udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orosz-Pál József

2000. február 8.

A Seprődi János Kórusszövetség ezertagú nagykórust kíván életre hívni az idei milleniumi ünnepségek sorozatában. A 2000. év főrendezvényén fellépő ezertagú Millenniumi Kórus programja szerint elhangzik Erkel-Kölcsey Himnusza, Kodály Ének Szent István királyhoz című vegyes kari műve, Csíky Boldizsár Szülőföldem-je, Orbán György Millenniumi kantátája, Egressy Béni-Vörösmarty Mihály Szózata, valamint Kodály-Berzsenyi A magyarokhoz című szerzeménye. Az ezertagú kórus karmesterei: Szalman Lóránt, Szilágyi Zsolt, Orosz Pál József, Dárdai Árpád és Fehér Ferenc. A fellépések tervezett helyszínei: Székelyudvarhely, Ditró, a magyarországi Törökbálint és Budapest. /Millenniumi Kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2000. december 12.

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek magyarországi és a szlovákiai tagozata van, dec. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Nagy Ferenc, a szövetség elnöke kifejtette, hogy ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlődéséről beszélhetünk. E nemzetközi szövetség lassan 13.000 ember önként vállalt közösségét jelenti, 1997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. - A mostani ülésen Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetője ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet elfogadtak és megválasztották a vezetőséget. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Előd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A különböző szakosztályok - ifjúsági, egyházzene, illetve a női karok - vezetőinek - Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda - évi beszámolója következett. /Járay Fekete Katalin: Az erdélyi szellemiség nevében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2001. február 6.

Febr. 2-án hetedik alkalommal emlékeztek Székelyudvarhelyen a legnagyobb székely, Orbán Balázs főtéren felállított szobránál. Szász Jenő polgármester mondott ünnepi beszédet, végül a Balázs Ferenc Vegyeskórus két művet adott elő Orosz Pál József karnagy vezényletével. /Fekete B. Zoltán: 172. évforduló. Emlékezés a legnagyobb székely szobránál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./

2002. augusztus 27.

Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton Szejkefürdőn. A nagyszámú magyarországi meghívottnak köszönhetően a legnagyobb erdélyi magyar zenei rendezvény volt. Orosz Pál Levente főszervezőt beszámolt arról, hogy voltak kisebb vetélkedők, sorsolások és közönségszavazás is. Szeretnék jövőre folytatni a rendezvényt. Megalapítottak egy szervezetet Határon Túli Magyar Fiatalok Kulturális Egyesülete néven, így folyt a szervezés. A rendezvényen naponta átlag 1000-1500 látogató volt. /Balázsi-Pál Előd: Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2002. december 2.

Nov. 30-án Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei közgyűlését és a 2002-es esztendő díjainak átadását. Dr. Kötő József elnöki tájékoztatójából kiderült: jelenleg az EMKÉ-nek több mint 1500 bejegyzett egyesülete működik. Átnyújtották az EMKE 2002-es évi díjait. A kitüntetettek a következők: Maksay Ágnes (a tízéves Duna Televízió képernyőjére került erdélyi közművelődési tevékenységéért), László Csaba (az erdélyi magyar néptánckultúra minőségi megőrzésért), Incze László (kézdivásárhelyi múzeumalapító munkásságáért), Csanádi János (Újzerinden tanár intézményteremtő, több évtizedes közművelődési tevékenységéért), Orosz Pál József (zenei anyanyelvünk népszerűsítéséért, zenepedagógiai és székelyudvarhelyi karnagyi munkájáért), Szilágyi Ferenc (kolozsvári operaénekes a magyar operajátszás több évtizedes szolgálatáért), Hatházi András (kolozsvári színészi, drámaírói, művészpedagógiai tevékenységéért), F. Márton Erzsébet (nagyváradi színjátszásért), Danaliszyn József (gyergyói színjátszó az öntevékeny színjátszásért), Károly Sándor post mortem és Károly Zöld Gyöngyi (képzőművészet műveléséért és szervezéséért), Muckenhaupt Erzsébet (könyvtáros a nemzeti kulturális örökség feltárásáért), Ábrahám Zoltán (közművelődési és népfőiskolai szervezésért), Koós Ferenc (szellemi értékek megőrzéséért), Kiss Margit (kultúrapártolásért), Bálint Árpád (kultúrapártolásért), Kincses Emese (művelődési életben kifejtett minőségi tevékenységéért). /Ördög I. Béla: Átadták az idei EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2003. január 10.

