udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orbán Lajos

1999. január 20.

A Levél szórványmissziós gyülekezeti lap az Üzenet /Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár/ mellékleteként jelenik meg a nagyobb egyházi ünnepekre. Szerkesztői: Orbán Lajos, Imre István és Vetési László. A Levél az 1998. karácsony-újévi számmal kezdve új, kibővült arcéllel jelenik meg. Vetési László lelkész írta, hogy nemrég a Mezőség egyik falujában egy kisiskolás füzete került a kezébe. Először azt hitte, hogy ismeretlen nyelven írták a szöveget. Azután rádöbbent, hogy magyarul van. Arra kérdésre, hogy mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod, a válasz: "Oz hoghi mintestel mindlelcetel ocarelec ocarholoc nem enmagame honem ozen huseges Uromnaca Iesus Christunoc tuloidona vogioc." - Konfirmációra készülő mezőségi édesanya írta át román betűkkel gyermeke számára a konfirmációs kátét, hogy elolvashassa és megtanulhassa. "Szörnyűséges mezőségi magyar nyelvemlék", írta Vetési László. "Halotti beszéd a 20. század végéről." - A kolozsvári teológiai hallgatók nyári szünetekben ellátogatnak a szórványvidékre, felkeresik a román városokba költözött magyarokat is. Minden teológus személyre szóló ötpecsétes /!/ román nyelvű megbízólevelet kapott. Lényegében nem voltak gondok, néhány rutinellenőrzés során azonban tapasztalhatták a papírok hatalmát, a pecsétbőség láttán a rendőr csak azt mondta: imádkozzanak érte is. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hordozzuk egymás terheit. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

1999. június 26.

Július 1-11. között kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és vallástanárképzős főiskolásai szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató elmondta, hogy idén már negyedik éve folyik szervezett szórványmisszió. Az erdélyi teológusok és egyetemisták által végzett szórványgondozás több évtizedes. 1993-tól ismét rendszeressé vált a nagyobb méretű misszió a szórványvidéken. A teológián 1998 őszén hivatalosan is megalakították a Babos Sándor Kört, mely akkor már maga mögött tudta az 1996-os havasalföldi, az 1997-es moldvai és dobrudzsai, valamint az 1998-as bánsági és Zsil-völgyi missziókat. Idén Dél-Erdély gyülekezeteibe látogatnak, a hajdani Királyföld egy részére, Szeben és Brassó megyék magyar szórványaiba. Ez a misszió minden felekezetű szórványmagyarra egyformán tekint. - Vetési László kérésére indították el a "lélektől lélekig" missziót. Ennek lényege a szórványok keresztyén közösségépítése, a vallási, nyelvi, etnikai rehabilitáció. - A mostani alkalommal 42 fiatal érkezik kilenc településre. A Küküllő mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, onnan látogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmásra, Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. Szentágotán nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol sikerült egy emeletes épületet vásárolni a központban. A kisváros 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Mihályfalva és Bólya környékén is sok a munka, mert Nagyselyk és Hidegvíz mellett a Nagy-Küküllő mentén: Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Az Olt mentén, Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is nagyon vágynak arra, hogy meglátogassák őket. Az egyik csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a másik pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak a gyermekevangelizáció mellett bejárják a Nagyszeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység. Itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. A szórványgondozó csoport nemcsak felkeresi az elveszőfélben levő magyarokat, hanem a lelkigondozás mellett kultúra- és magyarságmegőrző munkát is végez. - Három településen regionális ifjúsági találkozót szerveznek. Vízaknára a város és a környék magyar fiataljait gyűjtik össze. Somogyomba a Küküllő mentieket, Nagymohába pedig a Kőhalom és Fogaras környékén élőket. - Orbán Lajos hozzátette: Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostori negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Szászföldi szórványmisszió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1999. július 3.

Július 1-11. között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és a vallástanárképzős főiskolások szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató, a munka ifjúsági vezetője beszélt. A két világháború között az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett falumozgalom egyházi szárnyaként indultak el a szórványmissziós teológuscsoportok. 1993-tól ismét rendszeressé vált a kolozsvári fiatalok: teológusok, főiskolások, gyülekezeti ifjak falumunkája, melynek jogi és anyagi kereteit az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa biztosítja. A misszió bibliai vezérigéje: "Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok néked". (Jer.1,7) A misszió másik jellegzetessége, hogy minden felekezetű szórványmagyarra egyforma szeretettel és féltéssel tekint. Idén a következő helységekbe indulnak: a Küküllő-mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, ahonnan kilátogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmás Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. A Hortobágy mentének központja Szentágota, ahol nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol a központban sikerült emeletes épületet vásárolni. Szentágota 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is várják a látogatást. A nagymohai csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a kóbori pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak bejárják a teljes Szeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység, itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. Nemcsak bibliai történetek megismertetésével foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszéd és írás tanításával is. Emellett regionális gyülekezeti és ifjúsági találkozókat is szerveznek. - Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostor negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Kolozsvári fiatalok szászföldi szórványmisszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2000. augusztus 2.

