udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orbán Gyöngyi

1996. október 30.

Soros György 1979-ben New Yorkban alapította meg a Nyílt Társadalom Alapítványt, amely ma már valóságos szellemi birodalom ötven intézménnyel és ezer alkalmazottal, 24 országban. A romániai Soros Alapítvány az országok között nagyságrendben az oroszországi után a második, évi tizenegy millió dolláros költségvetéssel. Az alapítvány cselekvése három irányú: nevelés, civil társadalom építése és kommunikáció. Néhány példa: a zetelaki iskola ezer dolláros audiovizuális felszerelése, ditrói iskola 1300 dollár értékben kapott számítógépeket, külvárosi, szegény óvodák támogatása, összejövetelek finanszírozása, ifjúsági klubok támogatása, számítógép központok létesítése, folyóiratok támogatása a Matematikai Lapoktól a Romania Literara folyóiratig, külföldi utazások biztosítása, fordítások támogatása, így jelentek meg a iasi Agora Kiadónál Petőfi Sándor válogatott versei Nicolae Pintilio fordításában, könyvek kiadása, így például Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás című tankönyve. A Haaz Rezső Alapítvány 1500 dollárt kapott Zepeczaner Jenő és Herman Gusztáv A közigazgatás változásai Udvarhely térségében című munkájára, a iasi Egyetem pedig 2500 dollárt Silviu Sanie a géta-dákok műveltségéről szóló művének sokszorosítására. /Vajnovszki Kázmér: A Soros-birodalom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

1996. november 6.

A Korunk folyóirat 9-es számát a pedagógiai kérdéseknek szentelte. Ebben Antal Áron interjút készített Murvai László minisztériumi osztályvezetővel és Eugen Paladéval, az iskolai reformprogramot koordináló minisztériumi osztály igazgatójával, akik a reformról, a reformtankönyvekről nyilatkoztak. Murvai szerint előfordult, hogy egy tanár saját elgondolása szerint összeállított tankönyvből oktatott. Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus /Magyar Tanszék, Kolozsvár/ hozzászólt ehhez az interjúhoz a Szabadság hasábjain. A szóban forgó tanár, aki saját szempontjai szerint állította össze a tankönyvet, Tulit Ilona /Sepsiszentgyörgy/, akinek pályázatát a Magyar Tanszék 1992-ben elfogadta, tankönyve az Erdélyi Tankönyvtanács által meghirdetett pályázat egyik nyertese. A Murvai László által pozitív példaként felhozott, jóváhagyást kapott másik tankönyvet a hozzászólást író Orbán Gyöngyi írta, aki kifejtette, hogy nem kért jóváhagyást, itt csak egymás ellen akarják fordítani az egyes tankönyvek szerzőit. Orbán Gyöngyi hangsúlyozta, hogy a minisztériumi reformprogramban meghirdetett pályázatok nem vonatkoznak a magyar nyelvű reformtankönyvekre, mert a törvények szerint csak románból fordított tankönyvekből lehet tanítani. A reformtankönyvekre rendelkezésre álló összegből /47 millió dollár/ egyetlen fillér sem jut magyar tankönyvekre. Egyetlen terület lehetne, a magyar anyanyelv tankönyvei, ezekre meg nem hirdet a minisztérium pályázatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1997. február 25.

Volt párttitkárok hirtelen megtértek. Murvai László, aki Ceausescu kormányhivatalaiban éberen őrködött, hogy az oktatásban más ne történjen, mint amit a politika megenged, most a világbanki reformok híve lett, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Murvai a tanterv- és tankönyvpályázatok bizottságába nem vonta be a kolozsvári két magyar tanszék tagjait. Orbán Gyöngyi tanárnő alternatív tankönyvsorozatot írt. Murvai nem restellte kioktatni Orbán Gyöngyit, írta felháborodottan Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: A hivatalnok, akit átmentettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1998. június 10.

A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./

1998. december 2.

Dec. 2-án a filológiai tudományok doktorává avatták Orbán Gyöngyit, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának irodalomelmélettel és hermeneutikával foglalkozó adjunktusát. A műalkotás létmódjának hermeneutikai megközelítése című doktori disszertációjának bemutatása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai méltatták tevékenységét. Ugyanezen a napon történt Berszán György doktori dolgozatának megvédése is. /Kettős avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2000. május 25.

