udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Novák József

2001. január 22.

Jan. 22-i tartotta millenniumi rendezvényét a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány, ezen bemutatta a Millenniumi megemlékezés című könyvet is. A Finna Géza nyugalmazott tanár, az alapítvány elnökének a gondozásában megjelent kötet azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a tavaly áprilisban a Mit adott az erdélyi magyar kultúra Európának? című találkozón hangzottak el. A Kós Károly és a Bernády György alapítványok, az EMKE valamint a Maros megyei fotósok szövetsége által az államalapítás ezredik évfordulójára szervezett megemlékezésen 39 előadás hangzott el, megannyi összegezése az erdélyi magyarság históriájának. Ugyancsak ekkor volt Kilyén Ilka Jött egy csoda című pódiumműsora, s nyílt meg Novák József iparművész Erdélyi fejedelmi címerek kiállítása. Most is színvonalas műsor volt. A megjelentek hallhattak Kós Károly életéről és munkásságáról, Kilyén Ilka és Kozsik Ildikó színművésznő szavalata mellett kalotaszegi népdalok is felcsendültek. /(bodolai): Kós Károly-est a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2001. szeptember 8.

Budapesten nemrég létesült Nagy Zoltán és a Közdok kft. jóvoltából a Budapesti Székely Ház a Csengery u. 15. szám alatt. Kiállításoknak, könyvbemutatóknak ad helyet a háromtermes otthon. Nem fért be a közönség Novák József marosvásárhelyi képzőművész kiállításának megnyitóján. A kiállítást Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nyitotta meg. ,,Erdély, a Partium népe erős a magyar hitében, erős a szellem világában... Itt a művész munkáiból egyfajta hazaszeretet és a múlt meg a nép és az ősök iránti tisztelet sugárzik." - állapította meg. /Czegő Zoltán: Ősi erdélyi címerek kiállítása Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2002. augusztus 24.

Aug. 23-án kezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum - Református Kollégium fennállásának 445. évfordulója és az idei Bolyai Év alkalmával szervezett IV. Öregdiák Világtalálkozó. Bálint István igazgató beszámolt arról, hogy ősztől magyar nyelvű iskolaként működik a líceum, amiért köszönetet mondott mindazoknak, akik ezt elősegítették. - Az üldözés, a hányattatás, a beszüntetés éveit követően az újjáalakult református kollégium üdvözli hazatérő fiait - hangzott el Székely Emese, a kollégium igazgatónőjének beszédében. Fogy Marosvásárhely lakossága, s elsősorban a város magyarsága lesz évről évre kevesebb - figyelmeztette a hallgatóságot Fodor Imre alpolgármester, aki azt emelte ki, hogy kisebbségi sorsban a felekezeti iskolák fontossága megnövekedik. Az iskola szavalócsoportja és a Református Kollégium Csíki Ágnes vezette kórusa lépett fel. Novák József iparművész címerpajzsokat ábrázoló kiállítását Tófalvi Zoltán ajánlotta a nézők figyelmébe. Megnyitották az iskolamúzeumot. /(bodolai): Megnyílt a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2002. november 21.

Nov. 17-én megnyílt Marosvásárhelyen Novák József marosvásárhelyi formatervező kiállítása. Munkái - pajzsokon megjelenített címerek, jelvények, heraldikus jelek. Alkotójuk ezúttal túltekintett Erdély határain, hisz európai királyi címerek, egyházi, vallásos címerek is láthatók kiállításán. /Járay F. Katalin: Történelem? Művészet...?! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2003. március 11.

Tófalvi Zoltán reméli: ahogyan a kolozsvári Farkas utcai református templom a régi családi címerek, a marosvásárhelyi Vártemplom a Novák József által újjávarázsolt és megálmodott címerek tárháza, egyfajta panteonja lesz. 2001-ben a budapesti Székely Házban bemutatták Novák József 140 erdélyi címerből álló gyűjteményes kiállítását. Rövidesen kikerül a nyomdából Novák József címeralbuma. Legutóbb Marosvásárhelyen, az unitárius tanácsteremben, majd a Deus Providebit római katolikus tanulmányi központban gyűjteményes kiállításon mutatta be legújabb alkotásait. Novák József először az erdélyi fejedelmek címertárát készítette el. A marosvásárhelyi Vártemplomban ebből nyílt egy gyűjteményes kiállítás. A fejedelmi címertár után elkészítette az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményét, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit mintázta meg. Novák József egyedülálló művészi vállalkozásának nemzetstratégiai jelentősége is van. A címerek, a címerpajzsok a magyar nemzet ezerszáz éves megszakíthatatlan egységét szimbolizálják. /Tófalvi Zoltán: Ezerszáz év történelme címerekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./

2005. július 9.