A Diaszpóra Alapítványt 1993-ban alapította Vetési László, református lelkész. A fő célkitűzés a szórványok megmentése volt, nemcsak egyházi, hanem oktatási, művelődési szempontból is. Orbán Lajos, a református teológia frissen végzett hallgatója, már 1995 óta dolgozik az alapítványnál. Elmondta, hogy az 1992-es népszámlálási adatok alapján kidolgoztak egy munkaprogramot: feltérképezték a szórványokat. 1996 nyarán a Kárpátoktól délre fekvő területeket térképezték fel teológusokból álló munkacsoportokkal. Ennek eredményeként az Erdélyi Református Egyházkerület megújította a pitesti-i és a Ramnicu Valcea-i lelkészi állásokat. 1997-ben Moldovában és Bukovinában folytatták a munkát Mindenütt nagyon nagy szeretettel és örömmel fogadták őket. Ekkor került lelkész Bákóba. 1998-ban a Bánságban dolgoztak és egészen Orsováig mentek le. Az ott összegyűjtött adatokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adták át. Még ugyanebben az évben a szászok lakta dél-erdélyi Királyföldre látogatta, majd a Zsil völgyében rendeztek egy nyolcnapos programot, melynek keretében magyar nyelvoktatással is foglalkoztunk. Az Üzenet református lap mellékleteként megjelentettek egy kiadványt, melyben a szórványokkal foglalkoznak. Ezt minden szórványgyülekezetbe is elküldik. A szervezet anyagi támogatója az Erdélyi Református Egyházkerület és az Illyés Közalapítvány. /Diaszpóra Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2001. január 9.

Tavaly karácsonyra jelent meg a Levél /Kolozsvár/ című szórványmissziós gyülekezeti lap negyedik évfolyamának 10. száma, amely ″ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″. A lapban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli esperes emlékezett arra, hogy a kolozsvári teológia végzős hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt a jugoszláviai református egyház bácskai és bánsági gyülekezeteiben. Kiss Antal a Kolozsváron tanult délvidéki teológusok utolsó élő képviselője. Közölte a lap az Algyógyi Nyilatkozatot is, amely az Algyógyi Munkaközösség közleménye és felhívása. Ebben a szórványmagyarság kérdését az illetékesek, az egyetemes magyarság és az egyházak, valamint vezetőinek kiemelt figyelmébe és lelkiismeretének ajánlották. Az Algyógyi Munkaközösség az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület szórványgondozó lelkészeinek rendszeres évi fóruma. A kiadvány a kolozsvári Üzenet református folyóirat melléklete, szerkesztői: Orbán Lajos és Vetési László. /Írott szavak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2006. augusztus 29.

Gógánváralja negyven kilométerre van Marosvásárhelytől, az utak rosszak. Falutalálkozó tartottak, hívták az elszármazottakat is haranglábas műemlék templomba, a helyi református egyházközség és RMDSZ szervezte rendezvénysorozatra. Dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök, egykori itteni lelkész hirdette az igét, majd kopjafaavatóra került sor: az 1848-as forradalom, valamint a két világégés áldozatainak emlékére állították a templomkerti kopjafát. A házigazda, Orbán Lajos lelkész köszöntötte a megjelenteket. Dr. Kakassy Sándor, a Maros Megyei Tanács képviselője megjegyezte: ez a település valamikor a sepsiszentgyörgyi színház vendégjátékát fogadta, ma már a kultúrház is romokban áll. A Bethlen család egykori vára pusztul. A kopjafa leleplezését a helybéli vegyes kar énekei és szavalatok színesítették. A falunapon négyszázan voltak a 280 lelkes gyülekezet ünnepén. /Nagy Botond: A béke emberei. Falutalálkozó Gógánváralján. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2009. október 27.

Fiatal, tehetséges lelkipásztorának, Orbán Lajosnak a lendülete, fiatal történészek, régészek szaktudása kellett ahhoz, hogy Gógánváralja református temploma vizes, salétromos épülete két év alatt száraz templombelsővé alakult. Erdély egyik legrégibb és legérdekesebb, nyolcszáz éves templomát október 25-én újra birtokba vehette Gógánváralja református gyülekezete. Élmény volt Váralján dolgozni, hisz a történészek mindvégig élvezték a 250 lelkes gyülekezet támogatását, mondta Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, aki beszámolt arról, hogy a külső és belső falkutatások, a régészeti ásatás révén hogyan tárultak fel a XIII. század végén épült templom rejtett titkai. Erről szólt a délután bemutatott film is. A fennmaradt Árpád-kori szentélyhez ragasztották később a templomhajót, majd a XIV. században bővítették az épületet. A XV. században készült el az épület legismertebb tartozéka, a kazettás mennyezet. A magyar nyelvterület leghíresebb kazettás mennyezetét 1903-ban vásárolta meg a budapesti Szépművészeti Múzeum, s a 48 kazetta ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képezi. A jövőbeli teendők közé tartozik, hogy a kazettás mennyezetet élethű fotók segítségével visszavarázsolják, mondotta Soós Zoltán. /Bodolai Gyöngyi: Műemlék ékszer. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998