udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Niculescu Antal (Tóni)

1995. október 4.

Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

1996. május 8.

Máj. 3-án ért véget Genfben az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága által szervezett Kisebbségi Munkacsoport második ülésszaka. Niculescu Antal, az RMDSZ képviselője is felszólalt. Beszédében több nemzetközi nem kormányzati szervezet, többek között a Kisebbségjogi Csoport (Minority Rights Group), az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO), illetve az ENSZ Munkaügyi Bizottsága (International Labour Organization) által benyújtott tervezetet támogatta, amelyben azt tanácsolják a Kisebbségi Munkacsoportnak, hogy a különböző kisebbségek, a kormányok és az emberjogi szakértők által benyújtott információk alapján dolgozzon ki konkrét mechanizmusokat az ENSZ 1992. évi Kisebbségi Nyilatkozatában megfogalmazott jogok életbe léptetésére. Az ENSZ 50 éves történetében először szólalhattak fel közvetlenül a nemzeti kisebbségek képviselői. /Először szólalhattak fel a nemzeti kisebbségek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1996. július 1.

Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./

1996. szeptember 10.

Szept. 10-én nemzetközi szeminárium nyílt Bukarestben Kormányok a kisebbségekért címmel, melyen 17 kelet-közép-európai ország nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormányszerveinek illetékesei, az Európa Tanács és a romániai kisebbségi szervezetek képviselői vesznek részt. Viorel Hrebenciuc, a Kisebbségi Tanács koordinátora elmondta, hogy Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét, ezzel is mutatva, hogy tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. Az RMDSZ részéről viszont Niculescu Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az RMDSZ a keretegyezmény szellemében javaslatot tett a kisebbségek anyanyelvhasználatára a közigazgatásban, illetve a kétnyelvű táblák felállítására, a parlamenti vitában Melescanu azzal utasította el ezeket az igényeket, hogy a keretegyezmény még nem kötelező, mert nem ratifikálta 12 ország. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1997. január 15.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 13-án Bécsben kijelentette, hogy elsietett volt a magyar-román alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a magyar kormány komoly támogatást nyújtott Iliescunak. Arra a kérdésre, hogy milyen az RMDSZ és a magyar kormány közötti jelenlegi viszony, Tőkés László azt válaszolta, "ha elront egy lépést az ember a sakkban, akkor a többi lépés mind rossz lesz". A püspök kifejtette, hogy a magyarellenes román propaganda kezdettől fogva azonosította az autonómiát a szeparatizmussal, azonban ez minden alapot nélkülöz, hiszen mi valóban autonómiát akarunk és nem elszakadást Romániától. A kisebbségek csak akkor lehetnek elégedettek Romániában, ha végre 75 év után véget ér az elrománosításuk és az üldöztetésük. A református püspök kijelentette, hogy ő elvben támogatta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, "mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSZ a kormánykoalíción". A püspök véleménye szerint a magyar kormány rossz útra lépett a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában, kifejezésre juttatta, hogy állampolitikát folytat, a nemzetpolitika idegen tőle. Tőkés László kifejezte véleményét: ha Emil Constantinescut és a román demokratákat már előzőleg jobban támogatta volna Nyugat, Romániában hamarabb bekövetkezett volna a változás. /"75 éve így megy ez..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Cronica Romana, Adevarul és Adevarul de Cluj ismertetik az EFE spanyol hírügynökség állítását, melyet a Rompres is átvett, miszerint Tőkés László Bécsben autonóm kormány kért volna a 3.5 millió romániai magyar számára. A Romania Libera is közli az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tulajdonított kijelentést, de nem említi meg a hírügynökségi forrásokat. A Romania Libera ismerteti Markó Béla ezzel kapcsolatos véleményét. A szövetség elnöke elmondta, hogy nincs tudomása ilyen kijelentésről és úgy ítéli, nem zárható ki, hogy hamis eltúlzott hírről van szó. "Egy ilyen kormány gondolata nem szerepel az RMDSZ elképzeléseiben, és a szervezet programjának sem része. Akik ilyen kijelentéseket tesznek, azok saját nevükben beszélnek" jelentette ki az RMDSZ elnöke. Niculescu Antal, a szövetségi elnöki iroda vezetője ugyancsak kételyét fejezte ki azzal szemben, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hasonló kijelentést tett volna. A Cronica Romana és Adevarul tájékoztatnak Tőkés László Bécsben, az evangélikus sajtószövetségben tett kijelentéseiről. Ezt közli a kolozsvári Szabadság is, mely bőven ismerteti a református püspök véleményét. Tőkés László meggyőződése, hogy az új kormány teljesítette volna a magyarok kéréseit, ha elő merték volna azokat adni és elmondta, reméli, hogy őszinte a kormány szándéka ügyünket illetően, habár több jel arra mutat, hogy olcsón akarnak kifizetni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./

1997. január 18.

Jan. 17-19. között az amerikai Kelet-Európai Demokráciáért Intézet, a horvátországi Szerb Demokrata Fórum és Horvát Béke Tanulmányi Társaság közös rendezésében nemzetközi szimpóziumra került sor Zágrábban ex-jugoszláviai politikusok, újságírók, nemkormányzati szervezetek, valamint szlovén, horvát, szerb, albán és makedón - többségi és kisebbségi - szervezetek képviselői részvételével. A szimpózium jelentőségét növelte az a tény, hogy négy év óta először ültek össze egy asztal köré a volt jugoszláv köztársaságok civiltársadalmi szervezeteinek képviselői. "A nacionalizmus felerősödése Közép-Kelet-Európában - a jelenség típusai, okai, következményei és ellenszerei" címmel szervezett rendezvényen magyarországi, romániai és észtországi meghívottak is jelen voltak. Romániából Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Niculescu Antal, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai tanácsosa vett részt a szimpóziumon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21., 949. sz./

1997. március 22.

Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa márc. 9-22. között kéthetes politikai tanulmányúton vett részt az Európa Unió meghívása alapján. Az European Union Visitors Programme égisze alatt Brüsszelben, Madridban és Koppenhágában szervezett tanulmányúton Niculescu Antal elsősorban a szubszidiaritás és a devolúció elvének az alkalmazásáról, azaz a helyi önkormányzatok kompetenciáiról, feladatköréről, működéséről stb. szerzett információkat.

1997. március 22.

Az RMDSZ elnökének politikai tanácsosát mindhárom fővárosban fogadták a Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a Parlament, a Városháza vezető tisztségviselői, Belgium, Spanyolország és Dánia bel-, illetve külügyminisztériumainak magas rangú képviselői. Ezenkívül Niculescu Antal találkozott a dániai és a belgiumi német közösségek képviselőivel, a spanyol fővárosban, Madridban pedig a Kanári Szigetek Kormányának képviselőjével, a Gazdasági- és Önkormányzati Minisztériumok, valamint a Spanyol Municípiumok és Régiók Szövetsége vezető beosztású tisztségviselőivel.

1997. április 5.

Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./

1997. május 7.

Máj. 7-én a bukaresti Magyar Kulturális Központ adott otthont a MÚRE bukaresti tagozata által szervezett rendezvénynek, amelynek keretében a romániai magyar írott és elektronikus sajtó képviselői, fővárosi és vidéki magyar lapok és folyóiratok főszerkesztői, vezető munkatársai találkoztak több minisztérium vezető tisztségviselőjével, szakértőjével, illetve médiafelelősével. A találkozót megtisztelte jelenlétével többek között Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Béres András oktatásügyi államtitkár, Niculescu Antal, a Kormány Főtitkárságának szakértője, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal sajtó- és közönségkapcsolatokért, illetve protokoll-ügyekért felelős igazgatóságának igazgatója, Csorvássi Andor, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium igazgatója, Dana Camelia Hadareanu, a Területrendezési Minisztérium sajtóreferense, Anca Stramteanu, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal megbízott szakértője. Ugyancsak részt vett a rendezvényen Márton Árpád Kovászna megyei és dr. Kakassy Sándor Maros megyei képviselő. Az RMDSZ képviseletében jelen volt K. Bodor András, a SZEH sajtóirodájának vezetője. A találkozón, amelyet Györfi György, a MÚRE bukaresti tagozatának elnöke egyben a Turisztikai Minisztérium tanácsosa és szóvivője nyitott meg, Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke rövid laudáció után átadta a MÚRE "Pro Amicitia" díját Andrei Corneának, a "22" című folyóirat főmunkatársának a román-magyar barátság és közeledés érdekében kifejtett kiváló publicisztikai munkásságáért. - A meghívottak köszöntése és bemutatkozása után a hazai magyar média, a központi és vidéki magyar nyelvű sajtó és a központi adminisztráció kormány, minisztériumok, központi állami intézmények közötti jobb kommunikáció, hatékonyabb információáramlás lehetőségeit vitatták meg, majd Béres András, Birtalan Ákos, Niculescu Antal, Csorvássi Andor válaszolt a romániai magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezek között központi téma volt a tanügyi törvény módosításának jelenlegi helyzete, A Babes-Bolyai Egyetem ügye, de szó esett a külföldön élő magyar nemzetiségű román állampolgárok vízumkötelezettségéről, a gépkocsival külföldre utazókat sújtó benzinilletékről is. Birtalan Ákos egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön tett kijelentését megerősítve elmondotta, hogy amennyiben a nyári parlamenti szünetig a tanügyi törvényt nem módosítja a törvényhozás az RMDSZ javaslatai szellemében, illetve a koalíciós kormányprogramban is szereplő tételes célkitűzés szerint, lemond miniszteri tisztségéről. Hozzátette, hogy ezt az elhatározását idejében, a parlamenti ülésszak befejezése előtt két hónappal hozta nyilvánosságra. Béres András tanügyi államtitkár hasonlattal élve úgy fogalmazott a tanügyi törvény módosítása és a Bolyai Egyetem ügyében, hogy sakkparti kezdődött. A nyitás ? az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ? megtörtént, most a második lépést kell megtenniük a sakkozóknak. Felmerült, hogy az effajta találkozókat rendszeresíteni kellene, esetleg havi gyakorisággal. A MÚRE-találkozót övetően a romániai magyar sajtó képviselői Szőcs Ferenc nagykövet úr meghívására a bukaresti Magyar Nagykövetségen találkoztak a nagykövetség munkatársaival. Ez a találkozó mint a magyar nagykövet rámutatott immár hagyományossá válik, hiszen hasonló találkozóra már a tavaly is sor került, és ezt évente legalább egyszer szeretnék rendszeresíteni. A mostani találkozóra a román-magyar kapcsolatokban kialakult igen kedvező légkörben került sor mondotta a magyar nagykövet, és utalt a két ország vezetői között létrejött egyre gyakoribb találkozókra elnöki, miniszterelnöki, külügyminiszteri szinten, valamint számos más tárca vezetőinek szintjén, akárcsak parlamenti szinten, illetve pártküldöttségek kölcsönös találkozóira, legutóbb Petre Roman szenátusi házelnök budapesti látogatására, valamint Göncz Árpád májusban esedékes romániai látogatására, továbbá a két ország között létrejött különböző egyezményekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./

1997. május 30.

