udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Draganescu, Ovidiu

2000. július 10.

Júl. 10-én a Nemzeti Liberális Párt vezetői megbeszélést folytattak az RMDSZ küldöttségével. A találkozón az NLP részéről részt vett Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, igazságügy-miniszter, Dinu Patriciu, a párt alelnöke, Radu Stroe, a kormány főtitkára, Ovidiu Draganescu képviselő, a párt főtitkára, az RMDSZ részéről pedig Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor államtitkár, a SZET elnöke és Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke vett részt. A megbeszélésen a két küldöttség áttekintette a következő időszak törvényalkotási prioritásait, Egyetértettek abban, hogy augusztus végére össze kellene hívni a szenátus rendkívüli ülésszakát az ingatlantörvény elfogadása érdekében. továbbá ősszel el kellene fogadni a helyhatósági törvényt, és gyorsítani kell a földreform alkalmazását, mert az nagyon lassan halad. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. - 1761. sz./

2005. március 26.

Március 21-én Roos Márton megyés püspök, Böcskei László általános helynök és Szabó Péter plébános, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója Temesváron találkozott Ovidiu Virgil Draganescu prefektussal, Marossy Zoltán alprefektussal, valamint Alexandru Chirila főjegyzővel. A megbeszélésen az egykor elkobzott egyházi ingatlanok jelenlegi helyzetének ismertetése szerepelt. A temesvári római katolikus püspökség képviselői azokról a nehézségekről is beszámoltak, amelyek a visszaszolgáltatás végrehajtását akadályozzák. Szó volt a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum megoldatlan helyzetéről. A püspökség képviselői javasolták, hogy a líceum tanulóit más, ugyancsak visszaigényelt épületben helyezzék el. /Megbeszélés a visszaigényelt egyházi ingatlanokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2005. április 16.

Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2005. április 18.

Április 15-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Temesváron részt vett Székely László köztéri szobrának avatóünnepségén, előtte Ovidiu Draganescu liberális párti prefektussal tárgyalt a négypárti koalíció megyei szintű működéséről. Markó találkozott a Temes megyei magyar polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, községi és városi tanácsosokkal, RMDSZ-es tisztségviselőkkel és civil szervezeti vezetőkkel. /(pataky): Kapós lett Markó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2005. május 12.

Több bukaresti napilap és televízió azt vetette Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter szemére, hogy elfogadták a magyarországi segítséget, noha nem lett volna rá szükség. Tariceanu miniszterelnök válságtanácskozásra hívta össze a kormány érintett minisztereit. A tanácskozás után a kormányfő kijelentette, a magyarországi szivattyúk nagyobb teljesítményűek. Ovidiu Draganescu, Temes megye prefektusa sajtótájékoztatón élesen bírálta a bukaresti hangulatkeltést. „A magyarországi segélyhez egyesek kimondottan sovén módon viszonyultak – magyarázta. – Én itt Temesváron megszoktam, hogy magyar, szerb vagy német szomszédaim vannak.” A prefektus hangsúlyozta, a magyarországi szivattyúkat térítésmentesen kapták kölcsön, csupán az azokat kiszolgáló százfős személyzet elszállásolásáról és étkeztetéséről kellett gondoskodniuk. A román árvízvédelmi szakemberek is elismerően szóltak azokról a magyar hatóságoktól kapott szivattyúkról. /Gazda Árpád: Pumpás „szívatás” Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2008. augusztus 21.

Fokozott biztonsági intézkedéseket helyezett kilátásba Temesváron a megyei rendőrfőkapitány, miután helyi romák egy csoportja halálosan megfenyegette Ovidiu Draganescu prefektust. A prefektus inkognitóban látogatott el egy társasházhoz, miután a lakók arra panaszkodtak, hogy az itt élő roma család rendszeresen zaklatja őket. Amikor a romák megtudták, hogy Draganescu lakást kíván vásárolni az ingatlanban, szitkok és fenyegetőzések közepette közölték vele, hogy oda csak cigányoknak áll jogában beköltözni. A felbőszült romák akkor sem szeppentek meg, amikor a kilétét feltáró prefektus riasztotta a rendőröket: megfenyegették, hogy jatagánnal végeznek vele. Draganescu a történtek miatt hivatalos személy elleni fenyegetés vádjával feljelentést tett a rendőrségen, ugyanakkor beadványt terjeszt az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé is, szerinte ugyanis a Brassó utcai romák hozzá hasonlóan korábban másokat is hátrányos megkülönböztetésben részesítettek azáltal, hogy kikötötték: kizárólag cigányok vásárolhatnak lakást az épületben. /Rostás Szabolcs: Lincsveszélyben a prefektus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2008. szeptember 25.

Továbbra is terrorizálják szomszédaikat a Temesvár központjában élő romák. Ovidiu Draganescu prefektus, akit korábban szintén halállal fenyegettek, a helyszínre látogatott. Többen feltételezik, hogy azért támadják őket a romák, mivel meg akarják szerezni a városközpontban található, régi ingatlanokat. Hasonlóképpen nyilatkozott a látogatást követően a prefektus is, azt tanácsolta a lakosoknak, hogy tegyenek minél több panaszt a rendőrségen, hogy a romákat folyamatosan felügyeljék. /Terror Temesváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998