udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Okodi Edit

2000. március 28.

A fiatal báró Kemény János örökölt erdőbirtokainak jelentős részét áldozta fel a romániai magyar irodalom támogatására. 1926-ban megalapította a marosvécsi Helikont. A helikoni munkaközösség a két világháború között a hazai írók legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt. Megszűnésekor, 1944 őszén 55-en vallották magukat helikonistáknak. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt működött mindvégig. Ebben a periódusban 166 kötet jelent meg, zömében a helikonisták művei. Ez a szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát. A 2000 tavaszán megalakult és bejegyzett Helikon - Kemény János Alapítvány legfontosabb célkitűzései között szerepel: Kemény János és a marosvécsi Helikonba tömörült írók szellemi örökségének megőrzése és széleskörű ismertetése, műveik újrakiadása, könyvtárlétesítés, a jeles évfordulók méltó megünneplése és egy időszaki lap beindítása. Az Alapítvány Emlékparkot szeretne létesíteni az 55 író számára, továbbá Marosvécsen tervezik a Kemény János emlékház létrehozását. Az alapító: Kemény János fia, Kemény Miklós és családja, a kuratórium tiszteletbeli elnöke Sütő András író, tagjai: Bogyó Levente elnök, Nagy Miklós Kund alelnök, Adamovits Sándor titkár, Böjte Lídia, Kilyén Ilka, Lokodi Edit, Marosi Ildikó, Mészáros József, Spielmann Mihály tagok. Az alapítvány segítséget kér a megfelelő anyagi bázist létrehozására. /Megalakult a ,,Helikon - Kemény János Alapítvány". = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

2000. november 29.

Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2001. március 2.

Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2004. június 28.

Jún. 26-án Marosvásárhelyen tartották a megyei tanács alakuló ülését. Az RMDSZ és a PSD közötti egyezség szerint kölcsönösen támogatják egymást, a legtöbb tanácsossal rendelkező RMDSZ adja az elnököt, a sorban őt követő PSD a két alelnököt. Az RMDSZ Lokodi Edit Emőkét javasolta elnöknek, akit megválasztotta. /Mózes Edith: Konfliktusok a megyei tanács alakuló ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

2004. július 3.

A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2004. augusztus 5.

Kerekes Károly parlamenti képviselő naponta interpellál a szovátai út ügyében, Miron Mitreához, a Közlekedési és Építkezési Minisztérium tárcavezetőjéhez fordult, követelve a Marosvásárhelyt Szovátával összekötő 13-as országút Erdőszentgyörgy és Sóvárad közötti szakaszának felújítását. Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő Ovidiu Natea prefektus társaságában szintén felkereste a minisztert. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke az újságíróknak bejelentette, ha ezen a héten sem kezdik el a szovátai útszakasz javítását, látványosabb formáját választja a tiltakozásnak. Nem tudják, hova tűnt az a pénzösszeg, amit kiutaltak az út javítására. A bekötőutak is rosszak. A környéken a szeméttakarítást és -elhordást sem szervezték meg kellőképpen. /Szucher Ervin: Vendégijesztő utak és riasztó időjárás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2004. augusztus 16.

Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ képviselők és Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke aug. 13-án Erdőszentgyörgyön találkoztak a Kis-Küküllő Térségi Társuláshoz csatlakozott községek polgármestereivel. Megjelent Borbély Emma, a társulás ügyvezetője is. Az RMDSZ részéről dr. Kelemen Atilla felelős a vidékfejlesztésért. Nem könnyű a dolga, mert a 14 év alatt egyetlen kormánynak sem volt vidékfejlesztési programja. A falusi értelmiségnek megfelelő környezetet kell biztosítani, hogy helyben maradjanak. /kilyén): Kistérségi mozgalom. "Közösségi sebeinkről beszélni kell". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2004. augusztus 19.

A múlt héten a Kis-Küküllő Térségi Társuláshoz csatlakozott hat község polgármesterei Erdőszentgyörgyön találkoztak Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselőkkel, Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével. A találkozón polgármesterek ismertették azokat a gondokat, amelyeket sürgősen meg kellene oldani. Erdőszentgyörgyön nem sikerült mostanig megjavítani Bözöd, ill. a Bözödi-tó felé az utat. /(kilyén): Felleltározták a Kis- Küküllő menti gondokat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2004. augusztus 21.

