udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cosmanca, Octav

1994. május 9.

Kovászna megye prefektusa bírósági eljárást indított Kovászna város és Nagykanizsa testvérvárosi szerződése ellen, annak ellenére, hogy előzőleg jóváhagyták a szerződést. Máj. 9-én Márton Árpád RMDSZ-képviselő kérdéssel fordult Octav Cozmanca államtitkárhoz, a Helyi Közigazgatási Államtitkárság vezetőjéhez, hogy a két ellentmondó álláspont közül melyik a hivatalos álláspont. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 279. sz., máj. 10./

1995. február 11.

Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1995. február 17.

Octavian Cosmanca, a kormány közigazgatási főosztályvezetője kijelentette, hogy "súlyos törvénysértések" miatt menesztik dr. Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármestert. A vádak: Orbán Balázs szobrának avatásán más állam zászlaját kitűzték, elénekelték a magyar himnuszt, megyei jogú város kifejezést használták magyarul. A polgármester a Hargita Népében cáfolta a vádakat. /Új Magyarország, febr. 18./

1995. május 3.

A strasbourgi ET európai helyi és regionális önkormányzati konferencia küldöttsége máj. 3-án Bukarestben sürgette, hogy helyezzék vissza hivatalukba a leváltott polgármestereket. A delegáció máj. 2-án és 3-án Romániában vizsgálta a jobbára ellenéki polgármesterek felmentését. A küldöttség találkozott Octav Cozmanca közigazgatási államtitkárral és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, akik elismerték, hogy szükséges a helyi közigazgatási törvény módosítása. A strasbourgi küldöttek sajtóértekezleten közölték, hogy vizsgálataik szerint a kinevezett prefektusok visszaélnek hatalmukkal, a megválasztott polgármesterek 4,5 százalékát, 133 főt menesztettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Magyar Hírlap, máj. 4./

1995. május 17.

Az Európa Tanács helyi és regionális-hatalmi kongresszusának küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, a kongresszus elnökével Bukarestben járt és a 133 felfüggesztett, leváltott, valamint a 260 lemondott polgármester helyzetéről tájékozódott. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt, a prefektusnak túlzott a hatalma, "állam az államban", mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. A román hatóságok - élükön Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Octav Cozmanca államtitkárral - magyarázták bizonyítványukat, mindent megígértek, intézkedni fognak, megszilárdítják a helyi autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

1996. július 4.

Kozsokár Gábor, az RMDSZ szenátora júl. 4-én írásos beadvánnyal fordult Octav Cosmanca államtitkárhoz, a kormány helyi közigazgatásért felelős főosztályának vezetőjéhez, Vlad-Adrian Casuneanu, Kovászna megye prefektusa visszaéléseivel, szándékos mulasztásaival kapcsolatban: szabotálta az állami lakások jogi helyzetét szabályozó törvény alkalmazását. A helyi tanácsok időben beadták az állami lakások visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket elbíráló bizottságok kinevezésével kapcsolatos javaslataikat, a prefektus halogatta a kinevezést, emiatt nem lehetett megkezdeni a kérések elbírálását, lassan lejár a határidő. Végül a prefektus júl. 2-án kiküldte a kinevezésről szóló rendeleteit, de márciusi és áprilisi keltezéssel. Kozsokár Gábor kivizsgálást és törvényes felelősségre vonást kért az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 21.

