udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Olosz Gergely

2000. november 18.

A kormány Olosz Gergelyt nevezte ki Kovászna megye alprefektusává. E tisztséget mostanig Gazda László látta el, akitől a helyi RMDSZ-vezetés megvonta a bizalmat. Nov. 20-án lesz az új alprefektus beiktatása. (Flóra Gábor): Új alprefektus Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2001. január 12.

A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2001. március 13.

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának Kovászna megyei szervezete nem a megoldást keresi, hanem kormányzati helyzetéből adódóan erőszakos politizálást folytat - közölte a márc. 10-i RMDSZ-TDRP egyeztetésnek szánt vita után Demeter János megyei tanácselnök, a tárgyalóküldöttség tagja. Casuneanék korábbi követelésüket is felsrófolták, nemcsak egy megyei tanácsalelnöki, hanem az egyik sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget is kérik annak fejében, hogy rábólintsanak az RMDSZ támogatta Olosz Gergely alprefektusi kinevezésére. A tanácselnök elmondta, az RMDSZ megtette a csúcsszinten vállalt kötelezettségét, megszavazta a Nastase-kabinetet és a kormányprogramot, s cserébe elvárja, hogy a TDRP is váltsa be papírra fektetett ígéretét, és nevezze ki az általa jelölt alprefektust. Ami a minisztériumoknak alárendelt közintézmények vezetőinek cseréjét illeti, az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar igazgatókat hagyják meg tisztségükben. /(Szekeres): RMDSZ-TDRP. Nincs tárgyalási alap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ Egyre több önkormányzati vezető panaszkodik Horia Grama Kovászna megyei prefektusra. Demeter János megyei tanácselnök körlevélben kérte a polgármestereket, vessék papírra észrevételeiket a prefektussal való eddigi kapcsolatukról, jelezzék a nem megfelelő hozzáállást, esetleg visszaéléseket. Már érkeztek is válaszok, s amennyiben a gondok tényleg súlyosak, Demeter tájékoztatja a közigazgatási minisztert is. /Panaszkodnak a prefektusra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2001. március 16.

Több ezer ünneplő jelenlétében kezdődött Sepsiszentgyörgyön a szabadságharcra emlékező ünnepség. A szabadságharc hőseinek a város központjában lévő emlékműnél Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ Háromszéki szervezetének elnöke, valamint a város közintézményeinek, szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Az ünnepség a kisstadionban folytatódott, ahol Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere köszöntötte az ünneplőket. A Szózat hangjai után Szabó Tibor Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Olosz Gergely alprefektus Adrian Nastase román kormányfő üzenetét olvasta fel. Markó Béla beszédben szólt 1848 jelentőségéről, üzenetéről. - Különös feladatunk van itt a Székelyföldön - jelentette ki Markó Béla -, ismét otthonunkká kell tennünk az otthonunkat, ismét tulajdonunkká a tulajdonunkat, ismét történelmünkké a történelmünket, s ami a legfontosabb, önmagunkat kell visszaszereznünk. Szabó Tibor elmondta: március 15. fogalommá és jelképpé vált minden magyar számára. /Ünnepi megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 16. - 1930. sz./

2002. március 16.

