udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Novák Ferenc

1993. július 1.

Budapesten, a Vigadóban emlékeztek a moldvai csángók tudós kutatója, Domokos Pál Péter életművére. A zsúfolásig megtelt teremben nagy érdeklődést váltott ki a Novák Ferenc által rendezett műsor. Próza, ének, hangszeres muzsika, tánc fonódott egybe. Az első részben eredeti csángó előadók szólaltatták meg saját kultúrájukat. Beszélt Kallós Zoltán, mesét mondott Kóka Rozália, énekelt Budai Ilona, Sebestyén Márta, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Ferencz Éva. Csoóri Sándor bevezetőjében felvázolta Domokos Pál Péter életútját. /Fábián László: Csángó kultúra ? magyar kultúra. = Új Magyarország, júl. 3./

2000. szeptember 2.

Csíkszereda testvérvárosában, Gyulán az augusztus 20-i millenniumi emlékezésre, a nemzeti ünnepre időzítették a Koronázás 1000 éve jeligével meghirdetett millenniumi nemzetközi néptáncfesztivált. Három egymást követő este léptek fel a világ különböző tájairól érkezett együttesek. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes - nincs szó elírásról, született japánok - öltötték magukra a színpompás viseletet, hogy tökéletesen eltanult mozdulatokkal eljárják a kalotaszegi táncot. Műsorukban mezőségi, szatmári és gyimesi tánc is szerepelt, s persze, a japán táncokból is nyújtottak ízelítőt. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes vezetője, Gundzsi Teiichi tizenhárom évvel ezelőtt kapott ízelítőt a magyar néptáncokból, s olyannyira megtetszettek neki, hogy 1991-ben a japán fővárosban megalakította az említett táncegyüttest. Magyar segítői is akadtak Erdélyi Tibor és Novák Ferenc koreográfusok személyében, s nem tagadták meg tőlük támogatásukat a tokiói magyar nagykövetség munkatársai sem. Gundzsi Teiichi elmondta, talán azért sikerült ilyen pontosan megtanulniuk a magyar táncokat, mert végsősoron rokonok vagyunk, hiszen ezer évvel ezelőtt a magyarság is valahonnan Ázsiából indult el új hont foglalni Európában. /Borbély László: Tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2001. január 24.

Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2001. július 16.

Kolozsváron a Millenniumi sokadalom rendezvénysorozat júl. 14-én a Báthory Gimnáziumban kezdődött. A magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal idén négy határon túli városban szervez hasonló ünnepséget, ebből kettőt Erdélyben (Marosvásárhelyen és Kolozsváron). A kolozsvári rendezvényen 20 felnőtt és 14 gyermek tánccsoport lépett fel. A megnyitón jelen voltak a magyar folklór olyan jeles alakjai, mint Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus. Kolozsvár alpolgármestere, Boros János és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor mondott beszédet. A műsort a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet Vegyeskara nyitotta meg magyar népdalfeldolgozásokkal, majd számos, ismert és aránylag ismeretlen néptáncegyüttes lépett színpadra. /Sándor Boglárka Ágnes: Jogainkért dallal, tánccal is küzdeni kell. Millenniumi sokadalom - gyér közönséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2002. július 24.

2000-ben a magyar kormány létrehozta a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalt, hogy az ünnepségeket koordinálja. Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus kezdeményezésére, a Millenniumi Sokadalmak is bekerültek a Kormánybiztosi Hivatal által támogatott emlékünnepségek közé. A rendezvénysorozat olyan sikeres volt, hogy az évforduló elmúlt, de most is sikerült támogatást szerezni a sokadalmak folytatására. Erdélyben két alkalommal is Kolozsvár és Marosvásárhely volt a rendezvény házigazdája. Ebben az évben Sepsiszentgyörgy és Szamosújvár ad otthont ezeknek. Elsődlegesnek tartják, hogy a szórványban élő magyar hagyományőrző csoportokat mozgassák meg. A sokadalmak tapasztalatcserét is jelentenek a résztvevők számára. Legnagyobb sikernek a gyermekcsoportok örvendenek. Az idei sokadalomnak aug. 2-3. között Szamosújvár, azaz Kérőfürdő ad otthont. /Szabó Csaba: Újra tánc, vásár - sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2002. augusztus 17.

