udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1203 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1201-1203
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orbán Viktor

1991. január 22.

Orbán Viktor vezetésével a FIDESZ küldöttsége jan. 22-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Céljuk: kapcsolatteremtés a parlamenti és parlamenten kívüli pártokkal és szervezetekkel. Találkoztak Victor Stanculescu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu helyettes külügyi államtitkárral is. Látogatásuk végén sajtótájékoztatót tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1991. augusztus 3.

Székelyudvarhelyen júl. 31-én megkezdődött és aug. 6-ig tart a II. Erdélyi Diáktalálkozó. Idén Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendégek. Szőcs Géza tartott előadást, a Fidesz küldöttei, Németh Zsolt és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke politikai tapasztalataikról számoltak be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1993. január 14.

Az RMDSZ kongresszusán a magyar parlament pártok képviseltetik magukat. A kongresszura utazó magyar politikusokkal beszélgetett az újságíró. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem vár nagy áttörést - például az RMDSZ-en belüli megosztottság megszűnését -, de reméli, hogy az álláspontok egyértelműbbé válnak a brassói kongresszus után. Tabajdi Csaba /MSZP/ szerint sorsdöntő lesz a kongresszus abban, hogy sikerül-e egységet teremteni a vezetésben belüli platformok között. A kérdés az, hogy képes-e a magyar kisebbség jogainak hatékony képviseletére az RMDSZ - mondta Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője. /Dési András: Az RMDSZ előtt még hosszú az út. = Népszabadság, okt. 14./

1993. január 20.

Az RMDSZ kongresszusa alkalmából az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval. A Fidesz képviselői kifejtették, hogy az RMDSZ vezetőinek a magyarországi belpolitikai életről szóló megnyilatkozásai a magyar pártok csatározásainak eszközévé válhatnak. Ugyanilyen veszélyes, amikor magyarországi pártok próbálnak beavatkozni az RMDSZ belső ügyeibe. /F. A.: Fidesz-vezetők Tőkés Lászlónál. = Magyar Hírlap, jan. 20./

1993. június 14.

Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1993. június 17.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. A magyar-román alapszerződést csak akkor érdemes megkötni, h kielégíti mindkét fél érdekeit ? hangsúlyozta. Az alapszerződést meg kell kötni, de nem mindenáron, csak abban az esetben, ha garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére. /F. A.: "Alapszerződést, de nem mindenáron!" = Magyar Hírlap, jún. 17./

1993. július 20.

Lassan hagyománnyá válik, hogy a Fidesz és a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége közös nyári szabadegyetemet rendez Bálványosfürdőn. A szervezeésbe idén is bekapcsolódik egy román szervezet, a Polgári Szövetség Pártja. A negyedik alkalommal megrendezett tábor fő célja az aktuális politikai kérdések megvitatása. A meghívott előadók között van Emil Constantinescu, Nicolae Manolescu és Corneliu Coposu, a román ellenzék vezetői, Orbán Viktor, Fidesz elnöke, az RMDSZ képviseletében Markó Béla és Tőkés László. Neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és szakemberek lesznek jelen. /Szabadelvű tábor Bálványosfürdőn. = Magyar Nemzet, júl. 20./

1993. július 24.

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr /!/ vigyázott a meghívottakra. Júl. 24-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Magyarország külpolitikájáról tartott előadást. Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, nem változtat a magyar külpolitika irányvonalán, hangsúlyozta. A Fidesz is a magyar külpolitika alappillérének az európai integrációt, a regionális és kisebbségi politikát tekinti, akárcsak a kormányzó pártok. Nem a kormány hibájából került defenzív helyzetbe a magyar külpolitika, mondta, de offenzívvé, kezdeményezővé kellene változtatni. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának helyettes vezetője azt hangsúlyozta Bálványoson, hogy nem defenzív a magyar külpolitika. Téves az a felfogás, hogy Magyarország csak akkor integrálódhat Európába, ha nem sürgeti a magyar kisebbségek helyzetének rendezését. Magyarország nem beszélhet a magyar kisebbségek helyett, ehhez csak az adott közösségek legitim képviselői jogosultak. /Balló Áron: Orbán Viktor: Változatlan külpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27., Európai integráció, magyar kisebbség. = Új Magyarország, júl. 26./ A Bálványosi Nyári Egyetemre idén minden eddiginél többen jöttek el. A bejelentkezettek száma hétszáz volt, egyhamaduk erdélyi, egyharmaduk román és egyharmaduk anyaországi. /B. Kovács András: Bálványosi Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1993. július 27.

