udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Páduai Szent Antal

1995. május 24.

Fokozatosan hozták helyre Déván a ferences kolostort, Böjte Csaba a házfőnök, 1993-ban nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, hogy a szórványban levők oktatását segítsék. Jelenleg hatvan bentlakója van a kollégiumnak. A hívek mindig visznek kenyeret a Szent Antal oltárhoz, amit kiosztanak a gyerekeknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2000. május 28.

A napokban tartotta a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját a csíksomlyói kolostorban, melyen dr. Harmath Károly páter, a jugoszláviai Szent Ciril és Metód provincia tagja elnökölt generális delegátusa minőségben. A káptalani küldöttek ismét átgondolták az erdélyi rendtartomány ferences hivatását és a társadalomban betöltött szerepét. P. Benedek Domokos leköszönő tartományfőnök ismertette a provincia általános és anyagi helyzetét. A káptalan megválasztotta a rendtartomány új vezetőségét a következő három évre. Provinciális Fr. Pál Leó OFM lett. Gyergyószárhegyen született 1962. június 17-én. Tizenegy éve szentelték pappá. A római Szent Antal Pápai Egyetemen nyert magiszteri képzést. Jelenleg dési házfőnök. Tartományfőnök-helyettesnek Fr. Bakos Damjánt /eddig dési plébános és börtönlelkész/, definitornak Fr. Böjte Csabát és Fr. Böjte Mihályt (Déva), Fr. Bakó Pált (Marosvásárhely) és Fr. Sandu Piót (Máriaradna) választották. /Fodor György: Új vezetőség a ferenceseknél. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2000. június 26.

Beliczai János gyémántmiséjét tartotta Szatmárnémetiben, Reizer Pál püspök köszöntötte. Beliczai János 191-ben született Budapesten. A háború után magyar állampolgársága miatt visszatérhetett volna az anyaországban, de ő itt maradt. 1982-ben nyugdíjba vonult, de nyugdíjasként is ellátta a Szent Antal templom híveit. /Máriás József: Gyémántmise a székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

2001. március 3.

A szórványközösségek csak úgy képesek ellenállni az egyre erősödő széthúzó erőknek, ha hűek maradnak Istenhez, hitükhöz, anyanyelvükhöz, kultúrájukhoz. Déván a a Szent Antal templom hívei február utolsó vasárnapján ünnepelte a Hűség napját. Az ünnepi mise résztvevői hálát adtak Istennek azért, hogy annyi természeti és történelmi csapás után ma is él ez a közösség. A Hűség-nap több éves hagyomány Déván. /A Hűség napja Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

2001. augusztus 21.

Júniusban a parajdi római katolikus templomba törtek be ismeretlen tettesek, Korondon aug. 13-án éjszaka valószínűleg megzavarták őket, mert semmit nem vittek el az istenházából, 14-én éjjel viszont Székelyszentléleken és Malomfalván lopták el a fából készült szobrokat. Benedek Sándor szentléleki plébános és Kiss Margit sekrestyés aug. 15-én reggel vették észre azt, hogy betörtek a templomba, elvitték a feszületről a Jézus-szobrot (a corpust) és a Szent Antalt, Szent Lászlót, és Szent Istvánt ábrázoló szobrokat, a feltámadást jelképező, illetve egy karácsonykor használatos angyalszobrot, az oltárszentséget és két ezüstözött kelyhet. A tolvajok hátulról, a sekrestye ajtaját felfeszítve hatoltak be, és gyertyafény mellett pakolták össze a szobrokat, amiket egy szőnyegbe csomagoltak. A padlót sok helyütt viaszpecsétek borítják, szerencsére a szétszórt gyufaszálak nem okoztak tüzet. A sekrestyében lévő szekrény fiókjait kiforgatták a tettesek, a gipszből készült szobrokat viszont nem vitték el. A plébános szerint előre kitervelt lopás történt, hiszen Parajdon és Malomfalván is a fából készült régi szobrokat lopták el, amelyeket valószínűleg régiségkereskedőknek adtak el. A malomfavi templomba ugyancsak aug. 14-én éjszaka törtek be. Simon József plébános elmondta, hogy a falról hiányzik a kereszt, a Jézus-szíve szobor és Szűz Mária, a feltámadási szobor is eltűnt, valamint a keresztről Jézus teste. Egy négy négyzetméteres szőnyeget is elvitték. /F. D. D.: Kirabolták a szentléleki és a malomfalvi templomot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2002. november 27.

