udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Oláh Mihály

2003. április 25.

Rágalmazás vádjával perelte be a zilahi gyülekezetben szolgáló három református lelkészt, két gondnokot és a főgondnokot Seres Magdolna, a Református Wesselényi Kollégium igazgatója. A Zilahi Református Gyülekezeti és Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa felszólította a felperest, "hogy az evangéliumi békesség szellemében" vonja vissza keresetét. Az igazgatónő, Seres Dénes szenátor felesége, a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent cikkre reagáló tiltakozás miatt indított pert. Az írásban ugyanis az szerepel, hogy Seres Magdolna nem számolt el az általa elköltött egyházi pénzekkel, és az írás szerint állami tulajdonná nyilvánította az egyház vagyonát. A felperes azt a bekezdést tartja rágalmazó jellegűnek, mely szerint "Seres Magdolnának az egyházzal szembeni pere (...) az egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel -, soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével, valamint az iskola református szellemiségének megrontásával, az egyház joghatóságának semmibevételével kezdődött". Oláh Mihály, Bogdán Zsolt és Püsök Csaba lelkészek, valamint László Kálmán főgondnok ápr. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székhelyén tartott sajtótájékoztatójukon fejtették ki álláspontjukat az ügy kapcsán. "Ez a per egy áldatlan helyzet továbbgyűrűzése, és évek óta tart" - mondta Oláh Mihály tiszteletes. Seres Magdolna évek óta háborúskodik az egyházkerülettel, s meg is nyert egy pert az egyházzal szemben, ezzel pedig elérte, hogy László Kálmán gondnokot kitiltsák az iskola területéről - tette hozzá. A Wesselényi Kollégium teljes berendezése az egyháztól származik, ennek ellenére egy nemrég végzett leltározás során ezeket az ingóságokat az iskola tulajdonaként vették nyilvántartásba. Oláh Mihály azt is elmondta, hogy 1999-ben az igazgatónő több alkalommal is pénzt kapott az egyháztól az iskola számára, ám az összeggel a mai napig sem számolt el az adományozónak, annak ellenére, hogy erre az Iskolaszék írásban szólította fel.Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Seres Magdolna beadványába "csúsztatás került", ugyanis a Szabadságban megjelent cikkben a "hűtlen kezelés" kifejezés szerepel, amit a jogi eljárás megindításához szükséges román változatban már "sikkasztásként" fordítottak. Máthé Edit bejelentette, az egyházkerület kérte a per áthelyezését Zilahról, arra hivatkozva, a felperes Seres Dénes szenátor felesége, és ez befolyásolhatja a bírákat. Tőkés László püspök kijelentette, az egyházkerület kiáll a beperelt lelkészek és gondnokok mellett. /Pengő Zoltán: Az egyházi tulajdon az iskoláé lett? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2003. április 26.

Négytagú zilahi küldöttség, Oláh Mihály, Bogdán Zsolt, Püsök Csaba lelkészek és László Kálmán főgondnok vett részt ápr. 24-i nagyváradi sajtótájékoztatón, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett. A rágalmazási perről volt szó, melyet Seres Magdolna, a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatója indított három lelkész és három gondnok ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Szempontok - Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent, Egyház és RMDSZ című cikkre című írás egyik bekezdése miatt. Az ominózus írás az "egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel - , soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével és az iskola református szellemiségének megrontásával és az egyházi joghatóság semmibevételével" vádolja meg az iskolaigazgatót, aki világi bírósághoz fordult, s a pert máj. 5-re tűzték ki. A közlemény szerint tényeket és nem rágalmakat tartalmaz az ominózus bekezdés, Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Magdolna férje "a román Büntető Törvénykönyvvel a kezében és annak paragrafusait idézve, megleckéztető bírósági perek lehetőségeit is kilátásba helyezve próbálta jobb belátásra bírni a zilahi református lelkipásztorokat" - áll a fogalmazványban. Az egyházkerület jogtanácsosának ismertetője szerint László Kálmán főgondnok ellen már folytatott és nyert pert Seres Magdolna, kérve a főgondnok eltávolítását az iskolából. Máté Edit közölte, ismét kérni fogják az ügy áthelyezését másik bíróságra. /(Balla Tünde): Váradi odamondások zilahi ügyek miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2004. február 20.