Nemrég nyílt meg a Magyar Kultúra Házában, a budai Szentháromság téren Novák József Erdélyi történelmi címerek-pajzsok című kiállítása. Novák József /sz. Marosvásárhely, 1956. márc. 23./ Kolozsváron, a Képzőművészeti Akadémián a design-ipari formatervezés szakon végzett. 1984 óta vesz közös és egyéni tárlatokon. A mostanival együtt eddig tizenöt címerkiállítása volt. Mostani kiállítását Pomogáts Béla és Nagy Zoltán, a Budapesti Székely Ház igazgatója nyitotta meg. Novák József Erdély ezeréves magyar múltját szeretné felidézni munkáival. Heraldikai előtanulmányokat végzett. A kiállításon a címerek alatt szép magyaros mintákkal díszített selyemterítők vannak. Novák valamikor a marosvásárhelyi selyemszövőde tervezője volt, ott kezdett régi magyar mintákkal selyemszöveteket alkotni. Ebből állított ki néhányat. /Bereczki Károly: Üzenet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2005. október 11.

Backamadaras község a legutóbbi népszámlálás szerint 1920 fős, ennek 98%-a magyar anyanyelvű. Ide tartozik Szentgerice és Bálintfalva. Backamadaras híres bortermő vidék. A Backamadaras – Szentgerice útvonal állandó javításra szorul. Elvégezték a polgármesteri hivatal épületének felújítását, most fejezték be a községközpont kultúrotthonának renoválását. Tánctalálkozókat szerveznek, gyakori vendégük a Maros Művészegyüttes, mesélte Makkai György, a kultúrotthon gondnoka. A kultúrotthon épületében működik a községkönyvtár, a 7500 könyv 70%-a magyar nyelvű. Kis Gergely, a Backamadarason született és Székelyudvarhelyen tevékenykedő tudós és filozófus nevét veszi fel a községközpont iskolája. A névadó ünnepséget jövő májusra tervezik. Kétszázötvenhét gyerek tanul Backamadaras tanintézményeiben, tájékoztatott Albert-Búzási Margit igazgatónő. Bálintfalván egy összevont I-IV. osztályban és egy óvodai osztályban folyik az oktatás egy-egy tanerővel. Szentgericén a nyolcvanöt óvodást és kisiskolást két óvónő, illetve 3 tanító oktatja. A községközponti általános iskolában a második és a negyedik osztályt vonták össze. Az iskolákban, óvodákban szakképzett tanerők tanítanak. Svájci támogatásból bevezették a vizet az iskolába, tíz számítógépet és fénymásolót vásároltak. A hollandoktól hetven széket és padot kaptak, a tanfelügyelőség támogatásával négy osztály bútorzatát újították fel. Az iskolai könyvtár háromezer kötettel rendelkezik. A gyerekek szívesen olvasnak. Novák József marosvásárhelyi képzőművész készítette el a község címertervezetét. Dávid György, a Backamadarasért Egyesület elnöke elmondta, hogy a szervezet elsősorban a tánccsoport menedzselését vállalja fel. A helyi tánccsoport tagjai már határon innen és túl is bemutatták ügyességüket. /Mészely Réka: Backamadarasi Népújság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2006. március 23.

Nehéz feladatra vállalkozik az a képzőművész, aki élete értelmét a címerfestésben találta meg – vallotta 50. születésnapja alkalmából Marosvásárhelyen rendezett kiállításán Novák József. „Gazdag művészi pályájának – képzőművész, formatervező, iparművész, grafikus, festő – sokrétű keresztmetszetét nyújtó, egyedülálló vállalkozása”, értékelte a megnyitón Nagy Miklós Kund műkritikus. Novák József az utóbbi két évtizedben főként a fejedelmi címertár, az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményének, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereinek elkészítésével szerzett elismerést. /Bögözi Attila: Ünnephangulatú címerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2006. június 26.

Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperest, a marosvásárhelyi civil szervezetek egyik nagy mecénását, aki az erdélyi közművelődés szolgálatában állt, alkotott, tevékenykedett, nyolcvanéves születésnapja alkalmából köszöntötték június 23-án Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban az intézmény vezetői, az EMKE, lelkésztársak, a szabédi gyülekezet tagjai, barátok és ismerősök. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület fél évtizede jelöl díszpolgárokat, ünnepli, tiszteli meg Marosvásárhely egy-egy neves nagy öregjét a város napjai keretében – hangsúlyozta Ábrám Noémi. Eddig Haáz Sándort, Kövesdi Kiss Ferencet, Kerekes Tóth Erzsébetet, és Széllyes Sándort köszöntötték közösen, idén pedig a nyugalmazott unitárius esperesre, Kolcsár Sándorra esett a választás. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke átnyújtotta a születésnapi ajándékokat, emléklapot, emlékplakettet, könyvet, majd a szervezet credójával zárta a gondolatmenetét: Ki a köznek él, annak élni érdemes. Kolcsár Sándor 1926 májusában látott napvilágot Olthévízen. A teológia elvégzése után Szabédon kezdte el a lelkészi szolgálatot. Marosvásárhelyi lelkészsége, esperessége során, a közel harminc év alatt, a város megbecsült tagjává vált, aki hozzájárult ahhoz, hogy az unitárius tanácsterem a megyeszékhely egyik kulturális központjává alakulhasson, kiállítások, előadások helyszínéül szolgálva. Az ünnepség záróakkordjaként megnyílt Novák József címerkiállítása. /Mészely Réka: 80 év az erdélyi közművelődés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2006. augusztus 23.

Ákosfalván a Szent István-napi ünnepséggel egybekötött falunapokat tartottak. Augusztus 19-én istentisztelettel kezdődött, majd a katolikus plébánia oldalán lévő Szent István emléktáblát koszorúzták meg. Osváth Csaba polgármester szólt az ünneplő gyülekezethez. A kultúrotthonban címerkiállítást nyitottak meg, amelynek keretében felavatták és bemutatták a közösségnek Ákosfalva címerét is. A címert Novák József marosvásárhelyi képzőművész készítette. Az etnikumközi néptáncfesztiválon magyar, román, roma és szász tánccsoportok léptek fel, a házigazda az ákosfalvi Forrás együttes volt. A szervező az Ákosfalváért Alapítvány volt, a polgármesteri hivatal támogatásával. Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke szerint Ákosfalva tizenöt év múlva része lesz Marosvásárhelynek. /Menyhárt Borbála: Ünnepelt Ákosfalva. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2007. február 16.

Jó pár éve nem voltak annyian marosvásárhelyi könyvbemutatón, mint február 14-én a Kultúrpalotában. A budapesti Közdok Kiadó két új, marosvásárhelyi kötődésű kötetének bemutatóján számos érdeklődő állva hallgatta végig a rendezvényen elhangzottakat. A bemutatott könyvek két marosvásárhelyi képzőművészről szólnak – Hunyadi László szobrászművész életpályáját Nagy Miklós Kund szerkesztette kötetbe Hunyadi László művészete címen, míg a másik kötet Novák József „címerművész” munkáit tartalmazza. Nagy Zoltán, a Közdok Kiadó igazgatója kifejtette, évek óta azon fáradoznak, hogy mindent megtegyenek a határon túli magyarságért, ezért hozták létre a kiadót és a budapesti Székely Házat is. – Semmi rokoni szál nem fűz Erdélyhez, de annál mélyebbek a lelki gyökerek – mondta az igazgató. Pál-Antal Sándor történész, főlevéltáros méltatta a Novák József munkáit tartalmazó kiadványt. A kötet címe – Üzenet Erdélyből – Novák József különböző kiállításainak címe volt. A kötet a művész heraldikai munkásságának gyűjteménye. A rendszerváltás után nekifoghatott az anyaggyűjtésnek. Erdély, majd Marosvásárhely címerével kezdte. Következtek a vármegyék és a nemesi családok címerei. Az eleddig utolsó, tavalyi vásárhelyi kiállításán már címerrajz-sorozatát mutatta be. /Nagy Botond: A művész most Erdélyből üzen... = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2007. április 7.

