udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ormós Zsigmond

1991. március 6.

Temesváron márc. 6-án megalakult az Ormós Zsigmond Társaság. /Új Szó (Temesvár), márc. 12./

1992. július 1.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./

1992. július 2.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete még mindig székház nélkül működik, holott székházra lenne szüksége még a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, a Franyó Zoltán Kulturális Alapítványnak, továbbá több magyar országos szervezet helyi fiókjának /EMKE, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság stb./. Temes megyében valamennyi jelentős pártnak van székháza. /Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 2./

1993. szeptember 17.

A Berzsenyi Társaság küldöttsége eljött Temesvárra, a helyi Ormós Zsigmond Társaság estjére. Az irodalmi esten a küldöttség tagja, Tornai Ottó vallomásában kifejtette, hogy a költészet hozzájárul emberségünk megőrzéséhez. Az esten kiosztották a Hitel (Budapest), folyóirat több számát. /Mandics György: Az érzelmek szivárványhídján. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./

1993. október 2.

Dr. Matekovits György emlékezett a Temesváron 25 évvel ezelőtt megalakult Kisenciklopédiára, a szabadegyetemre, a népi egyetemre, ezt teljesíthette ki az 1990 tavaszától működő Ormós Zsigmond Társaság. A család - templom - iskola hármas pillérén állva talán sikerül megmaradni. /Dr. Matekovits György: 25 éves a temesvári Kisenciklopédia. Ormós Zsigmond Társaság. = Temesvári Új Szó, okt. 2./

1995. március 25.

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. május 31.

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. október 13.

A történelmi Erdélyben egyedül Temesvár Gyárváros római katolikus templomát nevezik Milleneumi templomnak. A százéves templom "születésnapját" és egyben Magyarok Nagyasszonya /okt. 8./ ünnepét okt. 13-án tartották meg. A szentmisét Sebastian Kräuter temesvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspök celebrálta a gyulafehérvári főegyházmegyét képviselő Tamás József érseki helynök segédletével. Három nyelven folyt a szentmise. A házigazda, Szabó Dénes esperes-plébános ismertette a Milleneumi templom történetét. Tempfli püspök Szent László városa nevében népünkért ajánlotta fel a szentmisét. A Psalmus, a marosvásárhelyi Vártemplom ökumenikus kórusa énekelt. Tíz éve Birtalan Judit vezeti a kórust, aki elmondta, repertoárjuk 16. századi szerzőktől Bartókon és Kodályon át mai magyarországi és erdélyi szerzőkig terjed. Több külföldi díjat nyertek, emellett 1994-ben az EMKE Nagy István-díját kapták. A Milleneumi templom 100. évfordulóját egyhetes millecentenáriumi rendezvényekkel összekötő szervezők: a gyárvárosi plébánia és a temesvári Ormós Zsigmond Társaság ünnepi ebéddel zárta a rendezvénysorozatot. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

1998. augusztus 18.

Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ címmel jelent meg a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság kiadásában annak a történelmi szemináriumnak az anyaga, amelyet Temesváron, 1996. máj. 30-31-én tartottak és a honfoglalás 1100. évfordulójának szenteltek. A kötetet kiegészítették néhány más előadás, illetve tanulmány közlésével. /Történelmünk a Duna-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ A szerzők között van Jakó Zsigmond, Tonk Sándor, Csetri Elek, Egyed Ákos, Péntek János, Kovách Géza és Demény Lajos is.

1999. február 25.

Febr. 26-án, 90. születésnapján a temesvári Csiky Gergely Színház köszönti fel Anavi Ádám költőt. Az ünnepségen a költővel Pongrácz Mária újságíró, Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője, dr. Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke beszélget, majd bemutatják Anavi Ádám új verseskötetét. /Anavi Ádám 90 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

1999. május 1.

