udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lévai Anikó (Orbán Viktorné)

1999. május 31.

Az Erdélyi Református Nőszövetség Marosvásárhelyen tartotta VI. konferenciáját. A megnyitó istentiszteletet Molnár Jánosné Csoma Irma, zsoboki (kalotaszegi) lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke tartotta. A rendezvény meghívottja volt Orbán Viktor miniszterelnök neje, Lévai Anikó, aki bevallotta: ő katolikus vallású, és ezért nagyon jól esett neki, amikor a meghívó megszólítását elolvasta, mely így szólt: Kedves Testvérünk. Egy ilyen meghívásnak természetesen nem lehetett ellenállni. A miniszterelnökné asszony a Kistemplomban összegyűlt többszáz erdélyi lány, asszony jelenlétében arról beszélt, hogy mennyire átérzi a kisebbségi sorban élő asszonyok nehézségeit, felnéz rájuk, és meggyőződése, hogy az anyaországi asszonyoknak az erdélyiektől kell kitartást, helytállást tanulniuk. Hangsúlyozta, hogy a családnak mennyire fontos szerepe van a szép, tiszta beszéd megőrzésében, a vallásos nevelésben, "a hit kincsének átadásában". A választékosan beszélő, minden póztól mentes, szép, fiatal jogásznőt pillanatok alatt szívébe zárta az asszonyi gyülekezet. A magyar miniszterelnök neje, Lévai Anikó rövid exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy jogász, hat évig ügyvédként dolgozott, amíg a harmadik kisgyerekük született. Utána elvégezett egy második diplomás képzést a jogi karon, értékpapír- és bankszak-jogász lett, utána egy bankban dolgozott egészen januárig. Tavaly szeptembertől a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a pénzügyjog tanára. /Máthé Éva: Díszvendég volt a miniszterelnökné asszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1999. október 6.

Okt. 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita rend zsúfolásig megtelt templomában tartották. Az istentiszteleten, amelyet a romániai magyar történelmi egyházak nyolc püspöke mutatott be, jelen volt Dávid Ibolya igazságügyi, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Homoki János honvédelmi minisztériumi államtitkár, valamint a magyar kormányfő felesége, Orbánné Lévai Anikó. Ott voltak az RMDSZ vezetői, élükön Markó Béla szövetségi elnökkel. Az istentisztelet megkezdése után a templommal szemben a Nagy Románia Párt mintegy száz híve gyűlt össze és hangos tüntetésbe kezdett. A nacionalista tüntetők román zászlókat lobogtattak és magyarellenes jelszavakat skandáltak. Az Arad megyei prefektus bejelentette, hogy a tervbe vett barátsági emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad a két miniszterelnök távolléte, illetve a terület tulajdonviszonyainak tisztázatlansága miatt. A román külügyminisztérium szerdán nyilatkozatban intett arra, hogy az október 6-ával szembeni nemzeti érzékenykedést ajánlatos mellőzni, az aradi ünnepségekkel kapcsolatos hecckampány nem használ az ország tekintélyének. /Az alapkőletétel bizonytalan időre elmarad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Az ellenzéki pártok jól szervezett provokációja volt az a nacionalista tüntetéssorozat, amellyel megzavarni igyekeztek Aradon az október 6-i megemlékezéseket. Az ígért többezres tömeg helyett csak mintegy száz tüntető gyűlt össze 6-án a minorita templomnál, ahol emlékező szentmisével kezdődött az ünnepségsorozat. A Nagy-Románia Párt és Iliescu pártja ifjúsági szervezetei vezetőinek irányításával "Ki a magyarokkal az országból!" "Ki a barbárokkal!" "Mi, románok vagyunk itt az örök urak!" jelszavakat kiabáltak. A délután kezdődő központi ünnepségig a csoport a város főutcáján vonult fel s alá, majd a városházától a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének elnöke vezetésével indultak az aradi vár mellett lévő obeliszkhez. A tüntetők itt előbb az emlékműhöz vezető utat akarták elállni. Ekkor tárgyalások kezdődtek a kivezényelt rendfenntartó erők irányítójával. Ezek után maguk a rendőrök vezették a csoportot az obeliszk közvetlen közelébe, majd amikor az a veszély fenyegetett, hogy "a népharag" a helyszínre érkező magas rangú magyar politikusokat sem kíméli, a rendőrök az emlékmű mellett gyűrűbe zárták a hangoskodókat. A tüntetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendőrség azonban semmit sem tett semmit a romániai magyarokat és a magyarországi politikusokat obszcén módon gyalázó "hazafiak" eltávolítására. A tüntetők az érdeklődőknek készségesen elmondták: egész napi fáradságukért 150 ezer lejt (valamivel több mint 2000 forintot) és ingyenpálinkát kaptak. /Pénz és ingyenterápia a zavargóknak. Az ellenzék szervezte provokáció zajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

