udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hayssam, Omar

2005. április 23.

Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./

2005. május 26.

Ioan Talpes szenátor felajánlotta szolgálatait Traian Basescu elnöknek. Talpes bejelentette, hogy kilép a Szociáldemokrata Pártból, mert képtelen együttműködni azokkal, akik a párt alapítóját, Ion Iliescut kiszorították az elnöki tisztségből. Talpes hosszan elbeszélgetett az államfővel nemzetbiztonsági kérdésekről. Talpes volt több évig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ vezetője. Talpes az SZDP-ből való kilépésekor több botránykeltő kijelentést is tett, többek közt a szociáldemokraták és a letartóztatásban levő arab üzletember, Omar Hayssam viszonyáról, akit egyebek közt az újságírók elrablásával vádolnak. Talpes cáfolta, hogy valami köze lenne Hayssamhoz, elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt berkeiben kell keresni azokat, akik Hayssamot támogatták és behozták a pártba. A bukaresti Adevarul bizonyítékai szerint viszont Hayssam alaposan kivette a részét (anyagilag is) Iliescu kampányában. /(-y, -a): Talpes Basescu nemzetbiztonsági tanácsadója? A szenátor felajánlotta szolgálatait az államfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2005. június 7.

Valóban Omar Hayssam szíriai-román üzletember rendezte meg Bukarestből a román újságírók iraki elrablását – erősítette meg hivatalosan Traian Basescu államfő a nyilvánosság előtt. A szíriai üzletembernek az volt a célja, hogy valamilyen módon kijusson Romániából, Hayssamnak ugyanis nem volt szabad elhagyni az országot az ellene folyó vizsgálat miatt. Felajánlotta, ha elmehet szabadon Bagdadba a válságdíjjal, kiszabadítja az újságírókat, akiknek őrizetbe vételét korábban ő tervelte ki. /Hayssam és Munaf rendezte meg az elrablást – ismerte el Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2006. július 21.

Lemondott Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Gheorghe Fulga a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ és a Virgil Ardelean, a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának elnöke, lemondásuk Omar Hayssam eltűnésének következménye, jelentette be július 20-án Adriana Saftoiu elnöki szóvivő azután, hogy Traian Basescu államfő összehívta a titkosszolgálatok vezetőit annak tisztázására, mi történt Hayssam szabadlábra helyezése után. A szíriai üzletembert terrorizmussal vádolják, ő az Irakban tavaly elrabolt újságírók ügyének fő gyanúsítottja. Amikor egészségügyi okok miatt szabadlábra helyezték, egyik szolgálat sem folytatta a megfigyelését. A három vezető lemondását elfogadta az elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint Timoftéék lemondásának már nagyon rég meg kellett volna történnie. „Traian Basescuban már régóta halmozódott az elégedetlenség a három titkosszolgálati vezetővel szemben, gesztusuk szinte bizonyosan az államfő nyomására született. Egyikük sem olyan, hogy önszántából megváljon a tisztségétől” – nyilatkozta a politikus, aki szerint Omar Hayssam eltűnése csupán ürügy volt Basescu számára, hogy megváljon tőlük. Kelemen Hunor úgy véli: a titkosszolgálatok élén legalább 4-5 hónapig tartó „ideiglenességi állapot” várható, mert Timofte, Fulga és Ardelean helyettesei már Basescu emberei. „Ezért az államfő várhatóan nem siet majd az új vezetők kinevezésével” – mondta Kelemen. A titkosszolgálatok vezetőit az elnök javaslatára a parlament nevezi ki. A lemondott három titkosszolgálati vezető még Ion Iliescu korábbi elnöktől kapta megbízatását. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Földrengés a hírszerzésnél. Lemondott a három legnagyobb titkosszolgálat vezetője. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A titkosszolgálatok vezetőinek lemondásával Románia eljutott a teljes káosz közvetlen közelébe. Az államelnöki hivatal közlése annyit elárul, hogy a hármak lemondását maga az államfő kérte. Az elnök most már eléggé konszolidáltnak érezhette hatalmát ahhoz, hogy lefejezze azokat a titkosszolgálatokat, amelyekkel hatalomra jutása után lepaktált, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Hármat egy csapásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2006. július 24.

