udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-30 | 31-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gherman, Oliviu

1992. október 28.

A román képviselőház elnökévé Adrian Nastase eddigi külügyminisztert választották meg, a szenátus elnökévé pedig - a posztkommunista Szocialista Munkapárt, az ultranacionalista Romania Mare Párt és a Funar-vezette Román Nemzeti Egységpárt szenátorainak segítségével - Oliviu Ghermant, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front tagját. /MTI/

1992. november 21.

Az Észak-atlanti Közgyűlés bruges-i ülésszakán Ion Ratiu és Oliviu Gherman, a szenátus elnöke képviselte Romániát. Ratiu kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság helyzete rendezett, nem üldözik a magyarokat, sőt két székelyföldi megyében éppen a román lakosság került hátrányos helyzetbe. Előfordulnak soviniszta megnyilvánulások, példaként Funar polgármestert emlegette, azonban az autonómiaigényt retrográd lépésnek minősítette. Ratiu a román-magyar viszonyról szóló, saját szerkesztésű angol nyelvű kiadványt terjesztett az ülésszakon, amelyben cáfolta a magyar kisebbség sérelmeit. Ion Ratiu a parlamentben nov. 21-i sajtóértekezletén számolt be útjáról. /Magyar Hírlap, Népszava, nov. 23./

1993. május 17.

A vasgárdista mozgalmak olyan élénken működnek Romániában, hogy maga a kormánypárt, s egyben a szenátus elnöke, Oliviu Gherman volt kénytelen elítélni a szélsőséges mozgalmat. Ez nem rettenti vissza a Vasgárda híveit. A Nemzeti Jobboldal Pártja nemrégiben közölte, hogy fegyveres alakulatokat szervez a cigányok, a bevándorlók és kisebbségek ellen. Újabb vasgárdista csoport jelentette be magalakulását. A Mindent a hazáért nevű szervezetet a bukaresti bíróság még nem jegyezte be, mert az elnevezés a két világháború közötti vasgárdista mozgalom jelszavát idézi. /B. T.: Szervezkednek a vasgárdisták. = Magyar Hírlap, máj. 17./

1993. június 5.

A megyei tanácsok képviselői Kolozsvárott értekezletet tartottak, az előző napon a miniszterelnök, jún. 4-én pedig Iliescu elnök látogatott Kolozsvárra. Iliescu a megyei tanácsok képviselőinek értekezletén kijelentette, nem szép dolog, hogy egyes pártok, egyes személyek, például Doinea Cornea azt állítják külföldön, hogy Romániában nem változott semmi. Erre a teremben helyeslés helyett morgás hallatszott, mire Iliescu visszakozott, ő nem nevezett meg személyeket /holott a hangfelvételek tanúsítják, említette Cornea nevét./. A tanácskozáson a helyi autonómia kérdéseiről volt szó. Majd Funarral és más vezetőkkel átvonult egy másik terembe, ahol találkozott az Avram Iancu Társasággal. Ezután Iliescu elnök találkozott a 4. számú /erdélyi/ hadsereg parancsnokával, Paué Cheler tábornokkal. /Nits Árpád: Ion Iliescu elnök munkalátogatása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Iliescu államelnök találkozott a Vatra Romaneasca vezetőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./ Kolozsváron háromnapos értekezletet tartottak a megyei tanácsok képviselői. A találkozón min a négy államhatalmi szerv legmagasabb szinte képviseltette magát, a kormányt Vacaroiu miniszterelnök, két miniszter, több államtitkár, eljött maga Iliescu elnök, a törvényhozás /Oliviu Gherman/, az ügyészség és a törvényszék tisztségviselői is eljöttek. /"Négyhatalmi" csúcs. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5-6./

1993. július 10.

Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./

1993. augusztus 16.

Aug. 16-án leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Adrian Nastase sem tudta jobb belátásra bírni a sztrájkolókat, Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szintén sikertelenül tárgyalt. törvényszéki vizsgálat kezdődött egyes vasúti szakszervezeti vezetők ellen. Hatodik napja tart a vasúti sztrájk aug. 16-án, amikor délután Iliescu elnök fogadta a munkabeszüntetők vezetőit. Közben nő a feszültség, alaptalan bombariadó volt a brassói, illetve nagyváradi vasútállomáson. /Iliescu tárgyalt a mozdonyvezetőkkel. = Magyar Nemzet, aug. 17./ A MÁV eddigi vesztesége 35 millió forint. /Népszabadság, aug. 17./

1993. augusztus 28.