Ápr. 29-én Budapesten átnyújtották Benkő Samu /Kolozsvár/ művelődéstörténésznek a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét. Az elismerést még február végén ítélte oda az intézmény közgyűlése, amikor is a testület megválasztotta rendes tagjának az erdélyi tudóst. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. február 25./ 1949 és 1952 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde. 1953-tól több mint két évtizeden át a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének, majd 1975-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig az Akadémia kolozsvári könyvtárának volt tudományos főmunkatársa. Az erdélyi művelődéstörténész 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a 18?19. századi művelődéstörténet, Bölöni Farkas Sándor, Kemény Zsigmond, Ormós Zsigmond, Bolyai János, Újfalvi Sándor kéziratos hagyatéka. Benkő Samu a szerzője többi között A felvilágosodás meggyökerezésének néhány sajátossága az erdélyi magyar művelődésben című munkának is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2000. október 10.

A Temes megyei magyarság az idén is nagy számban vett részt az október 6-i aradi megemlékezésen. Szervezett formában az RMDSZ Temes megyei szervezete, a Temesvári Magyar Nőszövetség, az Ormós Zsigmond Társaság, a TEMISZ, a Bartók Béla Líceum IV-VII. osztályosai stb. vettek részt a 13 vértanú obeliszkjének megkoszorúzásán, de számos temesvárit, lugosi busszal, személyautóval zarándokolt Aradra. Évente kétszer, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél és az aradi vértanúk Vesztőhelyén emelt obeliszknél találkoznak az ünneplőbe öltözött temesi magyarok. Okt. 7-én megnyílt Temesváron V. Szabó Erzsébet Ótelekről elszármazott szegedi amatőr képzőművész tárlata. /(Pataki Zoltán): Közösségmegtartó zarándoklatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2001. február 10.

Febr. 8-án Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a belvárosi református egyházközség nőszövetsége szerezésében a református templom Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti termében Verdi-emlékelőadást tartottak. Az előadó, a temesvári rádió magyar adásából jól ismert Ohánovics Miklós egyetemi tanár, a zenei rovat szerkesztője volt, aki a technika segítségével világhírű művészek előadásában Verdi-muzsikával illusztrálta mondandóját. A házigazda, Kovács Ildikó és dr. Matekovits György beköszöntője után a zsúfolt terem vastapssal köszöntötte Wittmann Cecília ny. zenetanárnőt, születésnapja alkalmából. Az ő nevéhez fűződik Temesváron a magyar nyelvű karéneklés országos hírű sikere. Ezután a Bartók Béla Vegyeskar Elekes András vezetésével megszólaltatta Verdi Nabucco című operájából a rabszolgák kórusát. /(Sipos): Ajándékműsor telt ház előtt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2001. február 22.

Febr. 20-án Magyarpécska község elbúcsúztatta katolikus plébánosát, a püspökétől más beosztást kapott Heinrich József esperest. Egy évtizeden át olyan papja volt Pécskának, akinek nem volt magánélete, hanem csak közösségi. Százezer kilométereket tett meg Romániában és külföldön, hogy öregbítse Pécska jóhírét, hogy támogatást hozzon a helybélieknek vagy plébániájának. Minden évben gyarapodott valamivel a helyi katolikus közösség, a plébánia és a templom. Nyolc éven keresztül rendszeresen megjelent a plébánia által kiadott Pécskai Újság, és már több, mint öt év telt el azóta, hogy a plébánia kis klubjában bemutatták az első Pécskán kiadott, a község történelmét magyarul bemutató könyvet. Megalakult, és több mint 300 taggal működik a Kolping család, eredményes munkát fejt ki a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, a Mester János cserkészcsapat is pécskai, és az egyház-iskola kapcsolat is élő. 2000 őszén avatták Pécska első köztéri szobrát, a gróf Klebelsberg Kúnót ábrázoló szobrot. A templom falán Magyarpécska jeles szülötteinek, Ormós Zsigmondnak, gr. Klebelsberg Kunónak és Kálmány Lajosnak a márványtáblája van. A püspök Heinrich Józsefet a temesvári Gerhardinum katolikus líceum igazgatójának, az egyházmegye ifjúsági felelősének, az egyetemista fiatalság spirituálisának nevezte ki. /,,A szárnyaláshoz adjon neki erőt" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2001. július 3.