Aug. 19-én Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit, Mezőcsávás és Mezősámsond polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai a kisrégió községeit tömörítő Székely Mezőségi Kistérségi Társulás létrehozásáról tárgyaltak. A megbeszélésen jelent volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke és Brassai Zsombor ügyvezető elnök, megyei tanácsos. /(mezey): Mezőségi kistérségi társulás alakul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

2004. szeptember 1.

Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke felhívást intézett a volt Maros szék településeihez, arra kérte a polgármestereket: szervezzenek népszavazást azzal kapcsolatban, hogy a város, község, melyet vezetnek, egyetért-e a Székelyföld, mint önálló, autonóm közigazgatási egység létrehozásával, és kíván-e a település a Székelyföldhöz tartozni. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke kijelentette: „A Székely Nemzeti Tanács, és ezen belül a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése szerintem alkotmányellenes. A polgármesterek nem szervezhetnek népszavazást. Egyrészt ezért nem támogatom a kezdeményezést. Másrész politikusként, megyei önkormányzati elnökként az RMDSZ politikáját képviselem, és semmi esetre sem a Székely Nemzeti Tanácsét." /(Máthé Éva): A Maros Megyei Tanács elnöke szerint alkotmányellenes a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke fogadta Fodor Imrét, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnökét. Mint ismeretes: az MSZT körlevelet intézett azon Maros megyei települések polgármestereihez, amelyek az egykori Maros székhez tartoztak, arra kérve őket, hogy szervezzenek népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Lokodi Edittől erkölcsi támogatást vártak az akcióhoz. Később a megyei tanácselnök alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést. Fodor Imre a találkozás után kijelentette: „Lokodi Edit szerint szükség van Székelyföld autonómiájára, de olyan formában, hogy ne csak az egykori marosszéki területek, hanem Kovászna és Hargita megye mellett a teljes Maros megye beletartozzon majd ebbe a régióba, és azt is elmondta: egy ilyen régió létrehozásának a lehetőségéről hamarosan tárgyal a három megye vezetősége. Az alkotmányellenességről az a véleménye, hogy annak egyes cikkelyei különbözőképpen magyarázhatók. Én úgy gondolom, hogy közeledtek álláspontjaink.” Lokodi Edit elmondta: „Nem vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy azt a Székely Nemzeti Tanács elképzelte, kivitelezhetetlen.”/(Máthé Éva): Egyeztetés autonómia-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. szeptember 29.

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2004. december 29.

A december 5-i magyarországi népszavazás kapcsán a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés levelet intézett a testvérmegye önkormányzatához, a Maros Megyei Tanács volt elnökéhez, Virág Györgyhöz, hangsúlyozva többek közt, hogy "sokunk számára nem volt kérdés, hogy feltétel nélküli és határozott IGEN-t mondjunk közös jövőnkre, mert tudjuk, hogy összetartozunk". Erre válaszolt Virág György és Lokodi Edit jelenlegi megyei tanácselnök. Megköszönték mindazoknak, akik elmentek véleményt nyilvánítani a kettős állampolgársággal kapcsolatban és leszögezték: magyar és magyar között nemzetpolitikai kérdésekben nem szabad haragnak élnie egyetlen pillanatig sem. /Dr. Szakács Imre elnök úr és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés részére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2005. január 12.

Megdöbbenéssel vette tudomásul Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, hogy december 28-án hozott határozatával a szocialista kormány épületestől, telkestől, berendezésestől a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak adta át a marosvásárhelyi Park Szállót, mely annak használati jogát a gyulafehérvári székhelyű, ortodox érsekségre ruházta. Andrei érsek székhelye lesz az épület, aki azt nyilatkozta, hogy hetente két napot tölt majd el az épületben, ahol így közvetlen kapcsolatba kerülhet a Maros megyei ortodox hívőkkel. Lokodi Edit szerint az értékes ingatlant más célokra kellene felhasználni, állami intézmények működhetnének benne, és a megyei tanács vendégszobáit is ott akarták berendezni. Azt szeretné elérni, hogy az új kabinet vonja vissza a korábbi kormány erre vonatkozó határozatát. A Maros Megyei Tanács volt elnöke, Virág György 1990 óta megpróbálta elérni, hogy a megyei tanács vendégházává váljon az épület. Az épülettel együtt – Marosvásárhely szívében – egy 2800 négyzetméteres telek is az ortodox egyház fennhatósága alá kerül. /(Máthé Éva): Derült égből villámcsapás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2005. január 24.

