udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orbán Mihály

1990. október 23.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.

1997. április 10.

A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./

2000. július 6.

Stark László volt Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnök elemezte a választások nagyváradi eredményét. Választásról választásra csökkentek az RMDSZ jelöltjére adott szavazatok. Polgármester-választás: 1992-ben I. fordulóban 36.500 szavazatot, a II-ban 45.100 szavazatot kapott. 1996-ban az I. fordulóban 23.505 szavazat, a II-ban 30.200 szavazat. 2000 júniusában az I. fordulóban 16.737 szavazat, a II. fordulóban 24.079 szavazat. - A 16.737 szavazat az össz-szavazatoknak (68.611) csak a 24,4 %-a, holott Nagyváradon a magyarság részaránya 35-36 %. Ez bizony bukás a javából! - Nagyvárad polgárai (románok, magyarok) nem voltak megelégedve az addigi városvezetéssel. - A mostani választáson az RMDSZ Nagyváradon a tanácsosi listára 17.812 szavazatot kapott, ez 1075-tel több, mint amit Kapy István kapott, de ez is csak 26,4 %-a a 67.488 váradi össz-szavazatnak. Az eredmény tehát nagyon gyenge. - Nagyváradon nem is volt RMDSZ-kampány. Újabb problémát jelentett az Orbán-Kapy párharc. A tanácsosok Orbán Mihály alpolgármesteri jelölése mellett döntöttek. Ezután az Operatív Tanács /megtudta, hogy a tanácsosok Orbán Mihály mellett döntöttek/, gyorsan visszavette a jelölés jogát, és kimondták, hogy Kapy az RMDSZ alpolgármester-jelöltje. Kapy István azonban csak 16.737 szavazatot kapott, tehát megbukott! /Stark László volt megyei RMDSZ-ügyvezető elnök (1992-1997): Hogyan tovább, RMDSZ? = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2001. június 18.

Az RMDSZ váradvelencei körzete úttörő kezdeményezésként a hét végén lakossági fórumot szervezett néhány. A fórumon Wallner András körzeti elnök üdvözlő szavai után Pete István szenátor, Kapy István alpolgármester, Dérer Ferenc megyei tanácsos, Orbán Mihály és Rais István helyi tanácsosok először tevékenységi körükről, feladataikról és végzett munkájukról tartottak beszámolót, majd az egybegyűltek kaptak szót. /Úttörő RMDSZ-kezdeményezés - Lakossági fórum köztisztviselőkkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. július 18.

Júl. 16-án tisztújító gyűlést tartott Nagyvárad tanácsának RMDSZ-es frakciója. A kilenc tagból heten jelentek meg, meghívottként részt vett Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere. A tanácskozás kezdetén meghatározták a Szövetség tanácsi csoportjának közeljövőbeli prioritásait. A legfontosabb teendőnek a helyi közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásainak alkalmazása számít. Tavaly nyáron egy évre választották meg az Orbán Mihály elnök, Modok Gusztáv elnökhelyettes és Kis Gábor titkár összetételű frakcióvezetőséget, amelynek most járt le a megbízatása. Orbán Mihály bejelentette, hogy a következő mandátum ideje alatt nem kíván tagja lenni a frakció vezetőségének. Azzal indokolta, hogy az utóbbi öt évben végzett frakcióvezetői munkája után szüksége van az erőgyűjtésre. Elnöknek Kis Gábort elnökhelyettesnek és Zegoicea Gabriellát titkárnak választották meg. /I. Zs.: Nagyváradi önkormányzat. Új vezetők az RMDSZ- frakcióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./

2001. október 10.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elöljárói szeretnék eltávolítani hivatalából Kapy István nagyváradi alpolgármestert, mert nem képviseli megfelelő módon a szövetség, illetve a magyar választópolgárok érdekeit az önkormányzatban. Az elöljáró leváltását leginkább Kiss Sándor, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke szorgalmazza. A tavalyi önkormányzati választást követően az RMDSZ helyi frakciója Orbán Mihály tanácsost jelölte az alpolgármesteri tisztségre. Azonban az RMDSZ megyei és országos vezetése felülbírálta a döntést, valószínűleg azért, mert a Reform Tömörüléshez húzó Orbánnal ellentétben Kapy István a Markó-tábor oszlopos tagja. Kiss Sándor felkérte Kapy Istvánt, nyújtsa be lemondását. Kapy István egyelőre elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az ügyről. /Pengő Zoltán: Lemondásra szólították fel Kapy Istvánt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2002. január 28.