Máj. 19-21 között a Negyedik Hermészkedő alternatív magyar irodalmi tantárgyverseny színhelye volt a Salamon Ernő Líceum Gyergyószentmiklóson, amelyen azon gimnazista diákok vettek részt Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Barótról, Szilágysomlyóról, Kolozsvárról és Gyergyószentmiklósról, akik Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás c. alternatív tankönyve szerint tanulják a magyar irodalmat. A tantárgyversenyen részt vett Orbán Gyöngyi egyetemi tanárnő is Kolozsvárról. A díjkiosztó ünnepségen meglepetésként olvasta föl Orbán Gyöngyi tanárnő a 20 legnagyobb pontszámot elért diák nevét, akik augusztus 14-19 között részt vehetnek a Szovátán megtartandó Hermész-táborban, együtt irodalom szakos egyetemi hallgatókkal és tanárokkal. /Gál Éva Emese: Negyedik Hermészkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2000. szeptember 9.

Augusztus 14-18. között a magyar irodalomtudományi tanszék Hermész műhelyének, a kolozsvári módszertani tanszéknek és a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek a szervezésében Szovátán tartották a IV. Hermész tábort. Mintegy 60 középiskolás, egyetemi hallgató, középiskolai tanár és egyetemi oktató ült össze, hogy az irodalomoktatás kérdéseit megvitassák. Dr. Orbán Gyöngyi, a magyar irodalomtudományi tanszék oktatója elmondta, hogy idén a szerzőség kérdése volt témájuk. A táborozás az irodalomértést, olvasásra való képességet akarta erősíteni. Szembeszállnak az igénytelenséggel, felületességgel, amely az oktatásban jelenleg eluralkodóban van. - A nemsokára 6. születésnapját ünneplő hermeneutikai irodalomoktatási mozgalom az oktatásnak a szakmai igényességét igyekszik szolgálni. /Balázs Bence: Negyedik Hermész-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2000. november 20.

Nov. 17-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták Orbán Gyöngyi docens Háttérelemzések című esszékötetét. Az irodalomtanításról és a hagyományos irodalomelméletről volt szó a bemutatón tartott vitán. /Szabó Csaba: Háttérelemzések. Könyvbemutató és irodalomelméleti kerekasztal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. június 16.

Az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című rendezvénysorozat keretében jún. 15-én a Magyar Irodalomtudományi Tanszék napját tartották meg. Berszán István a Láthatatlan Kollégium teoretikus folyóiratot mutatta be, melynek eddig öt száma jelent meg. Orbán Gyöngyi az eddig négy alkalommal megrendezett Hermész-táborokról, ezekről az irodalomkutatást szolgáló egyetemi és középiskolai tanár-diák együttműködésekről szólt. /Identitásteremtő irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./ Az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című rendezvénysorozat keretében jún. 15-én a Szabédi Emlékháznál folytatódott a konferencia. Kötő József, Pomogáts Béla és Kántor Lajos tartott előadást. Másik helyszínen, a Györkös Mányi Albert Emlékházban a monográfiaírás módszertanáról tanácskoztak írók, kiadók, irodalomtudósok. Cseke Péter a Kriterion kiadó Közelképek (Erdélyi klasszikusaink és kortársaink) sorozatát ismertette, amelyből eddig három kötet látott napvilágot. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabédi-nap. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2001. október 6.

Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2002. január 11.

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

2002. június 26.

A 2001–2002-es iskolai év sajátos magyartanári gondjairól vallottak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ tanárai. A legnagyobb gond az volt, hogy a kilencedik és a tizedik osztályban új, képességfejlesztő tanterv szerint dolgoztak, de nem volt hozzá sem  tankönyvük, sem szöveggyűjteményük. A tanév elején tartottak Kolozsváron néhány napos továbbképzést, amelyben a képességfejlesztő tanterv értelmezését tanították. A tanterv nem világos, a követelmények egymásra épülése nem követhető nyomon, szakkifejezései hozzáférhetetlenek. Teljes szabadságot ad a tanárnak, válogasson olyan irodalmi anyagból, ami a rendelkezésére áll. Orbán Gyöngyi egyetemi tanár kidolgozott egy alternatív tankönyvet a líceumi magyartanítás első három évére. Lehet használni ezeket, de a tantervhez nem nagyon illenek. A nyelvtantanításhoz adva van Szende Aladár nyelvtankönyve, hozzá feladatgyűjtemény is, de a nyelv és kommunikáció tanításához nem elégséges. /Szekernyés Irén: Visszatekintés a lezárult tanévre. A magyartanítás gondjai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2002. október 23.