Ioan Rus, a belügyi tárca várományosa, és Octav Cosmanca, az RTDP által kijelölt közigazgatási miniszter nyilvánosságra hozta terveit. Rus tervezi a belügyminisztérium bizonyos részeit a helyi közösségek hatáskörébe utalását: a polgári védelem, a tűzoltók, a lakosságnyilvántartás, illetve a közlekedésrendészet kettős alárendeltség alá kerülne: felelősséggel tartoznának mind az önkormányzatnak, mind a belügyminisztériumnak. Az elképzelés szerint a megyei rendőrfőkapitányságok bővített hatáskörrel rendelkeznének. Ennek megfelelően felelősségük is nőne. A tervek szerint a lakosság nyilvántartása a helyi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozna. Eszerint a személyazonossági és a választói kártyákat nem a rendőrség, hanem a polgármesteri hivatalok bocsátanák ki. Az útlevélosztály a megyei tanács hatáskörébe tartozna. - Octav Cosmanca a régiók státusának ″összefüggőbb″ rendezését helyezi kilátásba. A régiók hatáskörének pontos meghatározására valószínűleg az alkotmány módosítására lesz szükség. A terv szerint közel ezer romániai faluból község lesz. Erre azért van szükség, hogy a községektől 20-30 kilométerre levő falvak lakói helyben kaphassák meg a polgármesteri hivatalok kiállította hivatalos iratokat. Nincs szó a megyék megszüntetéséről, illetve újak létrehozásáról, csupán nyolc külön jogi státussal rendelkező régió kialakításáról, az EU ugyanis rendszerint egy-egy régió fejlesztésére utal ki pénzalapokat. Cosmanca is hangsúlyozta, hogy szó sincs föderalizálásról, és Franciaország példáját hozta fel. A szubszidiaritás elve alapján az EU elsősorban regionális fejlesztési projekteket támogat. /Kiss Olivér: Fokozottabb autonómia a régióknak és a helyi közösségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. január 15.

Mircea Dusa, az új hargitai prefektus 45 éves, az elmúlt tíz évben a helyi közigazgatásban dolgozott, az utóbbi négy évben Maroshévíz polgármestereként tevékenykedett. Jan. 13-i beiktatását követő sajtótájékoztatón elmondotta: mindent megtesz annak érdekében, hogy a megyében megteremtse az emberek szociális-gazdasági jellegű problémái csökkentésének feltételeit. Octav Cosmanca, a közigazgatási tárca vezetője kijelentett, hogy a támogatásokból Hargita sem fog kimaradni. A magyar nyelv használatára vonatkozóan elmondotta: Románia aláírta a kisebbségek nyelvének használatára vonatkozó európai chartát, amelyben tételesen szerepel, hogy ahol jelentős számban él egy kisebbség, ott a helyi közigazgatásban használni lehet az illető kisebbség nyelvét. /(Daczó Dénes): Beiktatták Hargita megye új prefektusát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2001. január 15.

Jan. 13-án beiktatták tisztségébe Horia Gramát, Kovászna megye új prefektusát. Adrian Vlad Casuneanu, a kormánypárt helyi fiókjának elnöke, parlamenti képviselő, korábbi prefektus kijelentette: csak akkor járulnak hozzá magyar alprefektus kinevezéséhez, amennyiben alelnöki tisztséget kapnak a megyei tanácsban, s erről tárgyalni is kíván az RMDSZ-szel. Octav Cosmanca, közigazgatási tárca vezetője az anyanyelvhasználatról, illetve az alprefektus kinevezéséről egy szót sem említett. (Flóra Gábor): Jól indult, de... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2001. január 25.

Octav Cozminca közigazgatási miniszter sajtóértekezletén a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: ami másoknak nem sikerült négy év alatt, ők azt másfél hónap alatt tető alá hozták. A törvény legvitatottabb része az anyanyelvhasználat a közigazgatásban - mondta, viszont a PDSR ezt természetesnek tartja. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi használatával kapcsolatban megemlítette, hogy Románia közel egy évtizede elfogadott egy nemzetközi chartát, amely ezt szabályozza. Jóformán nem is lett volna szükség e törvény parlamenti megvitatására, egyszerűen alkalmazni kellett volna a chartában foglaltakat - mutatott rá. Funarra, Kolozsvár polgármesterére utalva, a miniszter közölte: ezentúl nem lesznek oly elnézőek vele szemben, és első kihágásánál felelőségre vonják "Erdély románjainak románját″. A közigazgatást szigorú törvények szabályozzák, melyek egyaránt érvényesek polgármesterekre, tanácsosokra stb., függetlenül attól, hogy az illető milyen politikai nézeteket vall. /(Szász Attila): Octav Cozmanca szerint többé nem lesz a kormány oly elnéző Funarral szemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2001. február 14.