Liberális társadalmak születnek címen júl. 26-29-e között rendezi meg Illyefalván a Civitas és a Pro Europa, valamint a magyarországi Pro Minoritate Alapítvány azt a konferenciát, amely a térség szabadelvű pártjai közötti együttműködést kívánja előmozdítani. Az előadók, meghívottak között van Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Horia Rusu liberális politikus, Smaranda Enache, Markó Béla, Domokos Géza, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Konrád György. /B. T., Bukarest: Liberális találkozó Illyefalván. = Magyar Hírlap, júl. 27./

1993. július 28.

Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./

1993. július 29.

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

1993. július 30.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Bálványoson kifejtette, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozásnak adnak elsőséget, mert így Magyarország hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi fórumokon a határokon túli kisebbségek érdekében. A román-magyar kapcsolatok nem elsősorban a magyar kormánynak felróhatóan rosszak. A magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód Romániában nagyon nehezen teszi lehetővé, hogy javuljon a két ország közötti kapcsolat. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a végső szót az RMDSZ-nek kell kimondani. /Gazda Árpád: Az RMDSZ térfelén a labda. Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. január 9.

Több román lap ismertette jan. 9-én a Medifax román hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos, az MDF elnöke Kolozsváron kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a román fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, "miért ne foglalhatnánk bele". /Népszabadság, jan. 10./

1995. március 14.

Budapesten márc. 14-én, a parlamenti integrációs és külügyi bizottság együttes zárt ülésén az ellenzéki pártok képviselői felszólították a kormányt, hogy ne kössön előnytelen alapszerződést. Az ülésről távozva Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy az ellenzéki pártok irreális követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Szlovákiával kötött alapszerződésben szerepelni kell a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének. Nincs rá garancia, tette hozzá, hogy ha lemondunk bizonyos nemzeti érdekeinkről, az majd kifizetődik az európai integráció során. /Népszabadság, márc. 16./

1995. március 20.

Márc. 20-án a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége csúcsszintű megbeszélést tartott Orbán Viktor, illetve Csoóri Sándor vezetésével, melynek eredményeképpen a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti jóváhagyásának feltételeiről nyilatkozatot adtak ki. A szerződés rögzítse, hogy a szlovákiai magyarság a magyar nemzet részét is képezi. Mindkét kormány fogadjon el közös csomagtervet a szerződés megvalósításáról, Horn Gyula kérje fel a nemzetközi tényezőket, hogy vegyenek részt az alapszerződés nemzetközi ellenőrzését végző bizottságban. A végleges változatnak tartalmaznia kell a benesi dekrétumok elítélését, a vagyoni kárpótlási igények rendezését és az autonómia jogát. /Magyar Nemzet, márc. 21./

1995. március 27.

Márc. 27-én fogadta Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási konferencia után nem módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla, aki jónak minősítette a HTMH-val való együttműködést. Tabajdi Csaba szerint a magyar kormány érdeklődéssel figyeli az RMDSZ önépítkezését és szükségesnek tartja a további kölcsönös konzultálást. Markó Béla találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., Magyar Nemzet, márc. 28./

1995. július 22.

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

1995. szeptember 8.

Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1996. február 16.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án Budapesten vendége volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai klubjának, ahol "A román-magyar kapcsolatok 1996-ban" címmel volt szó a szomszédság-politikáról. Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően, javasolta Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szőcs Géza mellett Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet és Borsi Kálmán Béla fejtette ki nézeteit. Radikális fordulat állt be 1994 után a magyar szomszédsági politikában, cáfolta Orbán Viktor a kormány által hangoztatott külpolitikai prioritások változatlanságát. A szlovák-magyar alapszerződés látszatszerződés politikai akarat nélkül, amely inkább növelte a feszültséget, állította Orbán Viktor. Hasonló kudarc fenyeget a magyar-román alapszerződéssel. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a "megbékélési"-nek nevezett politika illuzórikus, a magyar külpolitikát tévutakra helyező veszélyeire. Szinte bajkeverőnek tűnnek a magyar kisebbségek. Szőcs Ferenc ismertette az alapszerződési tárgyalások legújabb fejleményeit, elmondva, hogy a pártalapítás és az anyanyelv használata a nehezen egyeztethető kérdések közé tartozik. /Új Magyarország, febr. 19./ Az est után Tőkés László megbeszélést tartott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külpolitikusával. A megbeszélés célja - Németh Zsolt szerint - az, hogy alternatíva alakuljon ki a kormány külpolitikájával szemben. A megbeszélés után Tőkés László püspök kijelentette: a magyar külpolitika 1994 óta kényszerpályán mozog a román-magyar kapcsolatok terén. A magyar kormány bár kikéri az RMDSZ véleményét, azonban azt nem veszi figyelembe. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román-magyar megbékélésre tett javaslatát román részről lefasisztázták, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig jókívánságokra méltatta, noha a javaslatot az RMDSZ testületileg elfogadta. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem a két nemzet, hanem kizárólag a két állam közötti megbékélésről beszél. Kéri, hogy a magyar kormány külpolitikai álláspontja kialakítását megelőzően folytasson hatpárti megbeszéléseket, s ezekre hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. /Új Magyarország, febr. 17./ A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélésnek nem két állam, hanem két nemzet közeledésének kell lennie. Ezért nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Tőkés László sajnálatosnak mondta, hogy amikor a megbékéléssel kapcsolatos alternatív indítványát elküldte Göncz Árpádnak, a köztársasági elnök nem tett semmit, csupán jókívánságát kifejezve válaszolt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy gyors fordulatra van szükség a magyar kormány kisebbségi politikájában. Nemzeti minimumot követel a Fidesz, mondotta Orbán Viktor a Tőkés László püspökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Véleménye szerint egyedül a magyar kormányon múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumok alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A hatpárti konszenzus valóban elengedhetetlen, fejtette ki Tőkés László, hozzátéve: "jó volna, ha nem csupán a kormány képviselőivel, az egyébként irányunkban rendkívül pozitív Határon Túli Magyarok Hivatalával konzultálhatnánk, hanem egy hatpárti kerekasztal mellett." Orbán Viktor megállapította, hogy pártja és a püspök javaslata egyaránt kitörést kínál a mai magyar külpolitika defenzív helyzetéből. Kívülről úgy látszik, hogy a románok folyamatosan bombáznak bennünket javaslataikkal, a magyar kormány pedig kibúvókat keres, de nincs magyar nemzeti érdekeket képviselő ellenjavaslat, mutatott rá Orbán Viktor. A sajtótájékoztató lezárásaként megismételték közös javaslatukat egy olyan kerekasztalra, amely mellett a határon túli magyarokat képviselő szervezetek és a hat magyar parlamenti párt közösen alakítanák ki a nemzeti minimumot az autonómiakérdésben. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), febr. 19./

1996. február 20.

