udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ozsváth Judit

2000. október 7.

Szept. 30. - okt. 1-jén tartották a Margittai Napokat. Az új római katolikus templomban kisplasztika és fotókiállítás nyílt, Mészáros Zoltán helyi tanár-művész fafaragásait, valamint Ozsváth Judith matematikatanárnő fotóit láthatták az érdeklődők. Felléptek a helyi középiskolások táncműsorukkal, valamint a monospetri és bodonosi fiatalok német és szlovák népitánc bemutatóval. Sikeres volt a székelyhídi Tini Dance gyermek táncegyüttes, Márk Attila gitárművész és a vendégek, a debreceni Református Kollégium gimnazistáinak verses-zenés műsora. Volt ifjúsági focibajnokság és ügyességi autóverseny is. /Albert Attila: / Margittai Napok 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2002. július 7.

Máj. 19-én, pünkösd vasárnapján új magyar nyelvű katolikus hetilap látott napvilágot a Vajdaságban, a Hírvivő. A lelkes közösségszervező Utasi Jenő atya (felelős szerkesztő) a maroknyi író- és szerkesztőtárssal négy színes és négy fekete-fehér oldalon igyekszik tudósítani a délvidéki egyház életéről. Az Életünk című rovatban - a magyar, az erdélyi és a világegyház eseményeiről lehet olvasni. /Ozsváth Judit: Új testvérlap: a Hírvivő. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./

2002. december 8.

Új-Tasnád a nagyváradi egyházmegyéhez tartozó Tasnád filiája. Az itt élő alig 150 katolikusnak eddig nem volt saját temploma, 2000-ben Selymes József tasnádi plébános megindította az építkezési munkálatokat. Kalákában dolgoznak, a katolikusok mellett az ortodoxok és reformátusok is segítik a munkálatokat. Külföldi segély is érkezett. /Ozsváth Judit: Épülő templomok - építő papok. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.8./

2003. február 2.

Dólyapuszta alig hetven házas falucska a Berettyó-patak völgyében. A katolikus vallású telepesek viszonylag zárt rendszerben élnek. A kommunista rendszerben saját templomot építettek, engedély nélkül. Vallási szokást őriznek: februárban a közös imádkozást folytatják, amíg a kilenced végére nem érnek. /Ozsváth Judit: Az ima megtartó erejével. = Vasárnap (Kolozsvár), febr.2./

2003. május 18.

Egy éve elhunyt Reizer Pál püspök. Ardai L. Attila szatmári ordinárius elmondta, hogy a jövő nyáron lesz az egyházmegyei zsinat. Ardai az új püspök - Schönberger Jenő - beiktatásáig az egyházmegye hivatalos vezetője. Jövőre ünneplik az egyházmegye 200 éves fennállását. A közeljövőben tervezik az egyházmegyei múzeum és könyvtár létrehozását. Ezeknek az államtól visszaperelt kanonoki ház ad majd otthont. Másik fontos teendő a Hám János katolikus iskola átköltöztetése. A püspökség épületébe szeretnék áthozni, ahol jelenleg egy élelmiszeripari líceum működik. Ebben az ügyben már másfél - két éve tárgyalnak. Megoldásra vár a nagykárolyi Kalazanci Szent József Líceum épület-ügye is. Egyetlen új - levéltárosi - munkakört hoztak létre, aki rendbe teszi az egyházmegye anyakönyveit és egyéb fontos iratait. Az egyházmegye életéről tudósít a rendszeresen frissített www.szatmar.catholic.ro honlap. /Ozsváth Judit: A várakozás feszültségében élve és dolgozva. Látogatóban Ardai L. Attila szatmári ordináriusnál. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 18./

2003. október 18.

Tíz évfolyamot ért meg, s 1933-tól 1944-ig tanárok, tanítók, nevelők és más értelmiségiek lapja, az Erdélyi Iskola című folyóirat. Szerkesztői György Lajos nyelvész, illetve Márton Áron kolozsvári pap, egyetemi lelkész, majd gyulafehérvári püspök. Az Erdélyi Iskolát bemutató kötetet Ozsváth Judit szerkesztette és a csíkszeredai Státus Kiadó adta közre. Ez a válogatás a korabeli erdélyi szellemi elit katolikus részének "fotográfiája" is. "Akik őrhelyen állanak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve", hirdette Márton Áron. A kötet első része tanulmány az Erdélyi Iskola kor- és szellemtörténeti beágyazottságáról, a második rész a tíz évfolyam antológiája (néhány kiemelt szerző: Paál Árpád, Márton Áron, Sándor Imre, Sulyok István, Bálint Sándor, Blédy Géza, Venczel József, Domokos Pál Péter, Kelemen Béla, Dávid László, Heszke Béla, Boga Alajos, Pintér Jenő), a harmadik rész pedig az Erdélyi Iskola több bibliográfiai szempont szerint is rendezett repertóriuma. A jól ismert történész, Vincze Gábor vállalta a lektori teendőket. /Jakabffy Tamás: Könyv az Erdélyi Iskoláról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2004. május 21.

Máj. 20-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisével vette kezdetét az idei Hám János Napok rendezvénysorozat. A nyolcadik alkalommal megrendezett Hám János Napok a 200 éves szatmári egyházmegye jubileumi ünnepségének részét képezi, jelezte Ádámkó István iskolaigazgató. /Hám János szatmári püspök (1827-1857) volt./ Az ünneplőket Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte, majd előadást tartott dr. Jelenits István piarista atya, atya, végül bemutatták Ozsváth Judit Erdélyi iskola című oktatási antológiáját. /(anikó): Hám János Napok 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./

2006. december 19.

Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán mutatták be Ozsváth Judit Fények a fényből című interjúkötetét. Az egyes interjúk korábban a kolozsvári Keresztény Szó folyóirat hasábjain láttak napvilágot. /Fodor György: Rendhagyó könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2006. december 24.

December 15-én Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dísztermében mutatták be Ozsváth Judit /a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat munkatársa/ Fények a Fényből /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című interjúkötetét. Szerzetesek, papok, pedagógusok és képzőművészek az interjúalanyok. /Fodor György: Könyvbemutató. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 24./

2007. június 3.

Szilágyi János Máramarossziget esperes–plébánosa elmondta, hogy a több alkalommal is tűzvész martalékává lett templomot a 19–20. század fordulóján építették újjá utoljára. Máramarosszigeten négy és ötezer között van a hívek száma, 25–30 százalékuk jár templomba. Nemzetiségi és vallási téren is szigetet jelentenek a máramarosi román tengerben. Mintegy tízezer magyar él a városban. Néhány éve van csak saját iskolája is a magyarságnak, de az iskola jövője kétséges, mert a magyar szülők jelentős része is román iskolába küldi gyermekeit. Ezelőtt húsz évvel 130–150 keresztelő volt évente, jelenleg 20–30-at keresztelnek. Évente körülbelül 60-nal több a temetés, mint a keresztelés. Az újszülöttek jelentős részét pedig már románul kell keresztelni. Az esküvői szertartások 70–80 százalékát is román nyelven végzik. /Ozsváth Judit: Igazi sziget vagyunk a máramarosi tengerben. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 3./

2008. január 6.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban létesült/létesülhetett a Római Katolikus Teológia Kar, alapítója az egyetemmel karöltve a gyulafehérvári főegyházmegye, első dékánja pedig dr. Marton József egyetemi tanár, pápai káplán, a székeskáptalan nagyprépostja. A tantestület tagjai között van dr. Nóda Mózes docens – akit tavaly decemberben választottak meg a kar új dékánjává –, dr. Holló László docens, dr. Zamfir Korinna és dr. Jitianu Liviu adjunktusok. A Római Katolikus Teológia Kar hitoktatókat, szociális szakembereket képez. Eddig heten nyerték el a doktori tudományos fokozatot dr. Marton József professzor „doktorképző iskolájában”. A 2007-es év során többek között Bereczki Silvia segítőnővér és Albert-Lőrincz Márton tanár szerzett fokozatot, decemberben pedig egymás után hárman védték meg doktori disszertációjukat: Schupler Tibor, Bodó Márta és Ozsváth Judit. Schupler Tibor szatmári egyházmegyés pap értekezésének címe: A szatmári római katolikus egyházmegye szociális intézményei 1990–2005 között. Schupler Tibor /sz. Erdőd, 1958. jan. 18,/ 1991-től egyházmegyei Caritas-igazgató volt, majd a püspökség gazdasági igazgatója lett, a szatmári Kálvária templom német plébánosa. Bodó Márta több mint tizenöt év óta szerkeszti a Vasárnap katolikus hetilapot s a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot. Doktori dolgozatát Az iskoladráma szerepe a nevelésben az erdélyi katolikus iskolákban címmel védte meg. Ozsváth Judit az Erdélyi Iskola nevű, korszakos jelentőségű erdélyi pedagógiai folyóiratot mutatta be disszertációjában. /Fodor György: Különleges kutatómunkával állnak a tudomány és a hit szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2008. február 2.

Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2009. november 8.

Kovács Bálint magyarországi fiatalember az erdélyi örmények elhivatott kutatója, minden erdélyi örmény katolikus templom/plébánia könyv- és levéltárát jól ismeri, Rómától Örményországig sokfelé kutatott már e közösség története után. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem−hittanár szakán diplomázott 2005 nyarán, majd doktoranduszként folytatta tanulmányait az egyetem Történettudományi Doktori Iskolájában. Egyetemi oktatója, Őze Sándor 2002-ben arra kérte, hogy a Budapesten megrendezendő Örményország Kincsei – Titkok az Ararátról című kiállításhoz gyűjtsön anyagot Erdélyben az erzsébetvárosi örményekről. Erzsébetvárosban megpillantotta az örmények könyvtárát: elzárt helyen, por és pókhálók között közel kétezer 16–19. századi kötetet talált és több folyóméternyi magyar, örmény és latin nyelvű kéziratot, rendezetlenül. Elhatározta, hogy feldolgozza ezt az anyagot, ezzel hozzájárul az örmény kultúra értékeinek megmentéséhez is. Erdélyben négy örmény szertartású katolikus plébánia, ezáltal négy jelentősebb örmény kolónia alakult ki (Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz). Az erdélyi örmények a magyarsághoz asszimilálódtak, örökségüket próbálták megmenteni az örmény városokról írott monográfiákkal, folyóiratokkal. Az erdélyi örmények megtartották örmény öntudatukat, ugyanakkor magyarnak vallják magukat. Kovács Bálint a nyár folyamán Szamosújváron találta meg a világ első nyomtatott örmény nyelvű Bibliáját. 1666–1668-ban nyomtatták Amszterdamban. Szeretné az erzsébetvárosi, majd a szamosújvári és gyergyószentmiklósi örmény könyvtárak katalógusait megjelentetni, ezáltal válnak nemzetközileg ismertté, ugyanakkor védetté is. /Ozsváth Judit: Kincset őrző tiszta forrásból merítve. Beszélgetés Kovács Bálint armenológussal. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 8./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998