Vasile Soporan Kolozs megyei prefektusnak nincs elvi kifogása a polgármester tiltakozó akciója ellen, csak a helyszínnel nem ért egyet. Az alkotmányismertető táblák elhelyezéséért az építkezési igazgatóság 40 millió lejre büntette Gheorghe Funar polgármestert. Funar a Szabadság szerkesztőségéhez küldött közleményében kifejtette: a prefektusnak inkább a Kőrösfőn Vasváry Pálnak állított kopjafa lebontásával kellene foglalkoznia, mint az alkotmány cikkelyeit közlő táblákkal. Dana Prelipceanu, az Interetnikus Párbeszéd Egyesület elnöke levelet intézett a prefektushoz, amelyben kifejtette: aggódnak Gheorghe Funar polgármester tervezett népgyűlése miatt. "Az előző tragikus tapasztalatokból tudjuk, hogy az utcára kivitt politikai manipuláció veszedelmes fegyver, az interetnikus feszültségek növekedéséhez vezet, amelyek nyílt konfliktust eredményezhetnek." - áll a levélben. - Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor cáfolta, hogy azt mondta volna: "az összes román állampolgár ismeri a román nyelvet". Funar ugyanis idézte a volt kisebbségvédelmi minisztert. Funar szerint Eckstein kijelentése fölöslegessé teszi a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban. Eckstein-Kovács Péter azt mondta, hogy a román állampolgárok túlnyomó többsége ismeri az állam hivatalos nyelvét. /Kiss Olivér: Soporannak nincs "elvi kifogása" a pénteki tüntetés ellen. Negyvenmillióra büntette a polgármestert az építkezési igazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ / Octav Cozmanca közigazgatási miniszter bírálta Gheorghe Funar polgármester tiltakozási akciótervét és biztosította a sajtót: egyetlen RTDP-tag sem fog részt venni a tüntetésen. Cozmanca is megerősítette: a "sárga táblák" elhelyezésére a helyi építkezési hivatal engedélyére is szükség lett volna. /Cozmanca elítéli Funar tervét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/ A Funar által a kolozsvári Avram Iancu téren tervezett hétvégi tüntetés törvénytelen - jelentette ki a közigazgatási miniszter, Octav Cozmanca. Érvként megemlítette, hogy a helyi tanácsnak van egy határozata, amely megszabja, hol lehet nagygyűléseket tartani, az Avram Iancu tér nem szerepel köztük. Cozmanca aláhúzta: felkérte a megyei prefektust, tárgyaljon Funarral és értesse meg vele, hogy senki sem áll a törvények fölött. - A TDRP kiiktatja a helyi közigazgatási törvényből azt a szakaszt, amely szerint az ügyészség kérésére a megyefőnök felfüggesztheti a polgármestert - nyilatkozta Octav Cozmanca miniszter. /Törvénytelen a magyarellenes tüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2001. február 17.

