udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pál Vilmos

1992. március 14.

Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1992. október 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. június 5.

Hargita és Kovászna megye önkormányzata szorosabb kapcsolatra lépett egymással, a megállapodás a tanügyet, a kultúra kérdését és a külkapcsolatokat is érinti. Fontos feladat a helyhatósági autonómiának érvényt szerezni, hogy gátat vessenek a kormány központosító törekvéseinek, jelezte Sántha Pál Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke. /B. Kovács András: Székely-székely párbeszéd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5-6./

1993. június 20.

Az RMDSZ SZKT szakbizottságai: 1. Oktatás, ifjúság, tudomány, elnök: Ungvári Z. Imre. 2. Gazdaság, költségvetés. Elnök: Birtalan Ákos. 3. Politikai kapcsolatok. Elnök: Fekete Zsolt. 4. Közösségfejlesztés, falupolitika, szociálpolitika. Elnök: Sántha Pál Vilmos. 5. Közigazgatás, önkormányzat. Elnök: Dézsi Zoltán. 6. Művelődés, műemlékvédelem, egyház. Elnök: Muzsnay Árpád. 7. Emberjog, jogsérelem. Elnök: Hosszú Zoltán. 8. Program. Elnök: Tokay György. /Az SZKT szakbizottságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1993. október 16.

Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./

1993. november 4.

Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./

1993. december 18.

Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke december elején részt vett az Európai Régiók Gyűlésének Katalóniában tartott tanácskozásán. Az erdélyi magyarság célkitűzése az autonómia elérése. Amikor az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ Aradon, a Küldöttek Tanácsában fölvetette az autonómia gondolatát, akkor Domokos Géza - az RMDSZ akkori elnöke - anélkül, hogy leült volna ezzel a csoporttal beszélgetni, közleményt adott ki, ebben elhatárolódott az EMK fölvetésétől, az autonómia megtárgyalásától. Jelenleg nagyfokú a központosítás, a helyi önkormányzathoz nem tartozik többek között a tanügy, a rendőrség vagy a pénzügy. Több mint harminc olyan megyei hivatal van minden megyében, amelyeket a minisztériumok irányítanak, vezetőiket is a minisztériumok nevezik ki. Sántha Pál javasolta, hogy Kovászna megye evezetőségével kössenek együttműködési szerződést, hiszen gazdasági, turisztikai, mezőgazdasági, ipari szempontból is közös érdekeik vannak. Ezzel létre lehetne hozni a két magyar többségű megye között a minimális kapcsolatrendszert. Kovászna önkormányzata elfogadta ezt a javaslatot, a prefektus /főleg a Kovászna megyei prefektus/ viszont hevesen támadta mindezt. Sántha Pál szeretné Maros megyét is bekapcsolni ebbe. /Régiók, autonómiák, kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./

1994. szeptember 15.

Csíkszeredában az önkormányzat nem adott építési engedélyt a görögkeleti ortodox püspökség székhelyének építésére. Váratlanul a kormány lépett közbe és az önkormányzat megkerülésével három kész épületet adott át használatra az ortodox egyháznak. Sántha Pál Vilmos, Hargita megyei tanácselnök törvénytelennek ítéli meg ezt a lépést, hiszen ez épület, a volt pártszálló a lakosság pénzéből épült. Szerinte az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése nem vallási, hanem politikai ügy és az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. /Új Magyarország, szept. 15./

1994. október 3.

Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke okt. 3-án beadvánnyal fordult a megyei prefektushoz, a megyei rendőrfelügyelőséghez és a belügyminiszterhez, tiltakozva amiatt. hogy a megye rendőrségi épületeiről eltüntették a magyar feliratot anélkül, hogy az intézkedés okairól tájékoztatták volna a helyi önigazgatási szerveket. A magyar lakosság ezt a lépést provokációnak tekinti, egyben kéri a magyar nyelvű táblák visszahelyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1994. november 20.

Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./

1995. január 14.

Jan. 14-én Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanács elnökét választották. Ez a tanács konzultatív szerv, az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek legfőbb testülete, az önkormányzatokat érintő kérdésekben döntéselőkészítő, határozathozó feladatköröket lát el, célja az RMDSZ-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Népszabadság, jan. 16./

1995. február 13.

Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök egyes kijelentései és dr. Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármester szerepe az Orbán Balázs-szobor avatásán, ez a két téma foglalkoztatta a Hargita megyébe látogató kormánybizottságot.Febr. 8-án Székelyudvarhelyen jártak, a magyar zászlók kitűzéséről érdeklődtek, febr. 9-én pedig Sántha Vilmost keresték fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Dr. Ferenczy Ferenc elmondta a kormánybizottság tagjainak, hogy 1990 óta minden rendezvényükön kitűzik a román, a magyar és a város zászlaját. A város címere nem tartalmaz horthysta elemeket, a címer Horthy születése előtt 400 évvel már megvolt. Az is vádpont volt, hogy a polgármester municípium helyett megyei jogú várost mondott. Ez nem Magyarországról importált szó, egyszerűen magyarul így nevezik, tudósított a bizottság látogatásáról Inczefi Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1995. április 7.

Ápr. 7-én tartotta második ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök, az Önkormányzati Tanács elnöke beszámolójában foglalkozott az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével. A napirenden törvények, rendeletek ismertetése szerepelt, megvitatták az RMDSZ-program önkormányzati fejezete kidolgozásának módját, továbbá az önkormányzati munka feladatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1995. május 18.

Máj. 18-án Tőkés László püspök Csíkszeredába látogatott, útjára elkísérte dr. Csapó József szenátor és Tamás Sándor jogász, a püspöki hivatal munkatársa. Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök hivatalában fogadta Tőkés Lászlót és beszámolt a püspöknek az Európai Régiók Gyűlése munkálatairól. A helyi Corvina Könyvesházban a püspök Ideje van a szólásnak című könyvét dedikálta, majd találkozott az RMDSZ tagságával. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy körbejárja Székelyföldet, találkozik az önkormányzati vezetőkkel. Összefoglalta az autonómia-politika alakulását. Dr. Csapó József az autonómia-tervezetekről szólt, majd Borbély Imre képviselő ismertette Markó Bélához intézett nyílt levele tartalmát, megírásának indítékait. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

1995. június 11.

Jún. 11-én befejeződött a Pozsonyhoz közeli Madarászházán a kárpát-medencei országok magyar önkormányzatainak találkozója. A Kárpát-Alpok Alapítvány, a Pro Professione, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Demokratikus Nyitott Társadalomért Alapítvány szervezésében megtartott tanácskozáson kifejtették, hogy az önkormányzati rendszer a megmaradásnak is fontos eszköze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A tanácskozást valójában Reiner Péter és felesége a Kárpát-Alpok Alapítvány részéről, illetve a felvidéki Kvarda József szervezte. Erdélyből Sántha Pál Vilmos segítette munkájukat. Hasznos volt a konferencia, szögezte le Sántha Pál Vilmos, megismerhették egymás gondjait. Mihalik András kiemelte: ha létrehozzák a központi információs irodát, akkor minden olyan program, amely érdekli az önkormányzatokat, rendelkezésre áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./

1995. november 11.

Nov. 9-e óta fehér zászló leng a Hargita megyei tanács épületén, így tiltakoznak a tanügyi törvény ellen, jelentette be Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök. Több mint három évig tartó pereskedés után /irodaháborúnak nevezte a közvélemény/ végre a megye tulajdonába került a tanácsi épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11-12./

1996. május 21.

Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke is nyílt levélben /Hargita Népe közölte/ cáfolta meg a "Székelyföldről elűzött románok szervezetének " koholmányait, akik Iliescu elnökhöz is eljutottak. Az "elűzöttek" jelentős kártérítést követelnek. Sántha Pál Vilmos rámutatott arra, hogy senkit sem űztek el, hanem azok hagyták itt a megyét, akiket erőszakkal helyeztek ide. Hargita megyében a románok lélekszáma növekedett, létszámuk közel áll a 49 ezerhez, ebben még nincsenek benne az utóbbi két-három évben Hargita megyébe helyezett katonatisztek, rendőrök, csendőrök, tűzoltók és mások. /Új Magyarország, máj. 21./

1996. június 9.