Háromszáz évvel ezelőtt, 1707. április 5-én, Marosvásárhelyen, a vár alatti Postaréten iktatták be II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé. Erre emlékeztek április 5-én a Vár sétányon levő Rákóczi-szobornál. Az ünnepélyen megjelent Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, és Marosvásárhely két alpolgármestere, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. „Sem 1848, sem 1956 nem lehetett volna a kuruc szabadságharc által meghirdetett eszmék nélkül. Habár a magyar nemzet életében hosszú, hétéves küzdelmet jelentett, az utókor emlékezetében levert csataként él tovább” – foglalta össze Csegzi Sándor alpolgármester a szabadságharc jelentőségét. „Lélekben ott vagyunk, együtt ünnepelünk veletek…” – tolmácsolta Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke a zalaegerszegiek üzenetét. A Kővirág együttes előadásában elhangoztak a Csinom Palkó, Csinom Jankó és más közismert nóták. II. Rákóczi Ferenc Marosvásárhely történelmében játszott szerepének jelentőségét Tamási Zsolt történész vázolta fel. Az ünnepélyes koszorúzást követően a Teleki-házban, a református egyházközség tanácstermében az erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítás nyílt. Ötvös József, a Marosvásárhelyi Református Egyházközség esperese nyitotta meg a Novák József erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítását. „Buda eleste után Erdély vált a magyar nyelv fellegvárává, itt nyomtatták a könyvek kilencven százalékát,… vidék és centrum között nem volt akkora különbség, mint amilyet ma tapasztalhatunk” – méltatta Tófalvi Zoltán közíró Erdély kiemelkedő szerepét a magyar történelemben. Őt követően Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szólalt fel. /Ferencz Melánia: II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2007. augusztus 27.

Augusztus 26-án, vasárnap ért véget az ötödik bolyais világtalálkozó Marosvásárhelyen. Az augusztus 24-i ünnepélyes megnyitót és címerleleplezést programok sokasága követte Volt tablókiállítás, emlékezés, a képzőművésszé, gyűjtőkké vált volt diákok tárlatnyitója (címerekkel Novák József, fotókkal Molnár Zoltán, képeslapokkal Csepreghy András, textilmunkákkal Lukács Katalin Judit, természetfotókkal Puskás György jelentkezett), Bolyai-kutatók előadásai is elhangzottak, kerekasztal-beszélgetés és emléktábla-avatás is szerepelt a programban. A Nemzeti Színház nagytermében Kincses Elemér rendező, öregdiák egymás után szólította színpadra öregdiák-társait: színésznőket és színészeket, rendezőket egyaránt. Többek között fellépett Csíky Csengele, Bodolai Balázs, Kilyén Ilka, Szalma Hajnalka, Kárp György, de szólt a közönséghez Kincses Réka, Bocsárdi László és Tompa Gábor is. /Nagy Botond: Véget ért a bolyais világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

2008. november 5.

„Megzenésített” születésnapi bulira készül Marosvásárhely legrégebbi rockzenekara. A harmincéves banda frontembere, Novák József azt szeretné, ha az egykori rajongókkal együtt ünnepelhetnének. A vásárhelyi rockzenekart, a Nowáxot három évtizeddel ezelőtt alapította Novák József és fivére, László, a testvérekhez két gitáros, Kutas Sándor és Nagy Sándor csatlakozott. A Nowáx igazi berobbanása 1980-ban történt, amikor a csapat a város legnagyobb filmszínházában lépett telt házas közönség elé. A fiúkra a rádió és a televízió is felfigyelt, több felvételt is készítettek róluk. Az együttes saját dalai, a Levél és a Szeress, hogy szeresselek hónapokig vezették a Marosvásárhelyi Rádió slágerlistáját. Közben többször a rendőrségre, a Szekuritátéra és a párt kultúrbizottsághoz hívták be őket. A dalszövegeket cenzúrázták, a koncertjeket letiltották. Megfenyegették őket, ne menjenek el a csíkszeredai rockfesztiválra. Az együttes egyetlen Erdélyben maradt tagja, az időközben képzőművészi oklevelet szerzett Novák József elmondta, a fenyegetések ellenére részt vettek a fesztiválon. Másnap a Szekuritátén már arról számolhattak be, hogy övék lett az első díj. Az is előfordult, hogy koncertjüket akkor próbálták letiltani, amikor a közönség már tombolva várta a fellépés kezdetét. „Bejött egy szekus, és azt mondta, jelentsem be az Arta moziba begyűlt mintegy ezer nézőnek, hogy a koncert elmarad. Azt válaszoltam: jelentse be ő, ha van mersze kiállni a színpadra. Persze, hogy nem vállalta” – emlékezett Novák József. Az 1989-es rendszerváltást követően az együttes már ritkábban koncertezett, majd tagjai szétszéledtek. A 2001-es újjáéledéshez és lemezfelvételhez tizenkét évnek kellett eltelnie. November 7-én lesz a koncertjük. /Szucher Ervin: Toplistán és feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998