Muckenhaupt Erzsébet /sz. Szombatság, 1952./ a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum főmuzeológusa régikönyv-szakértő, feladata a múzeum gyűjteményében található XV-XIX. századi régi könyvek és kéziratok tudományos feldolgozása. Kutatásairól írt tanulmányai számos folyóiratban, évkönyvben jelentek meg. Önálló kötete /A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985/ 1999-ben látott napvilágot. Az EMKE a csíksomlyói ferences könyvtárban végzett munkásságáért, a nemzeti kulturális örökség feltárásáért Monoki István-díjjal jutalmazta. Muckenhaupt Erzsébet elmondta: 1980-ban előkerültek a csíksomlyói elrejtett könyvek: a Mária-szobor talapzatából került ki 33 értékes könyv. A másik részüket 1985-ben találták meg. A ferencesek a rend feloszlatása előtt elrejtették ezeket a könyveket. Jegyzőkönyvet készítettek, hogy a könyvek a kolostor tulajdonában maradnak. Azonban a titkosrendőrség beavatkozott, a múzeumba szállíttatta a megtalált könyveket. Muckenhaupt Erzsébet tanulmányozta a könyvkötéseket. A kötések a bejegyzéseken kívül a könyv történetére, tulajdonosaira, használóira és a használat helyére és idejére vonatkozó lényeges adatokat is hordoznak. /Oláh-Gál Elvira: Sorsom a régi könyvekhez kötött. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10. - Részlet a Székelyföld című kulturális folyóirat 2002. novemberi számában megjelent interjúból/ Orosz-Pál József, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Főiskola zenetanára, több kórus vezetője kapta az EMKE Nagy István-díját zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért. 1972 óta tanít Székelyudvarhelyen. Több éven át vezetett egy 150 tagú kórust. Ebből alakult egy kislétszámú kórus, a Camerata leánykórus 1985-ben, amely később vegyes karrá alakult. A főiskola kórusa az országban az egyetlen kórus, amely tagja a világválogatott énekkarnak. Több alkalommal szerepeltek külföldi versenyeken. Legközelebb Norvégiába van meghívásuk.Augusztusban Ópusztaszerre hívták őket. Rendszeresen jelen vannak az Orbán Balázs-ünnepélyeken, március 15-én is. Idén 75 éves lesz a Balázs Ferenc Énekkar, amelynek szintén ő a vezetője, az évforduló tiszteletére egy fesztivált szerveznek. Nemrég jelent meg Orosz-Pál József Kör-kör, ki játszik? című kötete, amely az óvodai ének-zenepedagógiai mű és dalosgyűjtemény. /Kovács Attila: Továbbra is szolgálni az ügyet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./Dr. Papp Kincses Emese tanár /sz. Marosvásárhely, 1943/, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, megyei önkormányzati képviselő. Német-magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). 1981-ben nyerte el a filológiai tudományok doktora címet a BBTE-n. Disszertációja témája: A két világháború közötti romániai magyar történelmi regény. Tudományos dolgozatai, recenziói, irodalomtörténeti és nyelvtudományi, módszertani dolgozatai különböző kötetekben és periodikákban látnak napvilágot. Virrassz velem című dokumentumregénye harmadik kiadása a napokban hagyta el a nyomdát. Tudományos konferenciák szervezője és meghívott előadója, ugyanakkor több színpadi produkció rendezője, szövegkönyvírója, esetenként zeneszerzője. Az EMKE 2002-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát. Dr. Papp Kincses Emese vallja: "magyarnak lenni érték, így feladatunk a magyarságtudat erősítése. A keresztény értékrend, a tisztesség, a hűség, az igazság kimondása erkölcsi parancs." /Sarány István: Magyarnak lenni érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

2003. június 4.

A Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykórusa norvégiai turnéról érkezett haza a múlt héten. Orosz Pál József karnagy, zenetanár elmondta, hogy a helyi ifjúsági énekkar és egy londoni egyetemi kamarakórus társaságában léptek fel. Négy nap utazás oda és vissza autóbusszal a bergeni Santa Suniva énekkar meghívására, mert egy Udvarhelyen végzett diák nem felejtette el az egykori tanítóképzőt és kijárta, hogy meghívják a székelyföldi lányokat. Norvégiában összesen öt hangversenyt adtak, egyet még Hamburgban, ahol Wass Albert író Endre fiának a vendégszeretetét élvezték. /(haáz): Erdélyi dallamok Norvégiában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2003. szeptember 2.