Okt. 18-19-én Gyergyószárhegyen tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetsége évi beszámoló közgyűlését. Ez alkalommal került sor a szövetség fennállása óta immár második alkalommal a népművészeti díjak kiosztására is. Idén három Hargita megyei is megkapta a kiváló mesteri titulust. A csíkszeredai András Lajos, valamint a székelyudvarhelyi Bán Erzsébet és Szakáll Gizella népművészek vehették át a szövetség által adományozható díjat. A mesterek kategóriában a Csíkszeredai Bálint Júlia, valamint a székelyudvarhelyi Bedő Zoltán, Nagy Imecs Zsuzsanna, Szilveszter Ferenc, Trifán Irén, Kisgyörgy Imre és Orbán Gyöngyvér érdemesültek a kitüntetésre. Tisztújításra is sor került. A szövetség új elnökének Trifán Irén székelyudvarhelyi tanárnőt választották meg. /Kristó Tibor: Népművészeti díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A közgyűlést 31 népi alkotó és regionális csoport elnök részvételével tartották. A kalotaszegi régiót, a Kalotaszeg Hagyományőrző Társaság elnöke, Kudor István, valamint Kovács Pali Ferenc és Vincze Jancsi Ferenc képviselte. A szövetség tagjaival készítendő bemutatkozó katalógus eddig 71 alkotó önéletrajzát, hitvallását, tevékenységét, pontos címét, fényképét tartalmazza. Szakál Gizella elnökasszony beszámolt a 2002-es évi tevékenységről, többek között a szejkefürdői kézműves alkotótáborról. A szövetség legfontosabb támogatója a Hargita megyei kulturális központ. A Kalotaszeg Hagyományőrző Népművészeti Társaság tagjai közül a kiváló mesteri címet a fafaragásban tavaly a bánffyhunyadi Kudor István, a mesteri címet pedig idén Gál Potyó István szerezte meg. A népi varrás mestere címet Kudor Mária kapta. /Vincze Jancsi Ferenc: Népművészek tanácskoztak Szárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. január 13.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke jan. 10-én megrendezte az első Könyvesnapot. "A cél nyilvánossá tenni, jobban megismerni egymás munkáit." - jelentette be a diákoktól zsúfolt bölcsészkari teremben Egyed Emese tanszékvezető. A könyvesnapon a tanszék tanárai (Horváth Andor, Cs. Gyimesi Éva, Egyed Emese, Gábor Csilla, Józsa István, Kozma Dezső, Orbán Gyöngyi, Balázs Imre József, Berszán István, Kányádi András, Selyem Zsuzsa, Szabó Levente, Tóth Zsombor) által a 2000-2002-es időszakban írt, fordított, szerkesztett, verseket, esszéket, tanulmányokat, szövegértelmezéseket tartalmazó könyveket és tankönyveket mutatták be, miközben véleménycserére, vitára is sor került. Este a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat (Kozsik Ildikó, Maier András, Kozsik József) Levél helyett címmel kortárs erdélyi költők műveiből összeállított műsorát mutatta be. /Ö. I. B.: Magyar Irodalomtudományi Tanszék: Első Könyvesnap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Negyvenre tehető a kiadványok száma /22 egyéni kötet és számos, általuk szerkesztett kiadvány/.Berszán István (Kivezetés az irodalomelméletből), Egyed Emese (Mennyei barátom! és Adieu, édes Barcsaym), Gábor Csilla (Káldi György prédikációi), Horváth Andor (fordításkötetek - Andrei Plesu: Tescani napló és A madarak nyelve), Józsa István (Orth István. To Vizualize Time, szerk: Andrei Plesu: Robinson etikája), Kányádi András (szerk. Loránd Orbók: Casanova), Kozma Dezső (Eleven örökség, Ady Endre, Arany János, Petelei István publicisztikája), Orbán Gyöngyi (Megértő irodalomolvasás I., II., III. és Ígéret kertje), Selyem Zsuzsa (Valami helyet) könyveit ismerhették meg az érdeklődők. Ezután a tanszék tagjai által szerkesztett kiadványokat, kötetsorozatokat mutatták be. A tanszékhez kapcsolható konferenciakötetek közül három került részletesebb bemutatásra: a Romániai Magyar Doktoranduszok Konferenciájának irodalomtudományi kötete, a Vörösmarty-konferencia, valamint a Dialógus és retorika elnevezésű hermeneutikai tábor anyaga. A Sapientia Alapítvány által finanszírozott csoportos tanulmánykötetekből a Theátrumi könyvecskét és a Kegyesség, kultusz, eltávolítás című irodalomtudományi kiadványt emelték ki, majd Szabó Zoltán professzor az Antal Árpád-emlékkönyvről szólt. A maratoni bemutatót a Láthatatlan Kollégium kiadványai zárták, a Vissza a Forrásokhoz című interjúkötet és az Lkkt. irodalomtudományi folyóirat./Gál Andrea: Maratoni Könyves Nap Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2003. szeptember 15.