Jún. 9-én Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért csoportosulás. Sokan érkeztek Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Barótból és máshonnan. A csoport máj. 4-én alakult meg Csernátonban, távlati céljául dr. Csapó József szenátor Székelyföld autonómia statútum-tervezetének megvitatását és kivitelezését tűzte ki A csoportosulás tagjai között van Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, Krizbai Imre baróti református lelkész, Harrington Szánthó unitárius lelkész, dr. Újvári Ferenc Kolozsvárról, Váncsa Árpád Sepsiszentgyörgyről. A mostani találkozón Király Károly tartott előadást, bírálta az RMDSZ hibáit, azt, hogy a vezetők a döntő pillanatokban mindig visszakoztak. Újvári Ferenc bírálta a magyar kormányt az erdélyi magyarság ügyével szembeni közömbössége, az összmagyar érdekeket elsorvasztó politikája miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos határozati javaslatát, ebben szerepelt, hogy az RMDSZ az országos elnökválasztáson nevezzen ki önálló jelöltet, a jelölt Tőkés László püspök legyen, továbbá a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. /Fülöp F. Dénes: Esélyünk - az automómia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

1996. június 25.

Jún. 21-én megtartotta alakuló ülését Hargita megye új tanácsa. A 37 tagú testületben 27-en képviselik az RMDSZ-t, függetlenként pedig Páll Katona Csaba Székelyudvarhelyről. A tanácselnök megválasztásánál várható volt, hogy a románok inkább a liberális Kolumbán Gáborra, semmint az egy ideig Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/-tag és a román sajtóban többször szélsőségesnek feltüntetett Sántha Pál Vilmosra, a jelenlegi tanácselnökre szavaznak, aki éveken át elvi és jogi háborút vívott Ioan Doru Vosloban prefektussal. A háttérből a megyei hivatal jelentős része is a rugalmasabb, jól hangzó új fogalmakkal építkező Kolumbánt támogatta, nem utolsó sorban a Civitas-elnök Kolumbán tanulmányokat és előadásokat honoráló alapítványa eredményeképpen. A szavazás eredménye: 27 szavazattal Kolumbán Gábor lett a megyei tanács elnöke, Sántha 7 szavazatot kapott. Sántha hiába indult az alelnöki tisztségért, mert az eddigi alelnököt, a gyergyói Minier Gábort választották meg /31 szavazat/, a másik pedig Zsombori Vilmos lett /21 vokssal/. Zsombori előzőleg a Kolumbán-lobby zászlóvivőjeként járta a vidéket. Az eddigi nép-nemzeti politika helyett most "az urbánus eszmék és tanulmánykészítések lesznek az uralkodók, a velük járó hajlékonysággal és nagyvonalúsággal, ismerős és munkatársi szálakat nem mindig megkerülő pályázat-elnyerésekkel egyetemben." /Székedi Ferenc: Elvek, elvtelenségek és érdekek szövevényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1996. augusztus 15.

Csíkszeredában a városi RMDSZ-szervezet újraalakítására létesült kezdeményezőcsoport szervezésében zajlik a városi szervezet elnökét és 32 tagú döntéshozó testületét, a Városi Küldöttek Tanácsát megválasztó közvetlen és titkos belső választás előkészítése. Aug. 15-én a jelölőbizottság véglegesítette a listát. Az elnöki tisztségre hárman pályáznak: Nagy Antal /55 éves, tanár/, Sántha Pál Vilmos /54 éves, közgazdász/ és Szőke Domokos /28 éves, mérnök/. Az aug. 19-24-e között sorra kerülő mozgó urnás választáson részt vehet minden Csíkszeredában lakó RMDSZ-tag, illetve az RMDSZ társult szervezetei egyikének tagja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 846. sz./

1996. augusztus 15.

Csíkszeredában a városi RMDSZ-szervezet újraalakítására létesült kezdeményezőcsoport szervezésében zajlik a városi szervezet elnökét és 32 tagú döntéshozó testületét, a Városi Küldöttek Tanácsát megválasztó közvetlen és titkos belső választás előkészítése. Aug. 15-én a jelölőbizottság véglegesítette a listát. Az elnöki tisztségre hárman pályáznak: Nagy Antal /55 éves, tanár/, Sántha Pál Vilmos /54 éves, közgazdász/ és Szőke Domokos /28 éves, mérnök/. Az aug. 19-24-e között sorra kerülő mozgó urnás választáson részt vehet minden Csíkszeredában lakó RMDSZ-tag, illetve az RMDSZ társult szervezetei egyikének tagja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 846. sz./

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. március 6.

Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.

1997. március 12.

