udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Steinhardt, Nicolae

2005. május 16.

Lemondott a hétvégén a román írószövetség elnöke, Eugen Uricaru, miután a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Szekuritáté besúgója volt. Az 58 éves Uricaru közölte: azért mond le, mert a vádaskodások miatt kialakult légkör nem használ az írószövetségnek. Tagadta, hogy a Szekuritáté informátora lett volna, cáfolta, hogy megfigyelte volna Doinea Cornea kolozsvári emberjogi harcost és Nicolae Steinhardt antikommunista írót, szerzetest, és jelentéseket írt volna róluk. Doina Cornea megkapott több rá vonatkozó aktát a Szekuritáté egykori irattárából, ezekből szerzett tudomást Uricaru ellene irányuló tevékenységéről. Cornea előbb magánlevélben szólította fel lemondásra az írószövetség elnökét, majd amikor nem kapott választ, nyilvánosságra hozta az iratokat. Uricaru számos fontos pozíciót foglalt el a rendszerváltás után a bukaresti külügyminisztériumban. Később a közszolgálati rádió egyik vezetője lett, majd 2001-ben megválasztották az írószövetség elnökévé. /S. M. L.: Lemondott a román írószövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2007. november 23.

November 22-én Kolozsváron mutatta be Nicolae Steinhardt Napló a boldogságról /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját a kiadó igazgatója, Visky András. Nicolae Steinhardt ortodox szerzetes esszé- és regényíró 1912-ben született, zsidó polgári családban. 1940–1944 között zsidó származása miatt üldözték, a kommunista diktatúra idején egy koncepciós perben 13 év kényszermunkára ítélték, a jilavai börtönben ortodox hitre tért, megkeresztelkedett. Szabadulása után, 1980-ban szerzetessé szentelték. Írásaiban a keleti kereszténység tradícióját ötvözte a nyugati kultúra szisztematikus gondolkodásával. A hányatott sorsú, a Szekuritáte által több ízben elkobzott, több változatban és terjedelemben fennmaradt Napló a boldogságról a romániai börtönök élményvilágát feldolgozó, a szerző halála után megjelent nagyregény. A szerző ötvözte az európai esszéírás hagyományait az orosz regényformával, valamint az ortodox kolostorok zárt világában mindmáig megélt mester és tanítvány kapcsolatot felidéző lelkiségi irodalommal. Steinhardt hatása az egész román kultúrára kiterjed, a hivatalos román ortodox egyház, de a nyugati orientációjú (ortodox és görög katolikus) szellemi elit is magáénak tekinti, életművét egybehangzóan a XX. századi román irodalom kiemelkedő teljesítményeként méltatják. A kötet megjelenése fontos momentum a jövő évben 15 éves születésnapját ünneplő Koinónia Könyvkiadó életében. Előzőleg kiadták Steinhardt A gyümölcs ideje c. munkájának részleteit, a könyv két kiadást is megért. Napló a boldogságról megjelent már a francia mellett olasz, görög, héber nyelven, most magyar nyelven is, és előkészületben a spanyol kiadás. /F. I. : Steinhardt Naplója magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2008. augusztus 27.

Norman Manea világhírű könyve, A huligán visszatér című esszéregény már megjelent angolul, franciául, spanyolul, olaszul, németül, japánul stb. Manea műveit tizenöt nyelvre fordították le. A huligán visszatér románul is megért már három kiadást, bár a nagy-románok fanyalognak, nem szeretik Norman Manea írásait. A szerző ugyanis objektív. Olyannak írja le Jormaniát – így becézi Romániát, hogy szabadon írhasson róla –, amilyennek látta és amilyennek látja, amikor néha visszatért szülőhazájába, a maga választotta amerikai száműzetésből. Az író szerint az egymást követő román államrendek – a két világháború közötti alkotmányos monarchia, a fasiszta román állam, a nemzeti-kommunista Románia és a mostani nemzetállam, a romániai nacionalista demokrácia – lényegében nem különböznek egymástól. A román nacionalizmus jottányit sem változott. Norman Manea ötéves korában családjával együtt megjárta a deportálás poklát, Transznisztriát. Mint ismeretes, a deportáltak fele odaveszett, Antonescunak köszönhetően. Az életben maradtak hazajöhettek, a román állam soha nem kért bocsánatot tőlük mindezekért. Norman Manea édesapját megtették igazgatónak, egy idő elteltével elcsapták, pedig példásan, lelkiismeretesen végezte a munkáját. -Jelenleg Nicu Steinhardt az egyik legsikeresebb szerző Romániában. Nemrég egy csapásra öt könyve jelent meg, közöttük a Boldogságnapló sokadik kiadása. Steinhardt annak idején, zsidó fiatalember létére a vasgárdisták és Vezérük, Corneliu Zelea Codreanu bűvöletébe esett, a börtönben pedig odáig jutott, hogy bocsánatot kért egy légionáriustól azért, hogy ő zsidó. /Zsehránszky István: Továbbra is emészthetetlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998