Sepsiszentgyörgyön volt idén az erdélyi magyarság központi márc. 15-ei ünnepe. Nemzeti lobogók alatt a gelencei hagyományőrzők, a 15. székely határőr gyalogezred a híres ,,szakállas" ágyú hű mását kísérte a Tamási Áron Színház előtt felállított emelvény szomszédságába. Őket követte a környező falvakból érkezett feldíszített szekerek menete. A népviseletbe öltözött asszonyokat, férfiakat, bandériumot szállító szekerek elvonulása után a rétyi Kováts András Fúvószenekar kíséretében az egyesített férfikórus a többezres ünneplő tömeggel együtt énekelte a Szózatot. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget és a meghívottakat, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Kulturális Alapprogram elnökét, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Íjgyártó Istvánt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, Sallai Imrét, a nagykövetség katonai attaséját. Élnünk kell már kivívott jogainkkal, hangsúlyozta Tóth Birtan Csaba. Olosz Gergely helyettes kormánybiztos Adrian Nastase kormányfőnek ,,a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz" intézett üzenetét tolmácsolta, Szabó Tibor, a HTMH elnöke pedig Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz szóló üzenetét olvasta fel. Markó Béla ünnepi beszédét a tömeg tapsa többször félbeszakította. Jankovics Marcell kiselőadása a magyarságtudat elmélyítéséhez nyújtott támpontot. A Nemzeti dalt ezúttal a Bumeráng együttes adta elő, az egyházi áldást Zelenák József evangélikus lelkész tolmácsolta. A tízezernyi torokból felcsendülő székely himnusz és nemzeti imánk eléneklése után a tömeg csendesen feloszlott, sokan az Erzsébet-parkbeli '48-as emlékmű felé vették útjukat, a koszorúk borította oroszlános emlékmű előtt még egy utolsó főhajtással tisztelegve szabadságharcos őseink: a mi hőseink emléke előtt. /(vop): Sepsiszentgyörgy. A magyar méltóság ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

2002. március 23.

A márc. 22-i — sorrendben ötödik — tárgyaláson sem sikerült megegyezniük a Kovászna megyei RMDSZ és a kormánypárt helyi vezetőinek. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnökeközölte, valamivel közelebb kerültek a tárgyalások befejezéséhez, de mindenben nem tudtak kiegyezni: négy olyan pontja maradt a tervezett megállapodásnak, melyekben most már csak az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetésének közvetítésével lehet dűlőre jutni. A helyi SZDP hallani sem akar arról, hogy a megye nemzetiségi arányának megfelelően osszák el az intézmények vezető tisztségeit, az RMDSZ pedig semmiképp sem mondhat le erről az igényéről. Nem sikerült megegyezni az Erzsébet-parkban felállítandó emlékkereszt ügyében sem, mint ahogy a városi tanácsban a fülhallgatók használatát továbbra sem akarják elfogadni a kormánypártiak. Végezetül: a megye címerének ügyét és a zászlók használatának kérdését sem sikerült egyeztetni. - Az RMDSZ lemondott arról, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekben vezessék be fakultatív tantárgyként a magyar nyelv oktatását, a kormánypártiak pedig elfogadták, hogy a román alapítványok arányosan részesüljenek költségvetési támogatásban. A Szent György-napok szervezését illetően is sikerült megegyezniük, az elkövetkezőkben a román közösség véleményét is kikérik. /RMDSZ—kormánypárt. Helyi szinten nincs egyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Casunean ismertette a vitatott pontokat is. Az SZDP nem kíván változtatni a közintézmények vezetőinek nemzetiségi arányán, mert ,,soha nem fog egyetérteni azzal, hogy valakit román vagy magyar nemzetisége miatt elmozdítsanak állásából". ,,Ez fasizmus" — szögezte le Casunean. A képviselő kijelentette, amennyiben a megyei tanács egyik alelnöki mandátumát illető kérdésben az RMDSZ nem változtat álláspontján, nem kizárt, hogy az SZDP megvonja politikai támogatását Olosz Gergely magyar alprefektustól, s így értelemszerűen ez a szék is a románok kezébe kerül. A képviselő hozzátette: nincs megállapodás abban a kérdésben, hogy a helységek és a megye címeréből ne maradjanak ki a román elemek, Sepsiszentgyörgyön a központi parkban legyen felállítva egy ortodox kereszt. Kijelentette: az SZDP határozott álláspontja, hogy Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő asszonyt le kell váltani. Casunean sérelmezte, hogy a szentgyörgyi tanácsban a románajkú három képviselő köteles fülhallgatót használni az üléseken. ,,Ez olyan, mint a zsidók Dávid-csillaggal történt megbélyegzése" — jelentette ki, majd hozzátette: ,,ameddig az RMDSZ nem adja át a megyei tanács egyik alelnöki tisztét, addig az SZDP sem fog tágítani". /(be. l.): Casunean: Ha az RMDSZ nem enged, az SZDP sem enged. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2002. április 13.

Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. április 13.

Keresztély Irmát menesztik főtanfelügyelői tisztségéből - derült ki Adrian Casunean-Vlad képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke ápr. 12-i sajtótájékoztatóján az, amit mind Albert Álmos háromszéki területi RMDSZ-elnök, mind Demeter János megyei tanácselnök elhallgatott. A kormánypárti politikus az ápr. 15-én aláírandó RMDSZ-SZDP megyei egyezmény utolsó, Bukarestben tartott alkujáról számolt be. Casunean elmondta, a Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László képviselő, illetve Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök közvetítésével zajlott le. Tárgyalási képességéért külön megdicsérte Markó Bélát, akit kiváló politikusnak tart, aki a magyar kisebbség érdekeiért harcol, ellentétben a megyei küldöttekkel, akik önérzetesen követelőztek, ugyanakkor elmarasztalta Hrebenciucot, mondván, hogy inkább az RMDSZ pártján állott. Hrebenciuc ugyanis hajlott volna az RMDSZ követelésére, miszerint most már nem 18, csupán 6 intézményvezetői tisztséget kért, azonban a megyei pártküldöttség határozottan ellenállt. Sőt, Casunean azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt elfogadtatják, ő lesz az első képviselő, aki pártja egyik minisztere ellen interpellál a parlamentben. Az egyetlen személyi követelés, amelynek engedtek, az Olosz Gergely alprefektusi tisztségében való megerősítésére vontakozik, de azt sem az RMDSZ nyomására, hanem a prefektus kérésére tették - mondta a képviselő. A főtanfelügyelő menesztését határozottan követelték. Megegyeztek fülhallgatóügyben is: a készülékek az asztalon maradnak, de a román tanácstagoknak nem kell azokat föltenniük, hanem az egyes székek mögött annyira kihangosítják, hogy az illető szabadon hallhassa a fordítást. Casunean közölte, ő maga sem tenné fel a fülhallgatót. Nem kerültek be a dokumentumba azok a tételek, amelyekben nem sikerült megállapodniuk. /Szekeres Attila: Megyei egyezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2002. április 15.

Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére ápr. 13-án Mikóújfaluban gyűltek össze az Olt menti közbirtokosságok képviselői. A megbeszélés tárgya a napokban hatályba lépett, a magánerdészetek megszervezését szabályozó miniszteri rendelet volt, de szó esett az erdők visszaszolgáltatásáról, illetve a közbirtokosságok gazdálkodásáról is. Bővült a közbirtokossági tagoknak visszaadható terület felső határa (10-ről 20 hektárra). Olosz Gergely alprefektus, a megyei bizottság tagja elmondta, hogy megyeszerte összesen 84 000 hektár erdőt kértek vissza, ebből 31 500 hektárt már jóváhagyott a bizottság. A gazdaságilag is életképes magánerdészet széles körű összefogással jöhet létre. Délután Kézdialmáson jöttek össze Kézdivásárhely, Bereck, Lemhény, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Szentkatolna és Torja község területén működő ötven közbirtokosság vezetői. A két honatya a magánerdészeti hivatalok megalakításának szükségességéről, hasznáról próbálta meggyőzni a jelenlevőket. /(Ferencz—Iochom): Magánerdészet. Nincs köztes út. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2002. október 8.

Több hónapja nincs melegvíz Sepsiszentgyörgyön, a tömbházakban. Most reménykedni kezdtek, hogy nem fagynak meg lakásaikban, ugyanis az ipari minisztériumban a miniszter biztosította a megyei tanács elnökét, Demeter Jánost, Olosz Gergely alprefektust és Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy lesz gáz. Ezek után a város képviselői Brassóban folytattak tárgyalásokat a Distrigaz vezetőivel, de azok nem írták alá az új szerződést, követelték az alapadósság törlesztését, amire egyelőre még nincs pénz. A városnak 80 milliárdnyi tartozása van a gázszolgáltató felé, ez az összeg pedig büntetőkamattal együtt mintegy 130 milliárdra rúg. Az alapadósságot kellene törleszteni, a büntetőkamatokat átütemezik. Az óvodák, iskolák nagy részében is hideg tantermekben tanulnak még a gyermekek, olyan tanintézményekben is, ahol egyébként saját központi fűtéssel rendelkeznek. A Váradi József Általános Iskolában például egy 200 milliónyi adósság miatt a gázvállalat egyszerűen elvitte a gázórát. A városban a tömbházakban továbbra sincs gáz. /Éltes Enikő: Könyörület - gáz nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2002. november 28.