James C. Rosapepe amerikai nagykövet Gheorghe Funar nacionalista megnyilvánulásai miatt visszamondta kolozsvári látogatását, az Ötcsillagos város kitüntetés átadására nem került sor. A nagykövet sajtónyilatkozatban ismertette távolmaradása okát. "Funar polgármesternek az a határozata, hogy az én mára tervezett látogatásomat nacionalista nagygyűlés megrendezésére használja fel, elterelheti a figyelmet a helyi adminisztráció által végzett kiváló munkáról", hozzátette: "a kolozsvári románok tudják, hogy jobban kell félniük a viszály nyelvétől, mint egy idegen nyelvtől". Vasile Soporan prefektus, és Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány, és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter ugyan törvényellenesnek ítélték a tervezett tüntetést, azonban egyikük sem tett semmit az akció betiltásáért. Febr. 16-án Gheorghe Funar polgármester megtartotta a "román nyelv védelmére és az alkotmány betartására" összehívott népgyűlést. Az akció szélsőségesen nacionalista, magyarellenes tüntetésbe torkollott. A tüntetők túlnyomó többségét nemcsak a Nagy-Románia Párt különböző szervezeteinek különjárattal érkezett tagjai, hanem a kötelező módon kirendelt kolozsvári városházi alkalmazottak tették ki. Gheorghe Funar örömét fejezte ki, hogy "a románok nagy számban jelentek meg a román nyelv védelmére szervezett népgyűlésen". Valer Voda, a Hargita, Kovászna és Maros megyéből Elűzött Románok Egyesületének elnöke elmondta: azért kellett elköltözniük, mert "egyesek szerint rontották az etnikai egyensúlyt". Ioan Mihai Nastase nagy-romániás képviselő Iosif Constantin Dragannak az üzenetét olvasta fel. A Román Élet Pártjának elnöke, Pavel Corut felszólalásában átkot szórt "a budapesti fasiszták, revizionisták által irányított" RMDSZ-re. Beszédét a tömeg "Románia, a régi határok között" bekiáltással szakította meg. Szerinte a székelyeknek semmi közük a magyar nemzethez. A székelyeket erőszakosan magyarosították el - mondta Corut. Corneliu Vadim Tudor több mint másfél órás beszédet tartott. Szerinte a jelenlegi hatalom választási csalást követett el. Azért nem jöttek el többen a tüntetésre, mert a Román Hírszerző Szolgálat megakadályozta őket - mondta. Az RMDSZ-ről elmondta: nincs mit keresnie a parlamentben, be sem jegyezték a törvényszéken mint politikai pártot. - Az RMDSZ pont olyan fasiszta párt mint a németországi bőrfejűek - jelentette ki Vadim. A tüntetés az esti órákban népdalokkal és tűzijátékkal zárult. /Magyarellenes népgyűlés a Bocskai téren. Rosapepe nagykövet visszamondta kolozsvári látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2001. február 17.

Adrian Nastase kormányfő részt vehet az NRP által benyújtott bizalmatlansági indítvány szenátusi vitáján, hogy személyesen hozza a testület tudomására: egyes parlamenti képviselők próbálják meggátolni a közigazgatási törvény elfogadását - jelentette ki Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. A miniszter rámutatott: azok a személyek, akik nem ismerik a román nyelvet, fordítót igényelhetnek, ami Cozmanca szerint nem jelenti az alkotmány megsértését, illetve a román nyelv mellett újabb hivatalos nyelv bevezetését. Cozmanca emlékeztetett, hogy Funar korábban szervezett már hasonló "infantilis" megmozdulást: amikor aláírták a román-magyar alapszerződést, Kolozsváron jelképesen "végigsétáltatott" egy koporsót. A miniszter hozzáfűzte: a polgármester akciója a törvényesség határát súrolja, akárcsak az engedély nélkül elhelyezett "sárga táblák" felszerelése a városban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2001. február 20.

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kérésére a tárca ellenőrző testületének felügyelői febr. 20-án vizsgálatot kezdenek a kolozsvári városházán. Gheorghe Funar polgármester nem tart az ellenőrzés következményeitől. A közigazgatási minisztérium felügyelői a polgármesteri hivatal és a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) közti konfliktus következményeit vizsgálják. /(kiss): Ellenőrzik a polgármester tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2001. február 21.

Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/

2001. március 2.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára minden diplomáciai szokást felrúgva a román hatóságok tájékoztatása nélkül tett látogatást az elmúlt hetekben több erdélyi városban, ahol olyan kijelentéseket tett, amelyek csak a szélsőséges román nacionalisták malmára hajtják a vizet - írta márc. 1-jén a Curentul. "Rangrejtve" járt a múlt hét végén - a bukaresti magyar nagykövet társaságában - a Fehér megyében, ahol Nagyenyedet és Gyulafehérvárt kereste fel. - Ioan Rus Fehér megyei prefektus a lapnak kijelentette: sajnálja, hogy nem tájékoztatták a magyar politikus útjáról és "tiltakozik amiatt, hogy Németh Zsolt megsértette a nemzetközi szokásokat és az elemi udvariasság szabályait is". A lap szerint a megyei prefektus "tájékoztatta Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert is" Németh Zsolt útjáról. Egyben közölte: magyarázatot kérnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójától, milyen körülmények között találkozott a magyar politikussal. A lap azt nem részletezte, hogy Németh Zsolt milyen kijelentéseivel "hajtotta a szélsőséges román nacionalisták malmára a vizet". - Valójában a Mediafax hírügynökség február 20-án - az MTI nyomán - nyilvánosságra hozta a magyar államtitkár látogatásának részletes programját, amelyben szerepelt a Fehér megyei látogatás is. /Németh Zsolt "titkos erdélyi útjai" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az MTI értesülése szerint Németh Zsolt államtitkár a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával arról folytatott megbeszélést, hogy milyen támogatást tudna Magyarország az intézménynek adni, mivel az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.) A márc. 2-i telekonferencián Fehér megye prefektusa ismét hangot adott felháborodásának. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter válaszként elmondta: a bukaresti magyar nagykövetet a külügyminisztériumba hívták magyarázatot adni a kialakult helyzetről.- Biztosítom önöket, hogy hasonló eset nem fordul többé elő. Hivatalosítani fogjuk a nemhivatalos látogatásokat - mondta Cozmanca. Véleménye szerint ezt az ügyet annál is inkább tisztázni kell, mivel egyetlen román hivatalos személy sem kereste fel úgy Magyarországot, hogy arról a magyar hatóságoknak ne lett volna tudomása. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 2-án Szatmárnémetiben volt, ahol részt vett a román és a magyar védelmi miniszter találkozóján. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak kijelentette: visszautasítja Ioan Rus vádaskodásait. Maga is tájékozódott ebben a kérdésben, és azt a választ kapta a bukaresti magyar nagykövetségtől, hogy Németh Zsolt látogatásának tervezett programját közölték az illetékesekkel. A román külügynek semmi ellenvetése nem volt arra nézve, hogy "félhivatalos" látogatás keretében a magyar államtitkár útba ejtse Gyulafehérvárt is. Rácz szerint érdekes, hogy amíg Bukarestben Adrian Nastaseék a román-magyar kapcsolatok elmélyüléséről beszélnek, "megyei szinten" ez a látogatás feszültségeket kelt. /Németh Zsolt "titkos" Fehér megyei útja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2001. március 5.

A márc. 3-i Cotidianul emlékeztetett, hogy márc. 5-én a román külügyminisztériumba várják a magyar nagykövetet. A lap szerint magyarázatot kell adnia "egyes magyar politikusok erdélyi magánlátogatásairól". (Az MTI bukaresti irodájának nem hivatalos információi szerint ezt a találkozót, amely Mircea Geoana román külügyminiszter március végére tervezett budapesti látogatásával kapcsolatos, már korábban rögzítették.) A Cotidianul szerint ez az ügy az első diplomáciai botrány Románia és Magyarország között a Ceausescu-diktatúra bukása óta: ilyen formában utoljára 1989-ben kértek magyarázatot Bukarestben a magyar nagykövettől. A jelenlegi kormányhoz közel álló Cronica Romana napilap jelentette: Octav Cozmanca közigazgatási miniszter azt közölte, hogy Németh Zsolt Fehér megyében és Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Aradon tett látogatása miatt "megkeresi a külügyminisztériumot, hogy kérjenek magyarázatot a magyar nagykövettől" az említett látogatásokkal kapcsolatban. - Dávid Ibolya a múlt hét végén az RMDSZ meghívásának eleget téve a hagyományos aradi magyar bál díszvendége volt. A magyar igazságügyi miniszter aradi látogatása során találkozott a város polgármesterével is. - A Curentul közölte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke "Budapest közbeavatkozását kéri" és az erdélyi magyarok képviselethez fognak jutni a magyar Országgyűlésben. Markó Béla márc. 1-jén Budapesten járt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó Markó számára "alkalom volt arra, hogy Orbán Viktor segítségét kérje az RMDSZ rögeszméjéhez: magyar nyelvű egyetemek romániai akkreditálásához". /Magyar politikusok a román sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2001. március 6.