Oliviu Gherman professzor, a szenátus elnöke az Adevarul hasábjain válaszolt Funar polgármesternek, aki pártja, a Román Nemzeti Egységpárt nevében elutasította a kétnyelvű feliratokat. Gherman nem fogadta el Funar kijelentéseit. /Vasárnapi Hírek, aug. 29./

1993. szeptember 13.

Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Románia ET-felvételével kapcsolatban kifejtette a Rompresnek, hogy Románia nagykövetségeinek fokozniuk kell tevékenységüket "mindenfajta kétely eloszlatásáért". Nastase a szenátus elnökével, Oliviu Ghermannal együtt levélben kéri a tagállamok parlamentjeinek vezetőit, támogassák Románia felvételi kérelmét. /Bukaresti levél az európai parlamentekhez. = Magyar Hírlap, szept. 13./

1994. február 1.

Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./

1994. február 3.

Febr. 2-án bejelentették, hogy febr. 1-jei keltezéssel a kormánypárt, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /más fordításban Társadalmi Demokrácia Pártja/ elnöke, Oliviu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar aláírták a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Márciusig a kormánypárt négy miniszteri tárcát ad az RNEP-nek. A két párt még nem biztosít többséget, ezért tovább tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia Párttal, a Szocialista Munkapárttal és a Demokratikus Agrárpárttal. /Megszületett a kormánypárt és az RNEP kormánykoalíciós megállapodása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

1994. április 14.

Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. A sérelmeket félre kell tenni. Az MSZP elnöke szeretné, ha megszületne a nemzetiségi törvény, ha a magyar nyelvű oktatásnak lennének jogi garanciái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17., Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 15./

1994. április 21.

Oliviu Gherman, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke elmondta, hogy folytatják a Horn Gyulával, az MSZP elnökével elkezdett párbeszédet, a kérdések megvitatására szakértői csoportokat hoznak létre és a választások után Aradon újra találkoznak. /RM., ápr. 21./

1994. április 21.

Több román lap a "szocialisták találkozójának" nevezte Horn Gyula MSZP-elnök és Oliviu Gherman SZDP-elnök Szegeden történt találkozóját. Különösen elégedetten nyugtázzák, hogy az MSZP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó fejezetnek a szerződésbe foglalásával. /Új Magyarország, ápr. 21./

1994. június 14.

Jún. 12-én érkezett vissza Németországból parlamenti küldöttség élén Oliviu Gherman szenátusi elnök. Elmondta, hogy tárgyalásai eredményesek voltak, a németek növelni fogják beruházásaikat. A vendéglátók elégedettek a romániai német etnikum problémáinak kezelésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1994. június 30.

Jún. 29-én Bukarestben tárgyalt Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője, találkozott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, Sergiu Cunescuval, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártja vezetőjével és Oliviu Ghermannal, a kormányon levő Szociális Demokrácia elnökével. Jún. 30-án Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést. A magyar külpolitika nem állít fel sorrendet a szomszédos országokkal való kapcsolat javítása és a határon túli magyarság sorsával való törődés között, mondta Hárs Gábor. A magyar kormány nem vár politikai lojalitást az RMDSZ-től, nem kíván az erdélyi magyarság feje fölött tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1994. augusztus 3.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról. Fontosnak tekinti a kapcsolattartást, jelezte Markó Béla. Az "alapszerződés kérdésében kívánatosnak tartjuk, hogy mind a magyar, mind a román külügyminisztérium partnernek tekintsen bennünket." Egyértelműen kijelentettük, hogy szükség van a Határon Túli Magyarok Hivatalára, mondta. "Horn Gyula a találkozón jelezte, hogy mi nem vagyunk kellőképpen informálva. Ez igaz, hiszen például arról sem volt információnk, mi hangzott el a román parlamenti küldöttséggel folytatott szegedi megbeszélésen." Arra a kérdésre, hogy eddig érvényesültek-e politikai szempontok a magyarországi támogatások esetében, azt válaszolta: "Nincs tudomásom róla, hogy eddig politikai vagy pártérdekek szerint történt a támogatás." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ Szegedi találkozó: Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke 1994. ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. ápr. 16-17./

1994. szeptember 3.

A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztotta a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, a titkárok között megmaradt Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor. - Az RMDSZ a majd napirendre kerülő oktatási törvénytervezet módosításáért folytat harcot. Ez nem lesz könnyű, mert a Románok Nemzeti Egységpártja szept. 2-3-i tanácskozásán ismételten leszögezte, hogy kisebbségi vonatkozásban sokallja a törvénytervezetnek a Képviselőházban elfogadott változatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1994. október 24.