Aug. 22-én tartotta második nagy összejövetelét a Seprődi János Kórusszövetség a Szeged melletti Mórahalom. Másnap a Kárpát-medencei zenei együttesek, kórusok találkoztak Ópusztaszeren. Hat országból közel ötven kórus vett részt, több mint 1500 dalos lépett fel. Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség régi-új elnöke beszámolt arról, hogy a kongresszus legfontosabb döntése: a szövetség Erdélyből "átköltözött" Magyarországra, pontosabban Törökbálint önkormányzata vállalta az anyagi feltételek biztosítását. Az ott bejegyzett tagozat végzi a nemzetközi adminisztratív munkát is. A vezetőség összetétele megváltozott. Az elnökség tagjai főleg magyarországiak, de minden ország egy-egy képviselője részt vesz az elnökség munkájában. Az erdélyi tagozat vezetői: Orosz Pál József, Márton Zsolt, Csíky Csaba és Balázs Győző. A kórusszövetség négy régió szerint tagolódik, északkeleti, északnyugati, délkeleti és délnyugati (Nyíregyháza, Sopron, Siófok, Szeged) központokkal. A határon túli kórusok is ezekhez fognak tartozni. A régiók vezetősége önállóan dolgozik, az elnökség inkább az információs bázist működteti, és összehangolja a munkát. /B. D.: "Repatriált" a Seprődi Kórusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2004. augusztus 30.

Augusztus 28-án ünnepelt Kibéd népe: Seprődiné Felméri Katalin emlékére kopjafát emeltek az emlékező falubeliek, Seprődi János emlékét szoborral tisztelték meg. Ráduly János író, néprajzkutató Seprődi János emlékére szerzett költeményét szavalta el. Borbély Emma főszervező, a kibédi Seprődi János Egyesület elnöke méltatta Seprődi életművét. Orosz Pál, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Erdélyi Tagozatának elnöke a zenekutató életét és életművét ismertette, majd Seprődi Kiss Attila színházi rendező, Seprődi János unokája szólt. Seprődi János mellszobra Deák Árpád szobrászművész munkája. /Nagy Botond: Seprődi-emléknap. Kopjafa- és szoboravatás Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2005. március 31.

Megjelent a Magiszter /Csíkszereda/, a pedagógusok szakmai-módszertani folyóiratának új száma. Drámapedagógia az iskolában címmel Rusz Csilla közöl írást, Orosz Pál József az egyházzenéről ír. Az Örökség rovatban Az iskolai neveléssel kapcsolatos kérdések az Erdélyi Iskolában, valamint Magyar neveléstörténeti kronológia, különös tekintettel Erdélyre címmel közölnek írásokat. /Megjelent a Magiszter. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./

2005. augusztus 22.

Első ízben rendeztek falunapokat Bögözben. Az eseményen jelen volt az anyaországi Kaskantyú testvértelepülés küldöttsége, hazajöttek az elszármazott falubeliek is. A rendezvény augusztus 20-án Balázs Ferenc zeneszerző-karnagy szülőházánál kezdődött. Farkas Márton polgármester Szent István királyra emlékezett és a szülőföldön megmaradást hangsúlyozta. Finta Béla, Orosz-Pál József karnagy és dr. Kardalus János néprajzkutató beszélt Balázs Ferenc, a híres zeneszerző, karnagy életéről, munkásságáról. Leleplezték a Szabó János udvarhelyi szobrászművész által készített plakettet, melyet koszorúzást zárt. Az eseményen fellépett a Balázs Ferenc Vegyeskar és a Székely Dalegylet. Megkoszorúzták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. Emléktáblát lepleztek el Bögöz első írásos említésének 673. évfordulója alkalmából. Ezután könyvbemutatót tartottak, a Bögöz-monográfia második kötetét dr. Kardalus János néprajzkutató ismertette. A délután eseményeit sportrendezvények, valamint a bögözi és a nagygalambfalvi iskolások néptánccsoportjainak műsora zárta. /Fbz: Megmaradni a szülőföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

2006. október 2.

A Bartók Béla-emlékdíjat a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította és adományozza egész év folyamán, az egész világon a magyar zenei élet nagyjainak és a magyar kultúra támogatóinak. A kitüntetettek névsorát szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának koncerttermében jelentették be. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke ezekben a napokban erdélyi körúton adja át a díjakat a kitüntetetteknek. Szeptember 30-án Homoródkarácsonyfalva temploma, másnap pedig Hodgya református temploma kapta meg ünnepélyes keretek között a díjat. A csíkmadarasi kultúrotthonban adták át a Bartók Béla-emlékdíjat négy Hargita megyei kitüntetettnek: Miklós Márton tanító, zenekarvezetőnek; Fodor Csaba táncoktatónak, az Ausztriában élő Antal Imre és Antal Ágnes előadóművész házaspárnak, valamint a Gyimesközéploki Nemzetközi Tánctábornak. Október 2-án Székelyudvarhelyen további kitüntetettek vehetik át a díjat: Bodurján János, dr. Orosz Pál József, Haáz Sándor, Udvarhely Néptáncműhely, Székelyudvarhely városa, Pál Róza (Korond), Gergely István (Csíkszereda), László Imréné (posztumusz), Nyisztor Ilona, Nyisztor Tinka (Pusztina), Fehér Márton, Szarka Mária (Külsőrekecsin). Este Csíkszeredában a Sapientia Egyetem aulájában adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a Sapientia egyetemnek, Szalay Zoltán muzikológusnak és Köllő Ferenc zenetanár-karnagynak. /Bartók Béla-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2007. július 6.