Tizedik alkalommal gyűltek össze Válaszúton a mezőségi népzene- és néptánc kedvelői, hogy az egyhetes táborban tánctudományukat gyarapítsák. Idén háromszázötven résztvevő volt. Kallós Zoli bácsi, a tánctáborok lelke szerint sokkal jobb az idei tábor, mint például a tavalyi volt. Olyan előadók jöttek, mint dr. Andrásfalvy Bertalan, magyarországi egyetemi tanár, Pávai István, a marosvásárhelyi Zeneakadémia tanára, Borbély Jolán, a magyar népviselet szakértője, illetve Novák Ferenc, a budapesti Honvéd együttes művelődési igazgatója. A Kallós-kúria néprajzi múzeumában a három szoba zsúfolásig megtelt a magyar népi kultúra szebbnél szebb darabjaival. A külföldi vendégek körében a magyarországiak létszáma a legnagyobb. Őket követik lengyelek, németek, hollandok, svédek. Both Zsuzsa férjével együtt tanítja a válaszúti táncokat. Ők Kolozsváron is tanítanak iskolákban, és egy táncházat működtetnek a Tranzit-házban. Az általuk alapított Ördögtérgye táncegyüttessel a falvakba szoktak kijárni. /Valkai Krisztina: Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul táncolunk és énekelünk. Tízéves a válaszúti népzene- és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2003. július 7.

A lapok szerint mintegy háromszázezren voltak kíváncsiak júl. 5-én az István, a király rockopera erdélyi ősbemutatójára, Csíksomlyón. Ameddig a szem ellátott, hatalmas embertömeg töltötte be a két Somlyó hegy közötti nyerget. Az Ezer Székely Leány elnevezésű rendezvénysorozat utolsó mozzanataként a rockopera az ország minden részéből odavonzotta a magyarokat. Könnyű volt megállapítani, hogy az elszáguldó gépkocsik és buszok közül melyik tart a rendezvényre: a kolozsvári busz hátsó ablakába kitűzött, szentkoronás magyar zászló láttán heves dudálással, integetéssel fejezték ki tetszésüket a Maros, Hargita, Kovászna, Bihar megyei és magyarországi rendszámú járművek utasai. Az eredeti szereposztásból hárman voltak jelen: Vikidál Gyula Koppány szerepében, Istvánt Varga Miklós alakította, az öreg regöst pedig Bródy János. A tömeg együtt énekelte a jól ismert dalokat, bizonyos részeknél kigyúltak a gyertyák, és természetesen rengeteg magyar zászlót is lengetett a szél a domboldalon. István királlyá koronázását tűzijáték kísérte, majd színészek és közönség együtt énekelték a Himnuszt, de ezzel még nem szakadt vége az ünneplésnek. Hatalmas tapsot kaptak a színészek, a szintén jelen lévő szerzők, Szörényi Levente és Bródy János, a rendező-koreográfus Novák Ferenc, valamint a Honvéd táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből összeállított tánccsoport. A legfelemelőbb pillanat a legvégére maradt: Vikidál Gyula és Varga Miklós együtt kezdték énekelni a Székely Himnuszt, ehhez csatlakozott a közönség is. Az előadás végeztével az emberek elfogódottan, s lökdösődés nélkül, egymást segítve ereszkedtek alá a sötét és meredek domboldalról. Nem mindennapi esemény részese lehetett Csíksomlyón félmillió magyar. /Sándor Boglárka Ágnes: "Felkelt a Napunk, István a mi urunk". Húsz év után ősbemutató Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2003. október 14.