A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2002. március 30.

A Pro Tárkány Egyesület szervezésében márc. 29-én megkoszorúzták az 1919-ben ártatlanul kivégzett tárkányiak emlékművét. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán parlamenti képviselő, valamint Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a Reform Tömörülés képviselői, dr. Csapó I. József, az alapítvány fővédnöke, Torda Imre, Érmihályfalva polgármestere, Szénási Ferenc, a nagyszalontai Bocskai Alapítvány elnöke. Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke beszédet mondott. /Albert Ferenc: Koszorúzás Kőröstárkányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

2003. december 2.

Két hete avatták fel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi székházát. Az új székházban munkanapokon négyórás szolgálat lesz. Nov. 27-én nyílt meg az immár egyéves Magyar Polgári Egyesület nagyváradi információs központja, amely egyben a szervezet székhelyéül is szolgál. A megnyitón az egyesület három társelnöke, Orbán Mihály, Sárközi Zoltán és Lengyel György vázolta a megalakulás óta eltelt egy esztendő fontosabb eseményeit, rendezvényeit. Sándor Lajos előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóindulatát méltatta, hiszen az iroda a Lorántffy-gimnázium épületében kapott helyet. /Magyar Polgári Szövetség. Székházavatók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2004. január 23.

Saját listát állít az önkormányzati választásokon a Magyar Polgári Egyesület (MPE). A szervezetnek polgármesterjelöltje is lesz – jelentette be Nagyváradon január 22-én a sajtóértekezlete Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a szervezet két helyi társelnöke. A polgármesterjelölt személyéről még nem döntöttek, arra február elején kerül sor. Az MPE a megye más településein is szándékozik jelölteket indítani, ha ez nem veszélyezteti a magyar érdekképviseletet. Az Magyar Polgári Egyesület választási kampánya január 28-án indul, amikor is a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, polgári fórumon mutatják be azokat, akik vállalják a helyhatósági választáson való megmérettetést. „Alternatívát kívánunk nyújtani a magyarságnak, hogy szavazókból ismét választókká váljanak” – jelentette ki Sárközi Zoltán. Az MPE vezetői elégedetlenek a városi és a megyei önkormányzatban tevékenykedő RMDSZ-frakció munkájával. A 2000-es helyhatósági választásokon a mintegy 48 ezer váradi magyar választópolgár közül 17 ezer szavazott az RMDSZ listájára. /Pengő Zoltán: A hónap végén indul a kampány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 26.

Jelölteket indít a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Egyesület, jelentették be január 22-i, nagyváradi sajtótájékoztatójukon a szervezet vezetői. Nagyváradon a polgármesteri tisztségért is megmérkőznek, de még nem közölték kit állítanak az RMDSZ listáján szereplő Biró Rozália ellenében. A MPE elnökei, Orbán Mihály, Lengyel György és Sárközi Zoltán szerint az RMDSZ-nek köze van a nem magyar kisebbségi frakció sokat vitatott javaslatához, amely a kisebbségi szervezetek reprezentativitását kéri, s ami, ha elfogadják, a polgári erőket kizárja a választásokból. Január 24-én rendkívüli választmányi ülést tartott a Bihar megyei RMDSZ-szervezet, amelyen jórészt csak az MPE bejelentéséről esett szó. Legtöbben úgy vélték, hogy a kettős jelölés megosztja a magyarságot, és nem választási alternetívát nyújt. /(Balla Tünde): Megosztás, nem alternatíva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2004. március 5.