Az erdővidéki polgármesterek nov. 27-i találkozóján Barót, Vargyas, Bardoc, Nagyajta és a házigazda Bölön önkormányzati képviselőin kívül jelen volt Olosz Gergely alprefektus, Csanády András, az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa is. Elsőként a térségeket érintő szociális kérdésekről esett szó. A 2003-as költségvetés reálértékben valószínűleg kevesebb lesz az ideinél, de ha jól használják ki a pályázati lehetőségeket, további összegekre tehetnek szert. A birtoklevelek kiosztásával kapcsolatosan Olosz Gergely elmondta, majdnem mindenütt nyolcvan százalék körül kiadták a tulajdonosoknak. A megyében eddig mintegy hatvan közbirtokossági pályázatot iktattak, ebből Erdővidéken 11-et. /(hecser): Erdővidéki polgármesterek találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2003. február 17.

Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2003. március 8.

Markó Béla RMDSZ-elnök márc. 6-án néhány órát hívei körében töltött Sepsiszentgyörgyön.Albert Álmos területi elnök szerint a Polgári Kör, az ASIMCOV, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az alsó-háromszéki polgármesterek, falusi RMDSZ-vezetők amúgy is találkozóra, megbeszélésre készültek. Puskás Bálint szenátor, a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei elnöke szerint az egységet meg kell őrizni. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ most sokkal erősebb, mint valaha, figyelemre méltó egyezményt sikerült tető alá hozni idén a kormánypárttal, jó úton haladnak a tulajdonjog rendezése, az egyházi ingatlanok és közösségi javak visszaszolgáltatása terén, az anyanyelvi oktatás kiteljesítése ügyében, elérték, hogy kormányprioritásként kezelik az Erdélyt átszelő autópályát, s rögzítették a Nastaseékkal aláírt paktumban, hogy bármilyen fajta területi, adminisztratív átszervezés csak az RMDSZ támogatásával történhet meg. Vannak, akik szerint egy szűk érdekcsoport kezébe került a szövetség, amely már rég nem követi a közösség hasznát, hanem önös célok nyomában halad. Markó mindezt nem így látja. Úgy véli, az RMDSZ-nek nincs szüksége tiszteletbeli elnökre, a civil társadalomnak, az értelmiségieknek, az egyházaknak, a sajtónak kell ellátnia az ellenőrző funkciót. A Magyar Nemzeti Önkormányzatot deklaráció szintjén létre lehet ugyan hozni, de haszna kevés lesz. Markó arról beszélt, hogy az aggodalom, a rossz közérzet indokolt például Kovászna megyében. Igen magas a munkanélküliség, a prefektúra és a kormánypárt által ellenőrzött intézmények megbénítják az önkormányzatokat, és bizonyíthatóan ellenünk dolgoznak. Olosz Gergely alprefektus leszögezte, hogy a Romániában érvényes törvények Kovászna megyében érvénytelenek, itt nem lehet közös erdőgondnokságokat létrehozni, az egykori állami gazdaságok földjét valós tulajdonosaiknak visszaadni, nem mozdul a magánerdészetek ügye. Demeter János, a megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2003. év folyamán az uniótól igen nagy pénzek érkeznek Romániába, sajnos, Bukarestben azon dolgoznak, hogy Moldva, Havasalföld felé irányítsák azokat. Háromszéken nagy mennyiségű földet, erdőt, telket, házakat vásárolnak fel brassóiak, bukarestiek. Ki kell dolgozni Székelyföld regionális fejlesztési politikáját. Szőke György vállalkozó szerint a csúcsvezetésnek lépnie kellene Verestóy szenátor ügyében, akinek rossz híre Focsani-tól Csíkszentsimonig, Bukaresttől Martonosig terjed. Megkérdezte: hogyan harcolnak az RMDSZ-es tisztségviselők a magyar vezetők kinevezéséért, miközben Verestóy szenátor Hungastro nevű sepsiszentgyörgyi cégében mind az igazgató, mind az aligazgató román. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese az RMDSZ értékrendjét firtatva azt kérdezte, melyik lenne az a három feltétel, melynek nem teljesítése a szövetséget partnerével való szakításra bírná. (Markó végül a tulajdon-visszaszolgáltatás megtorpanását, az egyetemi oktatásban kitűzött célok elmaradását, a 2004. évi állami költségvetésnek a magyarlakta vidékekre hátrányos voltát jelölte meg szakítópróbaként.) Tamás Sándor képviselő a megvalósult autonómia szeletének nevezte a 90 000 hektár visszaszolgáltatott erdőt, melynek értéke 400 millió dollár. /(simó): Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2004. április 14.