Nov. 22-én a Magyar Napok keretében egyházi kórustalálkozót tartottak Déván, a Nagyboldogasszony templomban. A kórusok közös szentmisén vettek részt. Fellépett a vajdahunyadi római katolikus templom vegyes kara, a dévai Szent Antal templom vegyes kara és a Magyarok Nagyasszonya Kollégium Patrona Hungarorum Devaensis nevű kórusa. /Schreiber István: Dévai Magyar Napok. Egyházi kórustalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2003. január 22.

A Nyugati Jelen január 18-19. számában megjelent írás első részében a szerző amellett szállt síkra, hogy az arad-belvárosi római katolikus plébánia magyar anyanyelvű híveinek "kitűnő nyelvismerettel, a helyi tiszteletreméltó hagyományoknak megfelelően végzett szolgálatban" lehessen részük. A hívek a tartományfőnökhöz fordultak, aki türelmet kért és magyar anyanyelvű, magyar műveltségű papot ígért. A nyílt levél közlése azonban azt az érzést kelti, hogy megpróbálják hozzászoktatni a híveket ahhoz, hogy javulásra, változásra semmi remény. Fekete Károly kerekasztal-beszélgetést javasol az arad-belvárosi minorita plébánia híveivel. /Fekete Károly, az arad-belvárosi Szent Antal plébánia egyháztanácsának gondnoka: "Új helyzet" van az arad-belvárosi plébánián (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

2003. február 22.

Aradon a Szent Antal templomban van két minorita atya, nem tudnak magyarul. Egyedül a plébános, egyben rendfőnök misézik magyar nyelven. A templomban magyarul akarnak imádkozni, szólt hozzá a lapban megjelent cikkekhez az egyik hívő. /Özv. Bera Zoltánné Éberhardt Ágnes, a belvárosi római katolikus egyházközség tagja: Templomunkban mindvégig magyarul akarunk imádkozni, énekelni! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2003. március 5.

Déván a Szent Antal-templomhoz tartozó közösség idén március 2-án hatodik alkalommal ünnepelte meg a Hűség napját. A Dévára telepített maroknyi bukovinai székely 1935-ben tette le a Szent Antal-templom alapkövét és öt esztendő alatt, önerőből építette meg templomát. 1997-ben Böjte Mihály ferences atya, akkori plébános első ízben emlékezett meg a templomépítőkről, fenntartókról, mindazokról, akik hűek maradtak a templomhoz, egyházhoz, hithez, nemzethez.A hűség nemcsak múltba tekintést jelent, hanem bizakodást is, reménységet, hogy a szeretet valóban minden akadályt legyőz - mondta szentbeszédében Páll Leó, Erdély Szent István királyról elnevezett Ferences Rendtartományának provinciálisa. /A Hűség napja Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2003. december 10.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete - társzervező az aradi Kölcsey és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület -dec. 14-én az aradi Szent Antal minorita plébániatemplomban adventi jótékonysági estet tart. Az adományokat az Alma Mater Alapítvány tehetséggondozó programja javára ajánlják fel. /Adventi jótékonysági est. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

2004. július 19.

Aradon belvárosi római katolikus egyházközségben Horváth János minorita tartományfőnök megválasztása óta a minoriták a közösségépítésben az aradi nagy minorita elődök nyomdokait próbálják követni. Júl. 11-én, vasárnap este vacsorán látták vendégül azt a 70-80 hívet, akik a Páduai Szent Antal ereklye aradi jelenléte alkalmával éjt nappallá téve a templomban segédkeztek. /Családias események a minoritáknál. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2005. április 4.