Május 26-30. között zajlottak le Genfben az ENSZ Emberi Jogi Albizottsága keretében működő kisebbségi munkacsoport III. rendes ülésszakának munkálatai. A kisebbségi munkacsoportot 1995-ben hozták létre, az ENSZ Kisebbségjogi Nyilatkozatának elfogadása után. A munkálatokon több mint 50 ország kormányának képviselői, továbbá nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetek és kisebbségi érdekvédelmi szervezetek képviselői voltak jelen. Az RMDSZ korábban is képviseltette magát e munkacsoport ülésszakán, hol mint az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek szervezetének /UNPO/ tagjaként, hol külön meghívottként. Az idei ülésszakon, akárcsak tavaly, Niculescu Antal kormányszakértő volt jelen, ezúttal a román kormányküldöttség tagjaként. Az RMDSZ kormánytisztviselője felszólalt a munkálatok során. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában elmondotta, hogy a tavaly novemberi választások eredményeként Romániában végbement változások során a kisebbségek helyzetének kezelésében is jelentős változás észlelhető, és kiemelte, hogy az RMDSZ-nek, mint a romániai magyar nemzeti kisebbség legitim érdekképviseleti szervének a kormányzásban való részvételével megteremtődtek a feltételek a nemzeti kisebbségek, jelesen az 1,7 millió lélekszámú magyar közösség helyzetének európai normák szerinti rendezésére, amihez az új koalíciós erők politikai akarata is megvan. Niculescu Antal hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldásában jelentős szerep hárul a civiltársadalmi szférára, a sajtóra, különösen ami a lassabban érlelődő mentalitásbeli változásokat illeti a többség-kisebbség közötti viszony vonatkozásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 30., 1038. sz./

1997. július 3.

Júl. 3-án újabb tárgyalás volt Bukarestben a csereháti létesítmény körüli vita tisztázására. A találkozóra nem jött el Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, távolmaradásáról nem küldött értesítést. A svájci alapítvány képviselője merev álláspontra helyezkedett, szerinte az épület a bukaresti apácáké, nem ismeri el a Ferenczy Ferenc által létrehozott székelyudvarhelyi alapítványt. Niculescu Antal kormányszakértő arról beszélt, hogy a létesítmény új munkahelyeket teremt. A kormány képviselői sem fogadták el a svájci javaslatot, a helyi szervek kizárásának gondolatát. Remus Opris kormányfőtitkár azt szeretné, ha minél előbb működhetne a létesítmény. Júl. 9-én új tárgyalás lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

1997. július 13.

Victor Ciorbea miniszterelnök júl. 14-én kelt rendeletével kinevezte Niculescu Antalt a kormány főtitkárának helyettesévé, államtitkári rangban. Niculescu Antal hatáskörébe tartozik a Remus Opris által vezetett kormányfőtitkárságon, illetve a helyi közigazgatási szerveket koordináló kormányhivatalon belül három igazgatóság: a minisztériumok főtitkárainak munkáját irányító igazgatóság, a protokoll-igazgatóság és a jogszabályok alkalmazását felügyelő igazgatóság. Niculescu Antal kinevezésével az RMDSZ megkapta az 1996. novemberi választási eredmények alapján kialakult algoritmus, illetve a koalíciós egyeztetés szerint a szövetséget megillető nyolcadik államtitkári tisztséget. Niculescu Antal 1964. május 6-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti Ady Endre Matematika-Fizika Líceumban érettségizett 1982-ben, majd vegyészmérnöki diplomát szerzett Bukarestben, a Műszaki Egyetem ipari vegyészeti karán, 1991-ben. Szerkesztőként /Valóság, Bukarest, 1990-1991/, majd 1991-1993 között a Friedrich Naumann Stiftung /német liberális alapítvány/ politikai tanácsosaként dolgozott, 1993-tól pedig az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának politikai tanácsosa, Markó Béla kabinetfőnöke volt 1996. májusáig. Közben Frunda György államelnökjelölt szóvivőjeként és választási kampányfőnökeként, 1996. májusától pedig mostani kinevezéséig a Ciorbea-kormány szakértőjeként dolgozott. Alapító tagja és első elnöke volt a bukaresti MADISZ-nak /1989-1990/, tagja a MISZSZ elnökségének /1990-1992/, illetve SZKT-képviselő /1993. január ? 1995. májusa között/. A berlini Berghof Válságkezelő Központ kutatási ösztöndíjasaként etnikumközi válságkezelő tanfolyamot végzett 1994. júniusa és augusztusa között, illetve 1992-1995 között a KSZE Consult /Németország/ szervezésében etnikumközi válságkezelési tanfolyamot vezetett. Több belföldi és külföldi nemzetközi rendezvényen, értekezleten (ENSZ, EBESZ) képviselte az RMDSZ-t Budapesten, Genfben, Varsóban, részt vett a PHARE Democracy Program keretében szervezett politikai tanulmányutakon Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, továbbá az EU meghívására Dániában és Spanyolországban, illetve az amerikai kormány meghívására egyhónapos politikai tanulmányúton az Egyesült Államokban. Nős, felesége: Niculescu (Dezső) Olga, a Gallup bukaresti fiókintézetének vezetője. A magyar és román nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angolul felsőfokon, németül középfokon ír és beszél, franciául alapfokon beszél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./

1997. július 22.