A múlt héten Marosvásárhelyen, a megyei önkormányzati közgyűlésen Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke türelmét vesztette, és azt állította: a helyi sajtó meg nem engedett módon nyomást gyakorol a megyei tanácsra, valósággal terrorizálja őt. Nem mehet ki úgy a hivatali folyosóra, hogy paparazziként ne filmezné valamelyik helyi operatőr; a munkáját sem képes végezni, mert egyebet sem tesz, mint tolakodó újságírói kérdésekre válaszol. Az elnöknő szerint a sajtószabadság Marosvásárhelyen az újságírók szabadosságba csapott át. Részben igaza van, viszont azt sem lehet megszabni, hogy az újságírók mikor szimatolhatnak, és mikor nem, szögezte le Máthé Éva újságíró. /Máthé Éva: Terrorizál a sajtó? A média főszereplő lett a megyei tanácsülésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2005. február 2.

Elsőként távolították el nyolcvan éve Marosvásárhelyen, pedig a Kultúrpalota egyik legmarkánsabb részlete, dísze volt, Ferenc József megkoronázását ábrázolta. Szerencsére a megfelelő személyek elrejtették az egykori kelléktárba, a díszletek mögé. A művet Sidló Ferenc készítette, de Kallós Ede is dolgozott rajta, az ékszerészmunka pedig Hibján Samu és Vandrág László keze munkája. Csortán Ferenc műemlékvédelmi előadó, a Maros Megyei Művelődés-, Vallásügyi, és Nemzeti Kulturális Örökségi Igazgatóság tanácsosa leszögezte, hogy Kultúrpalota az ország egyik legszebb épülete Esztétikai értéke elsősorban a sok-sok apró elem összhangjából tevődik össze. Ennek értelmében magától értetődő, hogy minden olyan részletének, alkotóelemének, ott a helye, ahova azt a tervezők megálmodták, elképzelték. Szeretné, ha visszakerülne eredeti helyére a dombormű, ha pedig ez mégsem sikerülne, akkor a múzeumban a helye. Bónis Johanna muzeológusnak hasonló a véleménye. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke szintén egyetért azzal, hogy a relief visszakerüljön eredeti helyére. /Nagy Botond: Nyolcvan év alagsori száműzetés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2005. február 3.

Elhalasztották a marosvásárhelyi Park Szálló átadását az ortodox egyháznak. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, február elején kellett volna átadniuk az ingatlant, amelyet az előző kormány 2004 decemberében egy utolsó kormányhatározattal a gyulafehérvári ortodox püspökségnek adományozott. A megyei tanács még januárban megtámadta a kormányhatározatot, azzal indokolva, hogy számos intézmény helyszűkével küzd. Az átadást addig halasztják, amíg valamilyen döntést nem hoz a kormány. Frunda György RMDSZ-szenátor korábban úgy vélekedett, jogilag elfogadható a kormányhatározat, azt nem lehet megtámadni. Lokodi Edit Emőke szerint azonban bármely kormányhatározat megtámadható. Még nem az ortodoxoké. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2005. február 7.

„Egyelőre nem tudjuk, miként lehetne visszajuttatni a Maros megyei tanácsnak a marosvásárhelyi Park Szállodát, de azon vagyunk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást” – nyilatkozta Markó Béla. Az államminiszter szerint a választások utáni és az új kormány megalakítása közötti időszakban az országot irányító ügyvezető kabinet visszaélt hatalmával, amikor az utolsó munkaülésén a gyulafehérvári ortodox püspökségnek utalta át az egykori pártszállót. Az intézkedés felháborodást keltett a helyszűkével küszködő megyei tanácsban. Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök egyelőre megtagadta az ingatlan február elejére tervezett átadását. /Szucher Ervin: Patthelyzet a Park Szálló körül. Marosvásárhely. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2005. március 5.