Ha július, akkor Rockmaraton Szejkefürdőn – idén a hatodik folyik gőzerővel, és bár a legelső augusztusban volt, 2002 nyarán, az udvarhelyi júliusokhoz már négy éve hozzátartozik Erdély legrangosabb rockfesztiválja. Általában naponta 2–3 ismertebb magyarországi rockzenekar lép fel, előttük és utánuk pedig egyrészt erdélyi magyar, másrészt szintén magyarországi együttes koncertezik. Az elsőt 2002. augusztus 21–24-e között rendezték Szejkén. A másodikat 2003. július 10–13-a között, akkor nagy esőzés volt. Ekkor került képbe Jére Ágoston, aki azóta is Orosz Pál Leventével szervezi a rockmaratont. Megalapították a Zeneudvar Egyesületet, azzal a céllal, hogy elősegítsék az erdélyi magyar rock-pop élet fejlődését. A harmadikra 2004. július 9–11-e között került sor. A negyediken (2005. július 13–17.) több ismert együttes lépett fel. Deák Bill Gyula együttesével érkezett a Szejkére, nézőszám ekkor volt a legnagyobb. Az ötödiken (2006. július 11–16.) a Kalapács tért vissza, utánuk pedig a Lord adta első erdélyi koncertjét. Érdemes emlékezni arra, hogy az első, még diáktalálkozónak nevezett rendezvény szintén a Szejkén volt 1990 nyarán, a következő évben pedig a strandon. 1992 és 1995 között összesen négy Erdélyi Magyar Diáktalálkozót tartottak Homoródfürdőn, koncertekkel, szervezett programokkal. A bálványosi-tusnádfürdői diáktábor az ezredfordulón kezdett fesztiváljelleget ölteni. 2001-ben és 2002-ben két erdélyi diáktalálkozót tartottak a Szejkén, felvállalva a „homoródi örökséget”, utóbbi évben indult el a Székelyföldi Rockmaraton is. A szejkei diáktalálkozóból lett 2003-ra a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál. /Katona Zoltán: A Székelyföldi Rockmaraton története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./

2007. december 5.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport szabadegyetemének utolsó előadására került sor az elmúlt héten. Tizenötödik előadáshoz érkezett a szabadegyetem, amelynek keretében kéthetente tartottak előadássorozatot Székelyudvarhelyen. A meghívott udvarhelyszéki történészek, kutatók, múzeumi szakemberek különböző témákban tartottak előadást. A záró előadáson dr. Orosz Pál József zenetanár A székely népdalok Kodály Zoltán kórusművészetében címmel értekezett. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, a forrásközpont igazgatója szerint idén rendszeresebb volt az előadássorozat, és mivel a helyi televízióadó is műsorra tűzte az előadásokat, sokkal több érdeklődőhöz eljutott azok üzenete. /Szász Emese Évet zárt a szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

2009. január 9.

Január 8-án osztották ki Székelyudvarhelyen a Príma Polgár díjakat, amelyet 2006-ban László János vállalkozó, a Príma Rádió tulajdonosa alapított. A rádió decemberben közvélemény-kutatást végzett a város lakói körében, hogy kiderítse, kit tartanak a városban a 2008-as év „legprímább” orvosának, pedagógusának, művészének, sportolójának és polgárának. Az átadási ünnepségen Orosz Pál Levente, a rádió igazgatója, valamint a díj alapítója elmondták: a kitüntetéssel a polgári és szakmai értékek méltatására törekednek. A 2008. év díjazottjai: György Szilárd – asztaliteniszező – a legprímább sportoló, Bálint Arthúr – operatőr – a legprímább művész, Szentannai Dénes – főorvos – a legprímább orvos, Kovács Lajos – matematikus – a legprímább tanár és Lőrincz György – az Erdély Irodalmáért Alapítvány elnöke – a legprímább polgár. /Bágyi Bencze Jakab: Legprímábbak díjazása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2009. január 22.