Júl. 22-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Az értekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök és a kormány főtitkárának a napokban kinevezett helyettese, Niculescu Antal, akit ebben a minőségében mutatott be az újságíróknak a szövetség elnöke. Markó Béla bevezetőjében ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán a kisebbségi kérdés megoldását tartja feladatának, hanem az ország általános gondjainak megoldására törekszik, a koalíciós kormányprogram, a reform és az európai integráció megvalósításán dolgozik. Ennek ellenére - mutatott rá az RMDSZ elnöke - a sajtóban és a politikai életben újból a figyelem középpontjába került az ún. magyar kérdés, az RMDSZ politikája. Egyes politikai alakulatok - és itt az ellenzéki pártokra utalt - ismét magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatkeltéssel próbálják meg elterelni a figyelmet egyrészt az ország fontos problémáiról, másrészt súlyos belső válságukról, hitelvesztésükről. Ilymódon - a kérdések tendenciózus értelmezésével, a közhangulat megmételyezésével, nemzeti gyűlölködés szításával - szeretnének újból reflektorfénybe kerülni a politikai életben, hiszen egyetlen lételemük a nacionalista, magyarellenes uszítás. Teszik ezt most a tanügyi törvény, a helyhatósági törvény módosításai, a kétnyelvű feliratok alkalmazása kapcsán. S bár e pártok esetében bizonyos értelemben természetesnek is mondható ez a törekvés, a soviniszta, nacionalista, idegengyűlölő retorika újbóli előretörését aggasztónak tartja az RMDSZ - hangoztatta Markó Béla.Takács Csaba a reform lelassult ütemére hívta fel a figyelmet, amit annak tulajdonított, hogy helyi szinten még mindig nem fejeződött be a politikai struktúraváltás, illetve még nem megfelelő a központi és helyi tisztségviselők közötti kommunikáció. Ezen a nyáron kell kikristályosodniuk az új struktúráknak. Egy, az ingatlanok visszaadására vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott arra, hogy a restitúciót, az ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását az RMDSZ törvényes keretek között képzeli el, például a Parlament által jóváhagyott földtörvény alapján. Ugyanígy törvény, valószínűleg a felekezeti törvény rendezi majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és hasonlóképpen törvény szabályozza majd a nemzeti kisebbségek közösségi vagyonának visszajuttatását, de bizonyos esetekben, az illető ingatlanok jogi helyzetétől függően, a kérdés rendezhető kormányrendelettel is, mint például az a zsidó közösségi ingatlanok esetében történt, és ez nem mond ellent a törvényesség követelményének. A Temesvári Magyar Ház konkrét esetében még nem született kormányrendelet, csupán javaslatok vannak bizonyos ingatlanokra vonatkozóan, bírósági per is van folyamatban, de a jogászok dolga eldönteni, melyik ingatlan milyen módon jusson vissza jogos tulajdonosához, azt viszont senki sem vitathatja el, hogy a temesvári magyarság pénzéből épült ingatlan kit illet meg. A koalícióban észlelhető nézeteltérésekre, ellentétekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Markó Béla elismerte, hogy ezek az ellentétek léteznek, de nyomatékkal hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs életképes, jó alternatíva erre a koalícióra, és az RMDSZ ebből indul ki a koalíción belüli nézeteltérések kezelésében. Nincs más kormánykoalíció ma Romániában, amely valóban képes a reformfolyamat véghezvitelére, Románia európai integrációjának megvalósítására. A nézeteltéréseket, ellentmondásokat ebből a megközelítésből kell megoldanunk, mégpedig úgy, hogy beismerjük: egy koalíció kompromisszumra épül, ahogy a kormányprogram is kompromisszum eredménye, hiszen valamennyi koalíciós tag valamennyi célkitűzése nem kerülhet bele a közös kormányprogramba. Másképp egy többpárti koalíció nem működhet. A koalíció összes fontos döntése kompromisszum alapján született meg és születik a jövőben is. Más kérdés azonban az, hogy nincs megfelelően szabályozva a koalíció működése. Egy ilyen szabályzat kidolgozását többször is javasolta az RMDSZ, és úgy tűnik, végül is sor kerül kidolgozására. A szabályzatnak pontosan meg kell határoznia, melyek a koalíció döntési joggal bíró fórumai, kik és hogyan ülnek össze tanácskozni, ki és hogyan, kinek a javaslatára nevezi ki és hívja vissza a tisztségviselőket stb. Egy ilyen szabályozásra feltétlen szükség van. A “kétnyelvű táblák háborújával” kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy e tekintetben a rendelkezések egyértelműen előírják, ahol a lakosság legalább 20%-át kitevő nemzeti kisebbség él, ott alkalmazni kell a kétnyelvű helységnévtáblákat, feliratokat, továbbá a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használni lehet szóban és írásban az illető kisebbség nyelvét. Ezek a rendelkezések nem bízzák helyi tanácsok vagy más szervek döntésére a kérdés rendezését. Erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi Romániát, elsősorban a Kisebbségi keretegyezmény. A rendelkezések félreérthetetlenek, a végrehajtásukkal szembeni ellenkezéseket mesterségesen felnagyítják, és mögöttük bizonyos politikai érdekek húzódnak meg. Az RNEP például, amely létét kizárólag a magyarellenességre alapozott programra építi. Ami viszont érthetetlen és nagyon furcsa, az a kormánykoalícióhoz tartozó Maros megyei prefektus magatartása a kérdésben. A kormányprogram esetleges újraelemzését illetően a szövetségi elnök elmondotta, hogy erre szükség van, időszerű megvizsgálni, mit teljesített, és mit nem a kormány a reformok terén. Arra a kérdésre, hogy “miután mindent elért”, ki mellé áll az RMDSZ a KDNPP és a DP közötti ideológiai viszályban, az RMDSZ elnöke visszautasította és veszélyesnek minősítette azt a megközelítést, hogy az RMDSZ minden követelését elérte. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem csupán az RMDSZ, hanem a többségi nemzet problémája is, nem beszélve arról, hogy milyen pozitívan értékelte az Egyesült Államok, a NATO az RMDSZ részvételét a kormányban. Ami az ideológiai hozzáállást illeti, mint ismeretes, az RMDSZ egy szövetség, több ideológiát egyesít magában, helyet kapnak benne kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata irányzatok is. Viszont – tette hozzá Markó Béla – a reformot nem lehet ideológiákra bontani, nincs külön szociáldemokrata, külön kereszténydemokrata és külön liberális program a reform megvalósítására. Az RMDSZ a reform határozott híve, és mindent megtesz megvalósításáért. Takács Csaba nem osztotta azt az újságírói kérdésben megfogalmazott nézetet, hogy a KDNPP elnyomja a koalíciót. Inkább az adott szó megtartását, azt a bizonyos “parolizmust” tartja szükségesnek a koalíciós pártok részéről. Másrészt például a DP közlekedésügyi minisztere kifejezetten jobboldali, liberális szemléletű menedzsmentet képvisel a reformot illetően, csakúgy mint Birtalan Ákos turisztikai miniszter, aki az eurokonform idegenforgalmi szolgáltatásokat szorgalmazza. A Melescanu-féle Alternatíva Romániáért állítólagos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t a kormányból, Markó Béla leszögezte, hogy az ellenzék természetesen minden eszközzel megpróbálja megosztani, megzavarni a koalíciót. Ilyen próbálkozások voltak és lesznek, de véleményünk szerint a koalíció egyik tagjának helyettesítése más politikai alakulattal eltérítené medréből a beindult reformfolyamatot és a kormányprogramot, amelynek szerves része, természetesen, a kisebbségi kérdés megoldása is. Az RMDSZ a mélyreható reformért és Románia európai integrációjáért száll síkra – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Végezetül Takács Csaba kifejtette, hogy a politikai reformot a választópolgárok végrehajtották, a gazdasági reform a koalíciós pártok feladata. Sok vonatkozásban szükség van a jobb együttműködésre a koalíciós partnerek között, mint ahogy sok, a kisebbséget érintő kérdésben még nem teljesültek azok a követelmények, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumok rögzítenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 1076. sz./

