udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Oláh György

1997. december 10.

A magyarság szellemi és anyagi felemelkedéséért, az ország hírnevének öregbítéséért kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként számos közgazdásznak, politikusnak, tudósnak, művésznek, illetve sportolónak ítélte oda a kormány idén, első alkalommal az általa közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat. A kitüntetéseket Horn Gyula miniszterelnök adta át dec. 10-én, a Parlament Kupolatermében. Az elismerést minden évben dec. 10-én vehetik kézbe a díjazottak annak tiszteletére, hogy ezen a jeles napon - éppen hatvan esztendővel ezelőtt - nyújtották át Stockholmban Szent-Györgyi Albert professzornak az első magyar Nobel-díjat. A kormány a bírálóbizottsághoz érkezett mintegy 120 személyi javaslat alapján 14 hazai és külföldön élő magyar származású személyiségnek, illetve csoportnak ítélte oda a kitüntetést. Magyarság Hírnevéért Díjban részesült: Fejtő Ferenc történész (Franciaország), Habsburg Ottó politikus, a Páneurópai Unió elnöke (Németország), Harsányi János közgazdász, Nobel-díjas professzor (Egyesült Államok), Kornai János közgazdász, Állami, Széchenyi- és Humboldt-díjas tudós, André Kostolany pénzügyi szakértő, a Budapesti Értéktőzsde örökös és tiszteletbeli elnöke (Franciaország), Kurtág György Herder- és Kossuth-díjas zeneszerző, Tom Lantos politikus, az Egyesült Államok Szenátusának tanácsadója (Egyesült Államok) Marton Éva operaénekes, Bartók- és Kossuth-díjas művész, Oláh György Nobel-díjas kémikus (Egyesült Államok), Rubik Ernő Állami és Jedlik Ányos-díjas építész, tárgytervező, Sütő András Kossuth-díjas író (Románia), Szabó István Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Teller Ede Einstein-díjas fizikus (Egyesült Államok), valamint Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc, az egykori magyar labdarúgó Aranycsapat tagjai. /Magyar Nemzet, dec. 11./

2001. április 19.

Gyimesbükk nagyközséget az 1960-as években politikai okokból elválasztották a két másik gyimesi községtől, és a tiszta román Bákó megyéhez csatolták. Ez azzal járt, hogy itt nem működhetett magyar nyelvű oktatás. Jól számított a román politika, mára teljesen beérett a bomlasztó munkája! Ma, amikor járhatnának magyar iskolába, magyarórákra a gyermekek, a szülők nagy része román osztályokba íratja gyermekeit. Emlékezetes, hogy Gyimesbükkön létezett egy Dani Gergely pap, aki a hetvenes, nyolcvanas években, amikor ezért meghurcoltatás járt, a templomban írni-olvasni tanította a gyimesbükki gyermekeket. Vannak emberek, akik már belefáradtak ebbe a harcba, akik többet vártak a helyiektől. Hány fenyegetést kellett elhallgatnia Deáky András tanárnak, amíg belefáradt és más utakat keresett arra, hogy szolgálja ezt a közösséget? Félő, hogy egyszer majd elfárad Berszán Lajos felsőloki esperes is, aki megteremtette a gyimesi középiskolai oktatást, ahol sokan tanulnak magyarul a moldvai gyermekek közül is. - Amikor Amerikában összegyűltek a lángész magyar kutatók, elterjesztették róluk, hogy valamilyen idegen bolygóról származnak. Szilárd Leó, Teller Ede, később Kemény János (a Basic megalkotója), Oláh György, Angliában Gábor Dénes, és a sor itt nem ér véget, ámulatba ejtették a világot, pedig mind egy szálig magyarul tanultak és mindnyájan abból az iskolából rajoztak ki a világba, amelyet még Eötvös Loránd indított! /Tankó Gyula: A csángók elcsángálódása Gyimesbükkön... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2001. május 8.

Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. december 3.