Április 3-án immár hetedik alkalommal ünnepelte a dévai Szent Antal plébánia a Hűség napját. Most a gyülekezet figyelme az utóbbi ötven esztendőben itt szolgáló lelkészek – többnyire ferences atyák – és nővérek felé fordult, akik valamennyien hivatalosak voltak az ünnepségre. A hajdan itt szolgáló Benedek Domokos ferences atya szentbeszédében az Istenbe vetett hit és a keresztény értékrend iránti hűség fontosságára hívta fel a figyelmet. A szentmisét követően a templom közelében lévő Magyar Házban a hívek elbeszélgettek a vendégekkel. /Gáspár-Barra Réka: Hűség napja. Déván szolgálták az Istent. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2005. április 15.

Dr. P. Mészáros Árpád, Páter György ferences szerzetes /Gyorok, 1916. szept. 26. – Dés, 2005. ápr. 6./ 89. évében elhunyt a dési ferences kolostorban. Pappá szentelése után a római Szent Antal Kollégiumba teológiából szerzett doktorátust. A második világháború befejeztével a menekült magyarok lelkipásztora lett. 1948-ban érkezett Amerikába, ahol társaival együtt felvállalta a háborúban hazátlanná vált magyar háborús menekültek gondjait is. Mészáros György az Egyesült Államokban negyvenegy esztendőn át odaadó pasztorációs munkával szolgálta Istent és magyar népét, természetesen, a más nemzetiségű híveket is. Nagy lelki megrendüléssel vette tudomásul a római intézkedést, a 45 éves kusztódia felszámolását az amerikai ferences provincia javára. A kusztódia felszámolása után Mészáros György úgy döntött, hogy visszatelepül az erdélyi anyarendtartományba. 1993. január 4-én érkezett haza, kevés ideig Csíksomlyón, majd 2004-ig Kolozsváron szolgált, főleg gyóntatóként. Életének utolsó hónapjait a dési rendházban töltötte. Désen temették el a temető ferences sírkertjében. A kolozsvári barátok templomában a gyászmisén Páll József Leó ferences rendtartományfőnök beszélt az elhunytról, aki a szerénység, engedelmesség, és jóság példaképe volt. /Fodor György, a Szerzeteselöljárók Országos Konferenciájának titkára: Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. július 1.

Június 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában mutatták be a Társaság és a Mentor Kiadó új könyveit. A moldvai csángók társadalomnéprajzával, mentalitásával és értékrendjével kapcsolatos tanulmányokat tartalmazó kötet Kinda István–Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban (Kolozsvár, 2005) című munka. Suba László képzőművész Torda és környéke fazekassága című munkáját Tötszegi Tekla mutatta be. A Remete Szent Antallal kapcsolatos történetek, legendák megjelenésének körülményeit, okait tárta fel Történetek története (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) című könyvében Szikszai Mária. /Stanik Bence: Hármas könyvbemutató a Krizában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2005. augusztus 15.

Ünnepet ült a dévai Szent Antal-templom közössége. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felavatta a 65 évvel ezelőtt épített, idén felújított templomot. Az évfordulóra Zsók Béla helyi néprajzos kiadta a templom történetét ismertető könyvét, melyet most bemutattak. A könyv eladásából bejövő összeget a dévai Szent Antal-templom javára ajánlotta fel a szerző. A múlt századforduló táján Dévára telepedett bukovinai székelyek pontosan 65 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelhették fel a Szent Antal tiszteletére önerőből felépített templomukat. Az idén tavasszal megégett templomot jelentős közadakozással újították fel. Az erdélyi ferences rendtartomány két új örökfogadalmasát, Gegő Juliánuszt és Nagy Endrét az avatóünnepség keretében szentelték pappá. /Gáspár-Barra Réka: Érseki áldás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2005. november 21.