1997. szeptember 4.

Szept. 4-én Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan József gazdasági alelnök, Niculescu Antal kormányfőtitkár-helyettes, Kozsokár Gábor, Hajdú Gábor és Puskás Bálint szenátorok az RMDSZ bukaresti székházában fogadták Dr. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét és az Európa Parlament tagját, akit Romániába elkísér fia, Habsburg György főherceg is. Markó Béla ismertette a romániai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció erőfeszítéseit hazánk integrációja irányába. Az RMDSZ vezetői ugyanakkor kiemelték a külföldi befektetések fontosságát is. Dr. Habsburg Otto emlékeztette a jelenlevőket, hogy eddig következetesen kiállt az európai eszme mellett és ezért aktívan támogatja a közép-kelet-európai országok felzárkózását. A Páneurópai Unió elnöke szerint a novemberi változások óta állandóan javul Románia külföldi megítélése, ami alapfeltétele az integrációnak. "A demokratikus erők, köztük az RMDSZ kormányalakítása után teljes mértékben támogatom Románia integrációs törekvéseit. Sok még az előttünk álló feladat, de optimista vagyok" - mondta az Európa Parlament tagja, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrálódni kívánó országok megítélésében elsőrendű fontossággal bír a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése is. Bukaresti látogatása során Dr. Habsburg Ottó találkozni fog Adrian Severin külügyminiszterrel, Alexandru Herlea integrációs miniszterrel, Tokay György kisebbségvédelmi miniszterrel, Victor Bostinaruval, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával és a román parlament integrációs bizottságainak tagjaival. A találkozókon Habsburg György azt próbálja feltérképezni, hogyan segítheti konkrétan Románia európai integrációját. Otto von Habsburg, a politikai és társadalmi tudományok doktora, 1979 óta tagja az Európa Parlamentnek; a jelenleg kormányzó német Keresztényszociális Unió /CSU/ listáján választották meg. A Külpolitikai és Biztonsági, illetve a Költségvetési Bizottság tagja, a Közép-Kelet-Európa munkacsoport elnöke. 1936 óta küzd a közös Európáért a Páneurópai Unió keretében, melynek elnökévé 1973-ban választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1997. augusztus 30. és szeptember 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./

1997. december 8.

Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/

1998. január 16.

Jan. 16-án, pénteken sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A sajtóértekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök, államtitkár és Niculescu Antal államtitkár, a kormány főtitkárának helyettese. Markó Béla kifejtette az RMDSZ álláspontját a kormánykoalícióban kialakult válsággal kapcsolatban. Elmondta, az RMDSZ vezetése azért nem tett közzé a sajtóban semmiféle állásfoglalást a kérdésről, mert úgy ítéli meg, nem a közlemények és a sajtóban vívott viták vezethetnek el a válság megoldásához, hanem a koalíción belüli érdemleges tárgyalások, a közös igyekezet a koalíció megmentésére. Ezért a kialakult helyzetért nem bizonyos személyeket, politikai csoportokat és alakulatokat, vagy pártokat kell felelőssé tenni, hiszen a reform késlekedéséért mindenki szolidárisan felelős a koalícióban, hanem az elveket kell egyeztetni, kidolgozni egy, az RMDSZ által már korábban is szorgalmazott szabályzatot a koalíció hatékony működésére, biztosítani a kormányprogram maradéktalan valóra váltását - a program esetleges kiegészítését, módosítását is beleértve - a reform felgyorsítása érdekében. A szövetségi elnök kifejezte meggyőződését, hogy a koalíció együtt tud maradni, amit mind a reform véghezvitele, mind pedig Románia integrációs törekvései szempontjából létfontosságúnak tart az RMDSZ. Sem egy kisebbségi kormány, sem az előrehozott választások nem jelentenek megoldást. Markó Béla kérdésekre adott válaszaiban is rámutatott, az RMDSZ szerint semmi sem indokolja a kormány ismételt átalakítását, hiszen a koalíció néhány héttel korábban már végrehajtott egy kormányátalakítást, és akkor ezzel a DP is egyetértett. Az RMDSZ elnöke többször is hangsúlyozta, van megoldás a válság megoldására, csak le kell ülni egy közös asztalhoz, megtárgyalni a legfontosabb teendőket, kidolgozni pontos határidőket, meg kell teremteni a reform végrehajtásának intézményes kereteit, garanciáit, amelyek nem személyhez, hanem elvekhez kötöttek, intézményesek. Ilyen elv például, hogy a vitákból egyetlen koalíciós pártnak sem kell vesztesként kikerülnie, hanem valamennyinek közösen nyernie. Ami az RMDSZ-t illeti, van elképzelése a reform végrehajtásának prioritásairól, ezeket közzé is tette. - A jelenlévők között ezúttal szétosztották az V. Kongresszuson elfogadott gazdasági programot és prioritásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 16. - 1189. sz./

1998. március 15.

Márc. 15-én Genfben megválasztották a hágai központú UNPO új főtitkárát, Helen Corbett (az ausztráliai bennszülöttek képviselője) személyében. Az ENSZ mellett működő, több mint 100 millió embert, azaz 40 etnikai közösséget tömörítő nemzetközi nemkormányzati szervezet rendkívüli ülésszakán az RMDSZ képviseletében Niculescu Antal helyettes kormányfőtitkár vett részt. Ugyanaznap délben, Niculescu Antal részt vett a Genfi Magyar Egyesületnek az 1848-as magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésén, ahol felolvasta Markó Béla szövetségi elnök üzenetét a március 15-ét ünneplő genfi magyarokhoz /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./

1998. március 16.

Márci.us 16-án, hétfőn Genfben, a Nemzetek Palotájában Reflexiók az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 50 esztendejéről címmel rendezett nemzetközi szemináriumon az RMDSZ képviseletében jelen lévő Niculescu Antal is felszólalt. Az Etnikai, Vallási, Nyelvi és Más Kisebbségek Nemzetközi Föderációja és az UNPO közös jubileumi rendezvényén Niculescu Antal tájékoztatta a részvevőket a romániai ember- és kisebbségjogi helyzetről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./

1998. március 19.

