udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Chioreanu, Nistor

1990. február 18.

Febr. 18-án Sepsiszentgyörgyön találkoztak a csángómagyarok. Kallós Zoltán és Erőss Péter után Duma Ioanel is elmondta elképzeléseit, többen hozzászóltak, így Nagy Emma, Csicsó Péter, Bernárd Antal, Farkas János és Nistor Tinca is. Megállapodtak abban, hogy a csángók a Sepsiszentgyörgyön székelő RMDSZ védnöksége alatt kívánják folytatni tevékenységüket. Harcolni kell a magyar nyelvű oktatás újraindításáért. Kétnyelvű újságot szeretnének indítani. A mostani találkozóra Pusztinából, Klézséről, Diószínből is érkeztek csángók. /Simó Erzsébet: A moldvai magyarok sepsiszentgyörgyi találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./ A találkozóra több mint 200 csángó jött el, jelen volt Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei vezetője és Erőss Péter, a Szórvány Bizottság elnöke is. Többen hangsúlyozták az anyanyelv szabad használatának jogát, az anyanyelvi oktatás visszaállításának szükségességét. /Mátyás Árpád: "Mű nem csak csángók, többek vagyunk: magyarok." Moldvai csángó magyarok tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ A kisebbségellenes erők a Sepsiszentgyörgyre érkező csángók egy csoportját eltérítették, a stadionban hívták őket, ahol Duma Ion hamis jelszavakkal akart hatni: "Se román csángó, se magyar csángó ne, hanem csángók legyünk!" "Román iskolába tanuljunk, de ne legyen románosítás!" Azonban a stadionban gyülekezők is észrevették, itt valami nincs rendben, ezért a többiek után mentek, Erőss Péter csoportjához csatlakoztak. Itt az igazságot keresők hangja dominált. Több felszólaló hitet tett hovatartozása mellett: "...csángó-magyarok vagyunk. Õsi nyelvünk a magyar." - mondta az egyik. "Hozzunk létre egy társulatot az RMDSZ mellett" /Csicsó A., Lujzikalagor/. - "Aki úgy érzi, hogy a helye mellettünk van, csatlakozzék." - szólított fel Erőss Péter. "A központ ne Bákóban, hanem Sepsiszentgyörgyön legyen. Itt van több elszármazott értelmiségi" - javasolta Farkas József Klézséről. Elhatározták, hogy márc. 11-én újra találkoznak. /Szabó M. Barna: A csángókról szórul-szóra. = Hídfő (Székelyudvarhely), márc. 12. - 4. sz./ A román tévében egy fiatalember románul és magyarul is megszólalva kérte, hogy a csángók jöjjenek el Sepsiszentgyörgyre. Több településről érkeztek a megbeszélésre. Sylvester Lajos írta, hogy az RMDSZ szórványügyi bizottsága felkarolta a találkozót. Többn kérték nyelvtanfolyamok szervezését. A pusztinai Erős Ferenc mondta: "Amíg eljő a magyar nyelv, legyen tévéiskola." /Sylvester Lajos: Csángó magyarok Háromszéken. = A Hét (Bukarest), márc. 1./

1990. március 23.

Márc. 11-én tartották a csángók harmadik találkozójukat Sepsiszentgyörgyön. Eljöttek többen a csángó falvakból, a Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba elköltözött csángómagyarok és a segíteni akarók. László Imre Csíkszeredában élő ügyvéd azért jött, hogy jogi tudását felajánlja a csángóknak. Azt szeretnék elérni, hogy imádkozhassanak, tanulhassanak anyanyelvükön. Elhangzott Lakatos Demeter csángó költő neve is, Jelen volt Demse Márton, aki csángó tárgyú írásait visszakapta a szekuritatétól. A találkozón többen felszólaltak, köztük Kallós Zoltán, Zöld Péter, Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, ifj. Erős Péter /Pusztina/, Bartos János /Klézse/, Pozsony Ferenc /Kézdivásárhely/, Duma János /Diószén/, Nistor Tinca /Pusztina/, Farkas János /Klézse/, Istók György /Klézse/. A találkozón a Klézséről származó, Kézdivásárhelyen élő Bordás Valerica énekelt. /Egyed Emese: Mert nektek van más mámátok. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./

1993. február 3.