November 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet napját méltóképpen kívánta megünnepelni a nevét viselő minorita tartomány, valamint az arad-belvárosi Páduai Szent Antal plébánia. Horváth János atya, minorita tartományfőnök a minorita palota hátulsó részében felszentelte a szegénykonyhát. Naponta olyan 50 személy kap itt ebédet ingyen, akik szociális felmérés során találtattak rászorulóknak. Aradon a Páduai Szent Antal Szegénykonyha nevű intézmény önkéntesek közreműködésével fog működni. A felszentelési ünnepségen Bognár Levente, Arad alpolgármestere köszönetet mondott a szegénykonyha létrehozásáért és működtetéséért, amely Arad szociális gondjain hivatott könnyíteni. /Balta János: “Úgy szeressünk, ahogy Te szerettél bennünket!” Páduai Szent Antal Szegénykonyha Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2005. december 21.

Van Pécskán egy kevéssé ismert, de működő egyesület, amelyet Novák Mária nyugdíjas talált ki és vezet. A Szent Antal Egyesület a jótékonykodást, a rászorulókon és elesetteken való segítségnyújtást vállalja föl. A számára fölajánlott havi egy szentmise perselypénze és az azt követő találkozókon szervezett gyűjtés képezi a segítségnyújtás forrását. Karácsonykor húsz rászoruló, nehéz anyagi sorban élő idős vagy sokgyermekes családot ajándékoznak meg. A csomagok eljuttatására a helyi magyar iskola diákjait kérték föl. /Nagy István: Pécskai kézfogás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

2006. január 9.

40 éve elnémított hagyományt élesztettek újra idén január 7-én a Dévára költözött bukovinai székelyek leszármazottai. Az 1888 és 1910 között e vidékre telepedett népcsoport évtizedeken keresztül megemlékezett az 1764. január 7-i madéfalvi veszedelemről, a több száz legyilkolt székelyre és azokra, akik új hazát keresve, a Gyímeseken keresztül Bukovinába menekültek. A kommunista diktatúra gyökértelenítő politikája megszakította az évenkénti emlékezés láncát. A Dévára telepedett bukovinai székelyek által épített, pár éve visszakapott helyi Magyar Ház zsúfolásig megtelt az emlékünnepélyre. Az érkezőket vetített képsorozattal fogadták a szervezők, végigvezetve őket Madéfalvától át az ezer éves határon Józseffalvára, Istensegítsre, Fogadjistenbe, Hadikfalvára és Andrásfalvára, abba az öt bukovinai faluba, melyeket nagyrészt őseik alapítottak. Majd visszakanyarodtak Dévára, századeleji telepesek életét elevenítve fel a képek segítségével. A népcsoport vándorlását Madéfalvától Déváig, a Bácskába, Dunántúlra, sőt Amerikába László János hajdani telepes gazda fia jegyezte fel az 1930-as években. A kézirat kiadását a Kriterion Könyvkiadó vállalta fel. A mostani találkozóra még nem készült el a könyv, de egy részletet Daradics János olvasott fel. A ma élő leszármazottak ismét keresni kezdték a gyökereket. Tavaly májusban zarándoklatra indultak Déváról Madéfalvára, Bukovinába, felkutatni az ősök szülőföldjét, sírjait. A Duna TV filmet forgatott a zarándoklatról, amelyet most bemutattak. A szintén a hajdani telepesek által épített Szent Antal-templom kertjében állított emlékkereszt mellett felcsendült a székely himnusz. /Gáspár-Barra Réka: Újjáéledt hagyomány. Emlékezés a Siculicidiumra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2006. január 9.

Székelyföldet járták a napokban a dévai Szent Antal Házban tanuló gyermekek. – Negyvenen indultunk útnak, hogy néhány településen bemutassák a Pistike karácsonya című betlehemest – számolt be Kovács Antal dévai plébános. Először a tavaly árvíz sújtotta Malomfalván léptek fel nagy sikerrel, majd Székelyszentkirályon és Székelyudvarhelyen. A gyermekeket annál is inkább örömmel látták, mert sok közülük nyáron ott segédkezett a helyieknek az árvíz okozta károk helyrehozatalában. Előadást tartottak Gyergyószárhegyen is, útközben pedig lerótták kegyeletüket a madéfalvi veszedelem emlékére emelt obeliszknél. /(GBR): Pistike karácsonya Székelyföldön. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2006. február 7.

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

2006. február 20.