Márc. 19-én, csütörtökön a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezésében került sor a romániai magyar sajtó képviselőinek találkozójára az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. A találkozó előtt Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke átadta Elena Stefoinak, a Dilema című bukaresti hetilap távozó főszerkesztőjének a MÚRE Pro Amicitiae díját. Rövid laudációjában Ágoston Hugó elmondta, hogy Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Gheorghe Moldovan és Andrei Cornea után Elena Stefoi az ötödik román újságíró akinek odaítélték a román-magyar barátság és közeledés, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése szolgálatában kifejtett közírói munkásságot jutalmazó, évente kiosztásra kerülő díjat. Méltatta a Dilema éléről a Külügyminisztériumhoz távozó kiváló tollú újságíró európai szellemű, bátor írásait a román-magyar kapcsolatok, a kisebbségi kérdés romániai kezelése témakörében, határozott kiállását a romániai sajtóban nem ritka nacionalista hangvételű, uszító megnyilatkozásokkal szemben. A díjazott meghatódottan mondott köszönetet a kitüntetésért (a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázoló plakettért), és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti kérdés racionális, tárgyilagos és európai értékrendbe illeszkedő megközelítése előbb-utóbb felülkerekedik a nacionalista érzelmeket szító újságíráson, továbbá, hogy Andrei Plesu és Elena Stefoi nélkül is a Dilema megmarad annak aminek a lap éléről - ideiglenesen - eltávozott vezetői szánták: a gondolkodást serkentő dilemmák, és nem a másságot nem tűrő kinyilatkoztatások lapjának. Ezt követően a romániai magyar sajtó képviselői és az RMDSZ jelenlevő miniszterei és államtitkárai kötetlen beszélgetést folytattak, illetve a kormányzati tisztségviselők válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A kétórásra nyúlt beszélgetésen, amely immár a második a MÚRE szervezésében, szó esett a Romániát és Magyarországot összekötő autópálya tervezeteiről, a tankönyvek helyzetéről, a távközlés, különösen a telefonhálózat fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi fejlesztési tervekre, privatizációs kérdésekről stb. Hosszabb-rövidebb ideig jelen voltak a találkozón Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Birtalan József, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kovács Adorján, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal államtitkárok, továbbá Murvai László az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 1230. sz../ Ezután az erdélyi magyar sajtó - a lapok, tévé- és rádióállomások - főszerkesztőit, vezető munkatársait. Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet sajtóbeszélgetésen a magyarországi helyzetről és a román-magyar kapcsolatok eredményeiről, majd büféebédet adott tiszteletükre. A magyar diplomaták és a romániai magyar sajtó kévpiselői közötti évenkénti találkozó immár hagyományt jelent. A meghívottak nevében Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszönte meg az alkalmat a nagykövetnek, s egyben méltatta azt, hogy a március 15-i kitüntetések alkalmából a romániai magyar irodalom és újságírás több kiemelkedő személyisége kapott magas magyar kitüntetést, köztük Lászlóffy Aladár Kossuth-díjat, Kántor Lajos és Bálint Tibor József Attila díjat, Halász Anna a MUOSZ Aranytoll-díját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1998. május 7.

Máj. 7-én is ülésezett Bukarestben az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és Operatív Tanácsa, folytatta a jelöltek meghallgatását és a jelöléseket az RMDSZ-nek járó államtitkári tisztségekre. Az Európai Integrációs Főosztály államtitkári tisztségébe az Operatív Tanács Niculescu Antalt jelölte, aki eddig a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be, a mezőgazdasági államtitkári tisztségbe pedig Pete István nagyváradi agrárközgazdászt. A megürült kormányfőtitkár-helyettesi és az oktatási államtitkári tisztségekre a jelöléseket a miniszterekkel való egyeztetés után véglegesítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1259. sz./ Az oktatási állampolgári posztra Kötő Józsefet jelölték. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/

1998. május 28.

Május 28-án az RMDSZ bukaresti székházában tartotta szokásos sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal a következők vettek részt a sajtóértekezleten: Varga Attila, képviselőházi frakcióvezető, Borbély László területrendezési államtitkár, ügyvezető alelnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Niculescu Antal, európai integrációs államtitkár, Pete István mezőgazdasági államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. Markó Béla bemutatta a sajtó képviselőinek az RMDSZ új, vagy új megbízatást kapott államtitkárait: Kötő Józsefet, Pete Istvánt, Demeter Jánost, illetve Niculescu Antalt, akinek új, nagyon fontos munkaköre az európai integrációs tevékenységet fogja át. Ezt követően Markó Béla áttekintette az utóbbi időszak legjelentősebb eseményeit, köztük első helyen említve a magyarországi parlamenti választásokat, a FIDESZ-MPP választási győzelmét, a koalícióban ismét jelentkező súrlódásokat, illetve a helyhatósági törvényt és az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek helyzetét, különös tekintettel a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, illetve az oktatásra vonatkozó 1997/36-os sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitájára. A magyarországi választások eredményeire vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ gratulált a FIDESZ-MPP-nek a választásokon elért sikeréhez, majd tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Orbán Viktor és a FIDESZ más vezetői jól ismerik a romániai magyarság problémáit, általában is a romániai helyzetet, jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ-szel, de a romániai volt ellenzéki pártok vezetőivel is. Markó Béla értetlenségének adott kifejezést amiatt, ahogyan a hazai sajtóban egyes kommentátorok, politikusok, politikai elemzők már-már valósággal ünneplik a román-magyar viszony - szerintük nagy bizonyossággal bekövetkező - megromlását. Utalva a sajtóban megjelent nyilatkozatokra és félremagyarázó kommentárokra, értékelésekre, a szövetségi elnök rámutatott: "Ez számunkra egészen érthetetlen, mintha nem az lenne Románia elsődleges érdeke, hogy a NATO-ba már bekerült és az EU-ba is valószínűleg Románia előtt integrálódó Magyarországgal jó kapcsolata legyen." Orbán Viktor pártelnöknek egy osztrák lapban megjelent kijelentése és a román-magyar alapszerződés állítólagos felülvizsgálatára vonatkozó romániai spekulációk kapcsán, kérdésekre válaszolva, a szövetségi elnök idézett Németh Zsoltnak, a FIDESZ-MPP alelnökének a Népszabadság május 28-i számában közölt nyilatkozatából, amelyben a magyarországi vezető politikus leszögezi a választásokon győztes párt hivatalos álláspontját, miszerint "a FIDESZ-MPP eltökélt híve a román-magyar viszony további elmélyítésének. A leendő magyar kormány a két ország által aláírt és a parlamentek által ratifikált alapszerződést tiszteletben fogja tartani." "Magyarország érdeke, hogy a NATO és Európai Unió bővülése folytatódjon, így érdekünkben áll szomszédaink - köztük Románia - integrációs folyamatának felgyorsulása. A leendő magyar diplomácia ennek érdekében fog fellépni." Varga Attila a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban éppen az alkotmány előírásaival támasztotta alá azt az RMDSZ által osztott álláspontot, hogy az Alkotmánybíróság nem törvényhozó testület, nem tartozik hatáskörébe egy törvényes rendelkezés meghozatala vagy törlése, következésképpen a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és alkalmazni kell. Markó Béla ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az RMDSZ ha nem is a régi elnevezéssel, de szükségesnek tartja a koalíciós pártok vezetőinek rendszeres konzultációját, hogy a mostanihoz hasonló eseteknek elejét lehessen venni - és itt a demokrata párti Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter legújabb intézkedésére utalt. Ami pedig a kisebbségi oktatás helyzetének rendezését illeti, a szövetségi elnök nyomatékosan leszögezte, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a sürgősségi kormányrendelet szenátusi változatát, és csak a kormány által kiadott eredeti szöveget tartja elfogadhatónak a romániai magyarság számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1273. sz./

