udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vacaroiu, Nicolae

1992. november 4.

Iliescu elnök bejelentette, hogy a 49 éves Nicolae Vacaroiu közgazdászt nevezte ki miniszterelnöknek. Vacaroiu 1989 után a nemzetgazdasági minisztérium helyettes vezetője, majd a gazdasági és pénzügyi minisztérium adó- és illetékosztályát irányította. Vacaroiu hitet tett a reformpolitika folytatása mellett. /Magyar Nemzet, nov. 5./

1992. december 28.

Nicolae Vacaroiu találkozott a sajtó képviselőivel. A Népszabadság tudósítójának válaszolva román-magyar kormányfői találkozót sürgetett. /Népszabadság, dec. 30./

1992. december 30.

Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. A beadványt elküldték Ion Iliescu államelnöknek, Nicolae Vacaroiu kormányfőnek, valamint Liviu Maior oktatási és tudományügyi miniszternek. A Bolyai Társaság azzal a céllal alakult 1990-ben, hogy harcoljon a Bolyai Egyetem újraindításáért. A beadványban visszatekintettek a magyar nyelvű egyetemi oktatás múltjára. A magyar történelmi egyházak vezetői szintén ezt kérték beadványaikban és megfogalmazták ezt 1991. máj. 22-én az elnöki kihallgatáson, megismételve a kérést Iliescu elnök előtt. 1992. jan. 17-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az RMDSZ memorandumot állítottak össze és nyújtottak be Románia kormányának az egyházak vallásszabadságára és a tanügyi törvénytervezetre vonatkozóan. 1991. aug. 6-án a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Dr. Balázs Sándor elnök, dr. Bodor András és Jenei Dezső/ fogadta dr. Stefan Gheorghe oktatási miniszter, akik ezúttal is megerősítették a magyar egyetemre vonatkozó kérést. Választ nem kaptak, ugyanúgy, ahogy előző memorandumaikra /1990. jan. 16., 1990. márc. 27., 1990. ápr. 16., 1990. máj. 5./ sem. A Bolyai Társaság beadványában részletesen megindokolta az anyanyelvű egyetem szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

1993. február 1.

Febr. 1-jén írta alá Brüsszelben Nicolae Vacaroiu miniszterelnök az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig a ratifikálás előtt életbe lépő kereskedelempolitikai részt tartalmazó ideiglenes egyezményt. /Magyar Hírlap, febr. 1./

1993. március 16.

Márc. 16-án Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta Claudio Vitalone olasz kereskedelmi minisztert, aki delegáció élén érkezett Romániába. A román kormányfő az ipar átszervezését szolgáló olasz kormányhitelek megnyitását javasolta. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

1993. április 29.

Ápr. 24-én rendkívüli ülésen hagyta jóvá a kormány a szubvenciók megvonása következtében szükséges szociális védelmi intézkedések keretét. Szem előtt tartották, hogy az új árszintek elviselhetőek legyenek a lakosság számára, hangsúlyozta Nicolae Vacaroiu miniszterelnök. A bérek havi átlagos kiegészítése 8002 lej, a nyugdíjaké 6621 lej. Az országos minimális bruttó alapbér 28 950 lej lesz. /A kormány szociális intézkedései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1993. május 1.

Ápr. 28-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, megjelent Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is. Az RMDSZ képviselői több javaslatot tettek a tanács hatáskörére vonatkozóan. Viorel Hrebenicuc elfogadta a javaslatokat, és azokat felterjeszti a következő kormányülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

1993. június 4.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1993. július 17.

A romániai művelődési lapok vezetői nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz és Mihai Golu művelődési miniszterhez, tiltakozva amiatt, hogy a minisztérium nem támogatja a minisztérium által kiadott folyóiratokat. Az aláírók között van a román lapok mellett a három támogatott magyar lap képviselője is, Gálfalvi Zsolt, A Hét hetilap, Szabó Zsolt, a Művelődés és Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője. /A romániai művelődési lapok vezetőinek nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1993. július 22.

Az Európa Parlament küldöttsége háromnapos látogatásra /júl. 19-21./ érkezett Bukarestbe. Zsúfolt programjuk volt, tájékoztatott Borbély László, aki RMDSZ-t képviselte a megbeszéléseken. Nem jutott idő a részletes tárgyalásra, de az RMDSZ helyzetfelmérő dokumentumát átadta, ugyanígy azon kérdések listáját is, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. A küldöttség tagjai fogékonyak voltak a kisebbségi kérdés iránt, vezetőjük, Alexander Langer a dél-tiroliakat képviseli az Európa Parlamentben. /Gyarmath János: Versenyfutás az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexander Langer 21-én találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel is, aki a piacgazdaságra való áttérésről, a privatizációról beszélt és arról, hogy Románia nehezen jut külföldi pénzforráshoz. /Vacaroiu kormányfő az Európa Parlament küldöttségével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

1993. augusztus 26.

Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára aug. 26-án háromnapos látogatásra Romániába érkezett. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel, végül Petre Ninosu igazságügy-miniszterrel tárgyalt az első napon. Újságíróknak kijelentette, az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbséget ne érje diszkrimináció, reméli, hogy Románia a közeljövőben az ET teljes jogú tagjává válhat. /Catherine Lalumiére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29./

1993. szeptember 15.

Szept. 15-én megkezdődött Jeszenszky Géza külügyminiszter 19-ig tartó hivatalos romániai látogatása. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, aki átadta vendégének az 1956-os forradalommal kapcsolatos külügyminisztériumi dokumentumokat. Ezek Nagy Imre és minisztertársainak Romániába hurcolásáról szólnak. Ezután Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert. /A kezdet jó - nyilatkozta Jeszenszky Géza. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./

1993. szeptember 15.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./

1993. szeptember 27.

Szept. 27-én Nicolae Vacaroiu miniszterelnök vezetésével kormányküldöttség utazott Moszkvába. A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok, a két ország közötti alapszerződés és a román kincsre vonatkozó kérdések vizsgálata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1993. december 11.

Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptemberi látogatásakor Nicolae Vacaroiu miniszterelnök kijelentette, hogy Romániában megoldották a magyar nyelvű oktatás kérdését, mivel a magyar nyelvű iskolák száma meghaladja a magyar lakosság arányát. Ez emlékeztet a néhai diktátor, Ceausescu szavaira: a nemzetiségi kérdés megoldott. Valójában például Maros megyében a magyar lakosság részaránya a hivatalos 1992-es adatok szerint 40,3 %, ugyanakkor a megye magyar nyelvű IX. osztályainak az aránya 20,7 %, tehát minden második gyermek nem anyanyelvén tanul. /Szabó György Pál: Ő ne tudná? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1993. december 15.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sorra megbeszélést folytatott a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt és az Agrárpárt vezetőivel. A kormánypárt csak ezekkel a szélsőséges pártokkal összefogva tudott parlamenti többséget elérni. A kormánynak meggyűlt a baja az ellenzékkel, a szakszervezetekkel, a diákokkal, nőtt a társadalmi elégedetlenség, még ezek a szélsőséges pártok is bírálták. Ezért kellett Vacaroiunak körbeudvarolnia támogatóit. /Párttól pártig röpköd. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 15./

1993. december 24.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Boross Péter miniszterelnöknek megválasztása alkalmából, egyben minél korábbi időpontban teendő romániai látogatásra hívta meg. /A kormányfőt Romániába várják. = Népszabadság, dec. 24./

1994. március 3.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 3-án egynapos villámlátogatást tett Pozsonyban, kollégája, Vladimír Meciar meghívására. A két kormányfő megbeszélést tartott a gazdasági kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, a nemzetközi szervezetekben való együttműködésről. Aláírták a kereskedelem liberalizálásáról, a kölcsönös beruházások támogatásáról, a kettős adóztatásról, valamint az oktatás, kultúra területén való együttműködésről szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

1994. szeptember 19.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök váratlanul felszólította az ellenzéket a párbeszédre, amelyet szept. 19-én kezdjenek el. Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció vezetője válaszolt, hasznosnak tartja a párbeszédet, de szept. 21-én kezdjék el, hogy az ellenzéki pártoknak legyen idejük a felkészülésre. /Magyar Nemzet, szept. 19./

1994. szeptember 27.

A gyárosok és vállalkozók nemzetközi bukaresti tanácskozásán megfogalmazták, hogy Romániának a FÁK-hoz kell közeledni, írta a Romania Libera. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok közös, regionális piacát. A rendezvény alkalmával Arkagyij Volszkij, az orosz hadiipar szakembere titkos eszmecserét folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A román napilap szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. /Magyar Hírlap, szept. 27./ Előzmény, a tanácskozás: /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

1994. október 24.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök okt. 24-én Prágába utazott, tárgyalt a cseh kormányfővel, Václav Klausszal. Mindketten jónak ítélték a cseh-román kapcsolatokat. Vacaroiu elmondta, hogy látogatásának egyik célja a cseh privatizációs modellel való megismerkedés. Václav Klaus nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Románia kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1994. november 21.