2001. május 21.

Máj. 19-én Nagyváradon ünnepélyes átadták az Arany János Kollégium felújított épületét. A Partiumi Keresztyén Egyetem kollégiumának avatásán többek között részt vett Orbán Viktorné Lévai Anikó, a magyar kormányfő felesége, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Tőkés László püspök azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást a kisebbségpolitikában is végig kell vinni: a romániai magyarságnak a jogot kell megkapnia ahhoz, hogy megvalósítsa végső célját, a nemzeti autonómiát. - Egy kisebbség pedig csak akkor válik egyenjogúvá, ha oktatási rendszerével az átlag fölé próbál emelkedni - jelentette ki beszédében Pokorni Zoltán. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a beregszászi magyar tanítóképző most kapta meg az ukrán állam akkreditációját, a román illetékesek megadták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredán tervezett karainak ideiglenes működési engedélyét. Komoly munka folyik a felvidéki Révkomáromban a magyar nyelvű felsőfokú oktatás beindítására, és hasonló komoly tervek vannak Vajdaságban is. Németh Zsolt beszédében úgy fogalmazott: "azt üzenjük román barátainknak, hogy ne féljenek a magyar kezdeményezésektől, azok nem ellenük irányulnak. Ha a magyarok nyernek, azzal a románok nem veszítenek. Közösek az eredményeink és a kudarcaink is, ha a romániai magyar közösség gyarapszik, azzal egész Románia gyarapszik". Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kiemelte, hogy példátlan az elmúlt nyolc évtized történetében az az anyagi támogatás, amelyet a magyar kormány és az Országgyűlés adott az erdélyi magyar egyetem beindításához. Szabó Tibor azt a reményét fogalmazta meg, hogy a készülő státustörvény elfogadása után jogi alapot biztosít majd az erdélyi magyar egyetem fenntartásához és működtetéséhez szükséges folyamatos támogatásnak. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök kiemelte, hogy a romániai magyarság nem tüntetésekkel, erőszakos akciókkal, hanem megértéssel, türelemmel akar boldogabb jövőt építeni magának. /Felavatták a Partiumi Keresztyén Egyetem Arany János kollégiumát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2003. május 12.