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdőjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel erről előzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescu államtitkárral tárgyalt ebben az ügyben. Adrian Nastase miniszterelnök márc. 5-én azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvény tervezetéről, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyminiszter egy másik helyettese is. A jövőben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak - jelentette ki Nastase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselők és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfő kijelentette: "más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni". /Nemcsak Németh Zsoltra, hanem Dávid Ibolyára is neheztelnek a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnök - Németh Zsolt külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látogatására célozva - márc. 5-én kijelentette, magyarországi tisztségviselők csak kísérettel, a kormány tudtával és beleegyezésével folytathatnak tárgyalásokat Románia területén. Adrian Nastase kormányfő fogalmazott: Németh Zsolt hivatalos látogatása csupán Bukarestre korlátozódott, a magyarlakta megyékben pedig a tisztségviselő "olyan tárgyalásokat folytatott a státustörvényről, amelyeknek Romániában nem lett volna szabad elhangzaniuk". Nastase szerint a hazai hatóságoknak "őrizniük" kell a szomszédos országból idelátogató vendégeket. "Más az, ha valaki magánemberként utazik egy fürdőhelyre. De ha egy tisztségviselő a Megbékélés Parkjáról beszélget Arad polgármesterével, kapcsolatban kell lennie a kormánnyal is" - fejtegette Adrian Nastase. Hozzáfűzte, a magyar kormány küldötteivel a hazai kormány képviselőinek a kétoldali kapcsolatokról kell tárgyalniuk. "Nem elfogadható, hogy ezek a találkozók olyanok legyenek, mintha a senki földjén történnének. Változtatunk az ezelőtti gyakorlaton" - összegezte. - Tatiana Maxim külügyi szóvivő elmondta, hogy márc. 5-én Íjgyártó István magyar nagykövet részt vett egy külügyminisztériumi megbeszélésen, ám szó sem volt arról, hogy Mircea Geoana tárcavezető magyarázatot követeljen tőle. "A nagykövet rutintárgyalást folytatott Mihai Dobre minisztériumi főtitkárral. Az ilyenfajta megbeszélések nem mennek ritkaságszámba. Napirenden szerepelt Mircea Geoana március 26-ra tervezett magyarországi látogatása, természetesen szóba került a magyar tisztségviselők nemrég történt látogatása is" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a romániai látogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat nem a külügyminisztérium kezdeményezte, a probléma nem a külügyi tárca képviselőitől indult. Octav Cozmanca Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai látogatására utalva megjegyezte: "ha a szomszédos ország kormányának képviselői turistaként jönnek Romániába, viselkedjenek ennek megfelelően, és ne találkozzanak hazai tisztségviselőkkel". A közigazgatási tárcavezető hozzáfűzte: a történtekért Mircea Geoana külügyminiszter magyarázatot követel Magyarország bukaresti nagykövetétől, Íjgyártó Istvántól. Íjgyártó szűkszavúan nyilatkozott az MTI hírügynökségnek. Mint mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a román hatóságok megkérdőjelezik Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, annál is inkább, hogy a látogatás programjáról a román hatóságokat előzetesen tájékoztatták. /E. Ferencz Judit: Íjgyártó Istvánt "rutinbeszélgetésre" hívták a román külügyminisztériumba. Nastase: Erdély nem senki földje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar kormánypolitikusok magánlátogatásai kapcsán tett szokatlanul ingerült kijelentéseit vizsgálva feltehető a kérdés: ki van otthon Erdélyben. A román államhatalom vagy azok a magyar miniszterek, államtitkárok, akik nem átallanak olykor egy-egy baráti összejövetelre, bálra vagy keresztelőre is átugrani a határon? Az a tény - hogy a magánlátogatások ennyire érzékenyen foglalkoztatják a román kormányt - a bukaresti hatalom frusztráltságáról, féltékenységéről árulkodik. Ez a hatalom nem érzi otthon magát a Kárpát-kanyaron belül, állapította meg Gazda Árpád. A kötődést Nastase a paragrafusok szigorával próbálja kompenzálni, Gheorghe Funar pedig szobrok, táblák, zászlórudak felállításával. /Gazda Árpád: Ki van otthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap márc. 5-i számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét. Oplatka rámutatott: Cozmanca kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgő budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. A kirohanás célja, hogy emlékeztesse Adrian Nastase kormányfőt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról - írta Oplatka. /A Neue Zürcher Zeitung Cosmanca különös kirohanásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2001. március 8.

Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2001. március 9.

Adrian Nastase kormányfőből előbújt eddig jól palástolt önmaga, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, amikor kifogásolta Németh Zsolt államtitkár látogatását. A kormányfő cinikus megfogalmazásokra ragadtatta el magát, visszamenve magyarázataiban a Tőkés Lászlót évekkel ezelőtt ért balesetig. Ezek után nyilatkozott meg a külügy, amely szerint hivatalos és protokoláris szempontból is minden rendben volt a Németh Zsolt látogatása körül. Kiderült, hogy nem ezért rendelték be Íjgyártó István magyarországi nagykövetet, hanem - mint húsz más országbeli társával tették - meghívták egy tárgyalásra. - Az is fura, hogy a román kormányfő felteszi a kérdést, hogy miért kellett Németh Zsoltnak éppen a romániai magyarsággal megbeszélnie a készülő státusztörvényt. Egyszerűen azért, mert neki szól, őket célozza meg a nemzetközi integráció szempontjából, felelt erre Kónya-Hamar Sándor. Mellesleg ugyanilyen státusztörvényt készít elő a román hatalom is a külföldön élő románok számára. - A képviselő szerint ezek a nacionalista megnyilvánulások a román közvéleménynek szólnak, hiszen ez a tömegekben még mindig visszhangra talált. Ugyanakkor készülődnek a tusnádi nyári szabadegyetem valós értékének csökkentésére vagy megtorpedózására. Ez gesztus volt a társadalmi-demokraták nacionalista szárnya felé. - Ami történt, figyelmeztetője lehet annak, hogy mi történhet. Az RMDSZ-nek ezért feltételes módhoz kell kötnie mindenfajta megnyilatkoztatását. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint Octavian Cosmanca, a közigazgatás minisztere: Fölpörgette a panaszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2001. május 17.

A Bernády Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében május 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tartanak A helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén címmel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tart előadást, a törvény életbe léptetéséről Octav Cosmanca közigazgatási miniszter beszél. /Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2001. május 19.

Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tart a Project on Ethnic Relations amerikai nemkormányzati szervezet és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Témája: a helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén. Eredetileg Octav Cosmanca miniszter is jelezte részvételét, végül azonban munkatársa képviseli. Várták Vasile Dancu köztájékoztatásügyi minisztert is, aki azonban lemondta részvételét. 18-án előadást tartott többek között Frunda György szenátor, Markó Attila helyettes államtitkár és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. /(Máthé Éva): Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban - PER-rendezvény Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2001. május 24.

Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint 1992-2000 között a magyar nemzetiségű kolozsváriak születési aránya 13,64%, az elhalálozási ennek kétszerese, azaz 26,93% volt. Véleménye szerint ez világosan jelzi "a magyar nemzetiségű kolozsváriak természetes úton történő csökkenését". Ehhez még hozzáadódik több ezer kivándorolt is. Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében Gheorghe Funar Ionel Flesariu közigazgatási államtitkár tisztségéből való felmentését kérte, azzal indokolva: a politikus a "bécsi diktátumot követő magyar megszállás idejéből származó" helységnévtáblák elhelyezését szorgalmazta. - A helyi közigazgatási törvényben előírt kétnyelvű feliratokat azokon a településeken lehet alkalmazni, ahol a kisebbségek száma az 1992-ben végzett népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot - nyilatkozta máj. 23-án Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Egyetlen hiteles okmány az Országos Statisztikai Hivatal által 1992-ben kibocsátott népszámlálási adatokat tartalmazó okirat. /Magyar születési statisztika a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2001. május 29.

Románia május 25-től megszüntette a határátkelőkön a belépő gépkocsik kötelező fertőtlenítését, csak az állatokat és a növényi termékeket szállító teherautók számára marad kötelező a fertőtlenítés - jelentette be Adrian Nastase miniszterelnök. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter arról beszélt, hogy "rendkívüli problémák" alakultak ki a határátkelőknél, a külügyminisztérium pedig "naponta kap táviratokat, elsősorban a szomszédos országokból, a határátkelőknél a fertőtlenítés miatt kialakult sorokkal kapcsolatban". /Megszűnt a kötelező határátkelői fertőtlenítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2001. július 7.