Nistor Gáspár, a NIS Kiadó igazgatója nyilatkozott: cégük, a NIS Electornics Kft könyvkiadást is kezdeményez, elindítják az Erdélyi Kiskönyvtár sorozatot. A sorozat szerkesztője Tar Károly és Sztranyiczki Mihály, Y. Szabó Gyula a rendszergazda. Első kötetük: Romániai magyar nyelvvédő szótár. /Könyvsorozat indul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1995. április 24.

Bogdan P. Nistor moldován politológus írásában /Hová, moldovánok?/ kifejti, hogy a román nemzet nem egységes, még nyelvében sem. A nyelvtudósok megkülönböztetik az északi, erdélyi és balkáni román nyelvjárásokat, értékelik és legközelebbinek ismerik el a macedo románokat, a megleno románokat, isuro románokat. Céltudatosan elhallgatták még létezésüket is, mert nem voltak beilleszthetők az "egységes román nemzet" képébe. A Romániában élő románok sem történelmi hagyományiak, sem vallási-lelki kultúrájuk, s nyelvük szempontjából sem annyira homogének, ahogy hivatalosan meghirdetik. A legkarakteresebb a moldován, államalkotói képességük is fejlettebb, mint a balkáni régióhoz közeli románoké. A déli /havasalföldi és olténiai/ románok a Balkánhoz hasonultak, ravaszabbak, a szó értéke jóval kisebb náluk. Az erdélyi románságot nyolcszáz éven át a magyar és szász közelség, kulturális hatások befolyásoltak. Kultúrájuk inkább nyugatos. A keményen központosított állam centruma a déliek kezén van. Nistor szerint Moldova veszített az egyesüléssel. Akarjuk Moldova egységét, szögezi le, de nem a jelenlegi hatalmi szerkezettel rendelkező Románia keretében, hanem a Moldovai Köztársaság és Moldva tartomány egyesülése révén. /Magyar Hírlap, ápr. 24./

1995. augusztus 13.

Aug. 13-án Gyimesközéplokon tartották a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyűlését a sepsiszentgyörgyi, onesti, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, balcescui és marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották, a művelődési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./

1996. január 16.

1995. augusztusában a vámosok teljesen törvénytelenül elkobozták az onesti-i Nistor Ilona útlevelét és nem engedték tovább, amikor magyarországi csángó fesztiválra utazott volna. A moldvai csángó Nistor Ilona szép hangjával tűnt fel. Azóta RMDSZ-képviselő is közbenjárt ügyében, azonban a hatóság válaszra sem méltatta, a jogsérelmet nem orvosolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

1996. március 13.

Funar polgármester meghívót juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe is, mely szerint márc. 15-én a kolozsvári Polgármesteri Hivatal megemlékezik "az 1848-as forradalomról és az elnyomók által meggyilkolt több tízezer románról". Kolozsváron felavatják az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen elhelyezett Baritiu-Balcescu-emléktáblát, amelyet Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök szentel fel, majd tudományos előadássorozat kezdődik "Supplex Libellus Valachorum - 205" címen. Az egykori eseményeket felidézik: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Ioan Silviu Nistor egyetemi tanár és Gelu Neamtu kutató. Az "ünnepségen" jelen lesz "Mihaila Cofariu élő nemzeti hős" is, akit, mint ismeretes, az 1990-es marosvásárhelyi események során - sokszor megcáfolt vátrás állítás szerint - megvertek a magyarok. /Élő nemzeti hős Kolozsváron Funar és Cofariu együtt ünneplik március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. április 24.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület meghívására ápr. 12-én Tonk Sándor történész Brassóban tartott előadást a honfoglalásról. Ezt követően a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny nyertese, Nistor Ilona moldvai csángó balladákat adott elő. Ápr. 13-án Tonk Sándor megismételte előadását Négyfaluban, a Zajzoni Rab István Kollégiumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1996. augusztus 24.