A magyar kultúra napját Maros megyében is több rendezvénnyel ünneplik. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szervezésében az intézmény egykori színművésze, Boér Ferenc viszi színre Ady Endre versei alapján összeállított egyéni estjét Ki látott engem? címmel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttessel közösen ünnepel január 22-én, az együttes ismét bemutatja Sodrásban című műsorát, Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát adja elő. A Yorick Stúdió színházi előadással, majd azt követő közönségtalálkozóval jelentkezik. Szovátán Józsa András és dr. Orosz-Pál József Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel tartanak előadást. Erdőszentgyörgyön olvasóival találkozik délután Horváth Arany, a száz éve született Horváth Istvánra emlékeznek. Horváth Arannyal a Halálmadár szállott a kútgémre című könyvről beszélget Bölöni Domokos. /Nagy Botond: Maros megyei rendezvények. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2009. február 5.

A szovátai Bernády Közművelődési Egylet elmúlt évi tevékenysége változatos volt. Januárban Dzsingisz kán és a mongol birodalom című előadás hangzott el, majd dr. Veér Győző beszélt az ujgurokról. Februárban jótékonysági estet szerveztek a Mezőhavas népi zenekar, a Szent Ferenc Alapítvány és a szovátai Szent József Otthon javára. A műsor bevezetőjét Mester Zoltán tartotta. Márciusban, Wass Albertre emlékeztek. A március 15-i megemlékezésen a kulturális műsorok szervezését ezúttal is az egylet vállalta fel. Áprilisban együtt ünnepelték az EMKE megyei szervezetével a magyar közművelődés napját Marosvásárhelyen. Az egylet Intermezzo kamarakórusa Fülöp Judit vezetésével fellépett. Júniusban a nagybányai művésztelep tárlatát nézték meg. Szeptemberben Beder Tibor, a Julianus Alapítvány, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke volt az egylet vendége. Október 6-án a református egyházzal közösen emlékeztek meg az aradi vértanúkról. Az egylet emlékezett a 70 éve elhunyt dr. Bernády Györgyre. Mester Zoltán előadásában kirajzolódott Bernády kevéssé ismert profilja: az Erdély magyarsága iránt aggódó ember arca, akinek városvezetése idején a városnak – a huszonötezer lakosú Marosvásárhelynek – tizennégy (!) közkönyvtára volt, és öt magyar napilapja. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Felső-Nyárád menti fotóalbumát mutatta be novemberben Józsa András tanár, helytörténész. Nagy Lajos székelykeresztúri tanító néprajzos könyvét mutatták be: Katonadalok a siklódiak emlékezetében. Decemberben az egylet szervezésében mutatták föl a szovátaiaknak a Bocskay Vince szobrászművész munkásságát méltató albumot. Még ebben a hónapban Kovács Mózes ny. agrármérnök harmadik könyvével ismerkedtek a városka emberei. Kovács Mózes kutatja s papírra teszi a szűkebb pátria, a Sóvidék és környéke közelmúltját. Az Intermezzo mellett a 15. Mátyás Huszárezred és a Mátyás Vilmos vezette Mezőhavas népi zenekar elmaradhatatlan tényezői a városkultúrának, jelezte a rendíthetetlen hitű Mester Zoltán. Ebben az ében volt már elődadás, melyet Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel dr. Orosz-Pál József és Józsa András tartott. /Bölöni Domokos: Mester Zoltán, a reménymagyar. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2009. július 13.

Július 12-én reggel ért véget a VIII. Rockmaraton a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Orosz Pál Levente, a főszervező elmondta, a nyolc év alatt ez volt a legsikeresebb fesztivál. Olyan ismert zenekarok és előadók jöttek el, mint a Piramis együttes, az Ossian, Pokolgép vagy Deák Bill Gyula. Fellépett a marosvásárhelyi Vírus együttes, tagjai alig több mint 13-14 évesek. Magyar és külföldi fellépőkkel együtt összesen 38 zenekar vett részt. /Sipos M. Zoltán: Elvonultak a rock katonái. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2009. október 1.

Kiváló marketinglehetőséget látnak a cégek számára az idei székelyudvarhelyi XVII. Őszi Vásárban a szervezők. Az október 1-jén kezdődő rendezvénysorozaton neves együttesek is fellépnek. Magyarországról kilenc, Erdélyből összesen hatvan vállalkozás lesz jelen standjával. A hagyományos erdélyi konyha ízeiből is kóstolót kaphatnak az érdeklődők – tájékoztatott Orosz Orosz Pál Levente az őszi vásár igazgatója. /Horváth István: Válság ellen vásárral küzdenek Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998