udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nyáguly Vilmos

2006. október 17.

A polgármesterek nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról. Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttműködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy létrehozzák a társulást. Nyáguly szerint eddig azért nem történt előrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. Van más gond is, például Nagyborosnyóval egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelőre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. – Együttműködési szerződést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzőközpont képviselői, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértők látogatnak Háromszékre. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. – Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésőbb jövő hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyűlést is – jelezte Demeter János. /Kovács Zsolt: Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2009. december 4.

Lacatusu Ioan a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója az elmagyarosított románok újra románosítását szorgalmazza. Szerinte a székelyek ősei románok voltak. Ő nem magyarellenes, csupán a román kultúráért harcol, magyarázta. Lacatusu elméletét Mikóújfalu példájával támasztja alá, ahol tudomása szerint 1900-ban ezer román élt, ma már csupán egynéhány. Mikóújfalu legidősebb lakója, a 102 éves Dobrica Gyula elmondta, a vallásuk görögkeleti volt, de nem tudtak románul, nem voltak románok. Itt román nem élt, hangsúlyozta. A helybeli magyar temetőben valóban sok a román hangzású sírfelirat van. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere kifejtette, a névnek valóban romános a csengése. Azonban örmény származásúak. Mikóújfalu polgármestere hevesen tiltakozott Lacatusu állítása ellen, nem igaz, hogy 1900-ban a falunak ezer román lakosa lett volna, ahogy most sincsen száz. A birtokában levő 1893-as dokumentum szerint akkor 1261 magyar, 8 román és 2 más nemzetiségű polgár élt a faluban. A polgármester emlékeztetett: Trianon után a magyar embereket úgy csábították az ortodox hitre, hogy a „megtérteknek” nem kellett adót fizetniük, illetve ingyen földeket kaptak. Ez a magyarázata, hogy az ortodox temetőben annyi magyar név van. A mai napig „olyan román nénikék, bácsikák látogatják a mikóújfalusi ortodox templomot, akik egyetlen mukkot sem tudnak románul. Ha valóban elmagyarosított románok lennének, akkor megtanulták volna nagyapjuktól, apjuktól azt a nyelvet, amelyen a pap prédikál, vagyis feltételezett anyanyelvüket. ” Duna Tv /A Székelyföld szívében élő magyarok ősei románok voltak? = Erdély. Ma, dec. 3./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998