Marosvásárhelyt lázban tarja, hogy bezárhatják az Azomures vegyipari kombinátot. Marosvásárhely lakosságának körülbelül a fele azért drukkol, hogy a kombinátot zárják be, a másik fele pedig azért, hogy fennmaradjon. A magyarok (kivéve talán azokat, akik – kevesen – a kombinátban dolgoznak) azt szeretnék, hogy írmagja se maradjon a vegyi kolosszusnak. Ez volt a város elrománosításának fő eszköze, szennyezi a levegőt, a folyóvizeket. Viszont a vállalatnak több mint 3000 dolgozója van. A helyi román sajtó azt szajkózza, hogy az egész mögött maga Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke áll, mert ő adta ki a jelszót: be kell zárni a kombinátot. Holott csak az történt, hogy egy tanácskozáson ilyesmit mondott: közeledik az uniós csatlakozás, az Azomures tulajdonosainak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy valóban csökkentsék a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét, ellenkező esetben – az uniós elvárások alapján – megtörténhet, hogy be kell zárni a vállalatot. /Máthé Éva: Valami bűzlik... a kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2005. április 5.

Turisztikai és szociális téren való együttműködésről, légi járatok beindításáról, az ipari parki beruházásokról tárgyalt április 4-én Győr-Moson-Sopron megye önkormányzati küldöttsége a Maros Megyei Tanács vezetőségével Marosvásárhelyen. A két önkormányzat között tízéves a testvérmegyei kapcsolat, partneri viszonyt szeretnének kialakítani, jelezte Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke. Szociális téren is várható együttműködés a két testvérmegye között. /(antalfi): Győr-Moson-Sopron megye küldöttsége érkezett Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2005. április 15.

A megyei tanács múlt heti ülésén a legvitatottabb napirendi pont kapcsán az RMDSZ-frakció képviselői ellentétesen szavaztak a szintén RMDSZ-es tanácselnökkel. Az elmúlt hónapokban lezajlott tanácsüléseken többször is előfordult, hogy Lokodi Edit elnök és az RMDSZ-es tanácsosok között kisebb-nagyobb szópárbajra került sor. Ezúttal a repülőtéri igazgató leváltása miatt kialakult heves vita után a képviselők mondhatni cserbenhagyták az elnököt. Lokodi Edit elmondta, hogy a tanácsülést megelőzően tartottak frakciógyűlést, amelyen úgy határoztak: amennyiben Stefan Runcan, a repülőtér igazgatója nem vállalja, hogy teljesíti a vezetői kritériumrendszert, az RMDSZ-frakció megszavazza a leváltását. Végül mégsem így szavaztak. Lokodi szerint a frakció nem látta tisztán a dolgokat. /Antalfi Imola: Ellentétek a megyei tanácselnök és az RMDSZ-frakció között. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2005. április 18.

Több mint ezerötszázan tüntettek április 17-én, vasárnap egy bírósági ítélet miatt, amely a marosvásárhelyi városvezetés javára döntött a Bolyai középiskola visszaszolgáltatása ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A Bolyai Farkas Líceum épülete előtti egyórás tiltakozást a református egyház tíz marosvásárhelyi parókiája szervezte. A tüntetésen jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosai is. A tiltakozók „Visszakérjük iskoláinkat”, „Magyar Református Kollégium 1557-2005”, „Total Restitutio” és „Restitutio in integrum” feliratú táblákat tartottak, zsoltárokat és a magyar himnuszt énekelték. A tüntetésen román és magyar nyelven felolvasták az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői – Papp Géza, Tonk István, Ötvös József és Szász Zoltán – által aláírt tiltakozást a marosvásárhelyi polgármester túlkapásai ellen az ingatlannal, és az épület visszaszolgáltatásának rosszindulatú akadályozásával kapcsolatban. A református egyház sérelmezi, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság egy hónappal korábban helyt adott Dorin Florea polgármester fellebbezésének, amelyet a Bolyai líceum visszaszolgáltatásáról hozott határozat ellen nyújtott be. /Zsoltárral és felvonulással az iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./ Marosvásárhelyen április 17-én a református egyház kezdeményezte zsoltáros tüntetéstől testületileg távol tartották magukat az RMDSZ politikusai. Azok a politikusok, akik a választási kampány alatt minden egyházi harangkongatás után az első padsorban ültek. Hiányoztak az RMDSZ-es tanácstagok is. Azok, akiket a polgármester semmibe vett, nevükben, de a megkerülésükkel pert indított és nyert a kormány döntése ellen. A három, újraállamosítás előtt álló marosvásárhelyi felekezeti iskola ügye nemcsak az egyházak ügye, hangsúlyozta a lap munkatársa. /Szucher Ervin: Tanácstalanul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. május 5.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat meghívására Nyíregyházára utazott a Maros megyei önkormányzat küldöttsége, Lokodi Edit Emőke tanácselnök asszony vezetésével. A két önkormányzat mintegy két éve hivatalos testvérkapcsolatot tart fenn, melynek keretében eddig két alárendelt intézmény – a megyei múzeumok és az iparkamarák – együttműködését sikerült megvalósítani. Most tárgyalnak a két megyei alárendeltségű szociális intézmények, a marosvásárhelyi és a nyíregyházi színházak, a levéltárak és a mezőgazdasági iparkamarák együttműködéséről. /Nyíregyházára látogatott a megyei önkormányzat küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2005. június 7.

