udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Oláh Anna

2002. augusztus 26.

Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

2003. augusztus 6.

A marosvásárhelyi Bolyai Kör azon fáradozik, hogy a két tudós hagyatéka, a városban és környékén fellelhető szellemi és tárgyi emlékek valóban a Világörökség részévé nyilváníttassanak, jelezte aug. 4-én a Bolyai Farkas Kollégium dísztermében Csegzi Sándor alpolgármester, a tavalyi sikeres Bolyai-év helyi főszervezője. Bemutatták Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas című nyolcszáz oldalas kötetet, mely Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója irányításával jelent meg, számos kutató dolgozatát gyűjtötte egybe. Ezzel valamit lerótt az utókor a Bolyai Farkassal szembeni adósságából, az ő sokoldalúságában is igen jelentős munkássága ugyanis mindeddig a megérdemeltnél szerényebb visszhangnak örvendett. A két Bolyai esetében az apa-fiú kapcsolat nagyon szoros volt, munkásságuk szervesen összeillett. Oláh Anna, a kötet főmunkatársa, a kollégium tanára is volt, megszállott Bolyai-kutatóvá vált, s ezt a munkáját Magyarországra áttelepedve is fáradhatatlanul folytatta. Oláh Anna Bolyai Farkas több mint ötezer oldalnyi, nagyon nehezen olvasható kéziratát leltározta fel. Bolyai Farkas polihisztor volt. A két nagy elme, Farkas és János külön-külön és közösen is sok olyasmit megoldott, amiről hagyatékuk teljes felmérése nélkül nem lehet tudomásunk. /N.M.K.: Bolyai világörökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2009. május 9.

Az a bizonyos Függelék. Latinul szoktuk emlegetni: Appendix. Bolyai János fűzte hozzá a tér tudományáról és a párhuzamosok viselkedéséről szőtt gondolatsorát tudós apja könyvéhez, a Tentamenhez. Megteremtette azt az új tudományágat a geometria tárgykörében, amit azóta „nem euklidészi geometria” néven tanítanak. Csak egy függelék – amely átformálta a világot. Az idén Budapesten lezajlott nemzetközi könyvfesztiválon erről a kis könyvről is szó esett. Ez volt az idei év legnagyobb magyar „könyveseménye”, bár alig esett szó róla a médiában. Az Appendix felvételt nyert a Világ Szellemi Öröksége listájára. Bekerült az UNESCO Világemlékezet, a Memory of the World kincsestárába, a magyar szellemi termékek közül negyedikként, Mátyás Corvinái, Tihanyi Kálmán Radioskopja és a Tabula Hungariae, azaz Magyarország első, 1528-ban nyomtatott térképe mellé. Egy jeltelen sírtól a Világemlékezetig című előadásában Oláh Anna Bolyai-kutató mesélte el a mű jelölésének történetét. Ő maga kezdeményezte a budapesti Akadémia Könyvtárában található munkapéldány jelölését. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a könyvet nem datálták. A felhasznált papír vízjeleiből kellett megállapítani a megjelenés pontos dátumát. Ezt a munkát Pelbárt Jenő kutató vállalta magára: az Appendix 1831-ben látott napvilágot, a marosvásárhelyi református kollégium nyomdájában. Nemrégiben külön emléket állítottak Bolyai János korszakalkotó munkájának a Pszeudoszféra című köztéri alkotással, alkotója Horváth Sándor matematikatanár. /Medgyessy Éva: Csak egy függelék... = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998