A bukaresti Adevarul febr. 19-én beszámolt a Fidesz külpolitikai klubjának a román-magyar kapcsolatokról tartott febr. 16-i vitájáról, amelyen részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. "Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" cím alatt idézte a lap Németh Zsolt bírálatát a magyar kormány e téren folytatott külpolitikáját illetően. Tőkés László azt vetette Göncz Árpád elnök szemére, hogy nem adott érdemi választ elgondolására, miután a román államvezetés visszautasította a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos javaslatait, Horn Gyula miniszterelnök pedig "csak formális figyelmet fordít ránk". Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat magyarországi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően - javasolta Tőkés László a vitaesten, amikor megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László hangsúlyozta, nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy nagyon gyors fordulatra van szükség a magyar kabinet kisebbségi politikájában. Orbán Viktor a megbeszélés utáni sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Orbán úgy vélte: egyedül a magyar kabineten múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatban. /"Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1996. február 21.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Orbán Viktor a napokban /febr. 16-án/ egységes kisebbségi autonómia-koncepció egyeztetését javasolta a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek részvételével. Erről kérdezte az érdekelteket Udvardy Zoltán. A Magyar Koalíción belül tisztázzák először az autonómia kérdését, utána semmi akadályát nem látja a kérdés megvitatásának, nyilatkozta Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Nagy örömmel vesznek részt a Tőkés László és Orbán Viktor által javasolt egyeztetésben, ugyanakkor kérdéses, lehet-e az összes határon túli magyar közösség számára univerzális autonómiamodellt felállítani. Dalmay Árpád, a Bereg Vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke fontosnak tartaná, hogy a parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyancsak fontosnak az egyeztetést, ezt már ők is javasolták. Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szövetségének /VMSZ/ alelnöke kifejtette, hogy a VMSZ szerint a parlamenti vitanap használhat a határon túli magyarságnak A VMSZ alelnöke szintén az egységes nemzetstratégiát szorgalmazta. Mátis Jenő, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselője szerint is szükséges a hatpárti konszenzus az autonómia kérdésében. A parlamenti vitanap a magyar országgyűlés hatáskörébe tartozik. /Udvardy Zoltán: Az egységes nemzeti stratégia kívánalma. Autonómiaügy. = Új Magyarország, febr. 21./

1996. február 28.

A közelmúltban felgyorsultak azok a politikai folyamatok, amelyek a szlovákiai magyarság helyzetét az elviselhetetlenség felé sodorják - jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés elnöke febr. 28-án Székesfehérváron azon a sajtótájékoztatón, amelyet Orbán Viktorral, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökével közösen tartott. Orbán Viktor megállapította, hogy az Antall-kormány idején a határainkon kívüli magyarság helyzete nem volt annyira rossz, mint jelenleg. Az Együttélés és a Fidesz elhatározta: kezdeményezik, hogy a hat magyarországi parlamenti párt folytasson szakmai konzultációt a határon túli magyarság képviselőivel. /Duray: Romlik a helyzet. = Népszabadság, febr. 29./

1996. március 5.

Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1996. március 6.

A Fidesz küldöttsége Orbán Viktor vezetésével márc. 5-én erdélyi körútra indult. Nagyváradon megbeszélést tartottak Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével és Tempfli József római katolikus megyéspüspökkel, majd Kolozsvárra mentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1996. március 7.