Okt. 13-án megkezdődött Sepsiszentgyörgyön a Spectaculum Összművészeti Fesztivál. Okt. 18-ig folklórműsorok, táncszínházi produkciók, népzenekoncertek, táncműhely-beszélgetések és -gyakorlatok, valamint esti folkkocsma és élő zenés táncház házigazdája lesz Sepsiszentgyörgy.A néptánc-koreografálás nagy öregje, Novák Ferenc, a Honvéd Táncszínház művészeti igazgatója nyitotta a fesztivált. A Háromszék zenekarának minielőadása, valamint a sepsiszentgyörgyi Fabatka és a kolozsvári Fűszál együttes koncertje voltak az első előadások./(fekete): Néptáncműhely és színpadi spektákulum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2003. október 17.

Közönségsikert aratott előadásaival a Honvéd Táncszínház Sepsiszentgyörgyön. A Spectaculum összművészeti fesztiválon a budapesti táncszínház a Szörényi-Bródy szerzőpáros Kőműves Kelemen című rockballadáját, valamint az Országalma és a Forrószegiek című előadást mutatta be. Az Országalma avagy Mátyás király és a cigánylány című előadás Kárpáti Péter azonos című darabja és egy eredeti cigány mese alapján készült. A széki Romeo és Júlia történetét Forrószegiek címen már láthatták a sepsiszentgyörgyiek a Háromszék Táncegyüttes előadásában, ám ezúttal a Novák Ferenc által rendezett-koreografált produkcióban a házigazdák a Honvéd Táncszínház művészeivel közösen léptek fel. Sepsiszentgyörgyön fellép a Budapest Táncegyüttes is. A Spectaculum okt. 18-án gyermekprogramokkal, tánctanítással, majd a gyermek-, illetve felnőtt gálaműsorral zárul. /Farkas Réka: "Honvéd-siker". = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2003. december 6.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával lépett fel múlt héten a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Szatmáron, Nagykárolyban és Nagyváradon. A Novák Ferenc rendezte Lúdas Matyival kilencszer álltak színpadra több mint háromezer néző előtt (a táncmese eddig 69 előadást ért meg), a Béres László rendezésében előadott Bakkhosz testamentumát két este több mint félszázan látták. Jövő héten a budapesti Millenáris Parkban mutatják be jelenleg próba alatt lévő, Advent a Háromszékkel című műsorukat. /(fekete): Négyezren tapsoltak a Háromszék Táncegyüttesnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2005. szeptember 13.

A helység kalapácsát mutatja be a Háromszék Táncegyüttes. Az évadnyitó előadás szeptember 13-án lesz Sepsiszentgyörgyön, a magyarországi Novák Ferenc a rendező. A Kossuth-díjas rendező-koreográfus elmondta, ez a harmadik munkája az együttessel, Sepsiszentgyörgyön még a Ludas Matyit állította színpadra, illetve a Forrószegiek című előadást. /Bíró Blanka: Hősköltemény bohóctréfákkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2005. szeptember 19.

A Romániai Magyar Népitánc Egyesület szervezett az elmúlt héten Sepsiszentgyörgyön munkatalálkozót az erdélyi koreográfusok számára. A hivatásos együttesek képviselőin kívül részt vettek diák és ifjúsági népi táncegyüttesek koreográfusai is. A négy napig tartó képzés délelőttjein a résztvevők filmről vetített táncokat néztek és elemeztek, Novák Ferenc Kossuth-díjas rendező segítségével. /Fekete Réka: A jó koreográfiához sok minden kell (Szakmai gyakorlat Novák Ferenccel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

2007. május 7.

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2008. október 24.