Felemás helyzetben indul a magyar nyelv és irodalom oktatása az új tanévben. Utolsó pillanatban készült el az új tanterv, ami azt jelenti, hogy nincs ehhez igazodó magyar tankönyv. A kilencedik osztály kötelezővé tétele a gimnáziumi oktatást érintette a legérzékenyebben. Az idén a tanárok a tavalyi, az időközben megváltozott tantervhez csak részben igazodó tankönyvekre és saját erőforrásaikra lesznek utalva. Az új tankönyvek ideális esetben is csak jövő őszre készülnek el. - Négy éve a legnagyobb bizonytalanságban tanítjuk a magyar irodalmat - nyilatkozta Román János magyar szakos tanár. "Mostanáig, a régi tanterv szerint legalább tisztában voltunk az érettségi tételek anyagával. Az idei tanévre egyelőre csak az érettségi követelményrendszert kaptuk kézhez, ami semmi konkrétumot nem tartalmaz. Az Orbán Gyöngyvér által összeállított IX., X. és XI. osztályos magyar irodalom tankönyvek csak részben felelnek meg az új tantervnek, de a tanárok többsége az újabb kiadványok megjelenéséig valószínűleg ezeket fogja használni" - mondta a pedagógus. E tankönyvekről megjelenésük óta dúlnak a viták a pedagógustársadalomban. Van, aki nyelvi hiányosságai miatt kifogásolja őket, mások azonban elégedettek. Szórványban különösen nehéz a magyartanárok helyzete. Máramarosban például úgy próbálták megoldani a tankönyvhiány okozta gondot, hogy a pedagógusok összegyűltek Nagybányán, és igyekeztek valamilyen közös nevezőre jutni a lehetséges alternatívákat illetően. A nagyobb városokban, így Kolozsváron sincs ilyenfajta egységesítés. Péntek János egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kuratóriumának elnökeként vállal szerepet a magyar tankönyvekért folytatott munkában. Péntek professzor két éve a magyar nyelv- és irodalomoktatás országos tantervi bizottságának is elnöke. "A középiskolai oktatás számára 1990 óta nem tudunk megfelelő tankönyveket készíteni - mondta Péntek János. - Hol a tankönyvekre kiírt pályázatok előzték meg a tantervet, hol fordítva történt." Az idei tanévben a kilenc, jövőre pedig a tíz osztály lesz kötelező. Péntek János szerint a középiskolában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szövegtanra, a szövegalkotásra, a kisebbségi nyelvre, mert az egyetemi felvételik alkalmával évről évre az derül ki, hogy a frissen érettségizetteknek komoly gondjaik vannak egy-egy szöveg értelmezésével, megfogalmazásával. Az új tantervhez igazodó középiskolai tankönyvek legkorábban jövő ősszel jelennek meg. Miután a minisztérium mindössze hatvan százalékát téríti meg az előállítási költségeknek, úgy tűnik, a kolozsvári Ábel és a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó nyereség nélkül jelentetik meg a magyar nyelvű tankönyveket. A hiányt a kiadók maguk pótolják, nyereségük csak a X., XI. és XII. osztályos könyvek eladásából származik. Idén a tárca a tanterv késlekedése miatt csak júliusban vette fel a kapcsolatot az Ábel Kiadóval a megrendelések ügyében, a T3-mal pedig augusztusban. Tulit Zsombor, a T3 kiadó igazgatója elégedetlen, mivel tanévkezdésre a minisztériummal kötött szerződésnek csak 90 százalékát tudják teljesíteni. /Jakab Lőrinc: Magyartanítás - tankönyvvel vagy tankönyv nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2004. március 1.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke munkatársainak könyveit mutatták be február 28-án, a Könyves Napon Kolozsváron. A rendezvényen a Berszán István által szerkesztett Tudomány-egyetem-diszciplína című konferenciakötet, illetve a tanszék tanárainak – Horváth Andor, Molnár Bodrogi Enikő, Selyem Zsuzsa, Orbán Gyöngyi, Fóris-Ferenczi Rita, Nagy Zsófia Borbála, T. Szabó Levente, Balázs Imre József – tudományos tárgyú könyvei kerültek terítékre. A kötetbemutatókat követően kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők. A Scientia Kiadót képviselő Tőkés Gyöngyvér elmondta: a kiadó szerzői az egyetem oktatóinak, illetve kutatóinak köréből kerülnek ki. A Scientia kiadványai: tudományos könyvek, tankönyvek, egyetemi jegyzetek és úgynevezett műhelykiadványok. /P. A. Zs.: A tudomány és terjesztése. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. október 13.