Nov. 21-én Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a legjelentősebb bukaresti napilapok, köztük a Romániai Magyar Szó főszerkesztőit. A kormányfő megígérte, hogy javítják a papírellátást, átnézik a sajtót sújtó adók kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1995. március 3.

Balladur francia miniszterelnök, Kohl német kancellár, González spanyol miniszterelnök és Jacques Santer, az Európai Unió brüsszeli bizottsága elnöke közös levelet intézett Horn Gyulához, Nicolae Vacaroiuhoz, valamint Vladimír Meciar kormányfőhöz, amelyben üdvözlik az alapszerződések megkötésére tett erőfeszítéseket, egyben ösztönzik az érdekelteket a tárgyalások mielőbbi eredményes lezárására. A levelet márc. 3-án adták át Vacaroiu miniszterelnöknek. Vacaroiu válaszában kifejezte reményét, hogy a szerződés aláírása kiküszöböli "a radikális alapú álláspontokról kiinduló megközelítéseket és szabad teret nyit a román-magyar kapcsolatok erősítésére." /Melegedik, melegedik...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./

1995. március 8.

Márc. 8-án Bukarestben Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tárgyalt Allan Kassof, a Project of Etnic Relations /PER/ igazgatója, hangsúlyozva, Romániának esélye van rá, hogy modellként szolgálhasson a térségben a kisebbségi helyzet rendezése tekintetében. /Magyar Hírlap, márc. 9./

1995. március 18.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 19-én Párizsba utazik, négynapos látogatásra, találkozik Balladur miniszterelnökkel is. Vacaroiu jelen lesz a stabilitási értekezlet márc. 20-i megnyitóján. A stabilitási értekezleten részt vevő román küldöttséget Melescanu külügyminiszter vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ 658 Nyáron megkezdődik az ártándi közúti határátkelő bővítése a magyar oldalon. Az átépítés Phare-segéllyel valósul meg, a munkálatok két évig tartanak. Román oldalon, minden előzetes egyeztetés nélkül, 1993-ban elkezdték a bővítési munkát és hamarosan elkészülnek a 2X11 sávos átkelővel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1995. március 20.

Horn Gyula miniszterelnök márc. 20-án Párizsban, a stabilitási értekezlet kezdete előtt találkozott kollégájával, Nicolae Vacaroiuval és Balladur francia kormányfő előtt elfogadták azt a közös magyar-román nyilatkozatot, amelyet a két ország a stabilitási egyezményhez csatol. Ebben megállapodnak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folytatásában, leszögezik, hogy a szerződés az európai normákra alapozódik. /Népszava, márc. 21./

1995. március 22.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Párizsban tárgyalt Balladur kormányfővel, találkozott az EU-országokba akkreditált román nagykövetekkel, majd márc. 22-én hazaért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1995. április 26.

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániában azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, ápr. 24-i strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy soha nem minősítette halottnak az 1201-es ajánlást, s a nemzeti kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ Az ápr. 26-i román lapok már-már gyalázkodva emlegették Martínezt. Az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ioan Cristou azt írta, hogy Bukarestben tejben-vajban fürösztötték Martínezt, amelytől "mély álomba szenderült és csak Strasbourgban ébredt fel a valóságra, hogy megtegye nyilatkozatát". Az 1201-es ajánlás "bennünket, románokat lehetetlen helyzetbe hoz, mivel mind Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, mind Ion Iliescu elnök kategorikusan állást foglaltak az ajánlás ellen, és így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök." Az államelnökséghez közel álló Dimineata "Ángel levágott szárnyakkal" címmel azt fejtegeti, hogy Martínez pálfordulása "szárnyakat adott az irredentizmusnak". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

1995. június 8.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Nagybányán sajtóértekezleten kijelentette, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán elhangzottak arról tanúskodnak, hogy az RMDSZ az etnikumközi feszültségek erősítésére törekszik, a magyar kisebbség radikális beállítottságú, pedig európai szintű jogokkal rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. július 5.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 3-7-e között látogatást tesz Kínában, eleget téve Li Peng miniszterelnök meghívásának. A látogatás során kereskedelmi egyezményeket írnak alá. A küldöttségben a kereskedelmi, az ipari, az egészségügyi, a tudományügyi miniszterek mellett nagyszámú üzletember kapott helyet. A román küldöttség Vietnamba és Pakisztánba is ellátogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998