Gyűjtemények a Bánság Múzeumának /Temesvár/ kollekciójában a témája a jelenlegi tárlatnak, mely a Művészeti Múzeumban látható. A kiállítás anyagát Miklosik Ilona muzeológus válogatta össze az intézmény birtokában levő magángyűjteményekből. A gazdag művészeti anyag évtizedek óta a múzeum raktárában porosodik, mert a múzeumnak nincsenek termei, ahová állandó jelleggel kiállíthatná azokat. A kiállított festmények a Temesvári Múzeum alapjait megvető híres művészettörténész és műgyűjtő Ormós Zsigmond, volt temesi főispán gyűjteményéből származnak, amelyet végrendeletileg az intézménynek adományozott. Ormós 1857-ben pénzzé tette birtokainak egy részét, és megvásárolt három olasz magángyűjteményt Itáliában. Ezt az anyagot gazdagította 16-18. századi flamand, német, osztrák műkincsekkel, valamint szűkebb hazájában, a Bánságban vásárolt alkotásokkal. Később családi és közösségi kollekciók vagy azok töredékei kerültek a múzeum tulajdonába, így a Karácsonyi grófok bánlaki és beodrai kastélyából a Kőszeghy, Deschan, Dessewffy főpapi családok vagyonából, Gozsdu Elek író, Schmidt Antal építész, Mühle Árpád virágkertész és mások tulajdonából. /Kiállítás Ormós Zsigmond gyűjteményéből. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2001. szeptember 15.

Temesváron, a Bánság Múzeumában megnyílt Ormós Zsigmond egykori Temes megyei főispán híres gyűjteményének romantikus akvarelljeit bemutató tárlata. A bécsi és a müncheni festőműhelyek néhány jelentős alkotójának legjobb akvarelljeiről van szó. /(Sz. I.): Először láthatja a közönség az Ormós-gyűjtemény akvarelljeit. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2001. november 10.

Nov. 8-án Temesváron a Belvárosi Református Nőszövetség és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság szervezésében emlékműsorral adóztak Bartók Béla zeneszerző és népzenegyűjtő emlékének, születésének 120. évfordulóján. Bartók Béla életművéről Ohánovics Miklós egyetemi tanár tartott előadást. Elhangzottak Bartók gyűjtéséből származó dallamok kórusfeldolgozásai a temesvári Bartók Béla énekkar előadásában, vezényelt Elekes András karnagy. Telt ház volt a belvárosi református templom Újvárossy Ernő termében. /Szekernyés Irén: Bartók Bélára emlékeztek Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

2002. május 8.

Heinrich József tiszteletbeli főesperes egy éve igazgatója a megalakulásának tizedik évfordulójához érkezett Gerhardinumnak /Temesvár/, a Római Katolikus Teológiai Líceumnak. Előzőleg tíz évig volt Pécskán plébános, 2001. március 1-jétől pedig püspöki kinevezéssel a líceum igazgatója. Heinrich József visszaemlékezett: papi állomáshelyein mindenhol ifjúsági csoportokat szervezett, sok pozitív tapasztalatot szerzett. Pécskán ifjúsági csoportot szervezett, a sport, a kirándulások és a közös szórakozás vonzotta a fiatalokat. Emléktáblát, illetve szobrot állítottak Pécska nagy szülötteinek: Ormós Zsigmondnak, Klebersberg Kunónak, valamint a Pécskán indult Kálmány Lajosnak. – A Gerhardinum épületgondokkal küszködik: az egykori piarista főgimnázium épületét még mindig nem veheti birtokába az egyház. /Szekernyés Irén: Beszélgetés Heinrich József főesperessel, a Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2002. október 15.

Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be okt. 12-én dr. Higyed István Szomorú, szerelmes igric című kötetét (Excelsior Könyvkiadó, Temesvár, 2002). Dr. Higyed István könyve lugosi papelődjéről, a kiváló költőről, Szombati Szabó Istvánról szól. Pongrácz P. Mária irodalomtörténeti igényességű könyvelemzésében kiemelte a szerző tárgyilagosságát, alapos dokumentációját. /Szekernyés Irén: Költő az őrtoronyban. A szerző könyvét dedikálja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2002. november 22.

Kodály Zoltán zeneszerző születésének 120. évfordulóját ünnepelte Temesvár zenekedvelő magyarsága nov. 20-án, a Belvárosi Református Bérpalota Újvárossy Endre gyülekezeti termében, az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében. Ohanovici Miklós egyetemi tanár bemutatta a kortársakat, akikkel együtt indult Kodály Zoltán a művészi pályán. Kodály Zoltán népdalfeldolgozásaiból a temesvári Bartók Béla Énekkar nyújtott ízelítőt. Bloch Éva, a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának tanára az Adagiot adta elő mélyhegedűn, zongorán kísérte Székely Echstein Vera. /Szekernyés Irén: Sikeres Kodály-estet szervezett az Ormós Zsigmond Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

2003. május 26.

Eseményszámba menő, alaposan dokumentált előadást tartott az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság /Temesvár/ máj. 24-i összejövetelén Pálkovács István, a műemlékvédők Temes megyei képviselője, méltatta II. Rákóczi Ferenc történelemalakító szerepét, felvázolta a szabadságharc bukásának okait. Mikes Kelemen leveleire alapozva felelevenítette a Nagyságos Fejedelem rodostói száműzetésének és halálának szomorú emlékeit. Dr. Matekovits György egyetemi docens, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az előadást. /(Sipos): II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2003. június 3.

Matekovits György hatvanéves. Lehetett volna író is, humoreszkjeit, szellemes útijegyzeteit napilapokban és antológiákban jelentette meg. Ő a fogorvosi mesterséget és a tudományos kutatást választotta. Matek-enciklopédiának is lehetne nevezni, az ismereteket előadásaiban anyanyelvén adja tovább. Matekovits a temesvári Ormós Zsigmond Társaság vezető "mecénásaként", szellemi és anyagi áldozatok árán évtizedek óta tevékenykedik. /Pongrácz P. Mária : Matek-enciklopédia. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2003. szeptember 23.

Dr. Matekovits György egyetemi tanár Temesvár legnépszerűbb magyar nyelvű művelődési egyesületének - Kisenciklopédia, majd a belőle alakult Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság - rendezvényét nyitotta meg az elmúlt hét végén. Kifejtette: ,,Annak idején azért jöttünk össze, hogy magyarul hallgassunk meg egy-egy előadást, mert abban az időben csak az iskolában és a templomban lehetett magyarul beszélni. Gyakrabban is találkoztunk, mint ahogyan az utóbbi években tettük. Most arra gondolok, hogy inkább kevesebb előadást, rendezvényt tartsunk, de annak legyen meg a tartása, színvonala." Dr. Matekovits Györgynek nem könnyű összehangolnia sokféle munkáját. Fogorvosi praxisa mellett a Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogorvosi Karának tanára, október elsejétől professzora. Harmincöt éves munkájának betetőzése ez a cím. Több mint száz szakdolgozattal, tíz tankönyvvel és szakmunkával, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagságával a tarsolyában a temesvári felsőfokú oktatás büszkesége. ,,Ambícióm, hogy megtartsam a Temesváron tanuló magyar ajkú fogorvostan-hallgatók körét, amelyet 1999-ben alapítottam. Azóta minden évben - jelentős sikerrel - szakdolgozatokkal jelentkezünk Marosvásárhelyen a tudományos diákkonferencián"- fejtette ki a professzor. Rövidesen megjelenik Kolozsváron a Sapientia Alapítvány gondozásában egy román-magyar-angol fogorvosi szótár, amelynek elkészítésére két kolozsvári és egy temesvári orvostársával vállalkozott. A könyv 850 oldalán tizennégyezer szakszó szerepel három nyelven. Tíz évvel ezelőtt annyian jöttek el az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság előadásaira, hogy nem fértek be a terembe. Most jó, ha harmincan összejönnek. /Szekernyés Irén: Szívügye a tanítás és a közművelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be Szombati Szabó István egykori lugosi lelkipásztor-költő verseit (Szombati-Szabó István: Összegyűjtött versek, Excelsior Art, 2003) szept. 19-én a Belvárosi Református Templom gyülekezeti termében. A könyv dr. Higyed István nyugalmazott lelkész harminc éve tartó kutató munkájának eredménye, és tartalmazza a 115 évvel ezelőtt született költő összes, nyomtatásban megjelent, valamint kéziratban fennmaradt költeményét. Utószóval is a kutató látta el a kötetet. Pongrácz P. Mária bevezetőjében nemcsak a versekről, hanem a korszakról is beszélt. /(Szekernyés): Verseivel is prédikált. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. október 18.