Szakiskolásoknak készült magyar nyelv és irodalom tankönyvek jelentek meg nemrégiben a tankönyvpiacon. Az egyik Orbán Gyöngyi egyetemi tanár, a másik az Ambrus Ágnes–Bodó Anna szerzőpáros nevéhez fűződik. Ambrus Ágnes Kovászna megyei tanfelügyelő elmondta, kényszerből írta a tankönyvet. A tanterv megváltozott, annak követelményei szerint készült tankönyv viszont nincs. Tanfelügyelőként naponta azt látja, a gyakorló tanárok kínlódnak, mert ők maguk sem jutnak hozzá minden esetben a tanításhoz szükséges szakirodalomhoz. Kevés idejük volt, három hónap alatt kellett elkészülnie a tankönyvnek. Péter Tünde, a Kolozs megyei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok tanfelügyelője kiemelte: fontos pillanat a magyar nyelv és irodalom oktatás történetében az, hogy a szakiskolák számára külön tankönyvek készültek. /Szabó Csaba: Alapkérdésekkel egy kettős jégtörés körül. Külön magyar irodalom a szakiskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. január 17.

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. november 30.

Másodszorra értékelte a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke a középiskolai magyartanároknak kiírt, Az irodalomtanítás öröméért című pályázatot és díjazta a nyerteseket. Orbán Gyöngyi, tanszék tanára közölte, nemsokára meghirdetik a harmadik fordulót is. A két kategória – a műértelmezés és a tanári napló megmarad. A tanári napló azokból a széljegyzetekből, egyéni megfigyelésekből születik meg, amelyek a tanári munkát kísérik. Kevés az olyan alkalom, amikor a felsőfokú és a középiskolai oktatás közötti kapcsolatot képviselő rendezvény születik. Ezt orvosolják pályázattal, de erre semmilyen anyagi támogatást nem kaptak. /N.-H. D.: Az irodalomtanítás öröméért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2005. december 9.