Déván 22 esztendővel ezelőtt, 1984 áprilisában választottak legutóbb egyháztanácsot a Szent Antal plébánia hívei. Az utóbbi két évtizedben ez a hagyomány szünetelt és csupán tavaly decemberben sikerült újraéleszteni. Az egyházközséghez tartozó hívek 12 személyt választottak meg az újraalakuló testületbe. /GBR: Újra van egyháztanács. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2006. március 18.

Csepella János Arad megyei tanácsos, az RMDSZ pécskai szervezetének elnöke közölte, a közelmúltban új székházat kaptak a városvezetéstől, ahol több helyi magyar szervezetnek is helyet biztosítanak. Korábban évekig az egyik óvoda épületében rendezkedett be a helyi RMDSZ. Az új hely Pécska központjában van, az épület valóságos pártszékházzá válik, ugyanis ott működnek a liberálisok és a szociáldemokraták irodái is. Az RMDSZ irodája az emeleten található, ahol helyet biztosítanak az eddig székhellyel nem rendelkező Búzavirág Egyesületnek, az M-KIDSZ ifjúsági szervezetnek, valamint az RMGE helyi fiókjának. A fentieken kívül aktívan részt vesz a közéletben Pécskán a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, az Ipartestület, a Kolping Egyesület, a Szent Antal Társulat (utóbbi kettő részt vesz a szegények megsegítésében), az YO2KBB rádióamatőr klub és az Ökoklub. /(Sinka): Közös székhely a magyar szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2006. május 25.

Néhai Seres András nép­rajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség szá­mára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ün­nepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdi­vásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szob­raival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdi­almási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Ma­gyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdi­almás magyarhoni testvértelepülésén, Püspök­szilágyon. Ne­mes fába örökítette a Csík­somlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszáraz­pataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott fő­esperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Ká­roly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2006. június 10.

Tíz éves a dévai Szent Antal Ház. A Szent Antal Ház beindításának ötlete közel 11 esztendeje fogalmazódott meg – mesélte Fidélisz ferences nővér, aki Böjte Mihály ferences atyával közösen indította el a keresztény szellemiségű napközit a plébánia környéki gyermekek számára. Olyan itt, mint egy nagy családban. Nyaranta táborba is elmennek, mesélik a gyerekek. 1996 óta 55-60 gyermek jár be minden hétköznap délutánján a Szent Antal Házba. Meleg ebéd várja őket, majd pihenés (alvás vagy játék), kora délután pedig röpke ima és tanulás. A házi feladatok elvégzése, kikérdezése után általában marad idő egy kis játékra, éneklésre, kézimunkára. A napközis foglalkozás célja a közösségteremtés. A plébánia és a Mallersdorfi Nővérek Rendje, illetve néhány lelkes támogató által fenntartott Szent Antal Házba minden anyanyelvén tanuló kisdiákot befogadnak, függetlenül a felekezeti hovatartozásától. A tíz éve beiratkozott kisgyermekek ma középiskolásként, egyetemistaként is összejárnak, együtt zenélnek, szórakoznak és imádkoznak. /Közösségépítés és keresztény értékek. 10 éves a dévai Szent Antal Ház. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2006. október 14.

A Nyugati Jelen múlt heti számából értesülhetett a dévai közösség Zsók Béla halálhíréről. Sokan nem tudták, hogy Zsók Béla beteg volt. Minden írása a bukovinai székelyek sorsához fűződött. Tagja volt a kolozsvári Kriza János Néprajzi Egyesületnek és a budapesti Néprajzi és Népművészeti Társaságnak is. 1993-ban nyugdíjba vonult, a Romániai Magyar Szó napilap és annak elődje, az Előre szerkesztője volt 1970 és 1993 között. 1993-ban megjelent Az egyszeri ember című bukovinai székely népmese-gyűjteménye, majd 1995-ben az Elment a madárka című, bukovinai székely népdalokat tartalmazó gyűjteménye. Bukarestből hazatelepedett és 2000 áprilisában megalapította a Dévai Petőfi Sándor Magyar Hagyományőrző Művelődési Társaságot. Sorra jelentek meg kötetei: 2000-ben Én mindig itthon voltam – néprajzi írások Déváról, 2004-ben Édesanyám dalai, 2005-ben A dévai Szent Antal templom – visszaemlékezések a templom építésére és szintén 2005-ben Az andrásfalvi reformátusok két évszázada címmel. A család döntése alapján Zsók Bélát szeptember 30-án a bukaresti Kálvineum temetőbe helyezték örök nyugalomra. /László Anna: In memoriam Zsók Béla. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2007. január 12.