A magyar szellemi élet és kultúra újabb hat kiválósága vehette át a magyar miniszterelnök által adományozott Corvin-láncot dec. 1-jén az Országházban Orbán Viktor kormányfőtől. Az újrahonosított magas állami kitüntetésben Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült. A magyar kormányfő méltató beszédében kiemelte, hogy ezt a különleges kitüntetést a nemzet szellemi életéért, kultúrájáért legtöbbet tevő személyek kapják meg, akiknek életműve követendő példára ösztönöz, az egész nemzetet tiszteletre készteti. A korábbi hat kitüntetettel együtt válik teljessé a tizenkét főnyi Corvin-lánc testület. A miniszterelnök első ízben augusztus 24-én Budapesten adta át a Corvin-láncot Balogh János Kossuth-díjas zoológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankárnak, Lukács János (John Lukacs) történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak. A hatodik kitüntetett Teller Ede atomfizikus meggyengült egészsége miatt egyesült államokbeli otthonában vette át a Corvin-láncot. A Corvin-lánc Testület évente egyszer ülésezik. Felkérésre véleményt nyilváníthat majd a magyar tudományt, irodalmat és művészetet érintő, valamint a nemzet sorsát befolyásoló kérdésekkel kapcsolatban. Minden tagja háromévente egyszer, három évig terjedő időtartamra saját ösztöndíjast jelölhet ki, aki havi nettó félmillió forintban részesül alkotó tevékenységének támogatásaként. - A Corvin-lánc Testület Nemeskürty István irodalomtörténészt választotta elnökévé, elnökhelyettes pedig Makovecz Imre építész és Lukács János történész lett. /Corvin-láncok átadása Budapesten Kallós Zoltán néprajzkutató is a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2002. december 14.

Dec. 13-án Bolyai János matematikusra emlékeztek Bukarestben, a Román Akadémia rendezésében tartott tudományos emlékülésen. A nemeuklideszi geometria tegnap és ma című szimpóziumot Romulus Cristescu, a Román Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. A bicentenáriumi Bolyai-év ünnepélyes megnyitására 2001. dec. 14-én, az alakuló lágymányosi egyetemvárosban került sor. A Bolyai-év fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint két világhírű magyar tudós, Oláh György és Teller Ede professzor. A Bolyai-év keretében Budapesten, illetve Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tartottak különböző rendezvényeket, szemináriumokat. Ezen a hétvégén több erdélyi városban tartanak a Bolyai-év zárásához kapcsolódó rendezvényeket. Dec. 12-én Képzőművészek a Bolyaiakról címmel kiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Dec. 14-én Kolozsváron megkoszorúzzák a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktáblát. Szintén dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban rendeznek ünnepi műsort. /Incze Ferenc: Bolyai-ünneplés Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2003. augusztus 22.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének felkérésére Nyugati Magyar Tudományos Tanács kezdte meg működését a magyar tudományosság nyugati támogatására és fejlesztésére; a testület tagja Teller Ede atomfizikus, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, John Lukacs történész. A május 6-i közgyűlés szavazatával jóváhagyott testület az MTA tiszteleti, külső és köztestületi tagjaiból, valamint a magyar tudományosság iránt elkötelezett nyugati magyar szakemberekből áll - közölték. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács ügyvezető elnöke a Svédországban élő Gulyás Balázs, az MTA külső tagja. A testület általános működését az MTA szervezi, a gyakorlati feladatok koordinálásával, valamint a titkári teendők ellátásával az MTA elnöke Hámos Lászlót, a Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) elnökét bízta meg, aki az alapítvány budapesti és New York-i irodáin keresztül látja el feladatát. /Megalakult a Nyugati Magyar Tudományos Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

2005. szeptember 28.

Jelenleg a világ különböző országaiban 2100 magyar egyetemi tanár él, 1300-an magyarországi egyetemeken és főiskolákon, 800-an pedig a határokon túl az öt kontinens közel 40 országában. Együttműködésük megteremtését Kecskés Mihály egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár Megyei Tudományos Testületének elnöke kezdeményezte az 1997 januárjában tartott elnökségi ülésen. 1997-ben volt a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az együttműködés rendszeresítése határozták el a Magyar Professzorok Világtanácsának a megalakítását. A Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt megtartott világtalálkozón 17 országból 300 professzor vett részt, akik az alapszabály-tervezet megvitatását követően a Világtanács díszelnökének Oláh György Nobel-díjas akadémikust választották, a Világtanács élére pedig Kecskés Mihály professzort. Kecskés Mihály elmondta, ernyőként összefogják a magyar szellemi tőke jelentős részét képviselő egyetemi tanárokat, akik számára fórumot biztosítanak a felsőoktatás (oktatás) és tudományos kutatás terén való folyamatos együttműködésre. Először adatbankot létesítettek. – A marosvásárhelyi orvosi egyetem végzőseinek többsége ma Magyarországra távozik, miközben Erdélyben nincs, aki betöltse elsősorban a vidéki állásokat. Magyarországról pedig Nyugatra mennek tovább az itt végzett orvosok. Elgondolkoztató, hogy Kárpátaljáról átjön Magyarországra 300 orvos, de valamennyien tovább akarnak menni. – Kecskés Mihály szerint a szakirodalomban egyeduralkodóvá váló angol nyelvnek a magyar szaknyelvbe való betörése ellen tenni kell valamit. A jövőben fórumot szentelnek ennek a kérdéskörnek. /Bodolai Gyöngyi: A Magyar Professzorok Világtanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

2005. december 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2006. február 9.