Pusztina moldvai csángó falunak az 1992-es népszámlálás szerint 2677 katolikus lakosa van, mind magyarok, egyetlen román él a faluban, ennek ellenére a templomban és az iskolában nem hangzik el egyetlen magyar szó sem. Naponta ötszáz férfi ingázik Pusztináról más munkahelyekre. Régebben magyarul énekeltek a szentmiséken, emlékszik vissza Nistor Péterné, de azután azt is eltiltották. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

1996. augusztus 24.

Pusztina moldvai csángó falunak az 1992-es népszámlálás szerint 2677 katolikus lakosa van, mind magyarok, egyetlen román él a faluban, ennek ellenére a templomban és az iskolában nem hangzik el egyetlen magyar szó sem. Naponta ötszáz férfi ingázik Pusztináról más munkahelyekre. Régebben magyarul énekeltek a szentmiséken, emlékszik vissza Nistor Péterné, de azután azt is eltiltották. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

1997. április 27.

A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./

1997. július 19.

A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1998. március 25.

A román sajtó megoszlik a román ortodox - görögkeleti - egyház papjainak március 20-i nagy kolozsvári felvonulásának megítélésében. A "hallgatás menete", amelyen több ezer pap vett részt Erdély minden területéről, válasz volt arra, hogy a görög katolikusok egy héttel korábban erővel vették birtokukba a Szamos-parti városban a bíróság által jogerősen nekik ítélt "Urunk Színeváltozása" katedrálist a város centrumában, miután a görögkeletiek elutasították az átadást. A görög katolikusok egykori temploma azt követően került az ortodox egyház tulajdonába, hogy a kommunista hatóságok 1948-ban betiltották felekezetüket. A Romania Libera "Ájtatos képmutatások" címen vitába száll az ortodox egyház érveivel, miszerint a bíróság és az állam nem avatkozhat be egyházi vitákba. A lap feltette a kérdést, hogy vajon tiltakoztak-e az ortodox egyház elöljárói 1948-ban, amikor az állam nekik juttatta a görög katolikus javakat. Ugyancsak vitatta a publicista Anania Bartolomeu kolozsvári görög katolikus pátriárka érveit, amelyek szerint a baj gyökere az egyház "megosztása" 1700-ban, vagyis maga a görög katolikus egyház létezése, s itt rámutat, hogy a román nemzeti jogokért vívott erdélyi harcokban fontos szerepe volt ennek a felekezetnek. Az Evenimentul Zilei igazgatója, Cornel Nistorescu "A kereszt fenyegetése" című márc. 24-i vezércikkében példátlannak nevezte az ortodox papok látványos felvonulását, amihez hasonlóra nemigen volt példa Románia, sőt a görögkeleti egyház történetében sem. A felvonulás arra szolgált, hogy megmutassa az egyház, a papság és a hívők erejét, ez azonban "nem imponál, inkább megrémít" - írta Nistorescu, kifejezve aggodalmát, hogy a görög katolikusok valami hasonlóval válaszolnak és innen már nem kell sok a következő lépésig: az ortodox szertelenségre a görög katolikusok válaszolnak és viszont. A nacionalista erők egyfajta ideológusaként fellépő Adevarul viszont "Erdély egyháza felébreszti az országot" című vezércikkében szintén kiemeli a felvonulás példátlan jellegét, amely "megrázza az embert" /a lap hatezerre becsülte a résztvevők számát/, és korholta a politikusokat, amiért nem reagáltak a jelenségre. A lap emlékeztetett ugyan a görög katolikus vallás betiltására, viszont az 1992 évi népszámlálás adatai alapján azt hangoztatta, hogy a görög katolikusok száma 228 ezer csupán, mert 1950-ben az 1948-ban bejegyzett 1 423 000 görög katolikusból 1 329 000 "visszatért" az ortodoxokhoz, 1702 papjukból pedig 1213 "tért vissza" az ortodoxiához. Az Adevarul elismerte ugyan, hogy a kommunista időkben a görög katolikusok határozottan szemben álltak a rendszerrel, az ortodoxok pedig mindenfajta kompromisszumot kötöttek vele, még néhány tucat templom lerombolását és áthelyezését is elfogadták, de hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a kommunista időkben is több száz új görögkeleti templom épült e kompromisszum nyomán. Az Adevarul szerint március 13-ika a gyűlölet és a megosztás üzenetét hozta Kolozsváron, március 20-ika pedig a "testvéri megbocsátását". A vezércikk szerint Erdélyben, "amelyet a kormányban lévő RMDSZ vezetői nem tekintenek Románia részének", a politikusok üzérkedése hatalmas űrt teremtett, s a lakosság úgy érzi, hogy magára hagyták. "Ilyen feltételek között jelenik meg a színen a Román Ortodox Egyház a román trikolórral az élen, hogy betöltsön egy űrt". 50 évi kényszerű engedelmesség után a nemzet egyháza újból ország-világ előtt a románság színeit hordja. Egy bölcs és elegáns nacionalizmusét, amely cseppet sem lesz kevesebb azáltal, hogy tiszteletben tartja a többi etnikumot, amely hitvallásává azt teszi, hogy imádkozzon a gyűlölködők megbékítéséért" - méltatta az ortodox demonstrációt az Adevarul. /Elegáns és bölcs ortodox nacionalizmus? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. október 14.