Idén az országos márc. 15-i főrendezvény Székelyudvarhelyen lesz, az ünnepségről a Duna Televízió közvetítést ad. A tervek szerint délben térzenét adnak a fúvószenekarok, majd elindul a lovasfelvonulás a főtér, a Márton Áron tér felé. A Himnusz után beszédet mond Szász Jenő polgármester, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Verestóy Attila szenátor, Antal István parlamenti képviselő, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese. Csíkszeredában Bíró Albin, az RMDSZ Csíki szervezetének elnöke, Sántha Pál Vilmos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és dr. Csedő István mond beszédet. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./

1997. szeptember 10.

Romániában rendszeres a magyarellenes kampány, melyet különös hatékonysággal használ a románság félrevezetésére a mindenkori román uralkodó politika. Király Károly terjedelmes írásában kemény hangon bírálta az RMDSZ politikáját. A Sepsiszentgyörgyön élő idős politikus vitatja az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének jogosságát, ostorozza a "mindenkori román uralkodó politikát", a "demokratikusnak mondott koalíciós román kormány bűnös cinkosságát" az általános magyarellenes kampánnyal. Bírálta a magyar kormány "Románia sorsa iránti aggodalmat tanúsító" reagálását /ennek alátámasztására Göncz Árpád nyilatkozatait idézte/. Szerinte az RMDSZ vezetői "mindent elkövetnek, hogy megfeleljenek a magyar kormánypolitika követeléseinek", és nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Ezzel szemben áll a másik irányzat, amely "szembeszegül a hagyományos román homogenizáló ortodoxiával és a nemzetállam eszméjével" és következetesen síkraszáll az önrendelkezésért. Ide tartozónak mondja önmagán kívül Tőkés Lászlót, Krizbai Imrét, Kincses Elődöt, Borsos Gézát, Sántha Pál Vilmost, Katona Ádámot, Fábián Ernőt, Csutak Istvánt, Gazda Józsefet, Gazda Árpádot, Patrubány Miklóst, a magyar történelmi egyházak püspökeit és papjait. Mindent el kell követni, hogy ez az irányzat kerekedjék felül az októberi RMDSZ-kongresszuson, mivel ez "egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban". /Király Károly: Az uborkaszezon és a Ciorbea kormány dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A Romániai Magyar Szó közölte Tokay György Mire szerződtünk, mire vállalkoztunk? és Verestóy Attila A sehova sem vezető út című válaszcikkeit is, akik elutasították Király Károly álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1998. február 24.

Az elmúlt hét végén beszámoló közgyűlést tartott az RMDSZ Csíki Területi Szervezete. Bíró Albin területi elnök beszámolójában rámutatott arra, hogy két választás közti időszakban az RMDSZ-nek elsősorban szolgáltató tevékenységet kell végeznie, és ennek a feladatának a területi szervezet eleget is tett: oroszlánrészt vállalt a módosított földtörvény lehetőségeinek kihasználásában, a magyarországi kárpótlást igénylők útbaigazításában, ugyanakkor különböző megemlékezéseket is szervezett, és próbálta betölteni információközvetítő szerepét a központ és a helyi szervezetek között. Kiegyensúlyozottabbá vált a viszony az országos vezetéssel, viszont még mindig nem elég erősek a szálak lefelé, a helyi szervezetek felé, mondotta, és ezt hangoztatta Sántha Pál Vilmos, a csíkszeredai városi szervezet elnöke is, aki hiányolta, hogy a területi és csíkszeredai szervezet kapcsolata rapszodikus, a különböző funkciók betöltésénél nem kérték ki a városi választmány véleményét. A közgyűlésen jelen volt és felszólalt Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke is, aki túlságosan lazának ítélte meg az országos vezetőség és az önkormányzatok közötti kapcsolatokat. A részvevők állásfoglalásban kérték, hogy a képviselőház eredeti formájában fogadja el az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 25. - 1215. sz./

1998. március 21.