Húsvétvasárnapon Zabolán románok és magyarok jelenlétében felavatták a felújított kultúrotthont. A közönséget Ádám Attila Péter polgármester köszöntötte. Olosz Gergely alprefek­tus elmondta: örömmel tapasztalja, hogy Zabola jelentős dolgok színhelye. A jövőben a zabolai Gyöngyharmat és az Izvorasul néptánce­gyütte­sek megfelelő körülmények között léphetnek fel a zabolai közönség előtt is. A felújított kultúrotthon karzatát díszítő 59 faragott kazettát a pávai Barabás Zsombor nyugalmazott tanító és fafaragó fiai készítették. /Bodor János: Feltámadt a kultúrotthon (Zabola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2004. szeptember 27.

Szárazajtán szept. 26-án a Maniu-gárdisták 1944. szept. 26-i vérengzésére emlékeztek. – Szárazajta története a miénk, azoké, akik itt élünk, és nem azoké, akik kívülről bejönnek, és megpróbálják átforgatni azt – szögezte le Bartalis Szélyes Pál református lelkész. Arra utalt, hogy amikor három hete, szeptember 4-én a szárazajtai volt görög katolikus templom udvarán újratemették a napokkal korábban kihantolt, az 1944. szeptember 4-i csatában elesett néhány román és egy német katonát, a hatóságok valóságos erődemonstrációt tartottak, az emlékezők pedig mindenáron azt bizonygatták: a csatamezőn elesett katonák életéért Szárazajta magyar lakossága felelős. – Szárazajtán riadalmat keltett, hogy terepmotorosok jelent meg a faluban.Később fekete ruhás kommandósok jelentek meg, és igazoltatni kezdték az ünnepségen részt vevők egy részét. 1944. szeptember 26-án néhány helybéli román kezdeményezésére az Észak-Erdélyt végiggyilkoló és -rabló Maniu-gárdák 13 magyart végeztek ki Szárazajtán, közülük kettőt fejszével lefejeztek. Bartalis Szélyes tiszteletes hangsúlyozta: „Úgy kell emlékeznünk a történtekre, ahogyan történtek. Valahányszor emlékezünk, imádkozunk, hogy az Úristen bocsássa meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. De elvárjuk, hogy a mi történelmünket is tiszteljék, és bármilyen nemzetiségűek, mások is bocsánatkéréssel emlékezzenek, hogy a szárazajtaihoz hasonló tragédia soha többé meg ne történhessen.” A szárazajtai megemlékezést megzavaró terepmotorosokra, de főleg a csendőrökre Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor is kitért: „Nem az emlékező és imádkozó emberekre kell vigyázni, nem tőlünk kell félni, mert a veszély nem tőlünk jön.” Puskás a román katonák elestét a magyarok rovására író törekvések kapcsán hozzátette: „A történelmet senki nem tudja átírni, ezért ismételten le kell szögeznünk: a katonák a háborúban a harctéren estek el, nem a mi kezünk által.” Ezt támasztotta alá Márton Árpád RMDSZ-képviselő is, aki levéltári forrásokra alapozott beszédében azt emelte ki, hogy a Maniu-gárdisták ártatlan embereket gyilkoltak meg, és mindazok, akik mostanság „az állami terror enyhébb formáját alkalmazva”, rendőri és csendőri erőket felvonultatva próbálják továbbra is félelemben tartani Szárazajta lakosságát, legitimálni próbálják az akkori tömegmészárlást. Olosz Gergely képviselőjelölt és Benkő Emőke tanár a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezete nevében összefogásra és helytállásra buzdított, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nevében felszólaló Hoffmann István pedig a Maniu-gárdák hadjáratához hasonlította a délvidéki magyarság ma is tartó zaklatását. Szárazajtán Ajtai Abod Mihály református pap, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egykori igazgatója születésének 300. és a Maniu-gárdák tömeggyilkosságának 60. évfordulójára emlékeztek. Ajtai Abod emlékére márványtáblát avattak a templomban. /D. L.: Megemlékezés hatósági felügyelettel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2006. június 13.