Nistor Badiceanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora okt. 13-án indítványozta, hogy szenátus tárgyalja meg azt az előterjesztést, amelynek értelmében ismét megvonnák a parlamenti mentelmi jogot Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől. Egyébként már létezik egy ilyen jellegű döntés: május végén Valeriu Stoica igazságügy-miniszter folyamodványára a szenátus jogi bizottsága megszavazta Vadim mentelmi jogának felfüggesztését, azonban az még mindig nem vált hatályossá. A nagy-romániás vezér ügyében már létezik egy hasonló jellegű határozat, amely 11 peres ügy tárgyalását teszi lehetővé. /Szeghalmi Örs: Ismét mentelmi jogi huzavona? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./

2000. március 25.

Márc. 25-én Kolozsváron volt a "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" című rendezvénysorozat első találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tartott vitaindítót, majd Horváth István kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti időszak közvélemény-kutatásainak mutatóit ismertette. Az előadók között volt Takács Csaba ügyvezető elnö, Borbély László ügyvezető alelnök, területrendezési államtitkár, Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója címmel), Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, Bakk Miklós politikai elemző, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke, Makkay József, a kolozsvári Szabadság főszerkesztő-helyettese és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. A következő rendezvényt áprilisban tartják. /Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás - szimpózium Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1688. sz./

2000. november 3.

Budapesten Letenyei László, a budapesti Közgazdasági Egyetem tanára a karon tanuló Nistor Béla csángó diák kezdeményezésére a csángók helyzetéről szóló honlapot készített: http://www.bke.hu/~tucan/csango. Tervezik, hogy magyarul, angolul, románul is megjelenjen a csángó szöveg. Jelenleg a következő rovataik vannak: Zene és kép, Politika, Gazdaság, Csángó falvak, Szótár, Fórum, Utazzunk Moldvába!, Beteg segély, Csángó lapok és Támogatók. A honlapot a Petrás Incze János gyűjtéséből megismert csángó himnusz nyitja: "Csángó magyar, csángó magyar / Mivé lettél csángó magyar / Ágrólszakadt madár vagy te / Elvettetve, elfeledve... /(Cseke Gábor): Csángók honlapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2001. április 12.

Tisztújítás volt az Írók Marosvásárhelyi Egyesületénél. A Romániai Írószövetség titkára, Balogh József vezette az ülést. Az Írószövetség vezetőtanácsába Gálfalvi Györgyöt és Mihai Sint küldte el a tagság. A marosvásárhelyi egyesület héttagú vezetőséget választott, ebben Zeno Ghitulescu és Káli Király István a két társtitkár, a tagok pedig: Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), Ferenczes István (Csíkszereda), Nistor Eugen, Dumitru Muresan (Marosvásárhely), Lőrincz György (Székelyudvarhely). /Beszámoló nem volt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2001. május 5.