A Krónika-karaván egyik olvasó-találkozóján Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő hangsúlyozta, a lapban olyan információkat talál meg, amelyeket sehol másutt. „Ha bírják szusszal, nem lehet vetélytársuk Erdélyben” – szögezte le Kónya. Indulatoktól sem mentes vita alakult ki a Krónika zilahi találkozóján. Kozma Sándor megyei tanácsos szerint a magyarság türelmetlenjei most az autonómia zászlaja alatt próbálnak egységet bontani. Sándor József, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító tagja viszont úgy vélte, ha nem mennek jól a magyarság dolgai, érdemes keresni az új utakat. Oláh Mihály lelkész felrótta, hogy a szilágysági RMDSZ-ben nincs szükség az egyház hangjára, Kerekes Edit helyi RMDSZ-elnök viszont a városi tanács határozataival próbálta példázni, hogy a zilahi tanácsosok jó úton haladnak az autonómia elérése felé. Magyarfenesen hangsúlyozták az olvasók, hogy több figyelmet kellene szentelnie a lapnak a szórványnak. /Ha bírjuk szusszal, nincs vetélytárs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2004. szeptember 20.

Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke jelenlétében avatták fel szept. 19-én Zilahon a zilahligeti református templomot. A mintegy félezer férőhelyes templom a felszentelés alkalmából zsúfolásig megtelt. A legnagyobb magyar ellenzéki párt elnöke a magyar nemzet újraegyesítéséről beszélt, kijelentette, hogy a polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: az elmúlt 14 esztendőben a Kárpát-medencei magyarság létszáma egymillió lélekkel apadt. Tőkés építkezésre buzdította a híveket, rámutatott: az erdélyi magyarság nem az embert és embert, népet és népet elválasztó falakra, hanem Istennek tetsző, békés építkezésre vágyik. A templom építését 1998-ban kezdték, tájékoztatott Oláh Mihály helybeli lelkipásztor. A Galvácsy László zilahi műépítész által tervezett templom többmilliárd lejbe került. Orbán Viktor kijelentette, komoly bajokat vél felfedezni a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának a megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, s mi több, néha e két város szinte összekeveredik. A felszínen valóban az látszik – fejtegette -, hogy a státustörvényt ellehetetlenítették, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. De a felszín alatt készülőben van egy egységesülő magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidal a határok felett – hangoztatta Orbán. Budapesten most zűrzavar, bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodik, jelentette ki Orbán Viktor. Lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti – mondta. Ünnepi beszédet mondott többek között Erdélyi Géza felvidéki püspök, Oláh Mihály házigazda lelkipásztor, Molnár Kálmán leköszönő zilahi esperes, Bogdán Zsolt újonnan választott zilahi esperes és Kovács Zoltán, a királyhágómelléki egyházkerület főgondnoka. /Borbély Tamás: Készülő nemzetstratégiáról beszélt Orbán Viktor. Felszentelték a zilahligeti református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Orbán Viktor otthon felejtette útlevelét. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője így nyilatkozott: „A pimaszság nem ismer határokat.” /Útlevél nélkül jött Orbán Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ A Romániai Magyar Szó nem ismertette Orbán beszédét, csak Nyakó István /MSZP/ reagálását: „A pimaszság nem ismer határokat, így útlevél nélkül is közlekedik, most éppen az erdélyi Zilahon tartott előadást.” Nyakó István közölte: Orbán Viktor „nemzeti egységről beszél, de előtte aláaknázta a romániai magyarság egységes politikai érdekképviseletét, az RMDSZ-t”. /Bukarestből intézkedtek, hogy Orbán Viktor útlevél nélkül is beléphessen Romániába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2005. szeptember 23.

Szeptember 18-án hálaadó istentiszteletet tartottak Zilahon a zilah-ligeti református templomban. Hévézi Endre művészi munkásságát méltatták, majd felszentelték a festett üvegablakokat, melyek a templom díszei lesznek. Hévézi Endre londoni képzőművész ajándékul szánta a templomnak a festett üvegablakokat. Oláh Mihály lelkész köszöntötte a művészt. /Oláh Mihály: A zilah-ligeti református templom ólomüvegei. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998