Oliviu Gherman, a kormánypárt, egyben a szenátus elnöke a Cronica Politica hetilap okt. 24-i számában azt írta, hogy hiba volt az RMDSZ létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a "monolitikus követelési struktúrát". A román pártoknak ki kell dolgozni "válaszstratégiát az RMDSZ olyannyira összehangolt akcióira". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

1994. november 1.

Nov. 1-jén Márton Árpád, az RMDSZ frakciójának alelnöke a Képviselőházban felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásokra hívta fel a figyelmet. Iliescu államfő, Oliviu Gherman szenátusi házelnök, a kormánypárt elnöke az RMDSZ legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatai, Funarnak az Informatia Zilei lapban /okt. 27./ megjelent interjúja nem elszigetelt megnyilvánulások, hanem a magyarságot súlyosan sértő állásfoglalások. Felolvasott egy mondatot Funarral készült interjúból, amely a jelzett lapban jelent meg. Ez egy nép felsőbbrendűségét jelzi, ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1994. november 3.

Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/

1994. november 4.

Nov. 3-4-én Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és EBEÉ-képviselője részt vett Budapesten az EBEÉ értekezletén. AZ RMDSZ az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek Szervezete, az UNPO tagjaként vehetett részt az EBEÉ-nek a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétnapos ülésén. Tokay átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának Gheorghe Funarnak a kisebbségeket gyalázó újabb nyilatkozatát, valamint a romániai sajtóban napvilágot látott, az RMDSZ létjogosultságát megkérdőjelező politikai esszét, Oliviu Gherman tollából. Az EBEÉ rendezvényén jelen volt Tőkés László püspök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1994. november 23.

Összehangolt támadás folyik az RMDSZ ellen, állapítja meg Asztalos Lajos /Kolozsvár/. Mindez nem most kezdődött. Petre Roman még miniszterelnökként többször kijelentette: nincs egyetlen olyan ország, ahol a kisebbségnek saját pártja lenne, annak ellenére, hogy jól tudta ennek ellenkezőjét. Funar ismételten felszólította az erdélyi magyarságot, hogy akinek itt nem tetszik, menjen Magyarországra. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, hogy nagy hiba volt megengedni az RMDSZ létrejöttét és szükség van a román pártoknak "az RMDSZ összehangolt akcióira adandó" válaszstratégiára. Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében kétségbe vonta, hogy a félmilliós tagsággal, 27 parlamenti képviselővel és 12 szenátorral rendelkező RMDSZ jogot formálhat arra, hogy párbeszédet folytasson a többségi nemzettel. /Pest Megyei Hírlap, nov. 23./

1994. november 23.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a tévé magyar adásában kíván válaszolni, mert sértésnek tartja a Márton Árpád RMDSZ-képviselővel készült interjút, amely elhangzott a nov. 7-i magyar nyelvű műsorában. A Romániai Magyar Szó közli a kérdéses interjú szövegét. A lényege: Márton Árpád kifogásolta, hogy az utóbbi időben többen megkérdőjelezték az RMDSZ létjogosultságát, így Iliescu elnök, Oliviu Gherman /veszélyt jelent az RMDSZ/, Funarnak egy szatmári lapban megjelent cikke fasiszta megnyilvánulás. A képviselő ezt nov. 1-jei parlamenti felszólalásában is elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. december 6.

Tőkés László püspök Göncz Árpád elnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a magyar vezetők találkozása Iliescuval "akaratlanul is" a romániai magyarság rosszabbodásához vezethet. Romániában tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés megkötése, illetve - ennek alapfeltételeként a kisebbségi magyarság sorsának rendezése. A püspök utalt Oliviu Ghermannak, a kormánypárt elnökének levelére, az SRI parlamenti jelentésére, a zászlótörvényre. Tőkés László szembeállította a román kormányzat "Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját" az "ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel." Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozó egyetlen indokolt célja a kisebbségi állapotok őszinte feltárása. "Ellenkező esetben Ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét" - írta. Tőkés László hasonló tartalmú levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek is. /először beszámolt a levélről: Magyar Nemzet, dec. 6., az MTI alapján a legrészletesebben: Pest Megyei Hírlap, dec. 7., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1994. december 8.