Az ottani püspökség újraalakulásáig a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szerves része volt a kárpátaljai római katolikus egyház. A második világháború után a szatmárnémeti püspök nem látogathatott a Szovjetunióhoz tartozó kárpátaljai egyházközségekbe, egyházilag mégis a szatmári püspökséghez tartoztak. Ilyen helyzetben nagy feladat volt 1990 után az újjászervezés, amelyben egy plébános, Schönberger Ferenc is tevékenyen részt vett. Schönberger Ferenc /sz. Túrterebes, 1938. márc. 4./ 13 gyermekes, vallásos családban élt. Világháború, államosítás, deportálás, kényszermunka a Duna–csatornánál, ebben a családnak is része volt. Schönberger Ferencet 1964–ben szentelte pappá Márton Áron. Három évig Szaniszlón szolgált, amelynek fíliája Érkörtvélyes volt. Különböző helyeken működött, majd vállalta, hogy segít a kárpátaljai római katolikus egyházban talpra állításában. A kárpátaljai katolikus egyház helyzete igen érdekesen alakult a történelem folyamán, 1804 óta ugyanis a szatmári egyházmegye szerves részét képezte ez a tájegység. Trianon, majd a Szovjetunió megalakulása több részre szakította az egyházmegyét, és 1990 után nagyon komoly munka várt azokra, akik újjászervezték a kárpátaljai egyházi életet. 1944-ben megszűnt a papok odahelyezése, és betiltották az egyházi oktatást is. A szatmári püspök nem látogathatott oda, a vikárius intézte az ügyeket. A kapcsolattartás évtizedekig nem is létezett. Először az egyházmegye vezetősége titkos küldötteken keresztül próbálkozott vele, de látták, mekkora veszélyt jelent ez a dolog, nem volt más lehetőség, mint sorsára hagyni a kárpátaljaiakat. Reizer Pál volt hosszú évtizedek után az első püspök, aki – a rendszerváltás után – átlátogatott Kárpátaljára. Akkorra Kárpátalján mindössze kilenc plébános maradt, közülük ketten, idős koruk miatt, már csak otthon tudtak misézni. Ötvennégy plébánia van Kárpátalján, és mindegyikhez legalább öt–hat filia tartozik: legtöbbször háromba ezek közül is el kellett vasárnap látogatni. Schönberger Ferenc először Rahóra kapott kinevezést, 13 hónap után Munkácsra került, majd Ungvár környékére ment, ahol szórványban élő hívekből kellett egyházközségeket újjászervezni, Császlócon és Nagygejőcön. Voltak olyan helységek Kárpátalján, ahol havonta egyszer tartottak misét 1989 előtt, mert kilenc papnak igencsak megerőltető feladat volt elvégezni ennyi szolgálatot. Például a kaszonyi atya, Károlyi Lajos – tavalyelőtt halt meg – csütörtökön útnak indult. Végigjárta Dél–Kárpátalját, tizennyolc helyen misézett, gyóntatott, áldoztatott, keresztelt, esketett, ott aludt, ahol éppen ráesteledett. Szerda este érkezett haza, másnap aztán ismét ugyanúgy útra kellett kelnie. Ilyen viszonyok mellett elkelt a segítség. Mára viszont több, mint tíz papot szenteltek fel Kárpátalján, és a magyarországi ferencesek is kusztodiát létesítettek Nagyszőlősön, ennek környékén ők szolgálnak. A kárpátaljai püspökség folyamatosan alakult: 1993-ban apostoli kormányzóság lett, a kijevi pápai nuncius, Antonio Franco lett először az ordinárius püspök. 1996-ban Majnek Antal lett a püspök, egy évre rá püspökségi rangra emelték Kárpátalját, és a lembergi érsekséghez csatolták. Bár ezzel a lépéssel magyar katolikusság hátrányba került az ukrán katolikus egyházzal szemben, ez nem érződött olyan nagyon, mivel Lemberg környékén nagyrészt lengyel származásúak élnek. Kárpátalján ötven– és hatvanezer közötti magyar római katolikus él – pontos nyilvántartás egyelőre nincs. Schönberger Ferencet később Schönberger Jenő püspök hívta aztán haza, mivel itt is szükség volt szolgálatára: jelenleg Szatmárnémetiben a Szent Antal plébánia papja, e mellett Kakszentmártonban és Vetésben szolgál. /Fodor István: „A pap csak szolgál, de a tulajdonképpeni munkát az isteni kegyelem végzi” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