Balázs János, a Román Televízió brassói munkatársa riportot készített a moldvai csángókról, bemutatta a magyar nyelvű adásban. A film hatására Nistor Ilona, az egyik szereplő hálálkodó levelet írt a szerzőnek, ezt a Brassói Lapok (április 20-án) betűhíven közölte, így: "Kedves Balázs János ur Hamarébes szárátném meg koszonnii a szép áldodást a csángöröl. Az a igaz hogymásokes kisziteták riportot a csángökröl dá a lág jökokot Ön kiszitii mánem mait nám az agész fel van vévál video kaszetára. Nagyon örvántám hogy a néproiziinok es a béláményit meg kérta. Jo idöbá jott az áléodás lág oláb lásák meg az ágész hogy milián magyarok vagyunk munk, hagy meg láhát értenii mit mondunk. A gyármekek már a tánkotes tanöliák nám csok az énákeket. Es nagyon rámélem hogy egy év mulval ha igy haladunk akör nagy árádményt érunk. Örvendem hogy nám hogynok abba és idönként hirdetik a csángö élátet es. Még ecer nagyon szépen köszönyuk és köszönöm kévánunk ágéséget hogy még tudyon készétenii ilyán jo riportokot rölunk. Nistor Ilona."A csángók előtt a janicsár szellemben nevelt papok a magyart az ördög nyelvének nevezték. Nistor Ilonának köszönhetően látható, hogyan is hangzik az ördög nyelve. A gyimesbükki szülőknek lehetőségük van gyermekeiket anyanyelvükön taníttatni, mégis román iskolába íratják őket. Milyen lesz évek múltán a gyimesbükki iskola? Barabás István szerint keresett, virágzó iskola lesz, mint amilyenné a szórványok minden magyar oktatási intézménye is válik. Ilyen csodát művel Moldvában és Erdélyben a státustörvény, illetve a velejáró magyar igazolvány, amellyel ma még nyomorgó családok magyarországi keresetükkel hazatértük után emberhez méltó életkörülményeket teremthetnek maguknak őseik földjén. /Barabás István: Nyelves ördög. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

2001. szeptember 15.

Év végéig munkanélküli segélyben részesülhetnek a fegyvergyárak alkalmazottai - döntött szept. 13-i ülésén a kormány. Nastase miniszterelnök hangsúlyozta: ez a rendszer csak jövő év január elsejéig működhet. A Nemzetvédelmi Minisztérium nem hajlandó többet román kalasnyikovokat vásárolni, amikor a háborúkat már régen számítógépes rendszerekkel irányítják. - jelentette ki. /Nistor Évi: Utolsókat rúgják a hazai fegyvergyárak? = Nyugati Jelen (Arad), szept 15./

2002. április 3.

A hét elején több síremléket felborogattak és összetörtek ismeretlen tettesek a dévai ortodox temetőben. A temető alkalmazottai szerint egy sátánista csoportról van szó, amit az is alátámaszt, hogy néhány fejjel lefelé fordított keresztet is találtak. Egy márványkereszten tisztán kivehető a 666-os szám, amely köztudottan a sátánisták szimbóluma. /Nistor: Temetőgyalázás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2002. április 13.

