udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Oláh József

1999. június 18.

Az Oroszhegy községhez tartozó Ülkén, ezen a kis településen június 13-án Bálint Lajos nyugalmazott érsek megszentelt három új harangot és egy emlékművet, amit a három falu (Ülke, Tibód, Szenttamás) hősi halottjainak tiszteletére állítottak. Három évvel ezelőtt, Oláh József plébános vezetésével, szinte teljesen önerőből templomot épített a falu magának. A faluból elszármazott ülkeiek csatlakozni akartak az otthon maradt templomépítő falus társaikhoz, és elhatározták, hogy a templomnak harangokat öntetnek. A tehetősebbek többet, a szegényebbek kevesebbet, de mindenki szívből adta adományát, amiből összegyűlt az a nem kis összeg, ami fedezni tudta a harangöntés. A hősi halottakról való megemlékezést jelképező, Tamás István kőfaragó mester által készített emlékmű is az ülkeiek áldozatkészségének eredménye. /Derzsy András: Harang- és emlékműszentelés Ülkében. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 18./

2001. október 12.

Kovásznáról, illetve Székelyudvarhelyről érkezett e-mail-küldeményekben a szerzők, Tőkés László református püspök védelmére keltek, akit mint ismeretes, a legutóbbi SZKT-n megrovásban részesítettek a választási kampányban tanúsított magatartása miatt. Az RMDSZ Kovászna városi szervezetének választmánya felhívásában olvasható: "Tiltakozunk a Tőkés László lejáratását célzó meg nem szűnő kampányok ellen. Kinyilvánítjuk: Tőkés Lászlónak mélyen a romániai magyarság érdekét szem előtt tartó - az RMDSZ-en belül is pillanatnyilag szinte magányosnak tekinthető - harcára, véleménynyilvánítására szükségünk van, és e harcban támogatásunkról biztosítjuk tiszteletbeli elnökünket." A székelyudvarhelyi levél aláírói aggasztónak tartják, hogy "Marosvásárhelyen, szeptember 29-én az SZKT gyűlése etikailag megrovásban részesítette Tőkés László püspök urat, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés László meggyőződésből, népe iránti felelősségből és szeretetből bátorsággal kész volt mindig vállalni 1989 előtt és után nehéz viszonyok között az igazságért és a szabadságért folyó küzdelmet másokért, értünk is. Tőkés László nemzetközi tekintélyű képviselője az erdélyi magyarságnak, mégis oly sokszor elszigetelték, lemondásra kényszeríteni akarták, lejáratásával megsemmisítésére törekedtek. Bűn mások tekintélyét megbélyegzéssel rombolni, és úgy próbálkozni az érvényesülés, felemelkedés lépcsőin felfelé ívelni, nagynak és hatalmasnak, sőt erkölcsösnek tűnni. 11 év alatt sikerült az erdélyi magyarságot szétverni, a "temesvári élőláncot" széttépni, amelyet Tőkés László küzdelme összefogott, összetartott. Vegyék észre már romokban van közösségi életünk.Tartsanak önkritikát!..." A levelet aláírják: Hegyi Sándor ref. lelkipásztor dr.Oláh József orvos, dr. Pop József orvos, Komoróczy György újságíró, dr.László Dénes orvos, dr. Lőrinczi Csaba orvos, dr. Pelok Benedek orvos, dr. Kinda Levente orvos, Füley László vegyészmérnök, Incze Béla ny. mérnök, Szőke László újságíró, Balázs Árpád szerkesztő, dr. András Zoltán orvos, Nagy Pál ifjúsági vezető, Péter Péter gépészmérnök, dr. Szentannai Dénes orvos, Orbán Attila közgazdász. /Tőkés László védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2003. április 8.

Huszonkét év óta nem volt ilyen mértékű gyógyszerhiány Székelyudvarhelyen a kórházban, állította Oláh József, az intenzív osztály vezető főorvosa. Tűk, érzéstelenítők, altatószerek, oldatok...valamennyi hiánycikk ma a kórházban. A nemcsak Udvarhelyszéket, de a környező megyék lakóit is ellátó, szakmailag jól felkészült orvosokkal tevékenykedő udvarhelyi kórház adóssága több mint 30 milliárd lejre rúg. Balázs Piroska, a kórházi gyógyszertár főgyógyszerésze az elmúlt hetekben segélykérő levelet küldött a sajtónak. A helyzetet ismertették valamennyi fórumon, pénz azonban sehonnan nem érkezett. A vészesen eladósodott székelyudvarhelyi kórház évek óta a jószívű adakozók - a helyi egyházak, a vállalkozók, a helyi Caritas szervezet és a Mallersdorfi Ferences Nővérek - segítségével tud csak létezni, Nagy Ágnes ápoló igazgató is megerősítette: "Két éve nem vásárolt a kórház pelenkát, lepedőt, pokrócot, tisztítószert, tápszert. A legtöbb ilyen jellegű fogyóanyaggal a ferences nővérek látnak el bennünket."/Fábián Kornélia: A székelyudvarhelyi városi kórház kórlapja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2005. március 8.