„Az, hogy a Demokrata Párt (PD) visszahívta államminiszteri tisztségéből Gheorghe Pogeát, nem jelenti, hogy az RMDSZ is ugyanezt teszi” – értékelte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a demokraták sokak számára meglepetésszerű döntését. Emil Boc PD-elnök június 12-én jelentette be Gheorghe Pogea, illetve Gheorghe Dobre szállítási miniszter visszahívását. Takács Csaba szerint az RMDSZ elsősorban a koalíciós megállapodást, illetve az abba rögzített kormánystruktúrát tartja szem előtt. „Az államminiszterek körüli hisztéria azért alakult ki, mert koalíciós partnereinket, de elsősorban a demokratákat zavarja Markó Béla tapasztaltsága és érvrendszere. Tudják, hogy jelenléte a kormányban, nagyobb súlyt ad az RMDSZ-nek és ezért kellemetlen” – részletezte Takács. Takács Csaba újságírói spekulációnak nevezte az Adevarul hétvégi számának egyik cikkében foglalt információkat, amelyek szerint – a kormányátszervezés részeként – az RMDSZ hajlandó lenne lemondani az energetikai szférában vezető beosztást betöltő embereiről. A lapban megjelent írás szerint az RMDSZ Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság (CNCAN) elnökétől, Jakab Elek, a Romgaz Rt., illetve Olosz Gergely, az Országos Urán Társaság vezérigazgatójától válna meg. /Gujdár Gabriella: PD-s példamutatás: visszahívták Pogeát. Markó Béla maradt Calin Popescu-Tariceanu kormányfő egyetlen helyettese. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2007. március 19.

Az RMDSZ javaslatára Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Olosz Gergelyt nevezte ki a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöki tisztségébe. Olosz Gergely /sz. Sepsiszentgyörgy, 1976. szept. 30./ korábban az Országos Urán Társaság elnök-vezérigazgatója volt. Közgazdasági oklevelet szerzett 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán, majd jogi szakokleveles közgazdászdiplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. /RMDSZ-tisztségviselő felügyeli a gázszabályozást. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2007. május 31.

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök kinevezte az Országos Környezetvédelmi Hivatal élére Nagy Zoltánt, valamint Olosz Gergelyt az Energiaszabályozási Országos Hivatal elnöki székébe. Nagy Zoltán 1999-ben szerzett egyetemi diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem biológia szakán, majd 2000–2003 között Szegeden folytatta doktori tanulmányait. Több nem-kormányzati szervezet nemzetközi kutatásában vett részt az elmúlt években. Olosz Gergely korábban az Országos Urántársaság elnök-vezérigazgatója volt, később a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnökeként tevékenykedett. /Kinevezések. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2008. január 12.

Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

2008. január 24.