1998. augusztus 20.

Augusztus 18-án ülésezett az RMDSZ bukaresti székházában a kormánystruktúra átalakításával kapcsolatos RMDSZ-álláspont kidolgozására alakult munkabizottság. A bizottság további tagjai: Bara Gyula munkaügyi és szociális védelmi államtitkár, Demeter János kormányfőtitkár-helyettes, Niculescu Antal, az Európai Integrációs Főigazgatóság államtitkára és Markó Attila, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal jogügyi főigazgatóságának vezetője. A hírről a román napilapok is tájékoztatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1998. szeptember 1.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 31-én munkaebéden látta vendégül Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A vendég hivatalos, romániai látogatása alkalmából szervezett találkozón jelen volt John Packe, a főbiztos jogtanácsosa és Niculescu Antal, a kormány európai integrációs főosztályának államtitkára. Az RMDSZ elnöke a romániai kisebbségi kérdésekről, valamint az általános romániai politikai helyzetről tájékoztatta van der Stoel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./ Szept. 1-jén az RMDSZ vezetősége fogadta a főbiztost. Max van der Stoel kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36-os sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. Az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélések központi témájaként az anyanyelvű oktatás, illetve az önálló magyar egyetem kérdésköre szerepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. szeptember 22.

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1998. október 5.

Okt. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a szövetség bukaresti székházában Frits Bolkensteint, a Liberális Internacionálé elnökét, aki a nemzetközi liberális tömörülés küldöttségének élén látogatást tesz Romániában. A delegáció, amelynek tagja volt Szabó Zsolt, a Hollandiában kormányzó liberális párt /VVD/ külügyi titkára is, elsősorban a romániai politikai helyzet és ezen belül a magyar nemzeti közösség gondjai iránt érdeklődött. Az általános politikai helyzet és a román-magyar kapcsolatok alakulásának ismertetése után Markó Béla beszámolt a koalícióban nemrég kialakult válságról és az RMDSZ álláspontjáról a tanügyi törvény vitájában. A találkozón Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke és Niculescu Antal államtitkár az RMDSZ liberális platformjáról, illetve az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kialakult, sok tekintetben jónak és gyümölcsözőnek mondható kapcsolatokról tájékoztatta a vendégeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz./

1998. október 17.

Niculescu Antal, a román kormány Európai Integrációs Hivatala (EIH) államtitkára számolt be tevékenységéről a Romániai Magyar Szóban. Írásának első felében hivatalban és az RMDSZ színeiben folytatott munkájáról beszélt, elmondva, hogy annak az EU-programnak a kezdeményezője, amelynek köszönhetően megreformálták a kormánypalota "public relations" irodáját, hozzájárult az EIH szerkezeti átalakításához, részt vett a regionális fejlesztésről szóló törvénytervezet előterjesztési és parlamenti megvédési folyamatában, közbenjárt a közigazgatási reformfolyamatot vezető miniszterközi csoport létrehozásában, kezdeményezője a kis- és középvállalatok bejegyzési procedúráinak leegyszerűsítését célzó PHARE-programnak, részletes, a PHARE-programok megpályázásáról és kezeléséről szóló magyar, román és angol nyelvű anyagot állított össze. Beszámolójának második felében az Európai Integrációs Hivatalt, és annak legfontosabb feladatait mutatta be. /Niculescu Antal EIH-államtitkár: A munka és az integrációs hivatal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1998. november 20.

A nov. 18-i koalíciós tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a minisztériumok számát 17-re csökkentik, az államtitkárok létszáma pedig ezután csak 33 lesz, közülük 13-at a parasztpárt, 8-at a DP, 6-ot a liberálisok, 4-et az RMDSZ, egyet pedig a szociáldemokraták állítanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az RMDSZ-nek tehát az eddig 10 helyett 4 államtitkára lesz. A négy megmaradó államtitkári poszt: Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László közmunkálati és területrendezései államtitkár. Az RMDSZ további államtitkári posztjai megszűnnek. /Ezek voltak: Birtalan József szállításügyi, Bara Gyula munkaügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal Európai Integrációs Főosztály, dr. Demeter kormányfőtitkár-helyettes. A Bihari Napló úgy értesült, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter beadta lemondását. /Wagner István: Kormányátszervezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998