Elmarasztaló hangvételű nyílt levelet küldött Ciprian Dobre Maros megyei prefektusnak és Lokodi Editnek, a megyei tanács elnökének második polgármesteri mandátuma egyéves érvfordulóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Florea június 6-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor bírálta a városi tanács tagjait és a megye parlamenti képviselőit is. Dorin Florea szerint a prefektúra elhanyagolja a városlakók legfőbb gondjait. A polgármester a hadügyminisztérium repülőterét, lövöldéjét, kaszárnyáit és sportlétesítményeit szeretné a városháza tulajdonába venni. „Engem a megye legfontosabb dolgai érdekelnek – reagált a nyílt levélre Ciprian Dobre. – Most is közigazgatási gondokkal foglalkozom, és nem kampányolok.” Lokodi Edit megyei tanácselnök szintén visszautasította a vádakat. Dorin Florea a városi tanácsot sem kímélte. A polgármester szerint a testület rendkívül gyenge, és a gáncsoskodáson kívül semmivel sem foglalkozik. „A polgármester csak azt nem veszi észre, hogy a tanács a döntéshozó, ő pedig a végrehajtó” – replikázott Kirsch Attila, az RMDSZ képviselője. Mint mondta: valóban rosszul működik a polgármester és a tanácsosok közötti kommunikáció, de ez annak tudható be, hogy a polgármester „önfejűen szeret dönteni”. /Szucher Ervin: Mindenkivel elégedetlen Marosvásárhely polgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2005. július 25.

Nyárádszeredai látogatása során Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke a Nyárád-mente Kistérségi Régió 13 polgármesterével tanácskozott a térség gondjairól. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy pár éve elég „unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Mint most is, amikor az előrehozott választásokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy ez nem megfelelő pillanat. A válság arra volt jó, hogy a múlt héten 193 kormányhatározatot, sürgősségi rendeletet fogadott el a kabinet, számos közülük a magyarság számára is fontos döntéseket tartalmaz. Nagyváradon például a hadapródiskola épülete visszakerült a megyéhez és ez azt jelenti, hogy a püspöki palotából ki tudják a múzeumot telepíteni. Gyergyószentmiklós kapott 15 milliárd lejt fűtéstámogatásra, Bánffyhunyadon, Margittán kaszárnyákat adtak át a helyi önkormányzatoknak. A miniszter fontosnak ítélte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében további, használaton kívül levő honvédségi tulajdonú telkek és kaszárnyák kerüljenek minél hamarabb a megyei tanácsok tulajdonába. az árvízkárok felszámolására az RMDSZ-nek sikerült 50-50 milliárd lejt kiutaltatnia Maros- és Hargita megyének a megyei utak és kishidak javítására. A beszámolót követően a polgármesterek községeik gondjairól beszéltek, legtöbben az útjavításokat jelölve meg a legsürgősebb teendőnek. Az útjavításokkal kapcsolatosan többen felvetették azt is, hogy bár sikeresen pályáztak SAPARD-alapokra, pénzhiány miatt csak az ígéretnél maradtak. Maros megyében 32 ilyen pályázat várja a támogatást. Szintén közös gond a térségben az ivóvízhálózat bővítése. Ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy a Solel Boneh cég hozzáfogott a Felső-Nyárád mente fővezetékének a kiépítéséhez. /Bögözi Attila: „Unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Kistérségi tanácskozás Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2005. július 26.