Ünnepi istentiszteletekkel, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának leleplezésével kezdődött meg máj. 11-én a 12. Festum Varadinum. Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásának felavatására mintegy kétezerötszázan jöttek el a nagyváradi Petőfi parkba. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége, Lévay Anikó is, továbbá a Kárpát medence több magyar egyházi és világi személyisége. A Festum Varadinum keretében Nagyvárad több templomában volt ünnepi istentisztelet. A rogériuszi templomban Tőkés László református püspök hirdetett igét. A püspök elmondta, a felavatandó szobor talapzatán hatósági tiltás miatt a magyar feliratot le kellett takarni. Mint fogalmazott, Bethlen Gábor a magyarság koronázatlan királya, egyesíteni tudta a határon innen és túl élő népeket, ezért méltó, hogy szobrot állítsanak annak, aki amúgy is a szívekben élt. Az istentiszteletet követő felszólalásában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ez a nap nyugodtan nevezhető a szabadság napjának. Mint mondotta, több mint nyolcvan éve a nemzet az állandó szabadságharc állapotában van, és nem lehet szabad egyetlen nép sem, amely elnyom más népeket. Rámutatott: a státustörvény a magyar nemzethez való tartozás szabadságát jelenti, kifejezvén reményét, hogy a kedvezménytörvény nem fog sérülni a módosítás során. Elmondta: jelenleg aláírásgyűjtés folyik az erdélyi magyar önkormányzat támogatására, valamint a státustörvény eredeti szellemének megőrzése érdekében. Az ünnepi műsor keretében Faragó Laura magyarországi művésznő, Bánffy György színművész és a Rogériuszi Református Egyházközség kórusának előadását hallgathatták meg. A Petőfi Parkban leleplezték Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát. Balogh Zoltán főtanácsadó Mádl Ferenc köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Tőkés László püspök köszöntőjében elmondta, hogy Petru Filip polgármester visszautasította a meghívást. A meghívás ellenére nem jöttek el az avatásra a magyar kormány és Országgyűlés képviselői, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki azonban képviselőjét elküldte a rendezvényre. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedekben rengeteg műemlék esett áldozatául a rombolásnak, és mindez napjainkban is folytatódik. Az 1989-es rendszerváltás után azonban elkezdődött egy szívós helyreállítási munka, illetve új szobrok felállítása. Az egyházkerületben sikerült felállítani Lorántffy Zsuzsanna, Bocskai István, most pedig Bethlen Gábor szobrát. A püspök elmondta: a Bethlen Gábor-szobor terve 1941-ben készült el, még Hóman Bálint kulturális miniszter idején. A terv csak most, 62 év után valósulhatott meg. Az ünneplők között van az alkotó Kós András is, aki 89 évesen megélhette, hogy együtt örvendezzen a gyülekezettel a szobor leleplezésénél. Eredetileg a szobrot a kolozsvári Farkas utcai templom elé helyezték volna el, ám ez az adott körülmények között megvalósíthatatlan, így került végül Nagyváradra, Erdély kapujába. A püspök beszámolt arról, hogy a hatóságok adminisztratív okok miatt mindvégig akadályozták a szobor felállítását, azt kifogásolván, hogy az engedélyben Gábor helyett Gabriel név szerepel. Ugyanakkor az ellen is tiltakoztak, hogy a szobor talapzatán magyar nyelven olvasható Bethlen Gábor híres bibliai jelmondata. A feleknek végül sikerült kompromisszumot kötni: a hatóságok engedélyezik a szoborállítást, de lefedik a Gábor nevet és a magyar feliratot. Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok leleplezte a szobrot, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott avatóbeszédet. "Keresve sem találhatunk jobb életpéldát magunk és kortársaink számára, mint Bethlen Gábor, ha abban a meggyőződésben akarunk megerősödni, hogy közéleti cselekvéseinknek, küzdelmeinknek akkor van értelme, ha annak mozgatórugói mélyebben vannak, mint a személyes ambíciók, s céljai is magasabban találhatók, mint egyszerűen az aktuális siker."- fogalmazta meg Bethlen Gábor államférfiúi szellemiségét Orbán Viktor. A volt magyar miniszterelnök hangsúlyozta: ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adnunk az erőinket, és egyetlen magyarról sem mondhatunk le. Bethlen Gábor példája ma is időszerű minden magyar számára, mondotta Orbán Viktor. A politikus az erdélyi fejedelem egyik jelmondatát idézve arra figyelmeztetett: a remény és türelem jegyében kivetett horgonyt kedveli az Isten, közösen kapaszkodjunk tehát a horgonyba a nehéz időkben, s ne féljünk kifeszíteni a vitorlát, amikor jó szelek fújdogálnak. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát. "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2003. augusztus 29.