Novák Ferenc, a budapesti Honvéd Együttes koreográfus-rendezője, népszerű nevén „Novák tata” több alkalommal is dolgozott erdélyi néptánc együttesekkel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes nagy sikert aratott több darabjával is, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes is szeretné műsorára tűzni egyik alkotását, a János vitézt. Gyönyörű napokat töltött itt, még az Állami Székely Népi Együttesnél, amely a Magyar Autonóm Tartomány fővárosában, Marosvásárhelyen működött. A ’60-as években ismerte meg egy budapesti ünnepségen Szalman Lórántot, az együttes első igazgatóját, aki 1962-ben hívta meg először Novákot. Nagyszerű embereket ismert meg, nemcsak táncosokat. Novák Ferenc élete első dramatikus művét is itt Marosvásárhelyen csinálta, Kozma Mátyás marosvásárhelyi zeneszerző zenéjére. A Maros Együttes szeretné műsorra tűzni a János vitézt, amelyet otthon a Honvéd Együttes már kétszáznegyvenedik alkalommal adott elő nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyiek is átvették Novák több darabját. Magyarországon a helyzet elkeserítő. Az elmúlt hat év nem kedvezett semmiféle népművészeti ágazatnak. Ha pénzt vettek el, akkor csak a népművészeti ágazatoktól vették el. Soha ilyen durva a népi–urbánus vita nem volt, mint most. Ha valaki olyasmivel foglalkozik, mint Novák Ferenc, arra pillanatok alatt a magyar értelmiség egyik rétege azt mondja, hogy nacionalista. Ez borzasztó dolog. Nemhogy közelednének egymáshoz, de állandó a szakadás. Ha valaki kézbe vesz egy olyan nagy napilapot, mint, mondjuk, a Népszabadság vagy a Népszava az elmúlt hat évben, az utókor számára az derül ki, hogy nincs is Magyarországon néptánc. Egy cikk sem jelenik meg erről. De ha egy kisebb alternatív színház lép fel, arról írnak. Közben állandóan veszik el a pénzt a Honvéd Együttestől is. Olyan művészeti vezetőt tettek oda, aki azt mondja Zsuráfszky Zoltánnak, aki világhírre vitte a most a Honvéd keretében működő Budapest Együttest, hogy nem tesz be a műsorba népzenét, mert a második percnél elalszik tőle. Mire Zsuránszky: neki küldetéstudata van, azért csinálja. „Tojok a küldetéstudatodra” – válaszolta a vezető. Novák Ferenc (1931, Nagyenyed) koreográfus, Kossuth-díjas, érdemes művész. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán végezte. 1954 és 1987 között a Bihari János Táncegyüttes vezetője volt, amely irányításával az amatőr néptáncmozgalom vezető formációja lett. Elvégezte a koreográfus szakot is. 1964 és 1975 között a Honvéd Művészegyüttes tánckarának vezetője volt, 1977 és 1983 között pedig az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője. 1983-tól a Honvéd Művészegyüttes művészeti vezetőjeként átformálta az együttes arculatát. Novákot a nemzeti múlt és sorsproblémák iránti fogékonysága vezetette rendezői munkásságának kibontakozásához. Fontosabb koreográfiái: Várj reám!, Tisza-háti csárdás, Aska és a farkas, Kőműves Kelemen, Ninive, Passió, Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Csíksomlyói passió, István, a király, Széki Rómeó és Júlia, Egri csillagok, János vitéz. Hat éve több fiatal színész szerződött el Marosvásárhelyről Budapestre a Honvéd Együtteshez. Akkor azt mondták, Novák csábította el őket. Valójában Marosvásárhely úgy döntött, hogy nem kell neki művész színház, mondta Novák Ferenc. /Antal Erika: Idők néptáncszínpadán. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2009. szeptember 11.

Kőműves Kelemen balladájával kezdte szeptember 10-én az évadot a Maros Művészegyüttes. A Novák Ferenc koreografálta előadásban a táncosok mellett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei is játszanak. Novák Ferenc, népszerű nevén Tata a Vártemplomban beszélt a darabról, az első, 1981-es bemutatóról és az azóta is tartó sikerekről. /A. E. : Rockballadát táncolnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998