udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ulieru, Nicolae

1991. november 9.

A román titkosrendőrségnek joga van telefonokat lehallgatni és magánleveleket felbontani, nyilatkozott Nicolae Ulieru, a biztonsági szolgálat szóvivője, jelentette az AP. /MTI/

1993. február 11.

Ellenzéki képviselők és szenátorok közel nyolcvantagú csoportja tiltakozott beadványában a lehallgatások ellen és magyarázatot kértek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től. Az interpellációra Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője válaszolt, tagadta a tényeket, véletlenül ottfelejtett mikrofonokról beszélt. Azonban a képviselők irodáit 1990-ben alakították ki, ezért nincs válasz arra, hogy kik felejtették ott mikrofonokat. /Mikrofon-botrány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./

1994. december 3.

Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő életét veszély fenyegeti, tudatták vele nov. 24-én az osztrák államrendőrség hivatalnokai. A román titkosrendőrség nov. 22-én olyan döntést hozott, hogy az ügyvédnőt likvidálni kell. Oka: szeptemberi erdélyi körútja során kezdeményezte az "Autonómia Most" mozgalmat. Ezen döntés előtt már nem kívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ez a terv, hogy Barki ellen merénylet készül, nagy felháborodást váltott ki Ausztriában, hiszen csak azt mondta el, amit minden nemzetközi fórumon is képviselt. Az osztrák titkosrendőrség állítását dec. 2-án közölte a bukaresti rádió. Még aznap reagált a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője, Nicolae Ulieru: az általa képviselt intézmény eszköztárában nem szerepel a fizikai megsemmisítés. A román titkosszolgálat halállistáján Tőkés László és Katona Ádám neve is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Nemzet, dec. 3./

1995. október 30.

A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ semmi köze ahhoz a - lehallgató készüléknek gyanított - szerkezethez, amelyet az RMDSZ nagyenyedi székházában fedeztek fel, jelentette ki Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője. - Az Amnesty International két külön jelentésben /májusban és szeptemberben/ is megfogalmazott aggodalmaira a román belügyminisztériumi válaszjegyzéke csak megerősíti a szervezet aggodalmait, amelyek szerint a román félnek felrótt hivatalos visszaéléseket nem követte megfelelő vizsgálat. Az Amnesty International jelentései a romániai igazságszolgáltatás területén súlyos emberjogi visszaélésekről szóltak, meggyőződésükért fogságot szenvedőkről, kínzásokról, letartóztatottak haláláról, a cigányság sérelmére elkövetett rendőri támadásokról. /Népszava, okt. 31./

1996. január 31.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen találkozott a helyi RMDSZ-vezetőkkel, a sajtó képviselői nem voltak jelen. Az államtitkár sofőrje a kocsiban ülve, a rádió keresőgombját csavargatva, az Urh-sávon meghallotta főnöke hangját. Így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSZ-székházban fedeztek fel lehallgatót. Az RMDSZ okt. 26-án Kolozsváron sajtótájékoztatón mutatta be a lehallgatót, ugyanakkor panaszt tett az ügyészségen. Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Ügynökség /SRI/ szóvivője rögtön cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. Az ügyészség és az SRI három hét múlva érkezett helyszíni szemlére, a lehallgatót lefoglalták, vizsgálat céljából. A vizsgálódás azóta is tart, Incze Tibor szenátor parlamenti interpellációjára sem érkezett válasz. Csutak István már nem kért ügyészségi vizsgálatot a lakásába beszerelt lehallgatókészülék ügyében, hanem nov. 7-én lakására hívta az újságírókat, bemutatva a készüléket. András Imre képviselő interpellációjára a távközlési miniszter dec. 13-i válaszában Csutak István mulasztását hangoztatta, amiért nem fordult a kivizsgáló szervekhez, majd hozzátette, az SRI nem használ ilyen típusú lehallgatót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./

1996. február 6.

Ügyészségi vizsgálatot indítottak C. V. Tudor Romania Mare hetilapja ellen, mert a lap listát közölt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tulajdonában levő szigorúan titkos dokumentumokról, melyekhez tisztázatlan úton bizonyos Diaconescu tábornok közreműködésével jutott hozzá a szerkesztőség. A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította fel a hatóságokat: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjék meg az eljárást a lap ellen. Ezzel egyidőben Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője közölte: a szervezet saját berkeiben is vizsgálatot indít, hogy kiderítse, kik a felelősek a bizalmas iratok közzétételéért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./

1996. április 3.

A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

1996. május 14.

A máj. 14-i román sajtó ismertette Corneliu Vadim Tudor máj. 13-i sajtóértekezletét, aki tíz olyan kazettát mutatott be, amelyek állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ származnak és számos román politikus, közéleti személyiség és újságíró törvénytelenül rögzített telefonbeszélgetését tartalmazták. Sajtótájékoztatójára meghívta az SRI egyik tisztjét, Bucur századost, aki elismerte, hogy a felvételek eredetiek, az SRI rendelésére készültek, ügyészi jóváhagyás nélkül. Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője elismerte, hogy a hangszalagok egy része valódi, de azokat ügyészi jóváhagyással rögzítették. Tudor rendkívül éles támadást indított Iliescu elnök és Magureanu, SRI-elnök ellen, hangoztatva, hogy az SRI nem mondott le a Securitate eszközeiről. A katonai ügyészég nyomozást rendelt el, Bucur századost a katonai eskü megszegésével vádolja, jelenti Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, máj. 15., 16./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998