetben kerekasztal-beszélgetést szervezett A kelet-európai kisebbségpolitika - a demokrácia fokmérője címmel. A rendezvényen német diákok tettek fel kérdéseket. A beszélgetésen az RMDSZ-t Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselte, a roma szervezeteket Nicolae Gheorghe. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6, 773. sz./

1996. július 10.

Júl. 5-én a Romániai Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ szervezésében kerekasztal-beszélgetést rendeztek a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón részt vettek az Aurora, Accept, Pro Europa, Amnesty International nem kormányzati szervek képviselői, a Legfelsőbb Ügyészség képviselője lés Nicolae Gheorghe roma vezető. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Borbély László képviselő és Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselték. A találkozón jelen volt Edit Müller, az Európai Unió-Romániai Parlamenti Vegyes Bizottság tagja, aki a sajtótájékoztatón kemény szavakkal ítélte el a román kormányt, amiért nem hajlandó dialógust folytatni a nem kormányzati szervezetekkel. A tanügyi törvény elégedetlenségre ad okot a romániai magyarság körében, állapította meg. Kifejtette, hogy Romániának több hajlandóságot kellene mutatni az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. 820. sz./

1997. április 12.

A Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport /MRG/ A romák/cigányok Romániában című jelentését közli a Romániai Magyar Szó. Nicolae Gheorghe, a jelentés társszerzője hangsúlyozta, hogy szükséges a "cigánykérdés" újraértékelése. A rövid történelmi visszapillantásban szerepel az is, hogy Romániában 1865-ben vetettek véget a cigány-rabszolgaságnak. A roma szervezetek a roma elnevezést tartják megfelelőnek és tiltakoznak a román külügyminisztérium 1995/H(03)169. számú memoranduma ellen, amely arra utasítja a közalkalmazottakat, hogy a roma helyett a cigány megnevezést használják. A memorandumot nem hozták nyilvánosságra, titkos iratként került a hatóságokhoz. Ez a határozat diszkriminatív jellegű. - A roma lakosság lélekszámát nehéz megállapítani, számukat 400 ezer és 2,5 millió közé teszik. A roma népesség nyilvántartását Romániában is be kellene tiltani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1997. május 29.

A máj. 27-i Libertatea című lap tájékoztatott arról hogy máj. 26-án Bukarestben a romák tiltakozó felvonulást rendeztek a fajgyűlölet, idegengyűlölet, valamint a hazai kisebbségekkel szembeni intolerancia ellen. Nicolae Gheorghe a Romani Criss Szövetség elnöke kijelentette, hogy a tüntetés nem a román többség ellen szól, hanem a hatóságok, nevezetesen a kormány és a Külügyminisztérium ellen. Kifogásolták, hogy a hivatalosan cigányoknak nevezik őket, amit nem fogadnak el a roma szervezetek, valamint azt, hogy a rendet felügyelő szervek dokumentumaiban diszkriminatív nyelvezetet használnak velük szemben. A szövetség az általa kiadott közleményben értékeli, hogy a Külügyminisztérium bocsánatot kért a Németországba kivándorolt szászoktól, de bocsánatkérést igényel az Antonescu ideje a romákat ért fajüldözés miatt is. A roma tüntetők követelték a roma nyelvű oktatás bevezetését is, mellyel kapcsolatban a Libertatea megjegyzi, hogy "biztos, gondot fog okozni a Tanügyminisztériumnak". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./

1997. augusztus 8.

Az Európai Komisszió /az Európai Unió romániai kirendeltsége és a Romani CRISS, a cigányság szociális és etnikai kérdéseit tanulmányozó központ közös sajtóértekezletet tartott. A roma vezetők elmondták, hogy az országban még csak most ismerkednek a cigányság problémáival. Nicolae Gheorghe roma szociológus szerint Romániában a rendőrség üldözi a romákat, él a megkülönböztetés. 1989 óta a romániai cigányság több mint száz támadást szenvedett etnikai alapon, azonban mindössze két esetben ítélték el a romák megtámadóit. Az 1989-es fordulat óta még egyetlen román kormány sem ítélte el a romák megtámadóit. A múlt században megtörtént a cigány rabszolgák felszabadítása, emlékeztetett Nicolae Gheorghe, most a megkülönböztetés felszámolását kell elérni. A sajtóértekezleten megjelent Paul Abraham rendőrtábornok is, aki csak kivételes eseteknek minősítette a történteket. /Zsehránszky István: kibújt a szeg a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1997. augusztus 21.

Aug. 20-án és 21-én tartották meg Bukarestben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal és az Országos Csendőrparancsnokság szervezésében A csendőrség szerepe az interetnikus konfliktusok megelőzésében című konferenciát, melyen az önkormányzatok és a nemzeti kisebbségek képviselői mellett részt vettek a kormány, a rendőrség és természetesen a csendőrség munkatársai is. A megbeszéléseken az RMDSZ-t Szatmári Tibor, a szövetségi elnök tanácsosa képviselte, aki többszöri felszólalásában felvetette, hogy a hatóság és a lakosság közötti együttműködés eredményességére kedvezően hatna, ha a rendőrség, illetve a csendőrség alkalmazottai ismernék a helyi lakosok anyanyelvét. Szatmári Tibor annak szükségességét is ecsetelte, hogy a csendőrség alkalmazottainak egy része a kisebbségek köréből származzon, mert így az esetleges hatóság-lakosság konfliktusnak nem lenne etnikai színezete a zömmel kisebbségek lakta vidékeken. Az RMDSZ képviselője ugyanakkor kiemelte a sajtó szerepét és felelősségét az interetnikus konfliktusok megelőzésében. Ennek kapcsán javasolta, hogy a média ne említse meg a kihágást elkövetők nemzetiségét, mert ez ellenérzéseket szül az illető nemzeti közösség egészével szemben. Nicolae Gheorghe a roma kisebbség részéről azt is kifogásolta, hogy a lapok cigány maffiáról, roma klánokról beszélnek, holott a roma bűnözők távolról sem követnek el a nemzetgazdaság számára oly káros bűncselekményeket, mint például a többséghez tartozó pénzügyi szélhámosok. Mint Nicolae Gheorghe kifejtette, a cigányság egyetlen hagyományos intézménye a család, így természetes, hogy a roma bűnözők is élvezik családtagjaik támogatását. Stan Stangaciu tábornok, a csendőrség főparancsnoka az elmúlt hét év interetnikus konfliktusaival és feszültségeivel kapcsolatban kiemelte, hogy a csendőrök a rendfenntartás, illetve -helyreállítás során elsősorban azt az elvet tartották szem előtt, hogy "a bűnöző nemzetisége ? bűnöző". A hozzászólásokra válaszolva a tábornok elmondta, a csendőrség még nem vonzó hivatás a kisebbségi fiatalok számára, de még a jelenlegi mentalitás ellenére is több magyar tiszt dolgozik az általa vezetett intézmény kötelékében, a Székelyföldön pedig az alakulatok 30-40%-a magyar anyanyelvű. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22., 1097. sz./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998