Az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselő Tanács /SZKT/ márc. 21-én Csíkszeredában ülésezett. Markó Béla szövetségi elnök a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezetében a parlamenti többség helyreállítására szolgáló, azonnali tárgyalásokat szorgalmazott a koalíciós partnerekkel, Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor viszont a kormányból való kilépésre terjesztett elő határozattervezetet. Markó Béla beszámolójában ismertette tervezetét az ahhoz csatolt, a koalíciós partnerekhez szóló 6 pontos felhívást. Ez a dokumentum az utóbbi időben megrendült parlamenti többség helyreállításának útját abban jelölte meg, hogy a pártok ne egymást vádolják az elmúlt másfél év mulasztásaiért, hanem együttesen vállalják a felelősséget. Az állásfoglalás tervezete emlékeztetett az RMDSZ kormányba lépésének céljaira, és nyomatékosan leszögezte, hogy másfél esztendővel a kormányzás kezdete után a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig meghozott a kormány. A javaslat minden kisebbségellenes sovén, vagy soviniszta, szélsőséges megnyilvánulás visszautasítását sürgette, a magyarellenes demagógiát a román társadalom egészét fenyegető veszélynek nevezte. - Csapó József szenátor, aki elvileg is összeférhetetlennek tartotta az RMDSZ önkormányzati céljaival a kormányban való részvételt, az abból való kilépést indítványozó határozati javaslatot terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Többek között azzal indokolta ezt, hogy az RMDSZ céljait egyetlen koalíciós partner sem támogatta egyértelműen, és azt javasolta a szövetségnek, hogy a parlamentben kívülről támogassa a reformokat. Szilágyi Zsolt képviselő külön javaslattal élt, eszerint a szövetségnek nem kellene sem az egyik, sem a másik javaslatot magáévá tennie, hanem röviden le kellene szögeznie, hogy az elért eredmények függvényének értelmében törekszik újratárgyalni a kormányban való részvétel lehetőségeit és feltételeit egy új végrehajtó testület esetleges létrejöttekor. Hosszas vita következett. Sántha Pál Vilmos csíkszeredai területi elnök úgy érvelt, hogy a koalíciós részvétel ellen, hogy " ez a kormány nekünk rabság", Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a részvételben nagyobb kárt, mint hasznot látott, Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Varga Attila képviselőház frakcióelnök, Bárányi Ferenc és Asztalos Ferenc képviselők, Bara Gyula államtitkár és mások a részvétel mellett érveltek. Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselőnek az a javaslata - amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is támogatott -, hogy hívják össze az egyes frakciók rövid ülését ezeknek az alternatíváknak a megvitatására, és ezt követően alakítsa ki a szövegező bizottság a maga véleményét, a szavazásnál 37:36 arányban, 4 tartózkodás mellett, kisebbségben maradt. Egyhangúlag elfogadta viszont a testület Tőkés László javaslatát, hogy a képviselő tanács adjon ki nyilatkozatot a koszovói eseményekkel kapcsolatban. - Végül a Szövetségi Képviselők Tanácsa nagy többséggel, 5 ellenszavazat, és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Markó Béla szövetségi elnök által javasolt állásfoglalást, amely a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívja fel, és ebből a célból azonnali tárgyalások megkezdésére tesz javaslatot. Nem nyitott vitát a testület Csapó József szenátor javaslatáról, amely a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt képviselő szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Az SZKT többek között megerősítette Borbély Lászlót új RMDSZ-posztján. A szövetségben az előző évek során lezajlott konfliktusokban jelentős ellentábor alakult ki Borbéllyal szemben a "radikális" irányzatok kebelében, ezt a szavazást is nagy érdeklődés előzte meg. Borbélynak az ügyvezető alelnöki tisztségre való kinevezését végül 51 küldött támogatta, 26 ellenszavazat volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Ezt követően a testület az RMDSZ április 1-től jövő év március 31-ig szóló költségvetését vitatta meg és fogadta el 64 szavazattal 3 ellenében, 6 tartózkodás mellett. Itt vita volt arról, hogy a kisebbségi szervezeteknek járó többszáz millió lejes önkormányzati támogatást miért nem az RMDSZ kapta, miért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az EMKE, a szövetség társult tagja. A szövetség illetékesei rámutattak, hogy az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE illetékes gazdálkodni vele. Vita volt a platformoknak jutó összegekről is. Itt Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szeretett volna elérni nagyobb támogatást. /MTI/ Az SZKT állásfoglalást