2007. június 18.

A székelyudvarhelyi főesperesi kerület három templomában tartottak búcsút Jézus Szíve ünnepén. A búcsúalkalmak sora a Jézus-kápolna évenkénti ünnepével kezdődött. Szentkeresztbányán a búcsú napjára minden irányból megérkeztek a családtagok és sokan vendégek is. Nyírfaligetek, búcsúágasok napernyőztek a szabadtéri szentmise alatt. Incze Benjamin zetelaki plébános szentbeszédében a megfogyatkozott önbecsülés helyreállításában láttatta a kisközösségi boldogulás kútfejét. Kivételes élményt nyújtott a zarándokoknak az egyházi kórus éneke. Korond, a sóvidéki búcsújáró hagyományokat követően, június 17-án, vasárnap vendégül látta Szováta, Parajd, Pálpataka és Atyha keresztaljait, akik templomi zászlókkal, hagyományosan vonultak be a Jézus Szíve-templomba. Egymás búcsúünnepére szerre elzarándokolnak az említett településekről. Ülkében Szent Antal ünnepére jöttek össze. Csíkszenttamás leányegyházközségének templombúcsúja a Bosnyák-völgye nyári zarándokünnepe. Tíz évvel ezelőtt szentelték fel faburkolatos templomát. Idén a Székelyudvarhelyen élő ferences atyák szolgáltak az ünnepi szentmisén, amelynek főcelebránsa Vass Ince székelyszentkirályi plébános volt. /Molnár Melinda: Templombúcsúk – közösségépítő ünnepnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 18./

2008. december 17.

Nagyszalontán a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Sinka István Kézműves Kör munkáiból nyílt kiállítás. Az érdeklődők megcsodálhatták a szebbnél szebb, szalmából, csuhéból, valamint különböző textíliákból készült, az advent jegyében fogant, vallásos témájú tárgyakat. Ugyanitt rendezték meg azt a jótékonysági estet is, amelynek bevételével a dévai Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott nagyszalontai Szent Antal Gyermekotthon kis lakóit segítették meg. /Sára Péter: Tárlatnyitó jótékonysági esttel a hajdúvárosban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

2009. április 18.

Április 12-én, húsvét vasárnapján megjelent a Plébániai Hírmondó első száma, tájékoztatást nyújt a Pécskai Római Katolikus Plébánia tevékenységéről. A tervek szerint a kiadvány negyedévenként fog megjelenni. Vannak benne ifjúsági hírek, egy oldal az egyházközösség múltjáról, továbbá a helyi katolikus szervezetekről (Rózsafüzér Társulat, Szent Antal Társulat) is. /Megjelent a Plébániai Hírmondó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2009. december 14.

Vannak gondok, de vagyunk mi olyan erősek, hogy feladatainkat meg tudjuk oldani –mondta Böjte Csaba ferences szerzetes Nagyszalontán, a Szent Antal Gyermekotthon javára rendezett jótékonysági esten. A Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthonokban Erdély szerte több mint 2000 gyermek él. A nagyszalontai gyermekotthonban az alapítás óta megháromszorozódott a gyermekek létszáma. Az intézményt továbbra és bővítik. /Jótékonysági est a Szent Antal gyermekotthon javára. = Erdély. Ma, dec. 13./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998