Megnyílt a kolozsvári Tranzit Házban az immár hagyományossá vált karácsonyi könyvvásár. A Magyar Könyvklub standjánál olyan könyvek kaphatók melyeket jelen pillanatban csak a magyarországi katalógusból lehetne megrendelni. A könyvklub kétszázezredik szerencsés vásárlója a helyszínen vehette át rendelését. A könyvvásár legjobban Wass Albert regényei fogynak, de a vásárlók érdeklődnek Nyírő József és Benedek Elek művei iránt is. A Korunk (azaz a Komp-Press) standjánál az érdeklődők az Ariadné sorozatban megjelent Selyem Zsuzsa, Demény Péter, Keszeg Vilmos, Orbán Gyöngyi és Vallasek Júlia műveiből válogathatnak, de megtalálható az összes Korunkban megjelent József Attilával kapcsolatos írásokat magába foglaló kötet is. A Kriterion standjánál választék a közismert Téka sorozattól egészen 111 vers – Váradról, Vásárhelyről, illetve 101 vers a szerelemről antológiákig terjed. A Művelődés Kiadó bemutatta Csetri Elek Erdélyi ezredek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) kötetét, Herepei János: A kolozsvári színház és színészet történelméből című művét, Gidófalvi István Önéletrajz-át és Kovácsné József Magda: Napok és nevek. Keresztszülők könyve címet viselő alkotását. /K. B.: Karácsonyi Könyvvásár a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. január 18.

Január 16-án immár negyedik alkalommal került sor Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék által szervezett Könyves Napra, amelynek keretén belül bemutatták a tanszék tanárainak tavaly megjelent köteteit. Egyed Emese tanszékvezető köszöntője után Balázs Imre József ismertette a kötetcímeket: Balázs Mihály (koord.): Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története I. kötet, Balázs Imre József: Mint egy úszó színház (Pallas Akadémia), Berszán István (szerk.): Alternatív mozgásterek (Scientia); Gábor Csilla (szerk.): A történetmondás rétegei a kora újkorban tanulmánykötetek (Scientia), Horváth Andor: A szent liget. Tanulmányok a görög tragédiáról (Polis); M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó – Pályi Éva Ildikó: Limba finlandeza. Simplu si eficient (Polirom), Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák X. osztálya számára (T3,), valamint Orbán Gyöngyi: Az irodalomtanítás öröméért (T3). /D. I.: Negyedik Könyves Nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2007. május 19.

Dsida Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezést a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsész- és Római Katolikus Hitoktatói Kar és a Kolozsvár Társaság. A költő műveiből ízelítőt a Báthory-líceum dísztermében bemutatott, Merre száll? című zenés-verses összeállítás nyújtott. A BBTE bölcsészkarán oktató Orbán Gyöngyi előadásában két közkedvelt Dsida-verset, a Nagycsütörtököt és a Kátai menyegzőt hasonlította össze. A verselemzés után következett a zenés versösszeállítás. Számos Dsida-versből hangzott el részlet hol énekelt, hol szavalt formában. /Kiss Bence: Dsida nyomában blues-zal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2008. március 10.

Alternatív irodalmi vetélkedőt tartottak Gyergyószentmiklóson. Erdély neves gimnáziumainak negyven irodalomkedvelő tanulója mérte össze tudását Gyergyószentmiklóson, a kilencedik Hermészkedő vetélkedőn. A diákok elemzési készségét fejlesztő, önálló olvasatra-értelmezésre ösztönző alternatív verseny kezdeményezői Orbán Gyöngyi és Fóris-Ferenczi Rita kolozsvári egyetemi oktatók. Írásbeli pályamunkával jelentkezhettek a diákok. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban zajló második szakaszon újabb írásbeli és szóbeli próbán vettek részt a versenyzők. /Jánossy Alíz: Hermész gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2008. szeptember 9.

Szeptember 5-én zárult Setétpatakon a HERMÉSZ-tábor. A Babes–Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi és módszertani tanszéke, a Baróti Szabó Dávid Középiskola magyar nyelv és irodalom katedrája és a baróti Boralt Közművelődési Egyesület által szervezett ötnapos szakmai képzés Művészetolvasás – a hermeneutikai szemlélet érvényesíthetősége az irodalom (művészet) oktatásában témakörben zajlott. Az egyetem tanára, dr. Orbán Gyöngyi jelezte, a tábor egyik célja volt, hogy az egyetemen tanítókat, egyetemistákat, középiskolai tanárokat és középiskolai tanulókat közelebb hozzák egymáshoz. Az előadások a szépirodalom mellett színházi, zenei, képzőművészeti témákat is érintettek. Kékesi Keresztes Lujza baróti tanárnő, a tábor egyik főszervezőjének elmondása szerint azért foglalkoztak ezekkel a területekkel is, mert úgy vélik, a diákságot tudatos és igényes olvasóvá kell nevelni. /Hecser László: Közelebb hozni az irodalmat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998