A Magyar Polgári Egyesület márc. 4-én sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, ahol bejelentették: ezentúl heti rendszerességgel kívánnak találkozni a sajtó képviselőivel, illetve naponta fogadóórát tartanak a polgároknak. Orbán Mihály társelnök elmondta: Biharban és szerte az országban a polgári erők a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben fognak indulni a helyhatósági választásokon. Szilágyi Zsolt polgármesterjelölt megismételte azt az ajánlatot, miszerint az MPSZ és az RMDSZ közös szervezésében tartsanak előválasztást a magyar közösség tagjai számára a két polgármesterjelölt között. Annak győztese legyen az egyetlen jelölt a helyhatósági választásokon, és amennyiben Nagyvárad polgármesternek választja, támogatja a másik fél jelöltjének alpolgármesterré való megválasztását. Szilágyi Zsolt ismertette a Bayer Zsolt újságíró Romániából való kitiltásának esetét, valamint bemutatta azt a márc. 2-án elmondott politikai nyilatkozatot, amelyet a parlament alsó házában tett. /Nem érkezett válasz Szilágyi ajánlatára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2004. május 10.

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nagyváradi polgármesterjelöltje függetlenként sem indul a jún. 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon. Az RMDSZ ellen fellépő MPSZ Nagyváradon Orbán Mihály személyében csak egy tanácsosjelöltet indít. Nem így Szatmárnémetiben, ahol a tanácsosjelöltek mellett Pécsi Ferenc RMDSZ-es képviselőt sikerült független polgármesterjelöltként iktatni. Szilágyi Zsolt közölte, az idő nem volt elegendő idő ahhoz, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtsék. A képviselő kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróságon nem született még döntés az MPSZ óvása kapcsán. Csíkszeredában Pap Előd, Gyergyószentmiklóson pedig Pázmány Atilla indul függetlenként a helyhatósági választásokon a városvezetői tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelölését is iktatták. Érdekes helyzet alakult ki Hargita megyében, ahol az MPSZ jelöltjei testületileg a Német Demokrata Fórum listáira iratkoztak. /Borbély Tamás: Szilágyi Zsolt nem indult polgármesterjelöltként Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2004. június 9.

Nagyváradon a demokrata Petru Filip 38.266 szavazattal 47 százalékot vitt el a helyhatósági választások első fordulójában, Biró Rozália 20,62 százalékot érő, mintegy 16.566 szavazatával a második helyre került, őt követi a liberális Cornel Popa és a kormánypárti Mihai Bar. Biró Rozália csak azért sem lép vissza a következő megmérettetéstől, nehogy lehetőséget teremtsen az agresszíven kampányoló utána következő ellenfélnek a második fordulóba való jutásra. A városi tanácsra 81.356 szavazóból 79 130-an szavaztak érvényesen. A DP-re 26 991 személy voksolt, ami 10 tanácsosi helyet jelent a 27 tagú városi tanácsból, az RMDSZ-t 17 991-en támogatták, ami hét helyet jelent a frakciónak. A függetlenként induló Orbán Mihály 1353 szavazata csak arra volt elég, hogy az RMDSZ-t egy tanácsosi helytől megfossza. Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy két apróbb helyi incidenstől eltekintve simán folyt a szavazás. Az első fordulóban Bihar megyében 18 polgármestere lett az RMDSZ-nek, a második fordulóban három esélyes hely van még: Margitta, Érkörtvélyes és Vámosláz. /(Balla Tünde): Megyünk a második fordulóba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2004. szeptember 27.

Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 26.