Kolozsváron márc. 6-án a diákokkal szervezett találkozó után a FIDESZ-delegációnak az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezető elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni időpont. Ebben közrejátszhatott a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között. Emlékezetes, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szőcs Géza erdélyi költőt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenőrző bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök az Országgyűlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselőivel való konzultálás nélkül került sor erre a döntésre. A diákokkal történt találkozón elsősorban erre kérdeztek rá a jelenlevők. - Alapvető félreértés áldozata az erdélyi közvélemény, mutattak rá a FIDESZ képviselői. Az RMDSZ vezetői nem tanulmányozták át kellő alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit - mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van,emellett Szőcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket. Németh Zsolt tisztázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenőrző testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. A FIDESZ tehát nem vette el az RMDSZ helyét. A FIDESZ az ellenőrző testületben fenntartott saját helyére Szőcs Gézát delegálta. Megjegyzendő, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség. Szokatlan, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem a FIDESZ-szel vette fel a kapcsolatot. Orbán Viktor elmondta, az Országgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség. A beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerződés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetősen megrendült bizalmát, amely nem elsősorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket. - A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják - egészítette ki Orbán Viktor. /Székely Kriszta: Félreértés vagy tudatos manipuláció? FIDESZ-küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1996. március 7.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt Orbán Viktor elnök vezette küldöttsége márc. 7-én Csíkszeredában megbeszélést folytatott a Csíki területi RMDSZ vezetőségével. Az RMDSZ számos középszintű vezetőjével találkoztak, továbbá önkormányzati képviselőkkel, a lakossággal. Orbán Viktor úgy tapasztalta, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban erdélyi magyarság soraiban nagy a félelem, hogy a szlovákiai magyarság sorsára jutnak. Konkrét kérdésekről kell megállapodni, az egyházi ingatlanok helyzetéről, az oktatás ügyéről, meg kell szüntetni az RMDSZ fenyegetettségét. Orbán Viktor megindokolta, miért Szőcs Gézát javasolták a Fideszt megillető helyre: olyan embert kerestek, aki ért a médiához, soha senki sem bántotta és az összmagyarság érdekében dolgozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9-10./

1996. március 9.

Mégis létrejött a találkozó az RMDSZ szövetségi és ügyvezető elnöke, Markó Béla és Takács Csaba, valamint a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Orbán Viktor elnök vezette küldöttsége között. A márc. 8-án Marosvásárhelyen lezajlott találkozó után Takács Csaba nyilatkozott a megbeszélésről. A találkozó eddigi hagyományos együttműködési kapcsolat hangulatában zajlott le, azzal a nyitottsággal, amely minden esetben megnyilvánul a magyarországi pártokkal folytatott dialógusban, szögezte le. Nem Szőcs Géza-ügyéről beszéltek, sokkal fontosabb kérdések vannak, így a román-magyar szerződés, a határon túli magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. /N. Á.: RMDSZ-FIDESZ-találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1996. március 9.

Marosvásárhelyen az Európai integrációról szervezett kerekasztal-megbeszélést a Pro-Europa Liga helybeli értelmiségiek, párt és társadalmi szervezetek, felekezetek, ifjúsági szervezetek, a sajtó képviselőinek részvételével. A megbeszélésen jelen volt a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Erdélyben látogató küldöttsége. Orbán Viktor pártelnök többek között kifejtette: megengedhetetlen, hogy a magyar-román alapszerződés kidolgozásának ütemét nyugati nyomás diktálja. Okulni kell a magyar-szlovák szerződés sikertelenségéből, amely a feszültségek csökkentése helyett kihangsúlyozza azokat. Ezért az alapszerződésben ki kell térni a problémák megoldására, például az egyházi vagyon, a magyar nyelvű oktatás rendezésére. /A FIDESZ az alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1996. március 13.

Fidesz-Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 5-én indult erdélyi körútra. Útjukon értesültek arról, milyen vihart kavart az a gesztusuk, hogy saját helyüket átengedték Szőcs Gézának a Hungária Közalapítvány felügyelő testületében. Érdekes, hogy Szőcs Géza évek óta tagja a Hungária Közalapítvány kuratóriumának, de ez eddig senkit sem zavart. Arra számítottak, nyilatkozta Orbán Viktor, hogy más pártok követik példájukat, ehelyett támadások érték a pártot. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltságára hivatkozva nem akart találkoznia Fidesz delegációjával, végül látogatásuk utolsó napján mégis létrejött a találkozó. A találkozón Markó Béla elfogadta a Fidesz érvelését, hogy Szőcs Gézát erdélyi személyiségként jelölték. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1201-1203




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998