udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sincai, Ovidiu

1992. október 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1992. október 24.

Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1993. március 19.

Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány az amerikai Project on Ethnic Relations szervezet közreműködésével, melyen részt vett a Teleki László Alapítvány /Budapest/ néhány kutatója. A tapasztalatokról az utóbbi alapítvány két kutatója, Molnár Gusztáv és Diószegi László számolt be. Molnár Gusztáv előadásában Közép- és Kelet-Európa geopolitikai elemzésével foglalkozott, és ezeket az országokat belső integrációs képességül alapján két csoportba osztotta. Az elsőbe Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot és Szlovéniát sorolta, míg a másodikba Horvátországot, Szerbiát, Romániát és Szlovákiát. Molnár Gusztáv elmondta, hogy előadása nem váltott ki megütközést román részről. Ovidiu Sincai /a román parlament mellett működő szakértői tanács nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tagja/ az RMDSZ szélsőségeseit vádolta a megegyezés késlekedéséért, végül kimondta a helyi önkormányzatok, az autonómia szükségességét, azonban hozzátette: az meg, a kormány illetékessége. Diószegi László kedvezőtlennek tartja, hogy az önkormányzat kérdését helyi szinte utalta, ahol a Funar-féle szélsőségesek is helyet kapnak. Molnár Gusztáv szerint a jövőben a tanácskozásokon föl kell vetni a regionalizmus kérdését. Project on Ethnic Relationsnak Bukarestben már van irodája, tervezik a marosvásárhelyi kirendeltség megnyitását, jövőre pedig Budapesten nyílik meg irodájuk. /Neumann Ottó: Új fejezet a román-magyar kapcsolatokban? = Magyar Hírlap, márc. 19./

1998. május 26.

Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998