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ közleményben foglalta össze bejegyeztetésének eddigi történetét. Az MPSZ okt. 19-én benyújtotta a Központi Választási Irodához a mintegy 26 000 aláírást. Másnap   a Szilágy megyei RMDSZ vezetői Seres Dénes RMDSZ-szenátor irodájából telefonon hívni kezdték az aláírókat. Több személyt nagyenyedi RMDSZ-vezetők munkahelyük elvesztésével fenyegettek meg. A Központi Választási Iroda az ügyészségre utalta az MPSZ aláírásainak ellenőrzését. A Központi Választási Iroda szóvivője, Victor Pascu-Camenita szerint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az aláírók milyen nemzetiségűek. A kormánypárt bizottsági tagja, Dan Matei Agaton szerint nemcsak az aláírók nemzetiségét kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy ezen személyek a legutóbbi népszámláláson magyarnak vallották-e magukat. (A 2001/680-as népszámlálásról szóló törvény szerint a népszámlálás adatai titkosak, és csakis statisztikai célokra használhatók.)  Az MPSZ a Központi Választási Irodánál írásban tiltakozott amiatt, hogy az aláírási íveket kiszolgáltatták az RMDSZ-nek. Szilágyi Zsolt független képviselő képviselőházi sajtótájékoztatón bejelentette: politikai megfélemlítés történik az ügyészség és a rendőrség bevonásával. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót felkeresnek, és az aláírásokról faggatták őket.  Sipos Imrét például munkahelyén kereste meg Fodor István, az RMDSZ megyei tanácsosa, valamint Kerekes Edit, Zilah város RMDSZ-elnöke. Mindketten azt kérték tőle: vonja vissza aláírását, és adjon írásos nyilatkozatot arról, hogy nem írta alá az MPSZ íveit. Horvát Beáta tanárnőt a "státusziroda" munkatársa, Csillag Alpár kereste meg, és azzal fenyegette, hogy falura helyeztetik, ha nem áll kötélnek.  Az RMDSZ irodájába hívatott vagy telefonon felkeresett polgárok közül néhányan magyar nyelvű nyilatkozatban állították, hogy nem írták alá az íveket. Ezeket a személyeket a rendőrség is felkereste. A rendőrség a jelek szerint az RMDSZ-től kapott információk alapján járt el. Okt. 23-án  Orbán Mihályt, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökségi tagját két civil ruhás rendőr kereste fel otthonában. Elmondásuk szerint Király András Arad megyei RMDSZ-elnök feljelentése alapján járnak el. Nyilatkozatot követeltek Orbán Mihálytól, amelyben kijelenti, hogy az általa gyűjtött aláírások hitelesek. Papp Lajost, a Magyar Polgári Szövetség Szilágy megyei elnökét beidézték a zilahi rendőrségre. Másnap újra kihallgatták.  Az Arad megyei rendőrség több aláírót és aláírásgyűjtőt keresett föl az aláírások hitelessége után érdeklődve. Vajon hogyan jutottak az aláírások az RMDSZ-hez?   /A Magyar Polgári Szövetség bejegyeztetésének eddigi története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

2006. július 13.

Lemondott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos vezetésében betöltött tisztségéről Szilágyi Zsolt választmányi elnök és Orbán Mihály elnökségi tag. A két politikus július 12-i nagyváradi sajtótájékoztatóján a döntést az országos MPSZ és a bihari szervezet közötti viszony megváltozásával indokolta. A bihari vezetők nemrég jelentették be, hogy kiválnak, s önállóan kívánnak tevékenykedni. Döntésüket azzal indokolták, hogy a Szász Jenő vezette alakulat csak a Székelyföldre összpontosít, s nem adja meg a választás szabadságát a bihari és partiumi magyaroknak. A két évvel ezelőtt alakult, s most újjáalakult Magyar Polgári Egyesület ezután csak szerződéses alapon kíván együttműködni az MPSZ-szel. Szilágyi közölte: „Az MPE nem egy hierarchikus, hanem föderatív, szerződéses típusú jobboldal kiépítésében kíván együttműködni”. /P. M.: Kiszálltak az MPSZ-ből a bihariak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2006. július 13.