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. december 2.

Tőkés László püspök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem 11 magyar díszdoktorához fordult az egyetemi feliratok ügyében. Oláh György Nobel-díjas tudósnak, Erdő Péter bíboros-prímásnak, Bölcskei Gusztáv református püspök-zsinati elnöknek, Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, Abádi Nagy Zoltán, Bokros Lajos, Chikán Attila, Vajda Mihály és a norvégiai Csemay Lászó professzoroknak, valamint Pungor Ernő és Glatz Ferenc akadémikusoknak írt nyílt levelet Tőkés László, arra kérve őket, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktoraiként tekintélyüket latba vetve segítsenek a kolozsvári intézményben kialakult áldatlan helyzet megoldásában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen olyan magyarellenes esemény bontakozott ki, amely felidézi 1919-et, amikor a bevonuló román karhatalom kilakoltatta székhelyéről az elődintézményt, a Ferenc József Egyetemet és tisztogatást hajtott végre a magyar oktatói karban, vagy azt, ahogyan 1959-ben Ceausescu vezényletével megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Tőkés László kijelentette: napjainkban a multikulturálisnak álcázott kolozsvári intézményben szintén erővel akadályozzák meg az önálló magyar karok létrehozását, és nemhogy a Bolyai Tudományegyetem helyreállítására irányuló, jogos magyar követeléseknek nem tesznek eleget, hanem még az intézmény által előírt két- vagy többnyelvűségnek sem adnak teret. Elbocsátják állásukból, illetve a rendőrség kezére adják a törvényes jogokért, az ifjúság esélyegyenlőségéért kiálló magyar oktatókat – írta Tőkés László, súlyos etnikai diszkriminációnak minősítve Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok elbocsátását. Arra kérte a díszdoktorokat, hogy csatlakozzanak az Erdély-szerte kibontakozó, széles körű tiltakozó megmozdulásokhoz. Bodó Barna elmondta: ha nem sikerül előrelépni még idén, és nem változik meg az egyetem román vezetésének hozzáállása a kétnyelvűség és az egyenjogúság kérdésében, akkor azt tervezik, hogy az intézmény minden magyar vezetője lemond. (Magyar Rádió Online) /Erdély.ma, dec. 2./

2007. január 26.

Közép-Európában tárgyal a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kialakult helyzetről a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel. Az egyetemről kizárt két adjunktus bécsi sajtóértekezletén ismertette Oláh György Nobel-díjas professzor levelét, amelyben a neves tudós kijelenti: a BBTE visszaél nevével, ugyanis díszdoktorai között tartja őt számon. Az egyetem valóban felajánlotta neki ezt a címet, de ő, a kolozsvári helyzetre való tekintettel soha nem fogadta el azt – állította vegyészprofesszor. A BKB vezetői az erdélyi magyarság hosszú távú érdekei elárulásának tekintik azt, hogy a BBTE magyar „vonalának” vezetői – szerintük korábbi ígéreteiket felrúgva – mégis betöltik a táblaügy után lemondással megüresedett rektor-helyettesi és szenátusi helyeket. Üdvözlik a román külügyminiszter azon bejelentését, hogy a BBTE falaira fölkerülnek a többnyelvű feliratok. Mindazonáltal úgy vélik: a júliusi határidő megkérdőjelezi a szándék őszinteségét. Ugyanakkor, a BBTE magyar tagozatának Vezető Tanácsa állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben többek közt kifejti: a tanács felvállalja a magyar tannyelvű karok szakmai előkészítését, de azok létrehozásának mindeddig nem tudott érvényt szerezni. E kérdés megoldására politikai akarat szükséges. Visszautasítják azokat a törekvéseket, amelyek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemre telepítenék át a BBTE magyar tagozatát. Kiállnak a többnyelvű feliratozás megvalósítása és a két menesztett adjunktus visszavétele mellett, de úgy vélik: Hantz és Kovács nem képviselheti a magyar oktatókat, erre semmilyen formában nem kaptak meghatalmazást. Ami a megüresedett pozíciók betöltését illeti, a tagozatvezetők kifejtik: A magyar tagozaton tanuló mintegy 7 000 magyar fiatal érdekében az oktatói közösség felelősséget kell vállaljon az oktatói és oktatásszervezési feladatok ellátására. Nem engedhetik, hogy a magyar felsőoktatás szervezése és vezetése leálljon. Ezért a tiltakozásból lemondott egyetemi vezetők helyét a magyar oktatók által legitim módon megválasztott személyeknek kell átvenniük. Rövid távú céljuk a tagozati alapszabályzat elfogadása, amely szerintük számos kérdést megoldana, hosszú távon pedig – a magyar oktatók döntő többsége szerint az önálló karok létrehozása a cél, de nem a BKB-akciókhoz hasonló, szerintük megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal, amelyek ellehetetlenítik az egyetemen belüli erőfeszítéseket, megrontják a kommunikációs kapcsolatokat, ártanak az egyetem és azon belül a magyar tagozat megítélésének. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete Kovács Lehel BKB-alelnököt javasolja független EP-képviselő jelöltnek. Gazda Zoltán MPSZ-alelnök elmondta: hamarosan döntenek arról, ki legyen a független magyar EP-jelölt. / E. -R. F. : BBTE: Továbbra sincs egyetértés a tagozaton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2008. június 7.