Visszautasította az RMDSZ helyi szervezete által felajánlott oklevelet Oláh József, a Kolozs megyei Kisbács református lelkésze az RMDSZ tizenötödik születésnapi ünnepségén. Oláh József elmondta, több oka volt annak, hogy visszautasította a helyi RMDSZ elismerő emléklapját: „Úgy érzem, magánszemélyként semmit nem tettem az ifjúsági házért, lelkipásztorként pedig csak a kötelességemet teljesítettem, amikor segítettem. Lelkiismeretem ellen cselekedtem volna, ha elfogadom az oklevelet attól a szervezettől, amely bele próbált szólni az egyházam ügyeibe” – jelentette ki a református lelkipásztor. Tavaly karácsonykor a helyi RMDSZ elnöke negyedmagával megjelent a parókián, és a tervezett ünnepség módosítását kérte. „A presbiterek jelenlétében kioktattak, hogyan kell megszervezni egy református karácsonyi ünnepséget” – jelentette Oláh József. Deák Ferenc, a helyi RMDSZ elnöke nem kívánta kommentálni az esetet. /Valkai Krisztina: Oláh József nem vette át az emléklapot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2008. február 29.

Több mint félszázad után esély kínálkozik a Szilágy megyei Nagyilonda község református templomának megmentésére. Az 1903-ban épült templom teljesen leromlott, az ablakok hiányoznak, s a tetőszerkezet is felújításra szorul. Az úrasztalát évekkel ezelőtt ellopták. Az elmúlt év folyamán próbáltak ellopni a templom harangját is. 1910-ben Nagyilonda 1167 lakosából 661 román és 445 magyar volt. A 2002-es népszámlálás lényeges elrománosodást mutatnak: Ilonda és a hozzá tartozó 11 település 2589 lakosából 2325 román, 244 roma, 17 magyar, 2 ukrán és 1 német nemzetiségű volt. A helyzet ma még szomorúbb. Nyeste Csaba református lelkész elmondta, a gyülekezetnek jelenleg már csak öt tagja maradt. A templomhoz hasonlóan pusztulásra ítélt parókiának a második világháború óta nincs állandó lakója. Oláh József, Kisbács lelkésze 49 évre kötött haszonbérleti szerződést a parókiára, s egyúttal arra is ígéretet tett, hogy idővel a templomot is feljavítják. A parókiában és a hozzá tartozó kertben üdülőközpontot terveznek a kisbácsiak. /Bálint Eszter, Püsök Annamária: Akikért már nem szól a harang. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

2008. március 3.

Fennállásnak ötödik évfordulóját ünnepelte az Agnus Rádió március 1-jén Kolozsváron. Oláh József esperes beszéde után igényes produkciókban lehetett gyönyörködni. A legkisebbek örömére Demeter Ferenc és Vincze László adott elő bábjátékot. Több iskolai csoport és kórus is fellépett. Adorjáni László, a rádió igazgatója elárulta: több éves kívánságnak tesznek eleget hamarosan, sikerült elérni, hogy átvehessék a Kossuth Rádió bizonyos műsorait. /S. B. Á. : Ötéves az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Az Agnus Rádió a református egyház tulajdonában van, különböző felekezeti műsorokat is sugároz.

2009. április 20.

Főcze Gyula, sepsiszentgyörgyi okleveles közgazdász, a Kovászna megyei prefektusi kancellária volt igazgatója egyetért Traian Basescu államelnökkel, ugyanis Kovászna megyében valóban létezik etnikai alapon történő tisztogatás! Alig fejezte be egyik székelyföldi látogatását Basescu elnök, a Kovászna megyei prefektusi intézményben néhány sepsiszentgyörgyi román állampolgárnak felbontották a munkaszerződését. Az első volt György Ervin prefektus, utána következtek közvetlen munkatársai: Szabó Edit sajtószóvivő, Oláh József tanácsadó, Gerendi Mónika személyi titkár és Főcze Gyula kancelláriaigazgató. Utóbbi három 2009. február 16-ával kezdődően, prefektusi rendelet alapján vált meg az intézménytől. Szabó Editnek sikerült nyugdíjba vonulnia. Akik utcára kerültek, mindannyian magyarok, helyükbe románok kerültek. Főcze Gyula elbocsátása előtt javasolta Codrin Munteanunak, az új prefektusnak, mivel a megyében többségben magyarok élnek, sokan jelentkeznek fogadóórákra, akik csak magyarul beszélnek, rengeteg panaszlevél érkezik az intézménybe szintén magyar nyelven, és több esetben kell magyar nyelvű dokumentumokat román nyelvre fordítani, ezért maradjon meg a kancellária. Hiába volt a javaslat, utcára kerülnek mások is, magyar igazgatók és más magyar tisztségviselők. /Főcze Gyula: Az államelnök igaza és az okleveles csövesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998