A pártbejegyzésre készülő Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ összegyűjtötte a huszonötezer aláírást, amely a bírósági bejegyzéshez szükséges, de Bukarestben még nem sikerült összegyűjteni a hétszáz aláírást, amelyet a jelenleg érvényben levő törvény előír. Bukarestben dől el, hogy a Magyar Polgári Szövetség politikai pártként jelenthet-e majd alternatívát az RMDSZ-re. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: eddig 28 500 aláírást sikerült összegyűjteniük, és Bukarestet leszámítva a többi megyében maradéktalanul teljesítették a 700-as követelményt is. Jelenleg az aláírások szúrópróbaszerű ellenőrzése folyik, erre Szász szerint azért van szükség, hogy így küszöböljék ki az RMDSZ által esetlegesen „beépített embereket”. Bukarestnek az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg 1 930 390 lakosa van, ebből azonban a legutóbbi népszámláláskor alig több mint hatezren vallották magukat magyarnak. A leendő párt a politikai pluralizmust szolgálná az erdélyi magyar közéletben, és valós alternatívát kíván nyújtani az RMDSZ-re. Szász nem zárja ki az RMDSZ-szel való együttműködést, főként a parlamenti választások esetében. Lemondott az MPSZ országos vezetésében betöltött funkciójáról – az országos választmány elnöki tisztségéről, illetve az elnökségi tagságról – Szilágyi Zsolt és Orbán Mihály. Szász Jenő azzal magyarázta a két tag döntését, hogy a bihari MPE túlságosan RMDSZ-közeli politikát folytat, és az MPSZ-t is az RMDSZ platformjává kívánják alakítani. Szilágyi Zsolttal és Orbán Mihállyal az MPSZ elnöke továbbra sem zárja ki az együttműködést. /Balogh Levente, Farcádi Botond – Bukarestben keresi a pártbejegyzés támogatóit az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár) – Erdély.ma, júl. 13./

2006. július 15.

Független szervezetként, Magyar Polgári Egyesület (MPE) néven kívánnak ezentúl tevékenykedni a Bihar megyeiek. Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányi elnöke és Orbán Mihály elnökségi tag bejelentette Nagyváradon, hogy lemondanak MPSZ-es tisztségükről. Közölték: ezentúl szerződéses alapon működnének együtt az MPSZ-szel. Szász Jenő május közepén Nagyváradra látogatott, a bihariak előadták az MPSZ megújítására vonatkozó elképzeléseiket, ami elsősorban regionális szerveződés mentén haladt volna. Akkor Szász Jenő kijelentette, hogy nem kell változtatni semmin, és minden jól működik. Végül Szász Jenő javasolta azt, hogy az MPSZ és az egyesület kössön együttműködési szerződést. Szóban megfogalmazta a szerződés szövegét, amit a bihariak papírra vetettek, és elküldtek Udvarhelyre. Mivel másfél hónapon keresztül nem érkezett válasz, a bihariak újból összeültek, és úgy döntöttek: érvényesnek tekintik a szerződést. /P. A. M.: Függetlenedtek a bihariak az MPSZ-től. Szövetségen alapuló erdélyi jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2006. szeptember 1.

A Magyar Polgári Szövetség berkeiben továbbra sem csillapodnak a kedélyek. A bihariak kiváltak a szövetségből, és Magyar Polgári Egyesület néven kívánnak tovább politizálni. Ehhez a döntéshez csatlakozott Orbán Mihály országos elnökségi tag és Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök is. Szilágyi Zsolt kifejtette, május közepén Szász Jenő, az MPSZ elnöke a bihariak ismételt meghívásának tett eleget. A beszélgetés végén az elnök azt javasolta, hogy a bihari Magyar Polgári Egyesület kössön szerződést az MPSZ-szel. A beszélgetés után a szerződés-tervezetet elküldték Székelyudvarhelyre, de másfél hónapig nem kaptak választ, ezért a bihariak érvénytelennek tekintették azt. A sajtóban kilépéssel vádolták meg a bihariakat. Erről szó sincs. Két évvel ezelőtt az MPE azt vállalta, hogy működteti az MPSZ bihari szervezetét. Szilágyi Zsolt továbbra is hisz abban, hogy azokat a létező csoportosulásokat, amelyek a nemzeti jobboldalnál működtek helyi vagy regionális szinten, szerződéses alapon sikerül közös együttműködésre hozni. Az elmúlt két évben nagy csalódás volt számára az a munkastílus, amely az MPSZ-en belül kialakult. Szó sincs arról, hogy a bihariak közül bárki is az RMDSZ-be való visszatérésen gondolkodna. /Kovács Cecília: Huzavona az MPSZ-en belül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 1./

2007. március 23.