A januári hatalmas fűtésszámlákat a februári gázáremelés tetézi. A 18 éve krónikus fűtésgonddal küszködő Gyergyószentmiklóson jelentős az „utcákat fűtő” hőveszteség. A januárban megkapott számlák összegei felháborodást váltottak ki a városban. Vincze János, a Közüzemek igazgatója elismeri: vannak veszteséggondok, ha ezeket ki lehetne küszöbölni, akkor valóban kevesebbet kellene fizetni a fűtésre. Hozzátette: ahhoz képest, hogy a gáz ára 2007-ben háromszor is emelkedett, ők csak nagyon keveset emeltek a fűtés árán. A sepsiszentgyörgyi városvezetés már évek óta felszámolta a távfűtéses megoldást, így minden lakás saját hőközponttal rendelkezik, ennek ellenére a gázszámlák továbbra is emelkednek. Megugrottak a számlák Kolozsváron is. Egy négyszobás lakás fűtése tavaly maximum 500 lejbe került, az idén már megüti a 900-at, a kétszobás lakások tulajdonosai tavaly 280 lejt fizettek a fűtésért, most közel 600 lejt. Marosvásárhelyen egy kétszobás lakás decemberi fűtésköltsége 200-250 lej, egy háromszobásé 250-300 lej között mozog. Kovászna megyében mintegy 51 500 azok száma, akik fűtéstámogatást igényeltek. Sepsiszentgyörgyön csupán 8500 személy részesült fűtéstámogatásban: háromezerrel kevesebb, mint tavaly. Marosvásárhelyen közel 17 ezren kérvényezték a fűtéstámogatást. A szolgáltatók gázárak emelésére vonatkozó követelése jogos, magyarázta Olosz Gergely, az Országos Energiaszabályozási Szakhatóság (ANRE) elnöke. /Fűtésszámlától hideglelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2008. január 28.

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

2008. szeptember 5.

Majdnem ötórás maratoni ülésen rangsorolta az RMDSZ küldöttgyűlése a szövetség háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeit. A két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbbet, 200 szavazatot kapott a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató, Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett 167 szavazattal. Képviselőnek tízen jelentkeztek, de Ördög Lajos a gyűlés elején visszalépett. A küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett 309 vokssal, második lett Márton Árpád (302), harmadik a sepsiszentgyörgyi Édler András (226), negyedik pedig az erdővidéki Molnár Gábor (128). /Farkas Réka Döntöttek az RMDSZ jelöltjeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2008. szeptember 8.

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2008. október 9.

„Isten engem úgy segéljen!” – így, magyarul fejezte be képviselői esküjét Olosz Gergely Kovászna megyei képviselő a parlamentben. Olosz Gergely egy magyar nyelvű Bibliára esküdött, amelyet utána a parlamentnek adományozott, hogy a továbbiakban a magyar képviselők ezt használhassák. „Én magyar ember vagyok, a magyar választókat képviselem, így természetesnek tűnt számomra, hogy a román nyelvű esküt magyarul fejezzem be” – nyilatkozta a képviselő. Olosz Gergely közgazdász végzettséggel rendelkezik, 2004-ben nevezték ki az Országos Urántársaság igazgatójává. 2007-ben az Országos Energiaügyi Hatóság vezetésével bízták meg. Október 8-án Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester képviselői mandátumát vette át, de megtartja előző beosztását is. /Magyar eskü az alsóházban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2008. október 11.