A júl. 6-i telekonferencián Adrian Nastase miniszterelnök beszámolt egyiptomi és németországi látogatásáról. Szerinte a jövő év első felétől a román állampolgároknak sem kell schengeni vízum európai utazásaikhoz. Németországban Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is tárgyalt a román-magyar kapcsolatokról. (Daczó Dénes): Útjairól számolt be Nastase kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Nastase bejelentette: jelen pillanatban Kolozsvár az egyetlen romániai település, amelynek nincs költségvetése. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentette. A jövő héten a tanácsnak el kell fogadnia a város költségvetését függetlenül attól, hogy mit akar Funar polgármester. A kormányfő adatai szerint az év első öt hónapjában nőtt az ipari termelés (11 százalékkal az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva), csökkent a munkanélküliség (jelenleg 9,3 százalék a tavalyi 11 százalékhoz képest). /Kiss Olivér: Cozmanca ultimátuma: Jövő hétre legyen költségvetés! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2001. július 17.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere továbbra sem ismeri el a városi tanácsot, így annak július 11-én hozott döntését sem a város ez évi költségvetésének megszavazásáról. Funar szerint "az a huszonegy állampolgár", aki tanácsosi jelmezben eljátszotta a költségvetés megszavazását, dokumentumokat tulajdonított el a városházáról, emiatt ő a közigazgatási bíróságon többrendbéli keresetet nyújtott be. Octav Cozmanca közigazgatási miniszterhez nyílt levelet intézett, amelyben, többek között, tiltakozik a városi költségvetés elfogadásának jogerőssé tétele miatt, és követeli az előrehozott helyhatósági választások kiírását. Egy másik levélben Adrian Nastase miniszterelnöktől kérte, hogy határozza meg a városi tanács összetételére vonatkozó előrehozott választás időpontját. /Ö. I. B.: Városházi tanfolyam közigazgatási törvényismeretből. A polgármester szerint törvénytelen Kolozsvár költségvetése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2001. július 18.

A Szociáldemokrata Párt nem akarja alapjaiban módosítani az alkotmányt, csak összhangba hozni az európai joggyakorlattal - nyilatkozta Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Ezek között említett a törvényhozás munkájának hatékonyabbá tételére, a kormány hatáskörének pontosabb meghatározására való törekvést. Hangsúlyozta azonban, hogy azokat az alapelveket, amelyek mentén Románia alkotmánya 1991-ben megszületett, nem fogják újragondolni. Hozzátette: tudomása szerint Szabó Károly szenátor nyilatkozata, miszerint az RMDSZ ragaszkodni fog az egységes nemzetállamról, illetve a hivatalos nyelvről szóló cikkelyek módosításához, magánvélemény, és nem tükrözi az RMDSZ hivatalos álláspontját. /Cozmanca: Nem lesz gyökeres változás Románia alkotmányában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2001. szeptember 18.

Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2001. szeptember 19.

Adrian Nastase miniszterelnök székelyföldi látogatása során Csíkszeredában ismét napirendre került a háromszéki kistérségi társulások kérdése. Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke szóvá tette, hogy Háromszéken hónapok óta nem sikerült a prefektúrával tisztáznia a kérdést. A kisrégiós tervek az előző kormánybiztos miatt dőltek dugába, ugyanis a prefektúra tizenegy helyi tanácsi határozatot támadott meg a közigazgatási bíróságon, és a pereket sorozatosan megnyerte. Horia Grama, az új prefektus fenntartja elődje álláspontját. Bár minden alkalommal hangsúlyozza, nem akar gátat vetni a térség fejlődésének, kötelessége a törvény betartásának ellenőrzése. Demeter János elmondta, szept. 17-én megegyezett Octav Cozmanca közigazgatási miniszterrel, hogy szept. 19-én Bukarestben tárgyalnak a kérdésről. /Farkas Réka: Minisztérium dönt a kérdésben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998