A nemrégiben lezárult aláírásgyűjtési akció tapasztalatait elemezte sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Egyesület (MPE) Bihar megyei szervezete. Csuzi István megyei elnök és Orbán Mihály elnökségi tag felidézte Tőkés László püspök egyéni jelöltként való indulásának fontosabb mozzanatait, amelyek a közel 133 ezer támogató aláírás összegyűjtéséhez vezettek. Kitértek az RMDSZ által generált ellenkampányra, amellyel sokszor minősíthetetlen eszközökkel próbálták megakadályozni a jelölt indulását. Csuzi jelezte, felkészültek az RMDSZ újabb támadásaira. Ez már elkezdődött. Jelenleg médiaháború tanúi lehetünk, fejtegette Csuzi, amely az elvek ütközése helyett a személyeskedésben merül. Erre a legfrissebb példa a Nagyváradon szerkesztett, de Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, amelynek új számában többoldalas durva támadás jelent meg a püspök ellen egy teológus tollából. Mint ismeretes, Verestóy volt az, aki Tőkés László EP-képviselői jelöltsége és az erdélyi választási pluralizmus megvalósulása hallatán kiadta a jelszót: csírájában kell elfojtani az ilyen kezdeményezéseket. /N. B. I. : Kitart Tőkés László mellett az MPE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./ Csuzi erre az írásra célzott: Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

2008. január 28.

Érdemben tárgyalta a törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését, ítélethirdetésre január 29-én kerül sor. A törvényszékhez benyújtott alapszabályzat szerint az MPP elnöke Szász Jenő, az elnökség tagjai Árus Zsolt gyergyószentmiklósi, Farkas Csaba székelykeresztúri, Hoffman István baróti, Tőkés András marosvásárhelyi és Orbán Mihály nagyváradi politikusok. Tisztújító kongresszust a pártbejegyzéstől számított legkésőbb két éven belül kell tartania a pártnak. /Kovács Csaba: Célegyenesben az MPP. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2008. február 15.

Miután Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke tíz nappal ezelőtt felajánlotta a Magyar Polgári Egyesületnek (MPE), hogy a két szervezet jelöltjei előválasztáson mérkőzzenek meg egymással a helyhatósági választások előtt, február 14-én az MPE-n volt a sor, hogy találkozóra invitálja a másik felet. A bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt (MPP) nevében is beszélő Kóródi László, az MPE nagyváradi elnöke elmondta, már létrejött az egyeztető jelölőbizottság, amely jogosult az RMDSZ-szel való tárgyalások lebonyolítására. Február 18-ára nagyváradi székhelyükre invitálják az RMDSZ Bihar megyei elnökségét, hogy végre szemtől szemben tárgyaljanak, ne a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak, mondta Orbán Mihály, az MPP alelnöke. Nyílt levélben fordult Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője Markó Bélához, amelyben arra kéri az RMDSZ elnökét, támogassa az MPP javaslatát, hogy Bölöni László közös jelöltként versenybe szállhasson a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen. /Both Abigél: RMDSZ–MPE-üzengetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2008. március 17.