adott ki: 1996 novemberében Romániában létrejöttek a feltételei egy valós és mélyreható rendszerváltásnak, a romániai társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi reformjának. A választások nyomán olyan koalíció alkotott többséget a parlamentben, amely egyidejűleg célul tőzte ki a totalitárius, kommunista rendszer által lerombolt értékek újraépítését és országunk európai és euroatlanti integrációjának megvalósítását. A koalíció pártjai megfelelő garanciát kínáltak arra is, hogy ennek az általános reformnak a keretében megkezdődik a kisebbségek helyzetének a rendezése, beleértve a romániai magyar nemzeti közösség jogsérelmeinek orvoslását és jogegyenlőségének megteremtését. Ennek a rendezési szándéknak az ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalta a részvételt az új koalícióban, és ezáltal egy történelmileg is előzménytelen helyzetet alakítottunk ki, létrehoztuk a többségi románság és a kisebbségben élő magyarság újfajta együttélésének és együttműködésének feltételeit. Koalícióra lépve, nem csupán a nemzeti kérdés rendezéséhez, hanem a romániai társadalom egészének reformjához kívántunk minél hatékonyabban hozzájárulni, programunkban megoldásokat kínáltunk a gazdasági és szociális válság megszüntetésére. A közösen kidolgozott kormányprogram, a több mint hatvan százalékos parlamenti többség, a koalíció által megalakított új kormány szavatolni látszott, hogy a tervezett reformot valóban végre tudjuk hajtani minden fontos területen. Ezt igazolták az első hónapok határozott intézkedései is, beleértve a kisebbségi kérdés újfajta megközelítését. Most viszont, másfél esztendő múltán egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig megtettünk. Nem történt meg a teljes és mélyreható szerkezetváltás a gazdaságban. Ennek következtében nem lehetett megteremteni az eszközöket a megfelelő szociális védőháló kialakításához, illetve nem lehetett megállítani az életszínvonal zuhanását. Továbbra is késik a közigazgatás decentralizációjához szükséges törvények elfogadása. A kommunista rendszer által elállamosított szántóföldek, erdők, ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszajuttatása, illetve ahol ez nem lehetséges, a jóvátétel továbbra is várat magára. Csak részben történt meg az 1989 előtti elnyomó intézmények üldözötteinek erkölcsi kárpótlása, az említett intézmények átvilágítása. A parlamenti többség egy része, saját kötelezettségvállalását megszegve, megpróbálja megsemmisíteni a kormánynak a kisebbségi kérdés rendezésére, az anyanyelvű oktatásra és a közigazgatásban az anyanyelv használatára vonatkozó intézkedéseit. Egyes kormánytisztviselők és prefektusok is reformellenes és kisebbségellenes álláspontot képviselnek. Mindezen mulasztások, késlekedések és működési zavarok ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy az 1996 novemberében létrejött koalíciót fenn lehet és fenn kell tartani, de ez csak akkor megvalósítható, ha sikerül megteremteni a jó együttműködés feltételeit a reform végrehajtása érdekében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csak olyan szövetségben vállalhatja az együttműködést, amely képes belső problémáit megoldani és a reformot végrehajtani a gazdaságban, a közigazgatásban és a számunkra kiemelten fontos nemzeti kérdésben is. Csak olyan szövetségben vállalhatjuk az együttműködést, amely gátat tud vetni az antiszemita, rasszista, sovén, magyar- és általában minden kisebbségellenes uszításnak, nem szolgáltatja ki magát és az egész romániai társadalmat a reformellenes, integrációellenes, nyugatellenes, intoleráns erőknek. Nem lehetünk csendestársak abban, hogy a választásokon bizalmat kapott koalíció fokozatosan eljátssza ezt a bizalmat, és ezáltal veszélybe sodorja azt az integrációs esélyt, amelyet Románia ismételten megkapott nyugati partnereitől. Ugyanakkor érdekünk, hogy a jelenlegi koalíció fennmaradjon, és hogy a közösen kidolgozott kormányprogram érvényesüljön. Csak ez az együttműködés, csak ezek a közös célok jelenthetnek biztonságot és stabilitást Románia számára akkor, amikor térségünkben továbbra is nyílt etnikai és szociális konfliktusok vannak. Továbbra is az a véleményünk, hogy románoknak és magyaroknak közösen kell cselekedniük azért, hogy országunkat felemeljük és minél előbb az euroatlanti és európai integrációs intézmények teljes jogú tagjává tegyük. Éppen ezért a következő felhívással fordulunk koalíciós partnereinkhez: 1. Vállaljon szolidárisan felelősséget minden párt az elmúlt másfél év mulasztásaiért, a reform lelassulásáért, a be nem váltott választási ígéretekért. Mindaddig, amíg egymást hibáztatják a koalíciós partnerek, illetve a különböző politikai testületek és intézmények - parlamenti csoportok, kormány stb. - képviselői, nem lehetséges a válsághelyzet megoldása. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselői és parlamenti csoportjai vállalják a felelősség rájuk eső részét, és erre szólítják fel partnereiket is. - 2. Az elmúlt időszak mulasztásaiért vállalt közös felelősségből kiindulva, kezdjük el azonnal a parlamenti többség helyreállításáról szóló tárgyalásokat. Valós, szolidáris, cselekvőképes parlamenti többségre van szükségünk ahhoz, hogy az ígért reformot végrehajthassuk. 3. A parlamenti többség helyreállításának két alapvető feltétele van: a) A közös kormányprogramhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészítése. Ehhez minden koalíciós partnernek sürgősen el kellene végeznie a maga elemzését, és elő kellene terjesztenie a saját prioritási listáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek van ilyen prioritási listája. b) Szükség van a kormánystruktúra újragondolására és leegyszerűsítésére, beleértve a kihelyezett kormányzati intézmények átalakítását és hatáskörük behatárolását is. - 4. Az euroatlanti és európai integráció feltételrendszerének teljesítését legfontosabb belpolitikai prioritássá kell tenni, a gazdasági, szociális és politikai reformot az eddiginél is határozottabban erre a kritériumrendszerre kell ráépíteni. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a diktatúra visszaéléseinek jóvátételét, a restitúció, illetve az anyagi és erkölcsi kárpótlás kérdését. Záros határidőn belül meg kell oldani ezt a problémát, amelyet a régió országainak többsége már megoldott. 6. A koalíciónak határozottan vissza kell utasítania minden kisebbségellenes, sovén, szélsőséges megnyilatkozást, amelyek Romániát időlegesen vagy véglegesen letéríthetik az integráció útjáról. Szövetségeseinknek fel kell ismerniük, hogy a közéletünkben elharapózott magyarellenes demagógia, a nap mint nap tapasztalható sovinizmus veszélybe sodorhatja az egész romániai társadalmat, ha nem lépnek fel kellő súllyal ellene. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelősnek érzi magát az általa képviselt romániai magyar közösség sorsáért, és egyúttal közvetlen felelősséget érzünk az egész romániai társadalom jövőjéért. Ennek a kettős felelősségnek a jegyében szólítjuk fel koalíciós szövetségeseinket a jelenlegi válságból való kiútnak, majd a felemelkedés eszközeinek a mielőbbi megkeresésére. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ Az RMDSZ SZKT Tőkés László tiszteletbeli elnök javaslata alapján a koszovói helyzettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jugoszláviai háború kitörésekor, a későbbi kedvező fejleményeket megelőlegezve, elsők között szállt síkra a volt Jugoszláviát alkotó nemzetek önrendelkezési joga mellett. A daytoni egyezmény által megteremtett viszonylagos béke felborításával fenyegető koszovói helyzet ismételten állásfoglalásra készteti Szövetségünk képviseleti testületét. A jugoszláviai albán kisebbség helyzetének méltányos rendezése és a balkáni, illetve a kelet- és közép-európai térség stabilitásának megőrzése céljából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlenül fontosnak tartja a koszovói albán többségű kisebbség egyoldalúan felszámolt területi autonómiájának helyreállítását. Szövetségünk 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatának, a belső önrendelkezés elvének a szellemében, valamint a Lord Carrington brit külügyminiszter nevéhez főződő balkáni rendezési terv egyenes folytatásaképpen, nem utolsósorban pedig az Egyesült Államok erre vonatkozó álláspontjának megfelelően szorgalmazzuk a megingott kis-jugoszláviai helyzetnek a már úgyis meglévő autonómiahagyományok felelevenítésével történő rendezését. Meggyőződésünk, hogy az autonómia biztosítása mind a kisebbségi kérdések megoldásának, mind a társadalmi-politikai stabilitás garantálhatóságának és Jugoszlávia területi épsége megőrzésének a legmegfelelőbb, legeurópaibb eszköze. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ A harmadik állásfoglalás: Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa meglepetéssel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./

1999. július 23.

Csíkszeredán az RMDSZ kezdeményezésére júl. 23-án - örök emlékeztetőül arra, hogy 150 évvel ezelőtt, 1849. július 23-án a városban járt Petőfi Sándor - a nevét viselő utca 15-ös számú épületén emléktáblát helyeztek el. Az ünnepségen Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök, Csedő Csaba polgármester beszélt a megtartó hagyományápolás fontosságáról, Petőfi máig ható példájáról. /Emléktábla Petőfinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998