Egyértelmű magyarellenes provokációnak nevezte Gansperger Gyula volt ÁPV-elnök, jelenleg a magyarországi Wallis Befektetési, Gazdasági és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója azt a tusnádfürdői esetet, melynek július 22-én hajnalban szenvedő alanya volt. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemre érkező üzletember a tusnádfürdői kempingbe szeretett volna behajtani személyautójával, amikor az üdülő bejáratánál szolgálatot teljesítő rendőrök megállították, igazoltatni akarták, majd miután ő ezt megtagadta, öt rendőrautóval alakítottak ki blokádot körülötte. Gansperger több mint három órán keresztül ült bezárkózva autójában, arra hivatkozva, hogy diplomata útlevele van, és diplomáciai védettséget élvez. Ugyanezzel indokolta az igazoltatás megtagadását, az alkoholteszt és vérvizsgálat elvégzését is, ami egyébként a román törvények szerint bűncselekménynek minősül. „Megállítottak, hogy nem szabad lemennem, erre válaszoltam, megállnék az út szélén, de azt sem engedték. Ezután akarták elkérni az irataimat, durván beszéltek és fenyegetőztek” – mondta el Gansperger, miközben a helyszínre érkezett Toró T. Tibor képviselő is, hogy rendezni próbálja a helyzetet. Florin Petrica tusnádfürdői rendőrparancsnok szerint az igazoltató rendőrök csak a dolgukat végezték. „Nem fenyegettük, udvariasak voltunk” – reagált Gansperger vádjaira a parancsnok, aki bűnügyi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba amiatt, hogy a megállított autós nem volt hajlandó elvégezni az alkoholtesztet. A patthelyzetet végül úgy oldották meg, hogy Gansperger átült az anyósülésre, autóját kollégája vezette a szállodáig. Másnap az üzletember Toróval és a megyei rendőrparancsnokkal megbeszélte az incidenst, az ügyet lezártnak tekintik. Az eset kapcsán Révész Máriusz Fidesz-szóvivő emlékeztetett: több kollégájához hasonlóan megjárta már, hogy rendőrök akadályozták meg a táborba való behajtását. Hasonlóképpen vélekedett Sógor Csaba szenátor is, akinek többször be kellett avatkoznia a meghívottak és a rendőrök között kialakult konfliktusba. Sógor a táborozóknak is pártját fogta, amikor azok a városból vásárolt szeszes italt még a tábor területén kívül felbontották, és emiatt a rendőrök megbüntették. Antal Stefan megyei rendőrparancsnok azt nyilatkozta, kivizsgálást kezdeményez az ügyben. Toró T. Tibor képviselő szerint nem normális, hogy miközben a táborban tűnt már el laptop, fényképezőgép, hátizsák, és a rendőrség tétlenül ült, addig abban a villában, ahol magyar politikus barátaival lakott. Egy rendőr olyan nyilatkozatott íratott a recepcióssal, hogy tanúsítja: nem járt a villában Omar Hayssam. /Mihály László: Hangulatot felforraló incidens Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2006. július 25.

Egyre inkább valósnak tűnik az a gyanú, hogy a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam állami szervek segítségével szökött meg Romániából. Ezt erősítette meg Vasile Blaga belügyminiszter. Július 24-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács, amely a titkosszolgálati vezetők lemondása után keletkezett helyzetről tárgyalt. Ezt követően Traian Basescu államfő kijelentette, a biztonsági törvények elfogadása után nevezi ki a titkosszolgálatok vezetőit. /B. T.: Állami intézmények segítettek Haysamnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2006. augusztus 2.