Traian Basescu államfő október 10-i nyilatkozatában ugyanazt ismételte el, amit a kormányfő, a jegybankelnök és elemzők is elmondtak: a román bankrendszer nincs bajban, és a lej leértékelődését a bérkövetelések idézték elő. Az államfő újságírói kérdésre válaszolva kitért a különböző kormányügynökségek vezetőinek rendkívül magas fizetésére is. Basescu szerint a túlzottan magas fizetések a politikai osztály „kapzsiságát és érzéketlenségét” tükrözik. A Realitatea TV kifogásolta, hogy a légi hatóság vezetőjének, Florea Geicanak 30 ezer lej nyugdíja van. Az ANRE elnöke, az RMDSZ által jelölt Olosz Gergely pedig nem vallotta be jövedelmét, vagyonnyilatkozatába azt írta, hogy az bizalmas információnak számít. A Gardianul című napilap szerint Olosz Gergely 50 ezer eurót keres havonta. /Basescu szerint is biztonságos a hazai bankrendszer. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2008. október 11.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnökének közleménye szerint az RMDSZ aggodalommal veszi tudomásul, hogy a választási kampány közeledtével ismét felerősödnek a Szövetség tisztségviselőit célzó támadások. Legutóbb Olosz Gergelyt, az Országos Energia Hatóság elnökét, a Szövetség felső-háromszéki képviselőjelöltjét alaptalanul vádolták jövedelme miatt. – Az RMDSZ visszautasít minden olyan alaptalan vádat, amely képviselőit érinti. /Kelemen Hunor közleménye. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2008. október 13.

A kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségek alkalmazottainak fizetésére, juttatásaira vonatkozó ellenőrzést rendelt el Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, miután a médiában nagy port kavart többek közt Olosz Gergelynek, az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) elnökének vagyonnyilatkozata. A kormányhivatal szerint a kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségekben dolgozók fizetése, köztük az ANRE vezetőjének bére, nem egyezik meg azokkal a számokkal, amelyek a médiában megjelentek. A Gardianul szerint Olosz fizetése havi 50 ezer euróra rúg, miközben az ANRE honlapján jelenleg feltüntetett adatok szerint ez az összeg évi 115 449 lej. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a NewsIn hírügynökség szerint szintén vizsgálja Olosz jövedelmét. Olosz Gergely a hatóság, a kormány és az RMDSZ elleni lejárató hadjáratnak, médialincselésnek nevezte a vádakat. A vagyonnyilatkozata évek óta nyilvános, hangsúlyozta. A vezérigazgatók fizetése bizalmas, tette hozzá. /O. M. : Lejárató hadjáratot sejt Olosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2008. október 13.

Soha rosszabbkor nem jöhetett az RMDSZ-nek és a szövetség vezetői által az elmúlt 18 év során kitartó és áldozatos munkával létrehozott pénzügyi-gazdasági holdudvarnak az Olosz Gergely elnökölte energiaszabályozó hatóság bérpolitikája körül kipattant botrány. Miközben a kormány és a szakszervezetek között ádáz csaták dúlnak a parlament által a pedagógusoknak megszavazott ötven százalékos béremelés „általános kiterjesztése” miatt, miközben a miniszterelnök úton-útfélen hangoztatja: nincs pénz fizetésemelésére, a „követelőzők” azzal szembesülnek, hogy a kormánynak alárendelt állami intézmények vezetői horribilis összegeket vesznek fel különböző bérkiegészítések formájában. Például az energiaszabályozó hatóság tavalyi bevételi-kiadási mérlegén mutatkozó közel 42 millió lejes hiányt a büdzséből kellett támogatni, miközben az alig 250 alkalmazottat foglalkoztató intézmény 52 milliót fordított dolgozói javadalmazására. A többi állami vállalat, kormányügynökség vezetőjéhez hasonlóan Olosz elnökként – és közvetlen haszonélvezőként – jóváhagyta a béreket jócskán túlhaladó anyagi juttatásokat. Másrészt Olosz azzal is elkövet egy kapitális hibát, hogy az ANRE-nél betöltött tisztségéhez azután is foggal-körömmel ragaszkodik, hogy egy héttel ezelőtt átvette az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterré választásával megüresedett képviselői mandátumot. Noha a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvény értelmében Olosz összeférhetetlensége legtöbb 45 napig tarthat, a választások időpontjának közelsége miatt a politikus „kétlakisága” hetekig elhúzódhat. Az RMDSZ pedig a romániai magyar érdekképviselet meggyengítését célzó hadjáratként állítja be a kormányügynökségek háza táján tapasztalható Olosz-féle prémium-kiutalás megszellőztetését. /Rostás Szabolcs: Kliensek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998