Harminchét pusztinai csángó követelte ápr. 12-én a Jászvásári Római Katolikus Püspökség előtt, hogy a település templomában magyar nyelven tartsanak misét. A tüntetők figyelmeztettek: amennyiben kérésüket nem teljesítik, a Vatikánhoz fordulnak. A 37 pusztinai csángó, a Szent István Egyesült tagjai, népviseletben, egy budapesti televízió forgatócsoportja kíséretében érkezett Iasi-ba. "Jogaink tiszteletben tartását akarjuk. Azt kívánjuk, hogy Eugen Diac pap magyar nyelven is misézzen, az iskola vezetése pedig vezessen be heti négy óra anyanyelvoktatást. Noha ezeket már több ízben kértük, sem a pap, sem pedig a tanárok nem vették figyelembe kérésünket. Falunkban mintegy kétezren élnek, a lakosság többsége magyar nemzetiségű, magyarnak vallotta magát a népszámláláson. Beadványt nyújtottunk be ennek kapcsán, de csak ígéreteket kaptunk", nyilatkozta Tinca Nistor, a Szent István Egyesület elnöke. A csoportot fogadta Aurel Perca római-katolikus segédpüspök. "Az emberek kéréseit továbbítom a püspöknek. Én nem vagyok illetékes a döntéshozatalban", mondta Perca. A pusztinaiak elmondták: tavaly Karácsonykor Eugen Diac helybéli pap kidobta a templomból a mise után magyar nyelven betlehemezőket. /Csángó tüntetés Jászvásárban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ Pusztina 2100 lelket számláló katolikus falu csángó közössége immár a sokadik kérvényét juttatja el a püspökségre. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, a legutóbbi kérvényt tavaly ősszel több mint 300-an írták alá. Aurel Perca segédpüspök a pusztinai küldöttségnek csupán négy tagját fogadta. Nyisztor Tinca a találkozó után elmesélte, ismét kétségbe vonták azt, hogy szükséges lenne a magyar mise bevezetése. ?Tudjuk: a Vatikán ellenzi, hogy dialektusokban misézzenek a templomokban. Mi nem dialektust, hanem magyar nyelvű misét kérünk. Pusztinában az emberek igaz magyar nyelvet, szép magyar nyelvet akarnak. Ez pedig az irodalmi magyar? ? idézte fel a segédpüspöknek mondottakat Nyisztor Tinka. Aurel Perca segédpüspök a találkozó után csak annyit mondott, hogy az egyház álláspontját írásban hozzák nyilvánosságra, miután Petru Ghergheli püspök is hazatér Rómából. Az elmúlt napokban a csángó közösségeket meglátogatta Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelődési ügyvezető alelnöke, aki Markó Béla RMDSZ-elnök tervezett csángóföldi látogatását készítette elő. /Gazda Árpád: Magyar nyelven imádkoznának. A iasi-i püspökségen jártak a pusztinaiak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. november 25.

November 23-án tartották Sepsiszentgyörgyön a Csángó Napot. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár elmondta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság kutatásai eredményesek, s a gyűjtőmunkának köszönhetően 2003 májusában Zabolán a Csángó Csűrben megnyílhat a dokumentációs múzeum, mely a csángóktól gyűjtött tárgyi hagyatékot, a róluk készült írott anyagokat, valamint hang- és képfelvételeket fogja tartalmazni. Nistor Ilona éneke után bemutatták Pozsony Ferenc Zabola című, művelődéstörténeti barangolásokat is tartalmazó falumonográfiáját. November 24-én, vasárnap a felújított Szent József-plébániatemplomban szentmisével zárult az idei Csángó Nap. A pusztinaiak népviseletben vonultak Isten házába. Búcsúzóul az egyház több száz magyar nyelvű könyvvel ajándékozta meg a moldvai hit- és nemzettestvéreket. /(benkő): Csángó nap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

2003. május 27.

Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2003. december 6.

Közel háromszáz temesvári újságíró vonult ki dec. 5-én az utcára a kormánypárt agresszív magatartása ellen tiltakozva. A sajtó képviselőinek felháborodását Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei országos napilap szerkesztője ellen elkövetett dec. 3-i támadás váltotta ki.Cornel Nistorescu, az említett napilap főszerkesztője szerint a romániai sajtó bizonyos pénzügyi és politikai érdekcsoportosulások irányítása alá került, akik pedig nem hajlandók részt venni ebben a játszmában, azoknak a félreállításáról gondoskodnak az illetékesek. A főszerkesztő nem tartja kizártnak, hogy Ardelean megveretése szorosan összefügg a közelgő választásokkal, a temesvári újságíró ugyanis tényfeltáró riportokat közölt a Szociáldemokrata Párt helyi képviselőinek kétes üzleti ügyeiről. Felmerült Eugen Sasu esete is, aki szintén az Evenimentul Zilei című napilap munkatársa volt, ám az őt és a családját ért halálos fenyegetések miatt pár napja beadta felmondását. /Gurzó K. Enikő: A PSD-t okolják az atrocitásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2003. december 8.

