udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ortutay Gyula

2000. június 23.

Dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatót a Magyar Néprajzi Társaság Ortutay Gyula díjjal tüntette ki a folklórtudományban nyújtott magas teljesítményeiért. Dr. Balázs Lajos elmondta, hogy régi célja volt az emberi élet hármas nagy fordulójának a kutatása és átadása a magyarság-tudomány számára. Csoóri Sándor szerint a népszokás nem más, mint a történelem alatt élő tömegek metaforába sűrített története. A makró történelmen túl minden közösségnek megvan a maga története, ez pedig rendszerint a születések, házasságok és a halálok körül szerveződnek. Balázs Lajos régóta vallja, hogy a lokális kultúrában kell keresni az egyetemes kultúra lényegét. Ezért állapodott meg Csíkszentdomokoson és ezért tér mindvégig vissza oda. - A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanáraként vezeti a Domokos Pál Péter néprajz-kört, ahol a diákok minden évben kis egyéni kutatásaik alapján készített dolgozataikat mutatják be a diákok tudományos ülésszakán. - Balázs Lajos munkái valamennyi egyetemen kötelező tételként, bibliográfiaként szerepelnek. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy tudományos életpálya hitelesítése. Interjú az Ortutay-díjas dr. Balázs Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2003. augusztus 16.

Hatvanöt évvel ezelőtt, 1938. aug. 18-án alakult meg Budapesten a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világban szétszóródott, illetve az utódállamokba került magyarság szervezeti összefogásának gondolata már 1929-ben, a Magyarok I. Világkongresszusán megszületett, de megalakításáról csak kilenc év elteltével, a Magyarok Budapesten megtartott II. Világkongresszusán határoztak. A nyugati világ 26 országából mintegy 950 magyar szervezet képviselőinek részvételével megtartott, 1938. aug. 14-én kezdődött tanácskozáson aug. 18-án mondták ki a Magyarok Világszövetségének megalakulását. A szervezet elnöke báró Perényi Zsigmond főrendiházi tag, koronaőr lett. Az alakuló közgyűlés a következőképpen határozta meg az MVSZ célját: "Támogatni minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartozást ápolja, az óhaza és a külföldi magyarság között a kapcsolatokat erősítse, a külföldi magyarok életét és külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje." Az MVSZ 1945 után 1958-ig csak névleg működött, a nyugati országokban élő magyarság számára a Szovjetunió vezette béketábor tevékenységének propagálása volt a feladata. Hasonló volt a célja az Ortutay Gyula javaslatára 1958-ban megreformált szervezetnek is, s 1963-ig főleg a forradalom után eltávozottak hazacsalogatásával foglalkozott. Később tevékenységét kibővítette, 1970-ben létrehozta az Anyanyelvi Konferenciát, 1984-től megszervezte az egyes rétegek, csoportok találkozóit, könyveket adott ki, kiállításokat szervezett. Az MVSZ átalakulása 1988-ban, fennállásának ötvenedik évfordulóján kezdődött, amelyen első ízben ott voltak a szomszédos országok magyar nemzetiségeinek a képviselői - a romániai magyarság kivételével. A szervezet 1989. júl 10-11-i közgyűlésén - amelyen nagy szerkezeti-szemléleti változás indult meg - mintegy harminc határon túli szervezet, további ötven külföldi és ugyanennyi hazai közéleti személyiség vett részt. A közgyűlés új alapszabályban rögzítette a szövetség alapelveit, amely szerint az MVSZ demokratikus társadalmi szervezet. Ekkor az MVSZ - több mint fél évszázad után - visszanyerte azt a státust, amelyet eredetileg élvezett. A Magyarok III. Világkongresszusát 1992. aug. 19-21-e között rendezték meg Budapesten. A Magyarok IV. Világkongresszusát 1996. június 15-én és 16-án tartották meg Budapesten, a Kongresszusi Központban. A szervezet legutóbb, 2000. május 24-26. között tartott tisztújító közgyűlést. Az akkor megválasztott Patrubány Miklós elnök és az általa irányított vezetőség munkáját személyi ellentétek nehezítik. /Hatvanöt éves a Magyarok Világszövetsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

2008. október 20.

A néprajzosok találkozója ezelőtt három évvel kezdődött, tanszéki konferenciára pedig először kerül sor, ennek célja a romániai magyar néprajzkutatás jeles alakjainak bemutatása – mondta a kolozsvári néprajzkutatás 110. évfordulója alkalmából a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság által szervezett konferencia köszöntőjében Keszeg Vilmos tanszékvezető. A rendezvényen Kósa László budapesti néprajzkutató a felsőoktatásnak a magyar néprajztudomány történetében betöltött szerepéről beszélt, kiemelve többek között Hermann Antal, Kodály Zoltán és Ortutay Gyula munkásságát. Almási István a kolozsvári népzenekutató műhely történetét mutatta be, Olosz Katalin pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Múzeum népköltészettel kapcsolatos tevékenységét ismertette. Tánczos Vilmos az erdélyi magyar vallási néprajzi kutatásban megjelenő irányzatokról és módszerekről tartott előadást, Pozsony Ferenc pedig Nagy Jenő néprajzi és nyelvészeti munkásságának tudománytörténeti jelentőségét méltatta. Keszeg Vilmos a szövegmondás és a mindennapi élet kapcsolatát taglalta Nagy Olga életművében, Tötszegi Tekla pedig a „múzeumőr és múzeumteremtő” Kós Károlyról beszélt. Bemutatták a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) könyveit, majd köszöntötték Gazda Klárát. A találkozón az elmúlt évben doktori címet szerzett Könczei Csongor A „nevenincs” muzsikusok. A kalotaszegi cigányzenészek 20. századi működésének történeti áttekintése címmel tartott előadást. A Demény István Pál-díjat idén Dénes Ida érdemelte ki, aki most végzett a néprajz szakon, ősztől pedig ugyanitt mesterképzésen vesz részt. /F. ZS. : Néprajzos konferencia és szakmabeliek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998