A nyolcvanéves Orbán Ferenc népi szobrász most is dolgozik otthonában, Csíktaplocán, Csíkszereda közvetlen szomszédságában. Orbán Ferenc a maga szórakoztatására, kedvtelésére készített szobrokat, majd másoknak is felfigyeltek rá, a népi alkotások házának irányítóitól is biztatást kapott. Imádkozó székely című szobrával megajándékozta Márton Áron püspököt pappá szentelésének 50. évfordulóján, amire köszönőlevelet kapott a jeles személyiségtől 1974-ben. Az elismerő, köszönőlevelek között van egy tavaly kelt levél is, amelyben ez áll: "A Mária-szobor azért is különösen kedves nekünk, mert biztos vagyok benne: annyi balszerencse közt a Boldogasszony tartott meg minket, akinek Szent István felajánlotta hazánkat." Aláírás: Lévai Anikó és az Orbán család. A volt miniszterelnök családját valaki megajándékozta a Feri bácsi szobrával, és a köszönőlevél megérkezett a faragó címére. Magyarországon egymást követő kiállításokon aratott sikereket a székely mester. Az utóbbi időben ugyanis inkább "Jézus-faragó" ember lett belőle, vagyis az egyházi témák kerültek előtérbe. /Ferencz Imre: A műkedvelés udvarában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./

2005. április 19.

Nagyváradon kétes a fogadtatása annak az április 29-i gálaműsornak, amelynek vendége a zongorista, Richard Clayderman. A gálának kellene előmozdítania Nagyváradon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szervezett gyászos végű december 5-i, magyarországi népszavazás utáni engesztelődést. A Magyarországról több tízmillió forinttal finanszírozott április 29-i, 20 perces Clayderman show-nak vannak kritikusai. Az önérzetesebb nagyváradi magyarok megalázónak érzik az ilyenfajta magyarországi alamizsnát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke szerint a rendezvény a Festum Varadinum teljes költségvetésének a sokszorosát teszi ki, az árát érdemesebb lett volna az erdélyi és partiumi iskoláknak adni. „A határon túli magyarok támogatására nincs pénz, de ilyen gálákra van...” – jegyezte meg. A püspök úgy tudja, az MSZP-hez közeli gazdasági érdekeltségű Eurofilm.Co.Hu Kft. szervezi a Clayderman-turnét, mely Újhelyi István MSZP-s politikussal is kapcsolatba hozható. Idén április 24. és május 1. között rendezik Nagyváradon a Varadinumot. Két előrendezvénye is lesz: április 20-án az egyházkerületi székház dísztermében lép fel Bogányi Gergely zongoraművész, aki Böjte Csaba árváinak gyűjt, április 23-án pedig Bánffy György színművész Wass Albert-előadóestjét hallgathatják az érdeklődők. Április 24-én, a Varadinum nyitó napján, az 50 esztendős Deák Árpád szobrászművész kiállítása nyílik, április 28-án a nagyváradi költők tisztelegnek József Attila emléke előtt. Április 29-én Magyarország és a határon túli magyarság címmel fórumot szerveznek, amelyre hivatalosak a Határon Túli Magyarok Hivatalának eddigi elnökei és jelenlegi vezetője, illetve a kisebbségügyi államtitkárok: Entz Géza, Törzsök Erika, Tabajdi Csaba, Lábody László, Szabó Tibor, Németh Zsolt és Szabó Vilmos. Április 30-án anyák napi családnapot rendeznek Orbán Viktorné Lévai Anikó fővédnökségével. A záró ünnepség József Attila szobrának felavatása lesz. /(Lakatos Balla Tünde): A nemzeti megengesztelődés Claydermanja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2005. szeptember 17.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként látogatott szeptember 16-án az árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre Lévai Anikó, Orbán Viktor volt miniszterelnök felesége. A segélyszervezet hosszú távon kívánja támogatni a bajbajutottakat, küldöttei már az árvizet követő napokban elsőkként gyorssegéllyel érkeztek a térségbe. Jelen látogatás célja három település, Bikafalva, Farcád és Hodgya lakóinak további támogatása. A károsultak megsegítésére százmillió forintos kerettel rendelkezik a segélyszervezet. /Szász Emese: Újabb segítség az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

2005. december 5.