Szász János Oliviu Ghermanhoz, a Szenátus elnökéhez írt nyílt levelében leszögezi, hogy a román-magyar megbékélés tevőleges híveként próbál párbeszédet kezdeni. Gherman írásában politikai hibának tartotta az RMDSZ megalakulását. Ezt a hibát végzetesnek állította be. Félmillió magyar Romániában hátrányos helyzetűnek érzi magát az oktatást tekintve. Ezt jelzésnek kell felfogni a többségi nemzetnek, olyan ügynek, amit nem visszavetni, hanem orvosolni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1994. december 12.

Dec. 12-15-e között Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Romániába utazott látogatásra, a román kormány és az RMDSZ meghívására. Tabajdi Csabát Oliviu Gherman szenátusi elnök és Theodor Melescanu külügyminiszter, Lábody Lászlót Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és külügyi vezető tisztviselők fogadják. Dec. 14-én Temesváron találkoznak az RMDSZ vezetőivel, Tőkés László püspök meghívására részt vesznek a "Kelet-és Közép-Európa 1989 után" című nemzetközi konferencián. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Új Magyarország, dec. 13./

1994. december 13.

Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke dec. 13-án Bukarestben Oliviu Ghermannal, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökével, Victor Herbenciuc kormány-főtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel tárgyaltak. Még 13-án Temesvárra utaztak, hogy Tőkés László püspök vendégeiként részt vegyenek az 1989. decemberi forradalomról rendezett tudományos tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Tabajdi Csaba államtitkár Bukarestben sajtóértekezleten adott tájékoztatást tárgyalásairól. Elmondta, hogy a határon túli magyarokért felelős személyt eddig még nem fogadtak Bukarestben, a hivatal fennállása óta. Előrelépést jelentettek ezek a tárgyalások. Jelzésértéke van annak, hogy a kényes kérdések kerültek szóba. Januárban Hrebenciuc Budapestre látogat. Az államtitkár elmondta, hogy felvetették az oktatási törvény tervezetét, a szakoktatás helyzetét, a felsőfokú oktatás terén levő megszigorításokat, az egyházi tulajdon visszaadásának kérdését, Cseresznyés Pál ügyét. Tabajdi Csaba találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójával is, ahol az alapszerződésről, az anyagi támogatás rendszeréről volt szó. Tabajdi Csaba Oliviu Gherman előtt kifejtette, hogy egy kétmilliós kisebbségtől nem tagadható meg, hogy megszerveződjenek, akár etnikai alapon is. Hivatkozott a dél-tiroliak néppártjára, a spanyolországi katalánok pártjára és a svédországi finnek pártjára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A magyar-román együttműködés legösszetettebb, legérzékenyebb területéről tárgyaltak, jelentette ki Tabajdi. /Új Magyarország, dec. 14./

1994. december 14.

A Gellért Kiss Gábor vezette magyar parlamenti küldöttség sűrű programot bonyolított le. Dec. 12-én fogadta őket Oliviu Gherman szenátusi elnök és Viorel Herbenciuc kormányfőtitkár, dec. 13-án különböző egyházak képviselőivel találkoztak, dec. 14-én képviselőházi partnerekkel terveznek megbeszélést. Oliviu Gherman javasolta, minél több találkozó legyen. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy aggodalmat keltenek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A látogatás befejezésekor Gellért Kis Gábor elmondta, hogy a megbeszélések fő témája a magyar kisebbség helyzete, az anyanyelvi oktatás, a határátkelők problémája és az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1995. január 7.

Szász János nem kapott választ Oliviu Ghermantól, a szenátus elnökétől nyílt levelére, ezért tovább írja gondolatait. Gherman a legnagyobb veszélyt az autonómiában, az erdélyi románság regionalizálódásában látja. "Fellazult-e a spanyol államegység, miután országszerte megalakult számos önkormányzat? Felbomlott-e a finn állam, miután megalakult az Aland-szigeti svéd önkormányzat? Hát az olasz állam a dél-tiroli önkormányzat megszületése után? Miért éppen Romániát darabolná fel a kisebbségi autonómia létesítése?" - kérdezi Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ Szász János nyílt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, 1993. dec. 8.

1995. január 26.

Iliescu elnök jan. 26-án, Auschwitzba utazása előtt "felelőtlen lépésnek" minősítette Funar pártjának közleményét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./A kormánypárt Oliviu Gherman pártelnök által aláírt közleménye szerint Funarnak, az RNEP elnökének a "kijelentései tévesek és szélsőséges árnyalatúak". Funar rossz szolgálatot tesz a román kormánynak. A kormánypárt fontolóra veszi az RNEP-vel való kormányzati együttműködés célszerűségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./


lapozás: 1-30 | 31-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998