Nagyváradon március 17-én kezdődik az RMDSZ által szervezett mozgóurnás előválasztás. Biró Rozália jelenlegi alpolgármesternek Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke személyében akadt kihívója. A Magyar Polgári Párt helyi képviselői jelezték, jelöltjeik az új alakulat színeiben, nem pedig a számukra is felajánlott RMDSZ-listán indulnak az önkormányzati választásokon. Orbán Mihály, az MPP alapító alelnöke és a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökségi tagja közölte, április 10-e körül nevezik meg nyilvánosan jelöltjeiket. Megtörténhet, hogy egyes településeken az RMDSZ jelöltjeit támogatják hogy ne kerüljön veszélybe a magyar képviselet. /Fried Noémi Lujza: Nem lesz közös lista. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2008. április 22.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) valamennyi megyében külön listákkal indul az önkormányzati választásokon. A Maros megyei tanácselnöki tisztségéért folyó harcot mindkét magyar párt megvívja. A tanácsosi tisztségekért – akárcsak a megyei testület esetében – mindkét alakulat teljes listával jelentkezik. Szatmár megyében április 21-én még nem dőlt el, hogy együtt száll-e versenybe a két magyar alakulat. Hegedüs Pál, az MPP elnöke azonban úgy nyilatkozott, külön listát állítanak a megyei és a szatmárnémeti önkormányzat tanácsosi tisztségeiért egyaránt. Folytatják még a tárgyalásokat Bihar megyében a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ képviselői, tájékoztatott Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke. Elmaradt a megegyezés az RMDSZ és az MPP között Arad, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szilágy megyében is, de a felek nem tartják kizártnak a majdani együttműködést. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, várható volt az országos megegyezés elmaradása. Egy percig sem hitte, hogy az MPP tényleg meg akar egyezni. „Nagy baj, hogy nem született választási megállapodás az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között, mert Bihar, Szatmár, Szilágy és még Maros megyében is fontos lett volna az összefogás” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök. /Kútba esett megegyezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2008. április 24.

A Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Orbán Mihály, valamint Bihar megyei szervezetének elnöke, Lengyel György tartott sajtótájékoztatót a helyhatósági választásokra való jelöltállítási időszak lezárulta után. Az MPP-vezetők hivatalosan bejelentették, hogy a Bihar megye 20 településén állítottak össze tanácstagjelölt-listát, emellett megyeitanácsos-jelöltjei is vannak a pártnak. Az MPP nem indít polgármester-jelöltet a megye négy meghatározó magyarlakta településén, Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán és Érmihályfalván, sőt a megyei tanácselnöki tisztségre sincs MPP-jelölt. A párt vezetői elmondták, tárgyaltak a helyi RMDSZ-szel a közös listaállításról, de Markó Béla utasítására végül helyi szinten sem jöhetett létre az együttműködés. /Karetka Adalbert: Nem állít váradon polgármester-jelöltet az MPP. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

2008. május 8.

Elindította megye szintű kampányát Háromszéken a Magyar Polgári Párt. Kovács István, a szervezet tanácselnökjelöltje lelkész-politikus szerint az MPP programja radikális össztársadalmi változásokat, alkotmány-módosítást helyez kilátásba. Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy MPP-polgármesterjelöltje bejelentette, a párt városfejlesztési stratégiája nyolc pontban foglalja össze azokat a tennivalókat, így gazdaság, egészségügy, oktatás, közművelődés, kultúra, sport, közbiztonság és ifjúság témakörök köré építettek programot. Az MPP ezentúl heti rendszerességgel megjelenő kampányújságot juttat el a háromszékiek postaládájába. Az MPP Sepsiszentgyörgyre várja Tőkés László EP-képviselőt. A Bihar megyei MPP kampány-nyitóján Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere is jelen volt. Elsőként Orbán Mihály országos alelnök szólalt fel. Biharban az MPP-nek 12 helyi szervezete alakult, 8-an a polgármesterségért, 320-an pedig tanácsosi tisztségért szállnak ringbe. /Illyés Judit, D. Mészáros Elek: Mától Tőkéssel erősít az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2008. május 24.

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

2008. július 26.

Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2008. augusztus 14.

Bihar megyében egyelőre nem támadják egymást a pártok. Az RMDSZ politikusai szerint nem a legkedvezőbb a magyarok számára a Bihar megyei választókerületek kialakítása, a kerületek nagyjából megegyeznek a történelmi tájegységekkel. Az RMDSZ részéről Lakatos Péter képviselő volt az első, aki bejelentette: indul az őszi választáson. A Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások során a székelyföldi, befutónak számító kerületek mellett a bizonytalannak minősített észak-bihari választókörzetet is kérte. Az MPP országos vezetőségének kell döntenie a parlamenti választásokon való indulásról, mondta Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke, ezt követheti a Bihar megyei szervezet döntése az esetleges jelöltekről. /Készülnek, nem latolgatnak. Bihar megye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998