Az árvízkárosult székelyföldi településen, Hodgyában egy új iskola- és óvodaépület alapkövét rakták le december 3-án a víz által megrongált régi iskola melletti területen. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ajándékcsomagokat is hozott az intézmények jövőbeli lakóinak. Lévai Anikó, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete és a szervezet munkatársai több mint 200 ajándékcsomagot osztottak szét három árvízkárosult település, Farcád, Hodgya és Bikafalva gyerekei között. Lévai Anikó reményét fejezte ki, hogy az adományozás némiképp enyhíti az egy évvel ezelőtti népszavazás lesújtó eredményét. Az eddig több mint 100 millió forint adományt összegyűjtő Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tervei szerint három árvíz sújtotta településen, Hodgyában, Farcádon és Bikafalván hosszabb távon is támogatják az újjáépítési munkálatokat. (Hír TV) /Iskola és óvoda alapkövét rakták le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2006. június 13.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet képviselői adták át június 12-én a tavalyi árvíz miatt súlyos károkat szenvedett Óteleken a helybeli általános iskola felújított és új épületrésszel kiegészített épületét. Az eseményen részt vett Lévai Anikó jószolgálati nagykövet, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Lehel László, a Segélyszervezet igazgatója, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei prefektúra, a helyi önkormányzat és a helyi egyházak képviselői. Lehel László elmondta: a Segélyszervezet, miután a román kormány vállalta a magánházak újjáépítését, közösségi segítségnyújtásban gondolkodott, konkrétan a helyi magyar iskola korszerűsítésében. A kezdeményezést támogatta a Kossuth Rádió „Erőnk szerint a legnemesbekért!” ékszer- és érmegyűjtő akciója, a felajánlott tárgyakat a Nemzeti Múzeum és a Nagyházi Galéria közreműködésével árverésen értékesítették, ennek bevételét utalták át a segélyszervezetnek. Kilencmillió forint értékű adományból készítették el az óteleki iskola központifűtés-rendszerét. Az új épületrészben a kazánház és mellékhelyiségek kaptak helyet. Az iskola falán leleplezték a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Kossuth Rádió főszerkesztősége közös segélyakciójának emléktábláját. /Pataki Zoltán: Felújított iskolát adtak át Óteleken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2006. augusztus 10.

A 2005-ös bánsági árvíz idején a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az elsők között sietett a bajba jutottak segítségére, főleg a számottevő magyar közösségek által lakott településeken, így Torontálkeresztesen is. Az élelmiszercsomagok eljuttatása mellett a segélyszervezet a jövőépítésre is gondolt; Torontálkeresztesen például – a MOL Románia anyagi támogatásával –felújíttatta az orvosi rendelőt, az iskolaudvaron játszóteret alakítottak ki, és gondoskodtak a falu vízellátásáról. (Óteleken két hónapja az iskola vizes blokkját és központi fűtését adták át.) Lehel László, a segélyszervezet igazgatója elmondta: “Nincs nagyszerűbb pillanat egy segélyszervezet életében, mint amikor valami maradandót alkot. Úgy érzem, ma átadunk valamit a jövőnek, hiszen a rendelő előnyeit az utánunk következő generációk is élvezni fogják.” Dr. Lévai Anikó, a szervezet jószolgálati nagykövete remélte, hogy a rendelő és a vízellátás biztosítása a mindennapokat teszi majd könnyebbé. A jövőben orvosi felszereléseket is hoznak. /Pataky Lehel Zsolt: A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jövőépítő támogatása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2007. április 4.

Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. június 9.

A Konyhaablakból címet viseli Orbán Viktorné Lévai Anikó színes, ötletes, gazdagon illusztrált kultúrtörténeti és konyhaművészeti érdekességeket, a Kárpát-medence, s benne az erdélyi konyha jellegzetes ételeinek receptjeit is tartalmazó szakácskönyve, amelyből több ezer példány kelt el Magyarországon. A kötetet a szerző jelenlétében június 7-én mutatták be Marosvásárhelyen. A népszerű vendéget Fülöp Ilona, a Diakóniai Otthon vezetője köszöntötte, a hangulatot vidám népdalokkal a Kántortanító-képző Főiskola hallgatói teremtették meg. Lévai Anikó, az ötgyerekes családanya természetes egyszerűséggel beszélt életükről, gyermekkoráról, s miniszterelnök-feleségként az étkezéssel, ételekkel kapcsolatosan átélt történeteiről. „Rólunk már szinte mindent és annak az ellenkezőjét is megírták, így ezzel a könyvvel jómagam szerettem volna ablakot – ha csak egy konyhaablakot is – nyitni az életünkre és bepillantást engedni a jószándékú érdeklődőknek” – vallotta a szerző, aki egyetemi hallgatóként kezdte gyűjteni a szakácskönyveket, s akit a kiadó (Jokerex) győzött meg arról, hogy leggyakrabban főzött ételeinek receptjét összegyűjtse. A könyv „nem puszta gasztronómia, nem napló, nem önéletrajz, nem vallomás és nem is emlékirat. Az sem állítható, hogy mindez együtt. Talán egy olyan felület, ahol a műfajok találkoznak... Lévai Anikó olyan emlékeket oszt meg velünk e könyvben, amelyekért késői korok történészei, politikusai, művelődéstörténészei és gasztronómusai igencsak hálásak lesznek” – olvasható Szőcs Géza előszavában. /(bodolai): Hogyan legyünk boldogok? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2007. június 11.

Iskolát, óvodát, orvosi rendelőt és tanítói lakást magában foglaló épületet avattak a hét végén a székelyföldi Hodgya faluban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek köszönhetően. Az ünnepélyes avatón részt vett a segélyszervezet két jószolgálati nagykövete, Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége és Kovács Kokó István olimpiai és világbajnok bokszoló. „Közel 140 millió forintot költöttünk a térségben segélyezésre, újjáépítésre“ – közölte Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója. /Iskolaavató Hodgyán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2008. május 29.

Nagy érdeklődés kíséretében mutatták be május 27-én Kolozsváron Lévai Anikó új szakácskönyvét. Orbán Viktor feleségének könyve, amely A konyhaablakból címet viseli, egyszerre szól ételről és életről. A könyv egyben önéletrajz is, amelyben az Orbánék házasságának húsz éve alatt összegyűjtött receptek mellett természetesen helyet kap a férj és öt gyerekük is. Csép Sándor újságíró, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje elmondta: „Öt gyermek és egy politikus férj mellett könyveket publikálni nem mindennapi dolog. Örvendek, hogy e könyvön keresztül az Anikó családja bemutatására is megadatott a lehetőség. ” A gasztronómiai témájú könyv ismertetését egy elsősorban jogi beállítottságú könyv bemutatása követte, amelyben Lévai Anikó, társszerzőként, a pénzügyi jogról ír. A jogerő legyen veled című könyv – amelyben Szili Katalin írását is olvashatjuk – elsődleges célja a jogi intézmények bemutatása. A könyvbemutató után Bakk Miklós politológus Régiók és autonómiák címmel tartott előadást, majd a Lévai Anikó receptje alapján készült halászléből lakomáztak a jelenlevők /Fleischer Hilda: Élettel paprikázott ételek. Lévai Anikó könyveit mutatták be Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998