Nincs szükség többé a parlament összehívására Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója távozásának elfogadásához, közölte Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke, miután kézhez kapta Timofte lemondását. Korábban Timofte nem fogalmazott meg írásos lemondást, csupán levélben kérte felmentését tisztsége alól. Időközben a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság kihallgatta a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam eltűnése ügyében Gheorghe Fulgát, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatóját is. A SIE vezetője elmondta: már 2005-től távozni készül a hivatal éléről, „az egyik politikai párt nyomására”. /Gheorghe Fulgát is kihallgatták Hayssam-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2006. december 28.

Túlságosan nagy és egyre növekvő hatalommal rendelkeznek a kelet-európai volt kommunista államok titkosszolgálatai, amelyekben az egykori politikai rendőrség még mindig jelentős befolyással rendelkezik – állította legfrissebb számában a The Economist. A tekintélyes brit hetilap szerint valamennyi kelet-európai titkosszolgálat közül a román az, amelyben az egykori Szekuritáté befolyásos elemei a legellenállóbbaknak bizonyultak bármilyen változással szemben. A gazdasági hetilap úgy látja, hogy bár az egyik hármas ügynök (Omar Hayssam) külföldre szökését követően Traian Basescu leváltotta a titkosszolgálatok igazgatóit, a kémszolgálatok az államfőre is nyomást gyakorolnak. Mindmáig nem kerültek elő azok a dossziék, amelyek a román államelnök antwerpeni kirendeltség vezetői múltjára vetnének fényt, pontosabban arra, hogy Basescunak milyen árat kellett fizetnie a jól jövedelmező és kevés munkát feltételező állásért a román vagy más titkosszolgálatoknak. Belföldi elemzők is attól tartanak, hogy az államfő a titkosszolgálatok túsza. /(t): Még mindig hatalmas és befolyásos a Szekuritáté. Nyugat bírálja a román titkosszolgálatokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2007. március 22.

Az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak is köze lehet ahhoz, hogy a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam elhagyhatta Romániát. Hayssam izraeli ügyvédjén, Mordechai Tzivin keresztül szóbeli ígéretet tett a Moszaddal való együttműködésre, és felkínálta, szorosabb kapcsolatba hozza az arab világgal. Cserében a bukaresti, rahovai börtönből való kiszabadítását kérte. Izraeli lapok szerint Hayssam egy magas rangú román titkosszolgálati tisztségviselő megvesztegetésével szökhetett ki az országból. Hayssam ügyvédjét az Izrael határain kívül letartóztatott vagy fogságba ejtett izraeli állampolgárok védőügyvédjeként ismerik. Az izraeli események valószínűsítik a korábbi feltételezést, miszerint Omar Hayssam a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: Román-izraeli segítség Hayssamnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2007. május 11.

Lecserélték a Belügyminisztérium titkosszolgálatának éléről Virgil Ardeleant, aki már a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam tavaly nyáron végrehajtott megszökése után benyújtotta lemondását. Május 10-én Cristian David belügyminiszter Ardelean helyére kinevezte Petre Albut, aki eddig az Országos Drogellenes Ügynökségnél dolgozott. /B. T. : /Lecserélt titkosszolgálati vezető. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2008. március 17.

Támadást intézett a romániai sajtó ellen az Európa Tanács tavaszi ülésszakáról, Brüsszelből hazatérő Traian Basescu államfő. Dan Voiculescu, Adrian Sarbu és Sorin Ovidiu Vantu sajtótrösztjeit, a „sajtómogulokat” bírálta, akik lánya és ellene intéznek kirohanásokat. Cáfolta azokat a laphíreszteléseket, miszerint miniszter korában intézkedett volna bankkölcsöneinek törlése ügyébent, illetve államfőként köze lett volna Omar Hayssamhoz. A szavait kommentáló sajtóbeszámolók nyomán némileg árnyalta, mondván, nem a sajtó ellen lépett fel. „A sajtó-zeneautomaták és sajtómogulok diktatúrája azonban megengedhetetlen a demokráciában, módszereiket legalább a válaszadás joga alapján bírálni kell” – jelentette ki Basescu. A sajtó képviselői élesen reagáltak a bírálatokra. /B. T. : Sajtómogulokkal viaskodó Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2009. január 12.

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998