Temesváron a belvárosi református templom Újvárossy Ernő gyülekezeti termében a Református Nőszövetség bibliaóráját és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság ülését, amelyen a Művelődés című folyóirat szerkesztőit látták vendégül, kapcsolták össze a szervezők. Szász Zoltán segédlelkész bibliamagyarázata után a Bartók Béla Énekkar lépett fel. Ezután Szabó Zsolt főszerkesztő és Murád Betty bemutatták az 55 éves Művelődés folyóiratot, melynek a magyarlakta területeken mindenhol vannak munkatársai. Temesváron Anavi Ádám, dr. Matekovits György, Szekernyés János, Tácsi László és Boér Jenő írásaira mindig számíthatnak. /Bibliai igével és írott szóval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2003. november 20.

Százötven évvel ezelőtt született Berkeszi István /Berkesz, 1853. dec. 6. - Temesvár, 1922/ Temesvár múltját kutató helytörténész. A város iránt érdeklődőknek alapmunka Berkeszi István "Temesvár, szab. kir. város kis monográfiája" című könyve. Berkeszi István Budapesten meg, történelem és földrajz szakos tanári diplomát, majd bölcsészeti és levéltárosi képzést is szerzett. Első jelentős munkája a radványi kastély könyvtárának és levéltárának leltározása volt. 1889-ben költözött Temesvárra, a Főreáliskolában történelmet és földrajzot tanított. 1911 és 1919 között az intézmény főigazgatója volt. Bekapcsolódott az Ormós Zsigmond kezdeményezésére megalakult Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat tudományos tevékenységébe. Az egyesületben a titkári, 1901-től a főtitkári tisztségét is betöltötte. Szerkesztette a Történelmi és Régészeti Értesítő negyedéves folyóiratot. Kinevezték a Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum élére. Igazgatói-múzeumőri minőségében újjászervezte az intézményt, leltárba vette és gyarapította a történelmi, régészeti, szépművészeti és néprajzi gyűjteményeket. A millenniumi ünnepségre megírta a Temesvári Állami Főreáliskola történetét, 1897-ben közzétette Adatok a reformkorszak történetéhez c. írását, 1898-ban nyomtatta ki Temesvár színészete a XVIII. században és az első magyar színészeti előadások c. tanulmányát. 1900-ban megírta A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom történetét. A Magyarország Vármegyéi és Városai monográfia-sorozat Temesvár kötetében ő írta meg a város művészetét és színészetét bemutató részt. /Szekernyés Irén: 150 éve született Berkeszi István. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

2003. november 22.

Dr. Zakar Péter szegedi történész emlékezett a "haza bölcsére" a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvényt szervező Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, dr. Matekovits György egyetemi tanár is beszélt Deák Ferencről. /(S.): Deák Ferenc a köztudatban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998