Széles körű összefogás alakult ki kaliforniai magyarok között a Los Angeles-i főkonzulátus kezdeményezésére azzal kapcsolatban, hogy veszélybe került a magyar nyelv és kultúra oktatása a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen (UCLA). Több mint négy évtized után megszűnhet a magyar nyelvű oktatás az UCLA-n költségvetési gondok miatt – tájékoztatta Bokor Balázs főkonzul március végén az MTI-t. Azóta külön akciócsoport létesült, amely ismert személyiségek aláírásával felhívást tett közzé arról, hogy „komoly összefogásra van szükség, hiszen jelentős nagyságrendű összeget kell mozgósítani közadakozásból”. A nyugati parton csak az UCLA-n tanítanak magyar nyelvet és kultúrát, 1963 óta. A magyar oktatás nemcsak egyetemi körökben ért el sikereket, hanem fontos szerepet töltött be a kaliforniai magyarok intellektuális életében is. A felhívás szerint kiemelt jelentőségű eredmény lenne, ha a 2009-es magyar kulturális évaddal egyidőben állandó, teljes állású magyar szék kezdhetné meg működését az egyetemen. A magyar lektor teljes körű működését évi 76 ezer dollárból lehet fedezni. A felhívás aláírói között szerepel Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, továbbá Benedek Kálmán biokémikus, Farkas Tibor űrkutató mérnök, Harsányi Lajos, a Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének kaliforniai elnöke, Hules Endre filmrendező és Szabó Sándor református püspök. Mások mellett több egyetemi tanár, újságíró és egyházi személyiség is aláírta a felhívást. /Összefogtak a kaliforniai magyarok a magyartanítás megmentéséért az UCLA-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2009. március 2.

Palló Gábor tudománytörténésznek A magyar tudós zsenik című, a Mindentudás Egyeteme keretében elhangzott előadását vetítették le február 27-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Az előadó kifejtette, jeles magyar tudósok az egész világon voltak és vannak, a magyar népesség számarányához viszonyítva: igen sokan. Az előadó huszonhatot sorolt a tudományos elithez. Vannak köztük Nobel-díjasok vagy arra érdemesek, és olyanok, akik emigrálásuk után a célországban fontos szerepet játszottak tudományos testületekben. Zsenikről van szó, akiket sok minden vezérelt sorsuk alakulásában, de közös intellektuális vonásokról is lehet beszélni: ezek a tudósok új területeken dolgoztak, sokoldalú kulturáltság jellemezte őket. Teller Ede, Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Wiegner Jenő, Szilárd Leó, Hevesy György, Polányi Mihály, Kármán Tódor, Erdős Pál, Fejér Lipót, Harsányi János, Oláh György, Lakatos Imre és társaik többsége zsidó származású volt, de magyarságát nem tagadta meg az Újvilágban sem. Munkásságukkal az egész emberiséget szolgálták, de a magyarság jó hírnevét gyarapították a világban. /Ö. I. B.: Leltár a „magyar jelenségről” = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2009. október 15.

Lászlóffy Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára kapta az Oláh György Ifjú Tudós Díjat idén. A díjátadó október 12-én volt Budapesten. Lászlóffy Zsolt egyben a Nagyváradi Állami Filharmónia karigazgatója, zenetudósi és zeneszerzői munkásságáért tüntették ki az elismeréssel. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki. /Díjazták Lászlóffy Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998