Csángó napok voltak Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. Negyedszer szervezték Sepsiszentgyörgyön a csángó napokat, Pusztináról érkeztek vendégek. Amint Nistor Ilona csángó népdalénekes fogalmazott, egy-egy ilyen találkozó után legalább hat hónapig magyarnak érzik magukat. Mesemondóversenyre került sor, a pusztinai gyerekek az állomás negyedi általános iskola diákjaival versengtek. Nistor Ilona karácsonyi CD-jét Tánczos Vilmos egyetemi tanár mutatta be. "A magyar folklór előadói közt senki nincs, aki hitelesebben tolmácsolná a moldvai csángó magyar folklórt" - jellemezte az előadót Tánczos. Kolozsváron is megünnepelték a Csángók Napját, dec. 6-át. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által szervezett rendezvény vendége harmincöt külsőrekecsini csángómagyar gyerek volt. A falu papja ugyanis ellenzi a rendezvényt, azt állítja, hogy az erdélyiek el akarják lopni a falubeli gyerekeket. /Farkas Réka, Fülöp Noémi: A csángó folklór és ételek ünnepe. Csángó napok Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2004. február 5.

Budapesten Markó Béla esszéjét tartalomelemezgetik. Erdélyben dúlnak a harcok, indul a kampány. Nistor Laura hozzászólásában kifejtette, csodálkozik, hogy amikor egy hajszálon egyensúlyoz a magyarság képviseletének a törvényhozásba való bejutása, igen kockázatos a megosztást eszközölni. Hasonlóképpen csodálkozik a radikális fellépést sürgetőkön is, akik erőszakosabb módszerekkel akarják kicsikarni például az autonómia ügyét. A radikálisok elzárkóznak a többségtől is. /Nistor Laura: Anómia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2004. február 27.

1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2004. június 4.

Jún. 3-án Marosvásárhelyen a régi városi kórház melletti parkban felállították a romániai kommunista diktatúrával szembeszálló politikai foglyok emlékművét, Ioan Vasile Grama szobrász alkotását. Az eseményen a Volt Politikai Foglyok Egyesülete marosvásárhelyi szervezetének tagjai, hozzátartozóik, valamint közintézmények vezetői vettek részt. Rosca Ioan görög katolikus kanonok a bebörtönzöttekre, Duna-csatornaépítőkre, lágerekben sínylődöttekre, kényszermunkahelyekre hurcoltakra, indokolatlanul elmegyógyintézetbe utaltakra emlékezett. A szövetség felkérésére szólt az egybegyűltekhez Nagy Géza nyugalmazott református lelkész azoknak a magyar nemzetiségű meghurcoltaknak a nevében, akiket Pitesti-en és Szamosújváron tartottak fogva. A felszólalók között volt Mihai Timaru, aki 15 évet ült börtönben, s aki a vranceai hegyekben vezette az ellenállást, továbbá Dumitru Cormos és Nistor Man, az egyesület tagjai. /(mezey): Marosvásárhelyen felavatták a volt politikai foglyok emlékművét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2004. augusztus 13.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke közölte, hogy a pénzügyőrség politikai megrendelésre állandóan zaklatja és ellenőrzi a magyar részvényesek tulajdonában levő cégeket. A magyar tulajdonban levő cégek csődbe mennek az állandó ellenőrzések és büntetések miatt. Albert Álmos példaként Kis József zágoni polgármester esetét hozta fel, akinek saját és a polgármesteri hivatal cégeit május folyamán tizenhatszor ellenőrizték, az ellenőrök "óránként" beszámoltak tevékenységükről Nistor Tiberiunak, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal igazgatójának és Horia Grama prefektusnak. /Magyar cégeket zaklatnak Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2005. május 14.

Aszalós János díjat kapott Herédi Zsolt, a kolozsvári Kismamaklub programvezetője, aki Nistor Krisztina és Pintyucza Andrea zenepedagógus munkatársaival együtt vehette át a kitüntetést. A Kismamaklub új és hiánypótló nonprofit civilszerveződés, amely úttörőnek számít az országban még alig létező szociális háló megteremtésében is a karitatív segélycsomagok szétosztása révén. A Bolyhos zeneóvoda rendszeresen vezeti rá a szülőket, hogyan lehet és kell szervesen beépíteni a kicsinyek harmonikus testi-lelki fejlődésébe a muzsikát. A kezdeményező Herédi Zsolt szociológus legfőbb érdeme kiváló szervezői tevékenysége. /Kitüntetés a Kismamaklub szervezőinek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998