udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Popa, Nicolae Vlad

2001. szeptember 7.

A szenátus szept. 6-i ülésén eltörölte a büntető törvénykönyv 200-as cikkelyét, amely az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot büntette. A szenátus elfogadta a jogi bizottság azon módosító javaslatát is, hogy a kiskorúval folytatott szexuális kapcsolatot két évtől hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtsák. A fegyházbüntetés mellett megvonják bizonyos jogoktól azokat a felügyelőket, orvosokat, tanárokat akik ellenkező vagy azonos nemű, 15-18 éves fiatallal folytatnak szexuális életet. A szenátorok elutasították Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es és Nicolae Vlad Popa nemzeti liberális honatyának azon javaslatát, hogy a szexuális perverzió, nemi erőszak és kiskorúval folytatott szexuális kapcsolat esetében súlyosbítsák a büntetést. /Eltörölték a Btk. 200-as cikkelyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2003. december 19.

Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2006. február 7.

Tiltakozó levelet juttatott el az Európai Néppárt elnökének három román euro-parlamenti megfigyelő a romániai csángókról szóló film tervezett brüsszeli bemutatása ellen. Tiberiu Barbuletiu, Nicolae Vlad Popa és Adrian Cioroianu ugyan nem látták a filmet, de a képviselők és megfigyelők számára eljuttatott ismertetőből máris úgy értékelték, Románia lejáratása van megint napirenden. – A film utalás arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, ami távol áll az igazságtól – mondta Tiberiu Barbuletiu. Schöpflin György (Fidesz) magyar euro-parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Brüsszelben bemutatják Vitézy Zsófia csángókról szóló filmjét. /Csángókról Brüsszelben: tiltakoznak a román megfigyelők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2009. február 19.

Az erdélyi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén február 18-án. A magyar képviselők autonómiaellenes kijelentéseinek visszavonására szólították fel Traian Basescu államfőt, román kollégáik azt hangoztatták: Románia elegendő jogot garantál a kisebbségeknek. Sógor Csaba (RMDSZ) a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót, és Winkler Gyulával együtt a tüntetésen elfogadott petíció szövegét egy kísérőlevéllel kiegészítve Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének is eljuttatta. Sógor felszólította Traian Basescu államfőt, hogy vonja vissza az erdélyi magyarokat sértő kijelentéseit, biztosítsanak az etnikai arányoknak megfelelő képviseletet a közintézményekben, ismerjék el a magyar nyelvet hivatalos regionális nyelvként és állítsák le az irányított betelepítéseket. Tőkés László Királyhágó melléki püspök arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán „átalakult a politikai táj”, de Erdélyben nem változott a román-magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Mint mondta, (a térségbe látogatott) Traian Basescu elnök „sem látta jól” a helyzetet. „Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómiájával kapcsolatos mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetően késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára” – hangoztatta Tőkés. Winkler Gyula (RMDSZ) ugyancsak utalt a sepsiszentgyörgyi tüntetésre, illetve a vezető posztok nagykoalíció általi „szétosztására”, amelynek fogalmazása szerint „van egy kisebbségellenes arculata”, hiszen a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. A román képviselők közül Nicolae Vlad Popa ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek, és a választási kampány során senki nem akarta megsérteni őket. Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. Alexandru Nazare úgy vélte, a román állam sok jogot garantál, de „tartozik is még” a kisebbségeknek, mindenekelőtt a romáknak. /Balogh Levente: Román-magyar szóváltás az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2009. február 27.

A magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, február 25-én. Sógor Csaba a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. A megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót. Tőkés László arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán átalakult a politikai táj, de Erdélyben nem változott a román–magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Winkler Gyula (RMDSZ) utalt a vezető posztok nagykoalíció általi szétosztására, amelynek „van egy kisebbségellenes arculata”, a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. Rzzel szemben Nicolae Vlad Popa hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. /Kisebbségügyi szóváltás az EP-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27. 8/ Mostantól két háromszéki városban van polgármestere a Magyar Polgári Pártnak (MPP): Kézdivásárhelyen és Baróton. Barót polgármestere, Nagy István ugyanis feladta függetlenségét, és MPP-színekben folytatja tevékenységét. Ugyanakkor az MPP baróti szervezetének elnöki tisztségét is elvállalta. Nagy István polgármester kifejtette, nem akart politizálni, de úgy látta, csak úgy tud véget vetni a frakciók által rákényszerített kétfrontos harcnak, ha elvállalja az MPP baróti szervezetének vezetését. /Bíró Blanka: Belépett az MPP-be a baróti elöljáró. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2009. március 12.

Ultranacionalistának nevezte Tőkés László és Sógor Csaba Európai Parlamentben tett némely nyilatkozatait Nicolae Vlad Popa demokrata-liberális EP-képviselő sepsiszentgyörgyi kampány-sajtótájékoztatóján. Kifejtette, Tőkés és Sógor hetente felveti az EP-ben az Erdély-kérdést, beszédeik ártanak Románia megítélésének.,,Nem lehet a mai Európában olyan kérdéseket előásni, mint a területi autonómia, hiszen ilyesmi már nem létezik” – fejtette ki. Éppen ezért az egyensúly jegyében tartja fontosnak az itteni románok képviseletét – hangsúlyozta, és leszögezte, nem mond igazat, aki azt állítja, nem éri hátrányos megkülönböztetés a két, többségében magyarok lakta megyében élő románságot. /Támadják Tőkést és Sógort. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

2009. március 23.

Egyformán kell elítélni a nácizmust és a kommunizmust, mert mindkettő zsarnoki, gyilkos rendszer – az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában egy múlt heti konferenciának, valamint közmeghallgatásnak volt ez a központi üzenete. A konferenciát Tőkés László EP-képviselő rendezte romániai és bulgáriai előadókkal, akik elsősorban a kommunizmus kisebbségellenes jellegét emelték ki. A közmeghallgatást az Európai Unió cseh elnöksége szervezte. A kezdeményezés Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében /Prágai nyilatkozat/. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A brüsszeli konferenciát a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója elmondta, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tartott előadást. /Gazda Árpád: Kommunistaellenesség az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998