Évente egyszer – sátoros ünnepen kívül is – zsúfolásig telik Nyárádszentanna református temploma. Megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd ünnepi szentmisét tartottak a római katolikus templomban, vagyis a Szent Anna-napi búcsút. Délben azután református templomban Gecző András helybeli református lelkész hirdette az igét. A templom felújítása meghaladja a gyülekezet erejét. Ezért fordultak a megyei tanácshoz, ahol megértésre találtak Lokodi Edit Emőke elnökasszonynál, aki felkarolta ügyüket, az Országos Beruházási Alap felvállalta a templom megerősítését. Nyárádszentannán a kis park közepén kopjafa emlékeztet a falu egykori tanítójára, Veress Gáspárra /1907-1982/, aki 1928 szeptemberétől Nyárádszentanna kántortanítója lett; hű maradt egyházához és iskolájához élete végéig. – Tavaly Molnár Vince képeit mutatták be, idén Bandi Katalin üvegfestményeit. Ahol Gecző András lelkész felbukkan, ott rendszerint épül vagy felújítanak egy-egy templomot, Nyárádremetén, Nyárádandrásfalván, Nyárádszentannán kazetták készülnek, emlékművet avatnak, kopjafát állítanak, mintagyümölcsös és -szőlős indul. Sok Gecző Andrásra lenne szükség. /B. D.: Mikor az Ige tetté lesz. Vasárnap Nyárádszentannán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

2005. augusztus 15.

Augusztus 14-én a Maros megyei település Somosd hármas ünnepségre várta haza fiait. A falutalálkozón a település első írásos említésének ötszázadik, a református templom építésének kétszázadik évfordulóját ünnepelték és – a tanfelügyelőség dacolása ellenére – iskolát neveztek el Kovásznai Sándorról, a nyárádmenti település egyik kiemelkedő személyiségéről. Kovásznai Sándorról és a viharos múltra visszatekintő Somosdról a falu jelenlegi lelkésze, Botos Csaba írt könyvet. Az ünnepségen bemutatott monográfiájában a református lelkipásztor nemcsak a települést és annak egyházát ismertette, hanem külön alfejezeteteket szentelt a nőszövetségnek, a templom orgonájának és toronyórájának, de a somosdi humornak és közmondásoknak, szájhagyományoknak is. A monográfia tételesen tárgyalja mindazt, amiért a helyiek büszkék szülőfalujukra. Az ünnepélyt Miholcsa Gyulának a falu központjában felállított műalkotása koronázta meg. A hármas évfordulót szimbolizáló, kopjafákat idéző obeliszket Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és a község polgármestere leplezték le. /Szucher Ervin: Hármas ünnep Somosdon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2005. augusztus 18.

Augusztus 17-én Gernyeszegen tartott rendkívüli ülést az RMDSZ Maros megyei szervezetének önkormányzati tanácsa. Lokodi Edit megyei elnök elsősorban az árvízkárokra kiutalt 51 milliárd lejes kormánytámogatás elosztási szempontrendszerével kapcsolatosan adott tájékoztatást. A megyében a károk hatványozottan nagyobbak, mint amennyi kárpótlási összeg rendelkezésre áll. /Kárrendezés sürgősségi sorrendben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2005. szeptember 24.

A marosvásárhelyi Parc Szálló ügye, hónapokig tartó gyanús csend után, ismét időszerű lett. A megyei önkormányzat és a prefektúra közösen szerette volna ügykezelésébe kapni a jelentős értékű ingatlant. 2004 december végén, a kománycserék zűrzavaros időszakában, egy kormányhatározat a gyulafehérvári ortodox püspökség ügykezelésébe juttatta a marosvásárhelyi Parc Szállót. Akkoriban nagy felháborodással jelentették be a megye vezetői – Lokodi Edit tanácselnök és Ciprian Dobre prefektus –, mindketten jogot végzettek, hogy minden befolyásukat latba vetik annak érdekében, hogy az ingatlant az ortodox egyháznak juttató kormányhatározat hatálytalanítását elérjék. Most kiderült, hogy az ortodox püspökség pert indított a gyulafehérvári táblabíróságon az ingatlant birtokló Állami Protokollhivatal a Kulturális Minisztérium ellen, kérve a Parc Szálló ügykezelését nekik juttató kormányhatározat alkalmazását. És megnyerték a pert. Minderről a megye két jogász vezetője a sajtóból szerez tudomást, és most egymásra mutogatnak. /Antalfi Imola: Hogyan „kell” elveszíteni egy épületet? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2005. október 6.

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az Európai Régiók Tanácsának hivatalos romániai megfigyelője lett. Románia és Bulgária 15, illetve 12 szavazati jog nélküli megfigyelőt küldhet Brüsszelbe. A romániai küldöttség hat tagját a Megyei Tanácsok Országos Szövetsége jelölte, köztük Demeter Jánost is, akinek helyettese Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke. /(sz.): Demeter János megfigyelő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998